KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2987/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.65/9/2004.
Tárgy: az Általános Mélyépítő Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Kismaros Község Önkormányzata és Szokolya Község Önkormányzata ajánlatkérők közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Általános Mélyépítő Kft. (2800 Tatabánya, Győri út 33., a továbbiakban: kérelmező ) által a Kismaros Község Önkormányzata (2623 Kismaros, Kossuth Lajos u. 22.) és Szokolya Község Önkormányzata (2624 Szokolya, Fő u. 83.), képviseli: dr. Kozma György ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.), nevében eljár: az ARCULAT Bt. (1118 Budapest, Háromszék u. 33., a továbbiakban: ajánlatkérők) "Kismaros és Szokolya községek szennyvízcsatorna-hálózatának építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelmét elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérők részvételi felhívást tettek közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására 2003. december 10-én a Közbe szerzési Értesítő 50. számában a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása közében előírta a felhívás 9. a) pontjában, hogy a részvételre jelentkezők, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók csatoljanak valamennyi pénzintézetüktől származó, 60 napnál nem régebbi nyilatkozatot a jelentkező fizetőképességének megállapítása céljából az ott meghatározott tartalommal.
A részvételi felhívás 12. pont 7. francia bekezdésében az ajánlatkérő ezt kiegészítette azzal, hogy a jelentkező nyilatkozzon arról, hogy a pénzintézetétől megkövetelt igazolást valamennyi pénzintézetétől becsatolta.
A 12. pont 2. francia bekezdése szerint a részvétel feltétele volt a dokumentáció megvásárlása.
Az előminősítési dokumentáció nem tartalmazott a jelentkezéshez csatolandó igazolásokra, nyilatkozatra vonatkozó formai követelményeket.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. pont 1. francia bekezdésében az alábbiakat írta elő:
"A részvételi jelentkezés valamennyi oldalát (laponként) az aláírásra jogosultak által cégszerűen aláírva, folyamatos sorszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva, bonthatatlan zárt kötésben, 1 eredeti és 2 másolati, azonos tartalmú példányban kell leadni zárt borítékban." Ezeket a feltételeket az előminősítési dokumentáció 8.3. és 8.4. pontja is így tartalmazta.
Ajánlatkérő azt is előírta a részvételi felhívás 12. pont 5. francia bekezdésében, hogy a részvételre jelentkezőnek részvételi jelentkezéséhez csatolni kell a 30 napnál nem régebbi állapotot tükröző cégokmányok közül a cégmásolatot, továbbá az aláírási címpéldányt.
A felhívás a 12. pont utolsó előtti bekezdésében előírta azt is, hogy ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
A részvételi jelentkezési határidőre 2004. január 6-ra a kérelmező, a Swietelsky Építő Kft., a Penta Általános Építőipari Kft., a Hídépítő Rt. és a Strabag Építő Rt. nyújtott be részvételi jelentkezést.
Az eredményhirdetés 2004. január 20-án volt, ahol kihirdették a döntést, mely szerint érvényes a részvételi jelentkezése és alkalmasnak minősül a PENTA Kft., míg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, illetve alkalmatlan kérelmező a Swietelsky Kft., a Strabag Rt. és a Hídépítő Rt.
A kérelmező esetében a döntésről hozott határozatban az ajánlatkérő az alábbi indokokat jelölte meg:
- a részvételi jelentkezés oldalait nem látta el a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 40. § (3) bekezdésében előírtak szerinti cégszerű aláírással,
- a részvételi felhívás 12. pont 9. bekezdése szerint a jelentkezőnek nyilatkoznia kellett, hogy valamennyi számlavezető bankjának az igazolását becsatolta. Az ÁMK Kft. részvételi jelentkezéséhez az előírt nyilatkozatot nem csatolta,
- a részvételre jelentkező a jelentkezését nem látta el a részvételi felhívás 12. pontjában előírtak szerint folyamatos sorszámozással.
A kérelmező 2004. január 29-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A Strabag Rt. 2004. január 30-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást, a két ügyet a Döntőbizottság egyesítette.
A Strabag Rt. a jogorvoslati kérelmét 2004. február 5-i írásbeli nyilatkozatával visszavonta, és a Döntőbizottság a D.68/2004. számú eljárását a jelen eljárástól történő elkülönítést követően megszüntette.
A kérelmező kérte a részvételi szakaszt lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, új értékelés biztosítását, valamint az ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Kérelme indokaként előadta, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva alkalmatlannak minősítette a részvételre jelentkezők köréből a kérelmezőt és jogsértően kizárta a további eljárásból, valamint a Strabag Rt.-t, a Swietelsky Kft.-t, valamint a Hídépítő Rt.-t.
Előadta, hogy - ajánlatkérő indoklásával ellentétben - a kiírásnak megfelelően a pályázatot tartalomjegyzékkel, folyamatos sorszámozással és annak minden oldalát saját kezű aláírással látta el, tekintettel arra, hogy egyszemélyes aláírási joggal rendelkezik. A cégszerű aláírásra vonatkozóan kifejtette, hogy mivel az ajánlatához közokiratokat is csatolni kellett, így többek között az APEH és polgármesteri hivatal részéről is ezek vonatkozásában bármilyen bejegyzést eszközölni szabálytalan, az érintett hatóságoktól erre vonatkozó tájékoztatást kapott. Álláspontja szerint a részvételi felhívás csak a közokiratokon kívüli körben tartalmazhatta volna ezt az előírást, illetve külön meg kellett volna jelölni az érvénytelenségi következményt a cégszerű aláírás elmaradásának mint formai követelménynek való meg nem felelés esetére. A kérelmező hivatkozott arra is, hogy a Strabag Rt. részéről csak az ajánlatok szignózása történt meg, ugyanakkor a céggel szemben ez okból nem állapított meg az ajánlatkérő érvénytelenséget, csak más indokok alapján. Előadta, hogy a másik kizáró ok, mely szerint a részvételi jelentkezéshez nem csatolták a felhívás 12. pont 9. bekezdés szerinti nyilatkozatot, sem valós. A nyilatkozat a pályázat 381. oldalán, a két bank nyilatkozata a pályázat 29. és 31. oldalán megtalálható. Álláspontja szerint, mivel a részvételi felhívás 10. b) pontja a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai közül az ÁMK Kft. egyik alkalmatlansági pont szerint sem lett alkalmatlanná minősítve a kiíró által, tehát alkalmas a feladat megvalósítására. Azzal, hogy ajánlatkérő egyetlen vállalkozást nevezett meg csak alkalmasnak, nem biztosítja az esélyegyenlőséget az ajánlattételi szakaszban.
Ajánlatkérő kérte az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a részvételi felhívás a 12. pont l. bekezdésében a részvételi jelentkezés valamennyi oldalának az aláírásra jogosultak általi cégszerű aláírását írta elő. A kérelmező részvételi jelentkezésének oldalain általuk sem vitatottan szerepel aláírás, azonban ez nem a társaság cégneve alatt, nem a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá, ahogy az az aláírási címpéldányon szerepel.
Az ajánlatkérő elismerte, hogy a kérelmező ajánlata folyamatos sorszámozással ellátott volt, valamint tartalmazta a banki igazolásokra vonatkozó nyilatkozatot, tehát e körben megalapozatlan volt az érvénytelenség megállapítása.
Előadta, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján azért minősítette érvénytelennek a kérelmező részvételi jelentkezését, mert annak oldalait nem látta el a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 40. § (3) bekezdésében előírtak szerinti cégszerű aláírással, mely érvénytelenségi ok önmagában elégséges a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításához. Utalt arra is, hogy kérelmező ajánlata azért is érvénytelen - bár ezt nem állapította meg az eredményhirdetési jegyzőkönyvben - mivel az ERSTE Bank Rt. igazolása nem tartalmazza a részvételi felhívás 9. a) pontja szerinti a kérelmező hitel- és fizetőképességével kapcsolatos nyilatkozatot.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás 12. pont első francia bekezdésében foglaltak szerinti és a cégszerű aláírásra vonatkozó formai követelménynek a kérelmező nem tett eleget az alábbiak szerint.
A kérelmező részvételi jelentkezésének oldalait az ajánlathoz mellékelt és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kiadott cégmásolat szerint önálló cégjegyzési joggal rendelkező Nyitrai István ügyvezető aláírásával látta el.
A Nyitrai István által aláírt aláírási címpéldány szintén az ajánlathoz becsatolásra került, mely szerint az ügyvezető a céget akként jegyzi, hogy a kézzel, géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá a nevét önállóan az aláírási minta szerint írja alá.
Mivel a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 40. § (3) bekezdése szerint a cégjegyzés a társaság iratain a hiteles cégaláírás nyilatkozatának megfelelően úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt látják el saját névaláírásukkal, ezért a cégszerű aláíráshoz szükségképpen a gazdasági társaság cégnevének feltüntetése is hozzátartozik.
Figyelembe veendő továbbá a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1997. évi CXLV. törvény 18. § (1) bekezdése is, mely a cégjelzésre jogosultak számára előírja, hogy a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak (címpéldány) megfelelően kell a cég nevében az aláírást eszközölni.
A kérelmező részvételi jelentkezésében csak a céges levélpapíron tett nyilatkozatok és egyéb, a cégre vonatkozó iratok (pl. éves beszámolók) tartalmazzák a cégnév megjelölését, a többi oldalakon a cégnév nem szerepel.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező nem felelt meg a részvételi felhívásnak a cégszerű aláírásra vonatkozó és az ajánlat minden oldalára kiterjedő feltételének, ezért ajánlata érvénytelen, s ezért az eljárás további szakaszából történő kizárása jogszerű volt.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmezőnek az álláspontját, hogy a közokiratokra tekintettel nem lehetett bejegyzést vagy a cégnek a nevét feltüntetni, mivel ez a kifogás egyrészt elkésettnek minősül, tekintettel a dokumentáció 2003. december 29-i átadási dátumára, ekkor a kérelmező az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmát teljeskörűen megismerhette. Másrészt ugyanakkor a közokirati formától függetlenül az ajánlatkérői előírás betartása a részvételre jelentkezők részéről a Kbt. 43. § (1) bekezdésére figyelemmel a formai előírások vonatkozásában is kötelező jellegű.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő indokolását arra vonatkozóan, hogy a részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetése során megalapozatlanul megjelölt érvénytelenségi okoktól függetlenül már egy érvénytelenségi ok elegendő a részvételi jelentkezés érvénytelenségének megállapításához, következésképpen az ajánlati szakaszban nem vehet részt a kérelmező.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmező érvelését figyelembe véve nemcsak a cégnév feltüntetése, hanem a más által történő aláírás is a közokirati forma szempontjából szabálytalannak minősülhetne, azonban a kérelmező az aláírása vonatkozásában az előírás jogsértő voltára a közokirat vonatkozásában nem hivatkozott.
Nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmezőnek azt az álláspontját sem, illetve észrevételét, hogy a részvételi, illetve ajánlati felhívásban külön előírás lenne szükséges a formai követelményeknek való meg nem felelőség esetén az érvénytelenségi jogkövetkezmény levonásához. A Kbt. rendelkezéséből közvetlen következik, hogy a részvételi jelentkezés tartalmi, illetve formai feltételeknek való meg nem felelése esetén az ajánlatkérő az érvénytelenséget köteles megállapítani a kétszakaszos eljárásokra vonatkozó 63. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását a Strabag Rt. részvételi jelentkezésének hasonló okból ajánlatkérő által elmulasztott érvénytelenítése vonatkozásában. A Strabag Rt. részvételi jelentkezése négy ok miatt lett érvénytelenné nyilvánítva, és az ajánlatkérő már egy érvénytelenségi ok esetén is megállapíthatja az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés érvénytelenségét, nem kötelező az érvénytelenség okainak teljes körű feltárása. Már egyetlen érvénytelenséget eredményező ok az eljárás további szakaszából való kizárás következményével jár. Kérelmező akkor kifogásolhatná joggal ajánlatkérő nem egyenlő elbírálását, ha az ő jelentkezését a cégszerű aláírás feltételének meg nem felelősége miatt érvénytelenné nyilvánítja, ugyanakkor a Strabag Rt. jelentkezését ugyanennek a feltételnek való meg nem felelése ellenére érvényesnek fogadná el ajánlatkérő. Kérelmező esetében sem az aláírást kifogásolta ajánlatkérő, hanem a cégmegnevezés hiányát, amely a Strabag Rt. jelentkezésében az aláírás mellett minden oldalon szerepel, e vonatkozásban kielégíti a cégszerűség feltételét.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság nem találta alaposnak a kérelmezőnek azzal kapcsolatos kérelmi elemét sem, hogy amiatt, hogy csak egyedül a Penta Kft. részvételi jelentkezése minősült érvényesnek, illetve csak ez az egy részvételre jelentkező alkalmasnak, ezért a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv sérült. A két szakaszból álló nyílt előminősítési eljárás célja éppen az, hogy a Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint meghatározott alkalmassági szempontrendszer szerint az ajánlatkérő kiválassza a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőket, illetve döntsön a részvételi jelentkezések érvényességéről. Az már esetleges következmény, hogy az alkalmassági és érvényességi vizsgálat eredményeképpen, a részvételi jelentkezők köréből hányan felelnek meg a követelményeknek, tehát a kérelmező által hivatkozott alapelvi sérelem nem áll fenn. A kétszakaszos eljárásban nyilvánosan közzétett felhívás minden pályázó számára biztosítja az esélyegyenlőséget.
Fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2004. március 5.
Dr. Csanádi Péter s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos