KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3068/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.72/7/2004.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda (1055 Budapest, Balaton u. 7-11., megbízásából és képviseletében eljár: "ÉPTIber" Építőipari Szolgáltató és Beruházó Kft., 1143 Budapest, Stefánia út 16., mfszt. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bp. XIII., Visegrádi u. 62. sz. épület átalakítása és bontási munkái folyamán felmerült pótmunkákra vonatkozó ajánlatkérés műszaki tartalma a tervezői módosítások, kiegészítések és megoldások alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. április 2-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 14. számában nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás indítására a Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 62. szám alatti ingatlanon lévő épület átalakítása tárgyában. Az eljárás eredményeként az ajánlatkérő a ROYAL-BAU Rt.-vel kötött vállalkozási szerződést 2003. augusztus 25-én. A szerződés szerint az ellenszolgáltatás nettó értéke 315 006 868 Ft volt.
A szerződés alapján a munka megkezdődött, majd a kivitelező 2003. szeptember 29-ére elkészítette az átalakítási munkákhoz szükséges módosítási javaslatait a bontások során az eredeti tervekhez képest jelentkező eltérésekkel. A pótmunkákat a kivitelező szükség szerint folyamatosan elvégezte. A tervezővel egyeztetve elkészültek a módosított tervek is. A lebonyolító és az ajánlatkérő 2003. december 11-én állapodott meg a jelen közbeszerzési eljárás indításáról.
Ezen előzmények után ajánlatkérő 2004. január 22-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján.
Ajánlattételre a korábbi nyertes ajánlattevőt, a ROYAL-BAU Rt.-t hívta fel.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a bontási munkák folyamán láthatóvá vált, hogy a meglévő, többszörösen átalakított épület egyes szerkezeteinek kialakítása, állapota, teherbírása, tűzállósága, hőtechnikai tulajdonságai nem egyeznek a műszaki-kiviteli tervdokumentációkban és a felmérési tervekben meghatározottakkal. Az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési-beruházási munkák elvégzése a hatósági és egyéb műszaki előírások, valamint az eredeti szerződés kielégítéséhez és a teljes beruházás megvalósításához feltétlenül szükséges. A korábbi nyertes ajánlattevővel lehet a tárgyalást lefolytatni, mivel a pótmunkák nem különíthetők el az élő vállalkozási szerződésben szereplő feladatoktól, illetve azoktól műszakilag és gazdaságilag leválasztani csak aránytalan nehézségek árán lehetséges. A kiegészítő építési beruházási munka nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének az 50%-át, a tervek szerint a munkák összköltsége 30-40 M Ft.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben a beszerzés tárgyát részletesen megjelölte, a tervmódosításokkal érintett többletfeladatokat meghatározta, melyek között bontási és építési-szerelési feladatok is vannak, mintegy 21 tételben sorolta fel az elvégzendő feladatokat. A mennyiségi adatokkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy azok a helyszíni felméréssel állapíthatók meg.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az eljárás lefolytatásának a menetét, mely szerint az ajánlattételi határidő a felhívást követő első naptól számított 16. nap. A bontási eljárást követően kerül sor a tárgyalás lefolytatására a bontást követő második munkanapon, majd a szerződés megkötése az eredményhirdetést követő 5. munkanapon történik meg. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlat elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
Az ajánlati felhívás nem tartalmazott az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasság és a kizárási okok vizsgálatával kapcsolatos igazolási módot és szempontot.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. február 5-ére a felhívott ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta, melyben az ellenszolgáltatás nettó összegét 59 935 373 Ft összegben jelölte meg.
Ajánlatkérő 2004. február 9-i keltezéssel módosította az ajánlati felhívását, mely szerint a szerződéskötési időpontot az eredményhirdetést követő 8. munkanapban jelölte meg. Ezen a napon került sor az ajánlatkérő és az ajánlattevő között az első tárgyalás lebonyolítására. Ajánlatkérő a tárgyaláson közölte, hogy közbeszerzési eljárását a Döntőbizottság határozatának meghozataláig felfüggeszti, az ajánlati felhívás módosított példányát pedig az ajánlattevőnek átadta.
A Döntőbizottság elnöke 2004. február 3-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat rögzítette, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra a kezdeményező irat, hogy a szerződéskötés időpontjának meghatározása a Kbt. rendelkezésének nem felel meg, továbbá a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének figyelembevételével az ajánlati felhívás teljeskörűen nem tartalmazza az előírt adatokat. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint az eljárást jogszerűen folytatja. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásából egyértelműen kitűnt, hogy a 2003. évi CXXIX. sz. törvény szabályai szerint indította meg az eljárást, e szerint pedig nem kötelező a választott eljárásban az alkalmasság vizsgálata. Nem vitatta, hogy tévesen alkalmazta a még hatályba nem lépett törvény rendelkezéseit. A tárgyaláson nyilatkozott, hogy a hatályos törvény 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapítja az eljárását. A felhívott ajánlattevő alkalmasságát egyébként a korábbi nyílt eljárás során vizsgálta, ott az alkalmassága megállapításra került, a kizárási okokat illetően pedig a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésben írt törvényi rendelkezésekre hivatkozott. A szerződéskötés időpontja tévesen került meghatározásra az ajánlati felhívásban, amit a módosított ajánlati felhívásában korrigált is, melyről ajánlattevőt értesítette. Ezt követően ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás menetében - még az érdemi határozat meghozatala előtt - az ajánlati felhívását kiegészítette, meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetőleg alkalmatlanná minősítés szempontjait, valamint kérte a Kbt. 46. §-a szerinti nyilatkozatok, illetve igazolások csatolását.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásban ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e.
A rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapította a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülnek. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban részletezett munkák jellegüknél fogva mind olyan munkák, amelyek a kivitelezés során váltak ismertté és az eredeti szerződés teljesítéséhez elvégzésük feltétlenül szükséges. A megjelölt munkák egyike sem minősül új beszerzési igénynek és mindegyik munka az eredeti szerződés teljesítéséhez szükséges.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d) , 3., 4., 8., 9. a), c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A 9. sz. melléklet 8. és 9. pontja foglalkozik az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával, valamint a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjainak meghatározásával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A fenti rendelkezésekből következően ajánlatkérőnek kötelezettsége az ajánlati felhívásban meghatározni az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
A fenti rendelkezés alapján ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő 8. napnál korábbi időpontban nem határozhatja meg, így jogsértő volt ajánlatkérő ajánlati felhívásának azon előírása, hogy a szerződéskötésre az eredményhirdetést követő 5. napon kerül sor.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás menetében ajánlati felhívását a Kbt. előírásainak megfelelően javította, így e vonatkozásban a Döntőbizottság a jogsértés megállapítását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a jogorvoslati eljárás megszüntetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 4.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos