KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3070/2004)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.63/10/2004.

Tárgy: a Szathmáry-Car Kft. jogorvoslati kérelme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Szathmáry-Car Kereskedelmi Kft. (2700 Abony, Mogyoró út 5., képviseli: dr. Szász László ügyvéd, 5000 Szolnok, Ady Endre út 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelemének, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság (5000 Szolnok, Baross Gábor út 39. képviseli: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt., 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. 5. ép.; képviseli: dr. Rezgő Ildikó; a továbbiakban: ajánlatkérő) "kizárólag utángyártott gépjárműalkatrészek beszerzése 156 db gépjárműhöz nettó 40 M Ft + áfa értékben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, (azaz kettőmillió forint) bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenszer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, ezen felül felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MAK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. december 3-án a Közbeszerzési Értesítő 49. számában ajánlati felhívása közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja részletezte a gépjárműtípuscsaládokat. A 156 db mennyiségtől az ajánlatkérő a szerződéskötés során az eltérés lehetőségét - a szerződéses ár vagy más szerződéses feltételek módosítása nélkül - ć 30%-ban határozta meg.
Részajánlat tételére nem volt lehetőség. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei a 9. pont elő írása szerint: az igazoltan teljesített szállítás ellenértékének kifizetése a dokumentációban leírtak szerint történik a számla kézhezvételét követő 15 napon belül (ennél kedvezőbb ajánlatot ajánlatkérő az értékelés során előnyben részesít).
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) és b) pontban írta elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és határozta meg a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A 13. a) pont szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A 13. b) pontban határozta meg a részszempontokat és a súlyszámokat a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
51
- a mindenkor érvényes fogyasztói árból biztosított kedvezmény mértéke
20
- fizetési határidő napokban megadva (a 9. pontban előírtaknál kedvezőbb határidő)
20
- jótállás időtartama években megadva
9
Az ajánlatok értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-100 pont. A ponthatárok közötti pontszámok megadásának módszere: valamennyi részszempont esetében az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra, a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot (100) kapja, a többi ajánlat ehhez képest egyenesen arányosan kevesebbet.
A Robinson Kft. a részszempontokra az alábbi ajánlatot tette:
Az ajánlatkérő által készített dokumentáció az ajánlati felhívást, az útmutatót, a műszaki követelményeket, a szállítási keretszerződés tervezetét és a kötelező mellékleteket tartalmazta.
A dokumentáció II/3.4. pontja előírta, hogy az ajánlattevőnek teljes körű árajánlatot kell tenni a javításhoz várhatóan szükséges - az összehasonlító ártáblázatban feltüntetett - valamennyi alkatrészre. Az ajánlatkérő az ajánlati árak értékelését az összehasonlító ártáblázatok adatai alapján végzi.
A "B" jelű melléklet az ártáblázat volt. Ebben gépjárműtípusonként a felsorolt javítóanyagok kedvezménnyel csökkentett bruttó egységárát kellett megadni. Az ártáblázat tartalmazta a motort, a bal és jobb első ülést, valamint a váltót is, ezek ajánlati egységárát is fel kellett tüntetni.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőre, 2004. január 13-ára a kérelmező és a Robinson Kft. nyújtotta be ajánlatát.
A kérelmező a részszempontokra az alábbi ajánlatot tette:
- ajánlati ár
9 317 399 Ft
- kedvezmény mértéke
40%
- fizetési határidő
365 nap
- jótállás időtartama
36 hónap
A Robinson Kft. a részszempontokra az alábbi ajánlatot tette:
- ajánlati ár
4 975 370 Ft
- kedvezmény mértéke: nyugati típusnál
36%
keleti típusnál
25%
- fizetési határidő
76 nap
- jótállás időtartama
14 hónap
Ajánlatkérő a Robinson Kft.-nél a kedvezmény mértéke részszempontnál 34,9%-os - súlyozott - átlagmértéket vett figyelembe az értékelés során.
Az ajánlatkérő 2004. január 23-án a Robinson Kft.-t hirdette ki nyertesnek.

Az értékelés eredményeként az ajánlatkérő az alábbi pontszámokat állapította meg:

Az elbírálás részszempontjai	A részszempontok súlyszámai	Az ajánlatkérő neve
		Robinson Kft.		Szathmáry-Car Kft.
		Értékelési pontszám	Értékelési pontszám x súlyszám	Értékelési pontszám	Értékelési pontszám x súlyszám
Ajánlati ár	51	100	5100	53,33	2720
A mindenkor érvényes fogyasztói árból biztosított kedvezmény mértéke	20	87,50	1750	100	2000
Fizetési határidő napokban megadva	20	21	420	100	200
Jótállás időtartama években megadva	9	38,88	350	100	900
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként		7620		7620

A kialakult összpontszám azonos, 7620-7620 lett mindkét ajánlattevőnél, a Robinson Kft. ajánlata tartalmazott alacsonyabb ellenértéket, ezért ajánlatkérő a Kbt. 55. § (7) bekezdése alapján őt hirdette nyertesnek.
A kérelmező - hiánypótolt - kérelmét 2004. február 3-án nyújtotta be a Döntőbizottság részére, melyet a tárgyaláson pontosított. Kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár résszempontnál nem, csak az utángyártott alkatrészek kedvezménnyel csökkentett bruttó egységárait vette figyelembe. Előadta, hogy ajánlatkérőnek az előző évi hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásának megfelelően a felújított alkatrészek nélkül kellett volna az ajánlati árakat értékelni, azaz a motor, az első ülések és a váltó árait figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ezek ugyanis nem minősíthetők utángyártott alkatrészeknek, melyekre ajánlatkérő beszerzése vonatkozott. A fentiekre tekintettel az ajánlati ár részszempontnál az ún. kialakult összár a Robinson Kft.-nél nem 4 975 370 Ft lesz, hanem a jelzett tételek árajánlatával kevesebb. Ugyanez vonatkozik a kérelmező 9 317 399 Ft összárára, amely szintén változik ezen tételekkel.
Ezen tételek nélkül a kérelmező összárára adható pontszám lényegesen magasabb lesz.
Álláspontja szerint ajánlatkérő több részszempontnál megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a megállapított értékelési pontszámok és azok súlyszámmal történő szorzataként megadott összpontszámok nem helyesek. Véleménye szerint a Robinson Kft. által a mindenkori érvényes fogyasztói árból biztosított kedvezmény 34,9%-os mértékére az ajánlatkérő tévesen állapított meg 1750 pontot. A kérelmező számítása szerint ezen pontszám helyesen az összpontnál 1745 pont lenne, mivel az értékelési pontszám nem 87,5, hanem csak 87,25 pont.
Sérelmezte a fizetési határidő részszempontnál a Robinson Kft. részére megállapított 21 pontot is, amely számítása szerint csak 20,82 pont, és e részszempont összpontszáma ezért nem 420, hanem 416,4. Álláspontja szerint a fentiekre tekintettel a kérelmező összpontszáma több lenne, mint a Robinson Kft.-é, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az általános szakmai felfogás szerint az utángyártás fogalomkörébe tartozónak tekintendő a motorok, váltók, ülések esetében a felújítás is. A jármű ezen részegységeinek az "utángyártása" - technológiai és egyéb okokból - nyilvánvalóan nem lehetséges, de a felújítással eredeti, új állapotba hozhatók. Ez az ajánlattevők - így a kérelmező - számára is egyértelmű volt, melyet igazol az a tény, hogy az ajánlattevők az ajánlati dokumentáció birtokában erre vonatkozóan nem tettek fel kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseket és nem kifogásolták az ajánlati felhívásban szereplő beszerzés tárgyának "ellentmondásos" megfogalmazását sem. A kérelmező által hivatkozott korábbi eljárásban adminisztrációs hiba miatt a dokumentáció termékspecifikációjából a váltó és a motor kimaradt, amelynek ellenére egyes ajánlattevők ajánlati árat adtak ezen részekre is. Ezért kellett a felújított alkatrészek nélkül az ajánlati árakat értékelni. Megjegyezte, hogy a korábbi eljárás nem függ össze jelen jogorvoslati eljárással. A jelen eljárásban a termék specifikáció kifejezetten tartalmazta ezeket a tételeket, figyelembe véve a már hivatkozott általánosan elfogadott szakmai értelmezést és gyakorlatot.
A közbeszerzési eljárásban részajánlat megtételére nem volt lehetőség, ebből következően valamennyi tételt összességében értékelt az ajánlatkérő.
Jelen eljárás ajánlati felhívása a fizetési határidőt elbírálási részszempontként rögzíti. Feltehetően a kérelmező által megajánlott, feltűnően szokatlan, a jelenlegi piaci viszonyok között irreálisan magas, 365 nap fizetési határidővel áll összefüggésben, hogy kérelmező a Robinson Kft. ajánlati árainál sokkal magasabb árakat ajánlott meg. Az ajánlatkérő hosszasan mérlegelte az értékelés során annak lehetőségét, hogy a túlzott ajánlati tartalmi elem miatt érvénytelenítse-e a kérelmező ajánlatát a verseny tisztaságának védelme érdekében. Végül is azért döntött az érvényesség fenntartása mellett, mert nem írt elő maximum-értéket.
Közölte az ajánlatkérő, hogy az értékelés során Excel táblázatkezelő programot alkalmazott.
Ismertette tárgyalási nyilatkozatában, hogy ajánlatkérő, illetőleg annak megbízottja akként állította be az Excel táblázatkezelő programot, hogy az elvégezze egymást követően az összes szükséges műveletet - a súlyszámmal is beszorozzon - és a végeredményt a részszempont összpontszámát tízes számra kerekítve adja meg. Az így tízes számra kerekített összpontszámot elosztotta a súlyszámmal és az ekkor kapott eredményt tüntette fel százados jegy pontossággal az egyes részszempontok pontszámaiként. A tárgyaláson ajánlatkérő elvégezte az egyes részszempontokra adott pontszámok és összpontszámok számítását akként, hogy egyenes arányossággal százados jegy pontossággal kiszámította a pontszámot és azt szorozta meg a súlyszámmal. Ennek alapján elismerte, hogy az első részszempontnál a kérelmező pontszáma 53,39, összpontszáma 2722,89 lett volna.
A második részszempontnál a nyertes helyes pontszáma 87,25, a súlyszámmal szorzott érték: 1745, szemben a megállapított 87,50 és a súlyszámmal szorzott 1750 ponttal.
A harmadik részszempontnál az ajánlatkérő a kérelmezőnek 100, a nyertesnek 21 pontot adott. Ajánlatkérő ezt a tárgyaláson elvégzett számítás alapján a nyertes esetében helyes értékként 20,82 pontban jelölte meg, amelynek súlyszámmal szorzott értéke 416,4.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést 2004. február 2-án megkötötte.
Kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevőnek - a kérelmező majdnem kétszer nagyobb összegű ajánlati áránál - kedvezőbb ajánlati összára - a legnagyobb súlyszámmal értékelt részszempont az ajánlati ár volt - és ez volt a legfontosabb az ajánlatkérő számára az eljárás során.
Egyéb érdekeltként a Robinson Kft. észrevételében a kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a felhívás és a dokumentáció nem tette lehetővé, hogy az ajánlati árnál a felújított alkatrészeket figyelmen kívül lehetne hagyni.
A kérelmező azon kifogása, hogy nemcsak kizárólag utángyártott, hanem felújított alkatrészekre is ajánlatot kellett tenni, a Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében elkésett.
A pontszámok megállapítására érdemi észrevételt nem tett, de meggyőződése, hogy az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott a Kbt. 55. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem - a felújított alkatrészekre vonatkozó elem kivételével - az alábbiak szerint alapos:
Kérelmező azt kifogásolta, hogy az utángyártott alkatrészek között a felújított alkatrészek (motor, első ülések, váltók) ajánlati ára is figyelembevételre került.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kifejezetten utángyártott alkatrészeken kívül a felújított alkatrészekre - motor, első ülések, váltók - is kérte ajánlat benyújtását.
Az ajánlati dokumentáció II/3.4. pontja előírta, hogy ajánlattevőnek az összehasonlító ártáblázatban feltüntetett alkatrészekre teljes körű ajánlatot kell tenni. A 10-féle gépjármű típusra vonatkozó ártáblázatok a "javító anyag megnevezése" oszlopa mindegyik típusnál tartalmazta a motort, a váltót és az első üléseket.
A dokumentáció II/3.4. pontja meghatározta azt is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati árak értékelését az összehasonlító ártáblázatok adatai alapján végzi. Ajánlatkérő elő írását az ajánlattételre és az értékelésre nem támadták meg, erre tekintettel az köti mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőket.
A Döntőbizottság erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy ajánlatkérő jogszerűen végezte el az ajánlati ár részszempont értékelését akkor, amikor az ajánlat részét képező minden termék ajánlati árát mint tartalmi elemet értékelte. A kérelmező e kérelmi eleme nem alapos, ajánlatkérő kötelezettsége az előírásai és a Kbt. rendelkezései alapján az összajánlati ár értéke lése.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a többi résszempontnál ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdés betartásával végezte-e el a pontozást.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. fentiekben idézett 55. § (6) bekezdése értelmében ajánlatkérő akként köteles elvégezni az értékelési műveletet, hogy először kiszámítja a megadott módszerrel az értékelési pontszámot. Az értékelési pontszám kiszámításának ez az előírt kötelező menete a Kbt. rendelkezése értelmében. Jogsértően járt el akkor az ajánlatkérő, amikor a értékelési pontszámot nem e szerint számította ki. Nem a részszempont összpontszámából kell visszaszámítani a részszempont értékelési pontszámát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azon számítási eljárása sem helyes, hogy 10-es számra kerekítéssel állította be a táblázatkezelő programot. Elvileg a Kbt. rendelkezései, illetve a matematika szabályai nem zárják ki, hogy ajánlatkérők az értékelés során a számítások menetében alkalmazzanak kerekítési szabályokat. Az azonban alapvető követelmény, hogy a kerekítés semmiképpen ne befolyásolja az értékelési pontszámot. Továbbá kerekítés vonatkozásában épp az értékelés megalapozottsága érdekében - különösen két ajánlattevőnél és egymáshoz hasonló ajánlatoknál - nem megengedhető, hogy 10-es számra kerekítsen, mert ez olyan nagyságrendű kerekítés, mely jelentősen módosítja a megállapítható pontszámokat.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. elő írásai szerint számította ki az értékelési pontszámot, ezért a Döntőbizottság elvégezte az ajánlatkérő által megadott módszerrel a részszempontok pontszámainak a kiszámítását, majd ezt követően azokat szorozta a súlyszámmal. A Döntőbizottság a számolás során tekintettel arra, hogy maga az ajánlatkérő is százados jegy pontossággal osztotta vissza az értékelési pontszámot, a Döntőbizottság is így végezte a számítást, amely részszempontonként az alábbiak szerint alakult:
Az ajánlati ár részszempontnál a kérelmező 9 317 399 Ft, a Robinson Kft. 4 975 370 Ft ajánlati árat adott. Az ajánlatkérő által meghatározott arányosítási módszerrel elvégzett számítás alapján e részszempontra a kérelmezőnek 53,39 értékelési pontszámot kellett volna kapnia, amelynek súlyszámmal szorzott összege 2722,89.
A második részszempontnál "a mindenkor érvényes fogyasztói árból biztosított kedvezmény mértékénél" a kérelmező a kedvezmény mértékét 40%-ban, a Robinson Kft. nyugati típusokra 36%, keleti típusokra 25%-ban ajánlotta, amelynek súlyozott átlagát ajánlatkérő 34,9%-ban vette figyelembe. A részszempontra ajánlatkérő a kérelmezőnek 100, a Robinson Kft.-nek 87,5 pontot adott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott arányosítási számítási módszer alapján a nyertes ajánlattevőnél a helyes értékelési pontszám 87,25, a súlyszámmal szorzott értéke 1745.
A harmadik részszempontnál, "fizetési határidő napokban megadva" a kérelmező 365, a Robinson Kft. 76 napban vállalt. Az ajánlatkérő a kérelmezőnek 100, a nyertesnek 21 pontot adott. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő számítási módszerével elvégezve a nyertes értékelési pontszáma 20,82 pont, amelynek súlyszámmal szorzott értéke 416,4.
A negyedik részszempontnál, a jótállás időtartamánál az ajánlatkérő által megállapított értékelési pontszámok és összpontszámok helyesek voltak.
A Döntőbizottság annak megállapítása érdekében, hogy ajánlatkérő jogsértő értékelése sérti-e a Kbt. 59. § (1) bekezdését - azaz változna-e a nyertes személye - elvégezte a fentiekben megállapított részszempontok szerinti pontszámokkal annak kiszámítását, hogy a két ajánlattevőnek mennyi az összpontszáma. Megállapította, hogy ez a kérelmező esetében 7622,9, a nyertesnél 7611,4.
Megállapítható tehát, hogy az ajánlatoknak nem azonos az összpontszáma, erre tekintettel ajánlatkérő nem jogosult alkalmazni a Kbt. 55. § (7) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. fentiekben idézett 55. § (6) bekezdése értelmében az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb. A kérelmező összpontszáma magasabb, ezért ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének a kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára - nem az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nyertesként kihirdetésére tekintett el - úgy ítélte meg, indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása. Figyelemmel arra is, hogy a jogsértés nem reparálható, a bírság összegét a Döntőbizottság 2 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a jogsértésért felelős személy megalapozottan a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn, a jogorvoslati kérelem hiányosan került benyújtásra, és a hiánypótlás teljesítését követően pedig az eljárást lezáró szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése alapján biztosítja.

Budapest, 2004. március 4.

Dr. Varga László s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos