LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (3071/2004)
Kf.III.37.663/2002/4.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Korompai Gábor ügyvéd (Szarvas, Deák F. u. 4.) által képviselt Varjú és Társa Kft. (Gyomaendrőd, Tanács u. 17.) felperesnek a dr. Bankó Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2002. február 27. napján meghozott 13.K.32.703/2001/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alul írott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására 6000 Ft (hatezer forint) fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Gyomaendrőd Önkormányzata mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21-i számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya Gyomaendrőd belterületén szennyvízcsatorna-hálózat építése volt.
A felperesi társaság - amely a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. alvállalkozójaként vett részt a közbeszerzési eljárásban - jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását kérte. Jogorvoslati kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő polgármestere és jegyzője a közbeszerzési eljárás során olyan kijelentést tett a Betonút Rt. felé, hogy aki társaságát alvállalkozóként foglalkoztatja, az nem nyerheti meg a közbeszerzési eljárását.
Az alperes a D.500/18/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelemnek a jó hírnév megsértésével és a közbeszerzés eredményeként megkötött szerződéssel, az ajánlatkérő ezzel összefüggő tevékenységével kapcsolatos részének vizsgálata nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, hanem a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 76. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság jogosult eljárni. A Kbt. 79. §-ának (3) bekezdésére tekintettel megállapította továbbá az alperes, hogy a felperesi társaság - amely a közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában alvállalkozóként vett részt - ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a jogorvoslati kérelem további részei érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, annak megállapításával, hogy ügyfélképessége fennáll.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes sem önálló ajánlattevőként, sem valamely ajánlattevő alvállalkozójaként nem vett részt a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában. A felperesnek igazolnia kellett saját személyét érintően olyan jogot, jogos érdeket, amelynek megsértése a Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ügyfélképességét megalapozta volna. Megállapította továbbá a bíróság, hogy a polgármester és a jegyző nyilatkozatával kapcsolatban a jó hírnév védelme a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint nem tartozik az alperes hatáskörébe, a Betonút Rt. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását pedig a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján a Betonút Rt. kifogásolhatta volna, a felperesi vállalkozás nem. A felperes mint ajánlattevő nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, így az ajánlatok értékelésével kapcsolatos ajánlatkérői eljárás, illetőleg az eljárást lezáró döntés miatt jog- és érdeksérelem a konkrét közbeszerzési eljárással összefüggésben nem érte a felperest.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint cégének ügyfélképessége fennállt; a közbeszerzési előminősítési eljárásban a Betonút Rt., amelynél alvállalkozó volt, azért nem szerepeltette az első forduló után, mert az ajánlatkérő polgármesterének kijelentése szerint azzal elveszítette volna a közbeszerzési eljárás megnyerésének lehetőségét. A Betonút Rt. a pályázatot végül nem nyerte meg, de a nyertes Alterra Kft. is azért nem hívta meg alvállalkozónak, mert ez a kijelentés elhangzott. Az ügyfélfogalom szűkítésének nincs jogszabályi alapja, ezért alkotmánysértő. Mint olyan helybeli vállalkozásnak, amelynek nem mindegy, hogy kap-e helyben megrendelést, elsőrendű és közvetlen érdeke, hogy a székhelyén folyó tevékenységi körébe eső közbeszerzések során a pályázók esélyegyenlősége maximálisan biztosított legyen.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben előadottakra utalással rámutat arra, hogy a Kbt. 79. §-ának (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet - egyebek mellett - az nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő polgármesterének sérelmezett kijelentése - miután a felperes nem vett részt a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában - nem minősül a Kbt.-be ütköző tevékenységnek, ezért a felperes nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására sem; sérelmének orvoslása nem tartozik az alperes Kbt. 76. §-a szerinti hatáskörébe.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdése alkalmazásával indokai alapján helybenhagyta.
A pernyertes alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 78. §-ának (2) bekezdése értelmében határoznia nem kellett.
A pervesztes felperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdésén alapuló illetékfizetési kötelezettségét arra tekintettel állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes fellebbezésére 7500 Ft illetéket bélyegben már lerótt.
Budapest, 2004. március 9.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró