FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (3220/2004)
3.Kf.27.139/2003/9.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bokor Ferenc ügyvéd (1213 Budapest, Béke tér 8/A) által képviselt dr. Czirmes György budapesti (1035 Budapest, Szél u. 21.) lakos felperesnek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) által képviselt PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (1095 Budapest, Mester u. 7.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. november 13. napján kelt 13.K.31.279/2002/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 20 000-20 000 (húszezer-húszezer) forint másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 19-én megjelent számában ajánlati felhívás közzétételével nyílt közbeszerzési eljárást indított a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítására 2002-2003. években tárgyban, amely ajánlati felhívását 2002. január 23-án módosította, majd azt 2002. március 5-én - az ajánlattételi határidő - 2003. március 5., 10.00 óra - lejártát megelőzően, 8.45 órakor visszavonta. Az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 13-i számában jelent meg. Az ajánlattételi határidőben csak a felperes tett ajánlatot.
A felperes által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban az alperes a jogorvoslati kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy nem valósult meg a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. § (2) bekezdésének sérelme, mert az ajánlati felhívás visszavonására az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően került sor.
A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a kérelemnek megfelelő határozat hozatalára kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem bizonyított az ajánlati felhívásnak az ajánlattételi határidő előtt történt visszavonása, egyébként pedig a Kbt. óra, percben meghatározott határidőket nem ismer. A visszavonás akkor nem késett volna el, ha az igazolhatóan a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához 2002. március 3-án megérkezik. Amennyiben március 4-e a határidő utolsó napja, úgy sérült a Kbt. 47. § (1) bekezdése is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló hirdetmény átvételének pontos, órát és percet is tartalmazó időpontja kétséget kizáróan bizonyított volt, az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően érkezett, nem sérült tehát a Kbt. 48. § (2) bekezdése. Egyebekben rámutatott, hogy a felperes jogorvoslati kérelme és kereseti kérelme sem terjedt ki a módosított ajánlattételi határidő jogsértő módon történt megállapítására, így ezt a kérdést az alperesi határozat sem vizsgálta, ezért azt a bírósági felülvizsgálat sem érinthette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen a határozatok megváltoztatásával kereseti kérelme szerinti döntéshozatalát, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megismételte a keresetben elfoglalt jogi álláspontját és arra hivatkozott, hogy a visszavonás elkésett. Nem vitatta, hogy az ajánlattételi határidő jogsértő módon történő megállapítását korábban nem sérelmezte, de ennek hiánya nem tette szabályszerűvé a határidő jogsértő módon történő megjelölését. Sérelmezte, hogy a közigazgatási hatóság és az elsőfokú bíróság nem derítette fel a tényállást, nem tett eleget az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26. §, 61. § és 71. §-aiban foglalt kötelezettségének és ezzel megsértette a Kbt. 47. § (1) bekezdés és 48. § (2) bekezdésben megjelölt feltételek vizsgálatának kötelezettségét, ezért az alperes határozata semmis, az első fokú ítélet ugyancsak jogszabálysértő.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján, figyelemmel arra, hogy a felperes a fellebbezésben új adatot nem közölt.
Az alperesi beavatkozó helyes indokai alapján az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. Indokaival a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért, azt megismételni nem kívánja.
A fellebbezésre utalással kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az alperes által a jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában hozott határozat a bíróság által a határozattal érintett körben, a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálható felül. A felperes keresetében azt sérelmezte, hogy az ajánlati felhívás visszavonásának ideje nem állapítható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Ebben a kérdésben az alperes és az elsőfokú bíróság is állást foglalt, döntését kellően megindokolta. A Kbt. 48. § (2) bekezdésének sérelme körében azt kellett vizsgálni, hogy az ajánlattételi határidőhöz képest annak lejárta előtt vagy lejárta után történt-e az ajánlati felhívás visszavonása. A kérdés megválaszolásához az ajánlattételi határidő lejártának időpontját és a visszavonás időpontját kell ismerni. Mindkét időpont - órára, percre - kétséget kizáróan ismert volt, azok alapján a jogvita eldönthető volt, további szempontok vizsgálatára nem volt szükség és jogi lehetőség. A jelen eljárás kereteit meghaladja az ajánlattételi határidő lejárta meghatározásának vizsgálata, mert ez nem volt tárgya a jogorvoslati eljárásnak. Ezért e vonatkozásban szükségtelen volt a tényállás további felderítése, a felperes által utóbb megjelölt "semmisségi" okok vizsgálata.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalással a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alperes és az alperesi beavatkozó másodfokú költségének viselésére a felperes a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján köteles.
A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. § (1); (2) és 79. § (1) bekezdése, valamint a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére, figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja és a 46. § (1) bekezdés rendelkezéseire.
Budapest, 2003. december 10.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró