KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3285/2004)


Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.17/9/2004.

Tárgy: a 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 123-125., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza (1089 Budapest, Üllői út 86., Levélcím: 1958 Budapest, Pf. 66, képviseli: dr. Kiss Tibor Zoltán ügyvéd, 1364 Budapest 4. Pf. 124, a továbbiakban: ajánlatkérő) "ápolási egység kialakítása az "A" épület IV. emeletén 532 m 2 alapterületen. A megvalósításhoz építészeti átalakítási, szakipari, valamint épületgépészeti és elektromos szerelési munkák elvégzése szükséges" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehat kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.


INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-én megjelent 45. számában 8449/2003. szám alatt nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A beszerzés tárgya és mennyisége az ajánlati felhívás szerint 532 m 2 alapterületet érintő építészeti átalakítási, szakipari, valamint épületgépészeti és elektromos szerelési munkák elvégzése volt ápolási egység kialakítására. Rész-, illetve többváltozatú ajánlat benyújtására nem volt mód.
A felhívás 4. pontja szerint a szerződéskötéstől számított 3 hónap a szerződés időtartama. Az ajánlatkérő a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei között előírta, hogy részszámlák is benyújthatók, a teljes munka sikeres átadás-átvétele után nyújtható be végszámla, valamint 30 napos fizetési határidőt vállal, előleget nem biztosít. Az alkalmasság vizsgálatára kért adatokat a 11. a) pontban írta elő. Az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját, módszerét az alábbiak szerint:

13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján történik.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az értékelési szempontok a következők (fontossági sorrendben):

részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
8
- átalakítási munkák időtartama (teljes kivitelezés ideje)
6
- részszámlák száma
1
- végszámla nagysága
1
- vállalt késedelmi kötbér mértéke
2
- vállalt meghiúsulási kötbér mértéke
2
- vállalt megvalósulási garancia ideje
1
- vállalt jólteljesítési garancia ideje
1
- vállalt jótállási idő
1
- vállalt szavatossági idő
1

Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10. Az adott részszempont szerinti legjobb ajánlat kapja a maximális 10 pontot, a többi matematikai arányosítással megállapított kevesebb pontértéket kap.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely a műszaki terveken, előírásokon és költségvetési kiíráson kívül tartalmazta az ajánlatkérő ajánlattételre vonatkozó feltételeit, továbbá a szerződéstervezetet, amelynek aláírt és kitöltött formában való csatolása szintén az ajánlatkérő által előírt követelmény volt. A szerződéstervezetben az ajánlatkérő kipontozott helyeket biztosított az egyes szerződési feltételek megadásához, ezek a következők voltak:
- ajánlati ár,
- részszámlák száma,
- határidők,
- késedelmi kötbér % (első 10 napra és az azt követő napokra),
- hibás teljesítés esetére szóló kötbér %,
- meghiúsulási kötbér %,
- jóteljesítési garancia a bruttó ár %-ában (a jótállási időszakban jelentkező hibák kijavítására, de minimálisan 1 év időtartamra áll fenn).
Néhány szerződési feltétel részszempontként is megjelölésre került, de azokkal kapcsolatban az ajánlatkérő sem a szerződéstervezetben, sem más helyütt nem tett előírást. Ezek a következők voltak:
- vállalt megvalósulási garancia ideje,
- jólteljesítési garancia ideje,
- jótállási idő.
A szavatosságot illetően a szerződéstervezetben ajánlatkérő előírta, hogy legalább a jogszabályokban előírt alkalmassági és szavatossági időket az ajánlattevő köteles vállalni.
Az ajánlattevők számára helyszíni konzultációt is tartott ajánlatkérő 2003. november 27-én.
Az ajánlattételi határidőre 2003. december 16-ra ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a K-ARCH Kft., a Fővárosi Építő Rt., az Architektonika Kft., az Orako-Ekler Rt., az EGGI Építőipari Kft., a Gesztelyi Rt., az Általános Építő és Lakatosipari Kft., az Exklusív Bau Kft., a Schnell Bau Rt. és a GÉSZ Holding Kft.
Ékjánlatkérő bizottsága a hiánypótlást követően 2003. december 22-én végezte el az ajánlatok értékelését. Megállapította, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot az Általános Építő és Lakatosipari Kft. tette, a második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező nyújtotta be.
Az eljárás eredményét 2003. december 29-én hirdette ki ajánlatkérő, az ajánlatok számszerű pontozását tartalmazó táblázat adatainak közlésével. Az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvet és a ponttáblázatot 2003. december 30-án küldte meg az ajánlattevőknek. A kérelmező 2004. január 7-én kérte írásban az összegzés megküldését. Az ajánlatkérő ezt követően 2004. január 8-án küldte meg az ajánlattevőknek az "Összegzés az eljárásról" című iratot.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2004. január 12-én megkötötte.
A kérelmező 2004. január 12-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Álláspontja szerint ajánlatkérő 2003. december 29-én kihirdetett és 2004. január 7-én késedelmesen írásban közölt, az eljárást lezáró döntéséről készített tájékoztatója nem felel meg a Kbt 61. § (1) bekezdésének, ezért jogsértő. A hiányos indokolást tartalmazó Összegzést az ajánlatkérő ugyan kiegészítette a kérelmező kifejezett kérésére további adatokkal és azt számára ebben a formában 2004. január 9-én megküldte, de a törvényi követelményeknek így sem felelt meg. Eljárása azért is sérelmes a kérelmező számára, mert az ajánlatkérő az összegzésben nem tüntette fel az ajánlatok részszempontonkénti tartalmi elemeit, ezért a kérelmező nem tudott meggyőződni az értékelés helyességéről. A rendelkezésére álló adatok alapján sérelmezte, hogy ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, így a megjelölt jogsértés miatt súlyos kár érhette a kérelmezőt.
Az ajánlatkérő az értékelés során a vállalt megvalósulási garancia ideje helyett a vállalt garanciának az ajánlati ár %-ban megadott mértéket értékelte. A vállalt jólteljesítési garancia ideje vonatkozásában az ajánlatkérő jogsértően az értékelésbe bevonta a garancia mértékét is az ár %-ban.
Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a vállalt 72 hónap szavatossági idő helyett csak 60 hónapot vett figyelembe. A jótállási időnél pedig csak 2 hónapot vett figyelembe az ajánlatkérő az általa vállalt 60 hónap helyett.
A késedelmi és meghiúsulási kötbér mértékénél nem állapítható meg, hogy milyen ajánlati tartalmi elemeket értékelt az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő a Kbt. 6l. § (1) bekezdésében foglalt, az összegzésre és az ajánlatok értékelésére vonatkozó jogsértéseket elismerte, hivatkozott arra, hogy nincs megfelelő gyakorlata a közbeszerzési eljárásokban, valamint a korrekcióktól függetlenül, a nyertes és a kérelmező az értékelést illető pozíciója álláspontja szerint nem változik. Az ajánlatkérő elismerte, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyv mellékletét képező pontozásos táblázat és az úgynevezett munkapéldány megjelölésű pontozásos táblázat eltérő adatokat tartalmaz, az összegzés adatai a munkapéldány megjelölésű táblázat szerint kerültek megadásra.
Az ajánlatkérő elismerte, hogy a vállalt megvalósulási és jólteljesítési garancia részszempontnál a vállalt garanciáknak az ajánlati ár %-ban megadott mértékét értékelte, de így járt el mindegyik ajánlattevő vonatkozásában.
Ajánlatkérő előadta, hogy a vállalt jótállási és szavatossági idő részszempontok vonatkozásában a kérelmezőnél azért vették csak a rövidebb vállalási időket (2 hónap, illetve 60 hónap), mivel a szerződéstervezetben megadott adatokat vették csak figyelembe. A meghiúsulási kötbér vonatkozásában figyelemmel volt arra az értékelésnél, hogy álláspontja szerint a 20%-on felüli kötbérmérték a bíróság által mérsékelhető a Ptk. szerint.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn a megkötött szerződésre tekintettel.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és a tárgyaláson megtett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Az 5. sz. melléklet 2. a) és c) pontja szerint az összegzésnek - többek között - az értékelt ajánlatok részszempontok szerinti valamennyi tartalmi elemét, illetve a pontszámok indokolását is tartalmaznia kell.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az összegzés tartalmát és megküldésének időpontját illetően megalapozott. Az összegzést az ajánlatkérő 2004. január 7-én állította össze, 9-én küldte meg faxon, amely nap a 2003. december 29-i eredményhirdetési időpontot követő 7. munkanap, tehát határidőn túl történt a megküldése.
Az összegzés tartalmilag is hiányos, miután az értékelt ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit nem tartalmazza. Az összegzést a csatolt ponttáblázattal együtt kellett vizsgálni, amelyet az ajánlatkérő már korábban az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, valamint a tartalmi vizsgálatban az összegzés mellékletét - a pontszámok indokolása - is figyelembe kellett venni. Összességében az értékelésre kerülő érvényes ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemei képezik az összegzés hiányát, amely pedig a Kbt. 5. számú melléklete szerint annak szerves részét kell hogy képezze. A fentiekre tekintettel a Kbt. 61. § (1) bekezdése sérült.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlatkérő értékelése jogszerű volt-e, és a vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e vonatkozásban is megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésnél a megadott arányosítási módszert jogsértően alkalmazta az alábbiak szerint.
Az értékelés felülvizsgálata keretében a Döntőbizottságnak az alkalmazott módszert illetően kellett először állást foglalnia. Az ajánlatkérő a felhívásban általa meghatározott módszert - az arányosítást - úgy alkalmazta, hogy a részszempontonkénti legjobb ajánlatra általában maximális pontszámot adott (kivéve a meghiúsulási kötbért, ahol a 20%-ot elérő vállalásokat egyaránt 10 ponttal értékelte azzal az indokkal, hogy a bíróság túlzott mértékű kötbért mérsékelheti). A részszempontonkénti legrosszabb ajánlatra az ajánlatkérő változó pontszámot adott (1 pontot hat részszempont esetén tehát az ajánlati felhívásnak megfelelően 2 pontot egy esetben, 3 pontot két esetben és 5 pontot egy esetben). A két szélső érték között az ajánlatkérő arányosítással állapította meg a pontszámokat.
A kérelmező az értékelést is vitatta, melybe szorosan bele tartozik a pontszámítás során alkalmazott számítási módszer is. Ez utóbbinak egyrészt a felhívásban közölttel kell azonosnak lenni, másrészt minden részszempontnál azonos módszert kell alkalmazni.
Az ajánlatkérő módszere az arányosítás követelményének megfelelt, de nem volt azonos minden részszempontnál. Az alsó ponthatár önkényes megválasztásával az ajánlatkérő befolyásolni tudta az eljárás eredményét, amely az alapelvek sérelmével is jár. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél a megadott arányosítási módszert jogsértően alkalmazta.
A Döntőbizottság ezért elvégezte az ajánlatkérő értékelésének ellenőrzését a következők szerint. A döntés felülvizsgálata során azonos módszert alkalmazott, minden részszempontnál a legjobb ajánlat a 10 pontot, a legrosszabb az 1 pontot kapta, a többi pontszámot pedig arányosítással határozta meg, amely módszer megfelel a felhívásban előírtaknak és az ajánlatkérő által többségében alkalmazott számítási módnak is.
Az értékelésre kerülő ajánlati tartalmi elemeket az ajánlattevők különböző helyeken határozták meg.
Egyes szerződési feltételekre vonatkozóan az ajánlattevők - mint a kérelmező is - külön nyilatkozott (mert a szerződéstervezetben nem volt rá hely), vagy - mint ahogy a nyertes tette - beleírta a vállalt feltételt a szerződéstervezetbe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek el kellett fogadnia a vállalt megvalósulási garancia ideje, a jólteljesítési garancia ideje és a jótállási idő ajánlatban történő megadási módját illetően a külön nyilatkozati formát, illetve a szerződéstervezetbe beírással történő megadási módot is. Ezt az ajánlatkérő maga sem vitatta, ellenben a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a kérelmező ajánlatának 45. oldalán tett nyilatkozatokat csak figyelmetlenségből nem vette figyelembe a jót állási idő bírálati részszempont vonatkozásában.

Az ajánlatkérői értékelést tartalmazó táblázat a következő:
Részszempont Súlyszám Tartalmi elem Pontszám x súlyszámmal:
Nyertes Kérelmező Ny Ké Ny Ké
Ajánlati ár 8
 19 792 311
 14 950 196
 8
 10
 64
 80
Munkák időtartama 6
 2 hónap
 7 hét
 8
 10
 48
 60
Részszámlák száma 1
 0
 0
 10
 10
 10
 10
Végszámla értéke 1
 19 792 311
 14 050 196
 10
 10
 10
 10
Késedelmi kötbér 2
 20% + 20%
 5% + 2%
 10
 4
 20
 8
Meghiúsulási kötbér 2
 20% 15%
 10
 7
 20
 14
Megv. garancia ideje 1
 20% 2%
 10
 7
 10
 7
Jólteljesítési garancia 1
 10%, 1 év
 1 év
 10
 1
 10
 1
Jótállási idő 1
 5 év
 2 hónap
 10
 1
 10
 1
Szavatossági idő 1
 5 év
 5 év
 7
 7
 7
 7
Összes pontszám:




209
 198

A tárgyaláson elhangzottakra is figyelemmel a nyertes és a kérelmező ajánlatának értékelendő ajánlati tartalmi elemei és a megadott módszerrel kiszámolt pontszámai a Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbiak:
Ajánlati ár: a legrosszabb ajánlatra, azaz a Schnell-Bau Rt. ajánlatára (bruttó 29 575 150 Ft) 1 pontot kellett adni, ezért az arányosítás során a nyertes pontszáma 56 pontra csökkent a megállapított 64 ponthoz képest.
Munkák időtartama: az arányosítás során a tartalmi elemeket egységesen a szerződéskötés tervezett időpontjától eltelt időtartam alapján kellett összehasonlítani és napokban figyelembe venni. Ennek alapján a nyertes két hónapos vállalását fagyelembe véve pontszáma 52,5 pont a megállapított 48 ponttal szemben.
Részszámlák száma és végszámla értéke: az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy a két ajánlat egyenértékű, így pontszámuk a maximális, tekintettel arra, hogy a nyertes és a kérelmező részéről sem került benyújtásra részszámla. Késedelmi kötbér mértéke: a nyertes ajánlata kétségkívül a legjobb, 10 pontot kellett kapnia, a kérelmező változó %-os értékben meghatározott vállalására adott 4 pont megfelelő, arányos érték.
Meghiúsulási kötbér: a legjobb ajánlati tartalmi elem a Karc Kft.-nél jelenik meg 45%-ban, míg a Schnell Bau Bt. egyáltalán nem vállalt meghiúsulási kötbért, ezért 1 pontot kell kapnia. A két érték közötti arányosításból következően lesz a nyertes pontszáma 5, a kérelmezőé 4, tehát a nyertes és a kérelmező pontszáma egyaránt csökken. Az ajánlatkérőnek nem volt olyan előírása, amelyre tekintettel joga lett volna nem az ajánlattevő által meghatározott szerződési feltételt, hanem annak egy általa maximált értéket alapul venni a pontozásos értékelésben, így a 45%-os vállalást kellett a legjobbnak tekintenie. Ha az ajánlatkérő korlátozni kívánta volna bármilyen okból a kötbérvállalást, akkor arra vonatkozó feltételét előzetesen a felhívásban (dokumentációban) kellett volna meghatároznia.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek a kötbér mérséklésével kapcsolatos Ptk. szerinti rendelkezésre történő hivatkozását, mivel erre vonatkozóan nem szerepel utalás az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban.
Vállalt megvalósulási garancia ideje: a felhívásban meghatározott ajánlati tartalmi elemet kellett volna értékelni, az ajánlatkérő ezzel szemben a megvalósulási garanciának az ajánlati ár százalékában megadott mértékét értékelte. Az ajánlattevők az ajánlatban nem tettek erre a szerződési feltételre időtartamban kifejezett nyilatkozatot, ezért - az ajánlati tartalmi elem hiányában - a részszempont értékelése lehetetlen. A kérelmező értelmezésében a megvalósulási garancia ideje nem más, mint a teljesítés időtartama, ennek értelmében tett erre nyilatkozatot az ajánlat 45. oldalán. Ezt az értelmezést nem lehet elfogadni, mert akkor a munkák időtartamát kellene ismételten értékelni, amelyet a Kbt. szabályai nem tesznek lehetővé, figyelembe véve a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt tilalmat is.
Vállalt jólteljesítési garancia ideje: az ajánlatkérő az időtartamokra tett vállalásokat az ajánlati ár %-ában tett - a garancia mértékre vonatkozó - vállalásokkal vegyesen (együttesen) értékelte, holott a felhívás alapján csak az időtartamok értékelése történhetett volna.
A legjobb vállalása 2 évvel a Gesztelyi Kft.-nek volt, a legrosszabb ajánlatban egyáltalán nem szerepelt ilyen értelmű vállalás. E két szélsőség között a nyertes és a kérelmező egyaránt l-1 éves vállalással 5,5 pontot kap az arányosság szerint, tehát a kérelmező pontszáma 5,5 pontra nő, és a nyertes pontszáma 10 pontról 5,5 pontra csökken.
Vállalt jótállási idő: az ajánlatkérő nem vette figyelembe a kérelmező ajánlatának 45. oldalán tett nyilatkozatot, mely szerint 60 hónapot, azaz 5 évet vállalt. Az értékelési pontszám ennek megfelelően változott, a kérelmező pontszáma 1 pontról 10 pontra emelkedett, a nyertes azonos vállalására tekintettel a pontszáma is azonos.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását arra, hogy a kérelmezőnél azért tudták csak figyelembe venni a két hónapos vállalást, mert a kérelmező a szerződés tervezetben más időtartamot nem határozott meg. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint is - melyet a tárgyaláson tett - tévedésből nem vette figyelembe a kérelmező 60 hónapos jótállási idő vállalását, mely külön nyilatkozatban történt, a nyilatkozatok megtétele pedig ilyen formában nem volt a felhívás szerint kizárt.
Vállalt szavatossági idő: az ajánlatkérő szintén nem vette figyelembe a kérelmező ajánlatának 45. oldalán tett nyilatkozatot, mely szerint 72 hónapot, azaz 6 évet vállalt. A Ptk. szerinti kötelező szavatosság ideje 3 év, ezt minden ajánlattevőnek vállalnia kellett a szerződéstervezet aláírásával. A legjobb ajánlatot e tekintetben a Gész Holding Kft. tette 8 évvel, a két szélső érték között az értékelési pontszám az arányosságnak megfelelően változott. A nyertes pontszáma 7 pontról 4,6 pontra, a kérelmezőé 7 pontról 6,4 pontra csökkent a Döntőbizottság számítása szerint.

Fentiek táblázatba foglalva a következőket kapjuk:
Részszempont Súlyszám Tartalmi elem Pontszám x súlyszámmal:
Nyertes Kérelmező Ny Ké Ny Ké
Ajánlati ár 8
 19 792 311
 14 950 196
 7
 10
 56
 80
Munkák időtartama 6
 57 nap
 7 hét = 49 n.
 8,7
 10
 52,2
 60
Részszámlák száma 1
 0
 0
 10
 10
 10
 10
Végszámla értéke 1
 19 792
 14 950 196
 10
 10
 10
 10
Késedelmi kötbér 2
 20% végig
 5% + 2%
 10
 4
 20
 8
Meghiúsulási kötbér 2
 20%
 15%
 5
 4
 10
 8
Megv. garancia ideje 1
 Nincs adat Nincs adat -
 -
 -
 -
Jólteljesítési garancia 1
 1 év
 1 év
 5,5
 5,5
 5,5
 5,5
Jótállási idő 1
 5 év
 10
 10
 10
 10
 10
Szavatossági idő 1
 5 év
 6 év
 4,6
 6,4
 4,6
 6,4
Összes pontszám:




178,3
 197,9

A Döntőbizottság a pontszámok összegzését követően megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás nyertesére vonatkozó döntés is jogsértő volt, helyes értékelés alapján a kérelmező lett volna a nyertes ajánlattevő 197,9 ponttal, szemben az ajánlatkérő által kihirdetett nyertest a jogszerű értékelés eredményeképpen megillető 178,3 ponttal.
Fentieket táblázatba foglalva a következőket kapjuk:
Az ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott részszempontok szerint bírálta el az ajánlatokat, hanem utólagosan meghatározott szempontok szerint. Továbbá a legjobb ajánlati elemekre néhány esetben nem adta meg a maximális pontszámot, illetve a legrosszabb ajánlati elemre nem az egységes módszerből következő minimális pontot adta meg. Ezért a Kbt. 55. § (6) bekezdését sértő módon került sor a pontszámok meghatározására. A jogsértő értékelés miatt nem a nyertes ajánlata az összességében legkedvezőbb, hanem a kérelmezőé, és ezzel sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a bírság minimális ösz szege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint a jogsértés súlyára, továbbá arra a tényre, hogy a megkötött szerződés miatt a jogsértés már nem reparálható, valamint a beszerzés alacsony értékére volt tekintettel. Figyelembe vette továbbá azt, hogy az ajánlatkérő együttműködő magatartást tanúsított a jogorvoslati eljárás során. Ennek megfelelően az ügy összes körülményét figyelembe véve a beszerzési érték kb. 20 M Ft-os értékével arányos minimális mértékű bírságot tartott a Döntőbizottság indokoltnak.
A Döntőbizottság arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő részéről bírálóbizottság döntött az ajánlatok érvényessége, illetve azok értékelése vonatkozásában és az ajánlatkérő főigazgatója csak az ezzel kapcsolatos tárgyú előkészítő anyagot kapta meg, ezért a személyes felelősség megállapítását nem tartotta indokoltnak. A fentiek szerint a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. február 18.

Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos