KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3324/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.27/14/2004.
Tárgy: a Hídépítő Rt. I. sz., az ERRO '96 Kft. II. sz. kérelmezők kérelmei és dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagja kezdeményezése Pomáz Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., képv.: dr. Horváth László Lajos jogtanácsos, továbbiakban: kérelmező I.), az ERRO '96 Építő-, Szerelő, Kereskedelmi Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 49-61., képv.: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22., továbbiakban kérelmező II.) kérelmei, valamint dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1276 Budapest, 22. Pf. 13) kezdeményezése alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Pomáz Város Önkormányzata (2013 Pomáz, Kossuth u. 23-25., továbbiakban: ajánlatkérő) által "Pomáz város szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési beruházásának megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdés, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétel számított 15 napon belül, 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 24. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 39. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi szakasz lezárását követően ajánlatkérő 2003. november 10-én küldött ajánlati felhívást az alkalmasnak minősített jelentkezők részére.
Az ajánlati felhívás 6. pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján kíván értékelni az alábbiak szerint:
részszempont
súlyszám
- ajánlati ár (Ft)
40
- előírt jóteljesítési biztosíték mértékét (teljes körű jótállási időtartamra vonatkozó) meghaladó többletvállalás (visszatartható összeg vagy feltétel nélküli bankgarancia) mértéke (%)
25
- előírt teljes körű jótállási időtartam mértékét meghaladó többletvállalás mértéke (2 + 5 év max) (napban)
15
- előírtnál kedvezőbb megajánlott fizetési határidő (naptári napokban)
10
- előírtnál kedvezőbb fizetési feltételek - rész- és végszámlák darabszáma
10
Az adható pontszámokat 0-10-ig határozta meg ajánlatkérő.
Az értékelés módszereként megadta, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a többi pontszám lineáris interpolációval kerül meghatározásra a következő képlet alapján:
Ahol A a bírálati részszempont szerinti számszerűsített vállalás mértéke.
Ajánlatkérő dokumentációt biztosított az ajánlattevők számára.
A dokumentáció "A" fejezet 4.2. pontja a teljesítés határidejéről rendelkezett az alábbiak szerint:
az I/A ütemre 2004. június 30.,
az I/B ütemre 2004. október 30.,
a II. ütemre 2005. június 30-i befejezési - üzembe helyezési időpontot határozott meg.
Ugyanebben a pontban rögzítésre került, hogy a teljesítési határidőnek (üzembe helyezhető állapot) magában kell foglalnia a teljes körű megvalósítást, beleértve az érintett közterületek (utak, árkok stb.) előírt módon történő végleges helyreállítását.
A dokumentáció "B" fejezet 4.1. pontja tartalmazta az ajánlat formai és tartalmi követelményeit. Ezek között ajánlatkérő előírta, hogy: "ajánlattevő csatoljon 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati formában azon személy(ek)től, aki(k) az ajánlat, illetve a szerződés aláírására jogosult(ak)".
Ajánlati szakban több kérdést tettek fel ajánlattevők, melyeket ajánlatkérő megválaszolt. A kérdések között szerepelt az OMS Kft. ajánlattevő alábbi kérdése: "az I/A ütem dokumentációs anyagában a Pest Megyei Állazni Közútkezelő Kht.-nak írt tervezői levél előírása konszolidációs időszakot ír elő a végleges kopóréteg felhordásáig. A fenti előírás figyelembevételével az erre az ütemre előírt 2004. június 30-i teljesítési határidő nem betartható. Kérjük az ellentmondás feloldását!"
Ajánlatkérő válasza szerint "a befejezési határidőig az útburkolatokat a rendeltetésszerű használatot biztosító módon kell helyreállítani (mint pl. sávos helyreállítás), míg a teljes helyreállítás befejezési határideje a kezelői nyilatkozat szerinti 6 hónap konszolidációs idő figyelembevételével kerül meghatározásra".
Ajánlattételi határidőre 2003. december 22. napjára a kérelmezők, a BETONÚT Rt., a PENTA Kft., az OMS Hungaria Kft., a KÖTIVIÉP B' Kft., a SWIETELSKY Kft., a MÉLYÉPSZOLG Kft., a VARPEX Rt., a STRABAG Rt. és a CONTUR BAU Rt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során 2003. 12. 30. napján megállapította, hogy a MÉLYÉPSZOLG Kft. és a CONTUR-BAU Rt. ajánlati ára a dokumentáció 18. oldal utolsó bekezdésében meghatározottak szerint kirívóan alacsony mértékű volt, ezért ajánlatkérő a 2 ajánlattevőt a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján a kirívóan alacsony ajánlati ár magyarázatára szólította fel.
A magyarázatra felhívott ajánlattevők az ajánlatkérő által megadott határidőre megadták az ajánlati áraikra vonatkozó magyarázatot, melyet ajánlatkérő elfogadott.
Ajánlatkérő 2004. január 8. napján valamennyi ajánlattevő részére megküldte mind a magyarázatra felhívó levelet, mind pedig a felhívott ajánlattevők válaszát tartalmazó iratot.
Ezt követően ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok értékelését, majd 2004. január 14. napján megtartott eredményhirdetésen nyilvánosan kihirdette az eljárás eredményét, mely döntés szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a MÉLYÉPSZOLG Kft. tette, így az eljárás nyertese lett.
A kérelmező I. HÍDÉPÍTŐ Rt. 2004. január 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eljárást lezáró döntést sérelmezte. Álláspontja szerint nyertes ajánlata érvénytelen, mert feltételezi, hogy az ajánlatban lévő aláírási címpéldány 30 napnál régebbi, valamint a 6 hónapos talajkonszolidációs időt nem vette figyelembe.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározottak szerint végezte az értékelést, mert a felhívás szerint 0-10 között pontoz ajánlatkérő, a legkedvezőbb 10 pontot kap, a többi pontszám meghatározása a megadott képlettel, lineáris interpolációval kerül megállapításra. Ezzel szemben az előírtnál kedvezőbb fizetési feltételek - rész- és végszámlák darabszáma részszempont esetén a legkedvezőbb ajánlat megkapta a 10 pontot, és a többi ajánlat 0 pontot, ezért az arányos értékelés nem valósult meg. Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
A kérelmező II. ERRO '96 Kft. 2004. január 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen az 5. sz. melléklet szerinti adatokat nem ismertette, csak a kiosztott pontszámokat, ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Sérelmezte, hogy az előírtnál kedvezőbb fizetési feltételek - rész- és végszámlák darabszáma részszempont és az ajánlati ár részszempont értékelését nem a felhívásban meghatározott módon végezte ajánlatkérő. Megítélése szerint ajánlatkérő eltért a felhívásban megadott módszertől, így megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 26. § (2) bekezdését. Kérte továbbá a nyertes ajánlat vizsgálatát érvényesség szempontjából, tekintettel arra, hogy az ajánlati ára olyan alacsony, hogy feltételezhetően nem teljes körű. Kérte a döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását, jogsértőt kötelezni a költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2004. január 20. napján kezdeményezte jogorvoslati eljárás megindítását ajánlatkérő rendelkező részben meghatározott közbeszerzési eljárása ellen. Kezdeményezésének indoklásaként előadta, közérdekű bejelentésből tudomására jutott, hogy ajánlatkérő értékelése során valószínűsíthetően eltért az általa az ajánlati felhívásban előre megadott értékelési módszertől.
2004. január 22-én jogorvoslati indítványát kiegészítette, és kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az ajánlatkérő által meghatározott módszer, figyelemmel a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjára, alkalmas-e arra, hogy az egyes megajánlások a ponthatárok között értékelhetőek legyenek.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b)-c) és f) pontját, valamint ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződéskötést.
Ajánlatkérő HÍDÉPÍTŐ Rt. kérelmére tett észrevételében előadta, hogy a nyertes ajánlata érvényes, aláírási címpéldánya a kiírásnak megfelel. Döntésük alapján a kívánt cél elérhető azzal, ha a címpéldány 30 napnál régebbi, de a közjegyzői hitelesítés 30 napon belüli. Ezért minden ilyen címpéldányt elfogadtak.
Nyilatkozott továbbá, hogy a PEMÁK által előírt 3-6 hónapos talajkonszolidációs időt nyertes figyelembe vette, a sávos helyreállítás a vállalt részhatáridőre elkészíthető. Az érvényes jogszabályok betartása mellett megfelelő akkreditált laboratóriumi bizonylatolás mellett ajánlatkérő a végleges helyreállításhoz is hozzájárul. A teljes létesítmény befejezéséig ajánlatkérő biztosítottnak látta az ajánlati feltételek és a konzultációs válaszoknak megfelelő teljesítést. Az ajánlata ebből a szempontból is érvényes. Előadta, hogy az értékelést a kiírásban meghatározott módon végezték. Abban az esetben, ha negatív számot kaptak, a kiírásnak megfelelően 0 pontot adtak, ez történt a részszámlák esetén is. Egyébként ha más képlettel számolnának arányosítást, akkor is ezt a végeredményt kapnák.
Az ERRO '96 Kft. II. sz. kérelmező kérelmére tett észrevételében ajánlatkérő kifejtette, hogy kérelmező a képletet rosszul használja (a számlálóban nem zárójel, hanem abszolútérték-jel van), helyes használattal, jó a képlet, melyet számítással is alátámaszt.
Az eredményhirdetési eljáráson az összegzés pontszámait ajánlattevőnként, részszempontonként és összesítve ismertették, majd az összegzést 5 munkanapon belül megküldték. Ezzel a Kbt.-ben előírt kötelezettségüknek eleget tettek.
Hivatkozott arra, hogy a kirívóan alacsony árra vonatkozóan magyarázatot kértek, mind a felhívást, mind a válaszokat valamennyi ajánlattevőnek megküldték.
Kezdeményezésben előadottakra vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy a felhívásban megadott módszertől nem tért el, a módszer megfelel a törvényben foglaltaknak.
A Döntőbizottság az ügyben nem alkalmazott ideiglenes intézkedést, az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2004. január 22. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbi indokok alapján részben megalapozottak.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében - a kérelmek és a kezdeményezés keretei között - 3 kérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt, hogy az ajánlatkérő által nyertesnek kihirdetett ajánlattevő a kérelmezők által hivatkozott okok vizsgálata alapján érvényes ajánlatot tett-e, másodsorban abban, hogy ajánlatkérő eltért-e a felhívásában közölt módszertől az ajánlatok értékelésénél, harmadrészt pedig abban, hogy a megadott módszer alkalmas-e a megadott ponthatárok közötti pontszámok kiosztására.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító ajánlati felhívásban van lehetősége ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos (akár formai, akár tartalmi) elvárásait megfogalmazni azzal, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára az ajánlati felhívás ad kellő eligazítást a tekintetben, hogy az ajánlatukat milyen szempontok figyelembevételével és betartásával készítsék el annak érdekében, hogy eséllyel vehessenek részt a közbeszerzési eljárásban, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A fent hivatkozott rendelkezések betartása azért is bír nagy jelentőséggel, mert alapvetően ezáltal válik biztosíthatóvá, illetve teljesíthetővé a törvény által definiált esélyegyenlőség, versenytisztaság alapelvi rendelkezése. Amennyiben a közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges kötelezően, előre rögzített feltételek teljesítése körében az eljárás későbbi szakaszában ajánlatkérő engedményeket, felmentést adhatna, úgy a feltételeket nem teljesítő ajánlattevők előnyt élveznének a feltételeket teljesítőkkel szemben, mivel a beszerzés elnyeréséért a feltételek teljesítése nélkül is eséllyel indulhatnak. A fentieken túl pedig egy ilyen eljárás elfogadása a törvény konkrét rendelkezéseit is sértené, hiszen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a felhívás és dokumentáció feltételeit nem teljesítő ajánlat érvénytelen, míg a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint érvénytelen ajánlat nem vehet részt a közbeszerzési eljárás további szakaszában.
A jelen ügyben az ajánlatkérő a dokumentációban ajánlattevőktől 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt kért azon személy(ek)től, aki(k) az ajánlat, illetve a szerződés aláírására jogosultak.
Az előírás értelmében lehetőség volt az aláírási címpéldány eredeti formában, avagy a másolat közjegyző által hitelesített formában történő csatolására.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő előírása e körben egyértelmű volt, nyelvtani értelmezés alapján az elvárás az volt, hogy a csatolt aláírási címpéldány az ajánlat beadását megelőző 30 napon belül kerüljön elkészítésre. További formai feltétel volt az eredeti forma vagy a hitelesítet másolati forma.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a nyertes Mélyépszolg Kft. ajánlatában csatolt aláírási címpéldány 2003. július 11. keltű másolati példány volt. A másolati példány hitelesítve lett közjegyző által, melynek dátuma 2003. december 16-a volt.
A nyertes ajánlatában tehát nem teljesítette az ajánlatkérő által a dokumentáció B fejezet 4.1. pontjában az aláírási címpéldányra vonatkozó követelményt, mivel az 30 napnál régebbi volt.
Az a körülmény, hogy a csatolt aláírási címpéldány másolati példánya 30 napnál nem régebbi közjegyzői hitelesítéssel van ellátva, nem elégíti ki az ajánlatkérőnek a dokumentációban rögzített elvárását, ugyanis a "30 napnál nem régebbi" kitétel nem a hitelesített másolat formai követelményeként került meghatározásra, hanem az aláírási címpéldány elkészítésének feltétele volt.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő okfejtését arra vonatkozóan, hogy a cél, ami miatt megkövetelték az aláírási címpéldány csatolását, azaz hogy az ajánlatot jegyző személy cégjegyzésre jogosultsága megítélhető volt a 30 napnál régebbi címpéldányokkal is, így a 30 napnál régebbi címpéldány is kielégíti elvárásukat.
Ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy kialakítsa azon feltételrendszert, amely mellett az ajánlattevők a közbeszerzési eljárásban részt tudnak venni. Ez azt is jelenti, hogy mind tartalmi, mind formai követelményei meghatározásánál akár célszerűségi, akár ésszerűségi, akár egyéb szempontokat is érvényesíthet annak érdekében, hogy olyan tartalmú és formai ajánlatok érkezzenek, amely mellett megalapozott, legjobb döntést képes meghozni. Ajánlatkérő ezen szabadsággal azonban csak az ajánlati felhívás és dokumentáció összeállítása, megfogalmazás idejéig rendelkezik, az ajánlattételi határidőt követően már semmilyen indokkal nem térhet el az általa előre közölt feltételrendszertől, a törvény kógens rendelkezései alapján nem térhet el ajánlatkérő a felhívásában meghatározottaktól, eltérést nem adhat ajánlattevők számára sem.
Ajánlatkérő dokumentációban közölt feltételének tartalma az aláírási címpéldány tekintetében egyértelmű volt, annak ajánlattevők általi maradéktalan teljesítésétől jogszerűen nem tekinthet el, hiszen saját felhívásához ajánlatkérő is kötve van.
A Döntőbizottság megvizsgálva a nyertes ajánlattevő ajánlatát megállapította, hogy a nyertes nem teljesítette azon dokumentációban rögzített elvárást sem, miszerint az úthelyreállítások során a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) hozzájárulásában rögzített talajkonszolidációs időszakot a munkák elvégzésénél figyelembe kell venni. A talajkonszolidációs idő figyelembevétele egyedül az I/A ütem "Nyugati terület"-en végzendő munkák esetében releváns. Ezen ütem teljesítési határ idejére 2004. június 30. napja került meghatározásra. A nyertes ezen ütemre vállalt teljesítési határideje 2004. június 30-a volt.
A nyertes ajánlatában szereplő műszaki-pénzügyi bemutatásból (az ajánlat 38. oldalán lévő táblázatból) az állapítható meg, hogy ajánlattevő a PEMÁK kezelésében lévő utaknál elválasztotta az ideiglenes és a végleges úthelyreállítást. Az ajánlat 59. oldala tartalmazza az ajánlatkérő vállalásainak bemutatását a műszaki tartalom megvalósítására az I/A ütem esetén. Ebből az állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő valamennyi csatornaszakasz építését legfeljebb 42 napon belül befejezi, és a teljes I/A ütem elkészül azáltal a vállalt 2004. június 30-i határidőre. A műszaki bemutatásban más helyen nincs is utalás arra, hogy a nyertes ajánlattevő a talajkonszolidációs időszakra figyelemmel a végleges út-helyreállítási munkát a valamennyi ütem teljesítésére meghatározott véghatáridőben (azaz 2005. június 30. napjáig) még végezne. A nyertes ajánlatában szereplő "Ajánlattevő elképzeléseinek, vállalásainak bemutatása a műszaki tartalom megvalósítására" elnevezésű táblázatokban sem lelhető fel olyan utalás, amely alapján ajánlatkérő joggal feltételezhette, hogy a úthelyreállításra sávosan - figyelembe véve a talajkonszolidációra megadott határidőt is - kerülne sor a teljesítési véghatáridőre, 2005. június 30. napjára.
Ajánlatkérő a fentiek alapján tehát a nyertes ajánlatának tartalmával alá nem támasztottan jutott arra az álláspontra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában figyelemmel volt a talajkonszolidációs időszakra az úthelyreállítások esetében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlatának tartalma alapján az állapítható meg, hogy a dokumentációban rögzített - és a kérdésre adott válasszal megerősített - ajánlatkérői elvárást nem teljesítette a nyertes ajánlattevő, ezért ezen okból is érvénytelen az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
A fent kifejtett indokok alapján jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor elfogadta a nyertes ajánlattevő által csatolt olyan aláírási címpéldányt, amely nem elégítette ki a dokumentáció B. fejezet 4.1. pontban előírtakat, és a dokumentációnak nem megfelelő ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem minősítette érvénytelennek, és az eljárás további szakaszában való részvételből nem zárta ki.
Ugyancsak jogsértő volt ajánlatkérő eljárása, amely során az ajánlat tartalmával ellentétesen elfogadta megfelelőnek az olyan ajánlatot, amely tartalmából megállapíthatóan nem vette figyelembe a PEMÁK hozzájárulásában közölt talajkonszolidációs időszakot az úthelyreállítások esetében. A dokumentációnak ezen okból való meg nem felelés alapján is érvénytelenség megállapításának lett volna jogszerűen helye.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevő ajánlatát hirdette ki az összességében legelőnyösebbnek, amely ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenség miatt az eljárásból ki kellett volna zárnia, és így az értékelés szakaszába sem lehetett volna bevonni, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
Ezt követően a Döntőbizottság az erre irányuló kifejezett kérelmezői kérelmek és a kezdeményezés alapján megvizsgálta, hogy ajánlatkérő eltért-e a felhívásban előre közölt értékelési módszertől, illetve hogy a megadott módszer alkalmas-e a ponthatárok közötti pontszámok kiosztására.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el, Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjának választása esetén ajánlatkérő a felhívásban köteles megadni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 6. pontjában ismertette az értékelés során alkalmazni kívánt módszerét, amelynek szöveges ismertetése alapján a legjobb felajánlást követő pontszámok a lineáris interpolációval kerülnek megállapításra. Az értékelési módszer szöveges megadása mellett ajánlatkérő közölte a lineáris interpoláció elvégzésének képletét is.
A lineáris interpoláció lényegében azt az egyenes arányosságot fejezi ki, amely során a vizsgált elemek értékei meghatározott két pont között arányosan szóródnak.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában az ajánlatok értékelésénél a lineáris interpoláció módszerének alkalmazásával határozta meg az egyes ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek pontszámát, így megállapítható, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottság megítélése szerint az értékelés során nem tért el a felhívásában előre megadott módszertől, azaz a lineáris interpolációtól.
A felhívásban közölt képlet számlálójában szerepeltetett "szögletes zárójel", összevetve a megadott módszerrel, matematikailag kizárólag abszolút értékként kezelhető, ajánlatkérő a képletet is úgy alkalmazta.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során tehát az általa előre megadott módszer használatával osztotta ki a részszempontok szerinti tartalmi elemek pontszámát. A fenti indokok mellett alaptalanok a kérelmezők azon kérelmi elemei, illetve a kezdeményezés, amelyek szerint ajánlatkérő eltért volna az előre megadott módszerétől az ajánlatok értékelése során, és ezáltal sérült volna a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
A kérelmezők által hivatkozott 5. "előírtnál kedvezőbb fizetési feltételek - rész- és végszámlák darabszáma" részszempont értékelésénél éppen az ajánlatkérő által választott módszer határozta meg a legjobb tartalmi elemhez képest a többi elem arányos pontszámát, és mivel ajánlatkérőnek be kellett tartania a felhívásban közölteket a ponthatárok esetében, így ez eredményezte a 0 pontokat a tartalmi elemek különbözősége ellenére - a legkedvezőbb ajánlati elemet követő tartalmi elemek esetében.
Önmagában az, hogy a legkedvezőbb tartalmi elemre adott maximális pontszámot követően a többi ajánlati elem annak ellenére kap azonos pontszámot, hogy a vállalások nem egyenlően, jelen esetben nem tekinthető az arányosítás - felhívásban közölt - módszerétől való eltérésnek. Eltérően a kérelmezők álláspontjával a Döntőbizottság megítélése szerint az 5. értékelési részszempont körében a legkedvezőbb elemhez viszonyított arányos pontszámok kerültek meghatározásra, miután az arányosság kifejezésére szolgáló módszer matematikailag eredményezte a kiosztott 0 alatti pontokat, amelyeket ajánlatkérő a megadott ponthatárok miatt csak 0 pontként határozhatott meg.
A Döntőbizottság a kezdeményező indítványának vizsgálata körében megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő által választott módszer, azaz a lineáris interpoláció alapvetően alkalmas az ajánlatok értékelésére, a pontszámok kiosztására, így ajánlat kérő választása a módszer körében nem ütközik a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjával, amely azt a kötelezettséget fogalmazza meg, hogy azt a módszert kell megadni, amellyel a ponthatárok közötti pontszámokat megadja, e módszernek minden részszempont esetében azonosnak kell lenni.
Az 5. értékelési részszempont körében jelentkező 0 alatti értékek nem a választott képlet helytelenségét, alkalmazhatatlanságát jelentik, hanem kizárólag a beérkezett ajánlatok tartalmi elemeinek a legjobb értékhez viszonyított jelentős mértékű - szóródásának a következménye. Ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdése és a Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében nem változtathat az eredeti kiírásán, még célszerűségi, ésszerűségi szempontok alapján sem, sőt a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja nem ad lehetőséget, hogy egyes részszempontoknál - bármely indokra hivatkozva - eltérő módszer alapján kerüljenek a pontszámok meghatározásra, ajánlatkérő módszerválasztása és eljárása az ajánlatok értékelése során még a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjával összefüggésben sem kifogásolható.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A fent idézett rendelkezés szerint tehát ajánlatkérőt azon kötelezettség is terheli, hogy a nyilvános eredményhirdetésen a jelen lévő feleknek a törvény 5. számú melléklete szerinti összegzésben szereplő adatokat ismertesse.
Az összegzés 2. a) pontja szerint ismertetni kell az ajánlattevők részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemeit is. Ajánlatkérő az eredményhirdetésen - jegyzőkönyv által is alátámasztottan - kizárólag az értékelési pontszámokat ismertette. Ajánlatkérő azzal, hogy az összegzés valamennyi adatát, így az ajánlattevők részszempontok szerinti ajánlati vállalásait nem ismertette az eredményhirdetésen, megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, még akkor is, ha a törvényes határidőn belül valamennyi ajánlattevő részére megküldött összegzés mellékleteként megküldte azon táblázatokat is, amelyek már tartalmazták a részszempontokra adott ajánlati tartalmi elemeket is.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a felhívásnak, illetve dokumentációnak nem megfelelő ajánlatot nem minősített érvénytelennek és bevonva az értékelésbe az egyébként érvénytelen ajánlatot az összességében legelőnyösebbnek hirdette ki, amely ajánlat jogszerűen nem vehetett volna részt az értékelésben.
A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő egy érvénytelen ajánlatot jogsértő módon az eljárás nyertesének hirdet ki, olyan súlyú jogsértés, amely tekintetében a minimális bírság összegénél magasabb bírság indokolt, azonban figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére (a szerződés nettó összege: 588 800 000 Ft) a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 0,5%-a.
Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban az eljárást lezáró döntési javaslatot ajánlatkérő és az általa felkért lebonyolító képviselőiből létrehozott bizottság készítette, és ennek alapján a képviselő-testület hozta meg a eljárást lezáró végleges döntést a jogorvoslati eljárásban, a Kbt 88. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített további felelősség megállapításának feltételei nem álltak fenn.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG