(3325/2004)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.58/12/2004
Tárgy: a Plasztán Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Plasztán Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. (1165 Budapest, Centenáriumi sétány u. 20., képviseli: dr. Matúz Norbert ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 53. 11/4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom u. 43. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekben a szorgalmi időszak alatt közétkeztetés biztosítása (reggeli, ebéd, uzsonna)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. november 5-én a Közbeszerzési Értesítő 45. számában (8007/2003 számon) ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontja tartalmazta az intézmények felsorolását az alábbiak szerint:
Batthyány Ilona Általános Iskola,
Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola,
Herman Ottó Nyelvtagozatos Általános Iskola,
Jókai Mór Általános Iskola,
Kölcsey Ferenc Általános Iskola,
Sashalmi Tanoda Általános Iskola,
Szent-Györgyi Albert Általános Iskola,
Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium.
Ajánlatkérő részajánlat tételére lehetőséget biztosított intézményenkénti bontásban. A többváltozatú ajánlat adását nem tette lehetővé.
A felhívás 4. pontja szerint a szerződés 2004. február 2-ától határozatlan időre szól.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit és az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A felhívás 13. a) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg.
Ajánlatkérő intézményenként dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat, útmutatót, az ajánlattal szemben támasztott alaki és tartalmi követelményeket, a várható keretlétszámokat, valamint a pályázati adatlapot.
A pályázati adatlap az ajánlattevő adatain kívül a kért ellenszolgáltatás összege vonatkozásában egy táblázatot tartalmazott, melyben meg kellett adni a reggeli, ebéd és uzsonna vonatkozásában a nettó egységárat, az áfát és a bruttó egység árat, forintban.
Az adatlapon szerepelt, hogy az ajánlatok elbírálása az adagszámmal súlyozott átlagár alapján történik, és szerepelt az adagszámmal súlyozott átlagár számítási módjának képlete.
A dokumentáció részét képező szerződéstervezet 2. pontja a szerződéses árak megnevezés alatt a reggeli-, ebéd- és uzsonna nyersanyagnorma megadását kérte áfával és áfa nélkül, valamint az eladási árat áfa nélkül és az eladási árat 12%-os áfával.
A szerződéstervezet tartalmazta, hogy az árak vonatkoznak az iskolákban biztosított felnőttétkeztetés áraira is, a szerződéses ár magában foglalja a szállítási költségeket, illetve a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban felmerülő bármely egyéb költségeket.
A szerződéstervezet ezen pontja tartalmazta azt is, hogy a bruttó eladási (nyersanyag + szolg. rezsi + áfa szerint adag/napban megadott) árak 2004. augusztus 31-ig érvényesek. Ezt követően ártárgyalást lehet lefolytatni, mely alapján 2005. február 1-jétől módosulhat az eladási ár. Az árváltozás infláció követő, melyre a KSH közlése az irányadó ć 5%-os eltéréssel mindkét irányban. Az ártárgyalást a szerződést aláíró felek, a vállalkozó megkeresésére, annak írásbeli ajánlata alapján folytatják le.
Ugyancsak a dokumentáció részét képezte "Az ajánlatkérőnek a szolgáltatással kapcsolatos további elvárásai", mely többek között az alábbiakat tartalmazta:
10. pont: Az intézményekre vonatkozó egységes nyersanyagnormák a Budapest Főváros XVI. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete - többször módosított - 7/1998. (IV. 23.) Ök. rendelete szerint (12%-os áfatartalommal): napi háromszori étkezés: 248 Ft, csak ebéd: 165 Ft.
2003. november 25-én ajánlatkérő konzultációt tartott, melyen az ELAMEN Rt. és a JUNIOR Rt. képviselői voltak jelen, s többek között az alábbi kérdéseket tették fel:
"Kérdés: A szerződéstervezet szerint 2004. augusztus 3l-ig érvényesek a bruttó eladási árak. 2004. augusztus 31-től 2005. február 1-jéig milyen áron történik a teljesítés?
Válasz: Az ajánlati felhívás szerint a szerződés 2004. február 2-ától szóló teljesítésre vonatkozik.
Kérdés: Azzal van a probléma jogi értelmezés szempontjából, hogy ha 2004. augusztus 31-ig érvényesek az árak, akkor 2004. szeptember 1-jétől új árak lépnek érvénybe. A következő mondat szerint ezt követően ártárgyalást lehet folytatni és 2005. február 1-jétől módosulhat az ár. Ott van hat hónap. Válasz: Erre a kérdésre írásban szeretnénk válaszolni, mert a rendelettel kapcsolatban változtatások gondolata merült fel és folyamatban van a rendelet átdolgozása.
Kérdés: Javasoljuk, hogy nézze meg a XVI. Ker. Önkormányzat a fővárosi normákat és az eltéréseket. Kérjük, hogy mivel az áfatörvény már kint van, ezért tájékoztassák az ajánlattevőket, hogy ennek tükrében adják meg ajánlataikat.
Válasz: A Kbt. 38. §-a alapján feltett kérdésekre mindegyik cég, amelyik megvásárolta a dokumentációt, meg fogja kapni a választ."
Az ajánlatkérő által 2003. december 8-án megküldött tájékoztatásban az 5. és 7. kérdés és válasz így hangzott:
- "A szerződés 2. pontjára hivatkozva kérjük, fejtsék ki részletesen, 2004. augusztus 31. és 2005. február 1. között milyen szolgáltatási ár van érvényben?
- Az ajánlattevők által megadott bruttó eladási árak 2005. január 31-ig érvényesek. Ezt megelőzően ártárgyalást lehet folytatni, mely alapján módosulhat az eladási ár.
- Hogyan gondolja a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet betartását úgy, hogy a 2003. február 1-jétől hatályban lévő nyersanyagnormákat és eladási árakat szolgáltató 2005. február 1-jéig nem változtat hatja.
- Tájékoztatjuk a tisztelt ajánlattevőket, hogy a nyersanyag normát a mindenkori rendeletünkhöz igazodva kell figyelembe venni. Az ajánlattevő által megadott bruttó eladási ár 2005. január 31-ig érvényes, mely nemcsak a nyersanyagnormát tartalmazza, hanem a szolgáltatás rezsijét és áfáját is."
Az ajánlattételi határidőre, 2003. december 16-ra a kérelmezőn kívül az ELAMEN Rt., a JUNIOR Rt. és a Pensió 17. Kft. nyújtott be ajánlatot valamennyi részajánlatra.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte és ennek során 2003. december 19-én levélben értesítette ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetést 2004. január 13-ra halasztotta.
2004. január 12-én ajánlatkérő kérdést intézett kérelmezőhöz, a JUNIOR Rt.-hez és az ELAMEN Rt.-hez az "alacsony ár fenntartása, illetve annak indokolása" vonatkozásában másnap reggel 8 óra 30 perces határidővel. Mindhárom ajánlattevő határidőre közölte, hogy a megadott árat fenntartja.
Kérelmező ajánlatában a pályázati adatlapon, a kért ellenszolgáltatás összegét tartalmazó táblázatban az áfát 15%-ban adta meg.
A JUNIOR Rt. a pályázati adatlapon az áfát forintban adta meg, az ajánlat szükség szerinti részletezése körében 15% áfamértéket jelölt meg. Az ELAMEN Rt. a pályázati adatlapon és a csatolt szerződéstervezetben két bruttó egységárat adott meg, melyből a kisebb összeg 12% áfát, a magasabb összeg 15% áfát tartalmazott.
2004. január 13-én ajánlatkérő eredményt hirdetett. Nyertesként valamennyi intézmény tekintetében a JUNIOR Rt.-t hirdette ki, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő az ELA MEN Rt. lett. A Pensió 17. Kft.-t érvénytelenség miatt ajánlatkérő kizárta.
Kérelmező 2004. január 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet február 2-án kiegészített és a tárgyaláson módosított. Kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést és kötelezze az ajánlatkérőt a Kbt. szabályai szerinti eljárásra, valamint az eljárás során felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését azzal, hogy megfelelő indok nélkül halasztotta el az eredményhirdetést, mivel az ajánlatok értékelése csak az eredményhirdetést megelőző napon volt, így az időigényességgel való indokolás nem reális. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a 26. § (2) bekezdését és a 48. § (1) bekezdését azzal, hogy az eredményhirdetés elhalasztásával együtt nem módosította a szerződéskötés időpontját.
Sérelmezte, hogy az írásbeli összegezés nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelően készítette el ajánlatkérő. Nem tartalmaz arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ajánlattevők a kirívóan alacsony ár vonatkozásában adtak-e, illetve milyen választ adtak ajánlatkérőnek. Álláspontja szerint ez sérti a Kbt. 24. § (1) bekezdését is.
Előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, mivel álláspontja szerint az ajánlati felhívás nem volt alkalmas a megfelelő ajánlat tételére. Ennek indokául előadta, hogy a szerződés nem hozható létre egy olyan nyertes ajánlattevővel, ahol az ajánlati felhívás, s így az ajánlat alapját egy már hatályban nem lévő nyersanyagnormára, illetve áfamértékre alapozott számítással megadott rezsiköltség képezi, tekintettel arra, hogy eltérő nyersanyagnorma-összeg esetén az ajánlattevő esetleg más rezsikulccsal számol.
Sérelmezte továbbá, hogy az ELAMEN Rt. ajánlata érvénytelen, mert 12 és 15%-os áfatartalommal is adott ajánlatot, tehát annak ellenére, hogy ajánlatkérő ennek lehetőségét kizárta, többváltozatú ajánlatot tett.
Kérte annak megállapítását is, hogy a nyertes ajánlatában a nyertes által megadott árakban alkalmazott szorzó eltér a 15%-os áfakulcstól, továbbá a különböző étkezések vonatkozásában egymástól is eltérő szorzókat alkalmazott. Ajánlatkérőnek a 43. § (7) bekezdése értelmében a számítási hibát korrigálni kellett volna és erről az ajánlattevőket értesíteni, másrészt a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kellett volna kérni. Ajánlatkérő nem győződött meg arról, hogy valóban a legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette-e ki nyertesként, és ezzel megsértette az 59. § (1) bekezdését is.
Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mert nem a törvényes mértékű áfát alkalmazta, tehát nem tett eleget a dokumentáció előírásainak, mely a jogszabályban megadott mértékű áfa alkalmazását írta elő. Álláspontja szerint ezzel sérült a Kbt. 52. § (1) bekezdése is, mert ajánlatkérő nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét.
Végül kérte jogsértés megállapítását abban a vonatkozásban is, hogy a 2003. november 25-i konzultáción ajánlatkérő által vállalt írásbeli válasz elmaradt az eladási árak érvényességi határidejével kapcsolatban.
Ajánlatkérő észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az eredményhirdetés elhalasztása vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogvesztő határidőn túl terjesztette elő. Ezen túlmenően előadta, hogy az eredményhirdetés elhalasztására a Kbt. értelmében egy alkalommal jogosult, s az ehhez szükséges tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Álláspontja szerint a karácsonyi ünnepekre való tekintettel indokolt volt a halasztás. Előadta, hogy nem sértette meg a Kbt. 48. § (1) bekezdését teleintettel arra, hogy nem az ajánlattételi határidőt módosította. A Kbt. 26. § (2) bekezdését szintén nem sértette meg, tekintettel arra, hogy a felhívásban rögzített feltételeket nem módosította.
Az összegezés vonatkozásában előadta, hogy azt a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelően készítette el.
A Kbt. 33. § (1) bekezdésének sérelme vonatkozásában előadta, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat módosította a 7/1998. (IV. 23.) Ök. rendeletet, az abban meghatározott nyersanyagnorma értéke változatlan maradt, a bruttó nyersanyagnorma az általános forgalmi adó növekedésének mértékével megegyezően változott, tehát az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem sértette.
Álláspontja szerint az ELAMEN Rt. ajánlata nem tekinthető többváltozatú ajánlatnak, az elbírálásba csak a 15%-os áfatartalmú ajánlati árat vonta be. A 12%-os áfatartalmú ajánlatot a jogszabály változására tekintettel figyelmen kívül hagyta. Kérte ezen kérelmi elem elutasítását elkésettség miatt is.
Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényes, tekintettel arra, hogy annak áfatartalma megfelel a vonatkozó jogszabálynak. Hivatkozott arra, hogy a kerekítés szabályaira tekintettel elfogadható a kis eltérés, ami a 15%-hoz képest megállapítható.
Előadta, hogy az áfatörvény változása valamennyi ajánlattevő által ismert volt, tehát az is, hogy 2004-ben a 15%-os áfa alkalmazása lesz kötelező. Álláspontja szerint erről külön nem volt köteles tájékoztatni az ajánlattevőket, akik mint gazdasági társaságok, tisztában vannak a jogszabályok változásával és a hatálybalépés időpontjával, s azzal, hogy a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Az a válasz, hogy "a mindenkori rendeletünkhöz igazodva kell a nyersanyagnormát figyelembe venni" álláspontja szerint egyértelműen azt jelentette, hogy a 2004-ben, tehát a szerződés megkötésének és a teljesítésnek megfelelően hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia. Az önkormányzat képviselő-testülete az ajánlatbeadási határidőt követően tárgyalta meg a 7/1998. (IV. 23.) Ök. rendelet módosítását, és éppen a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra való tekintettel nem változtatta a nyersanyagnormát, így biztosítva az ajánlattevők számára a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. Előadta, hogy álláspontja szerint egyik ajánlattevőt sem érte jogsérelem, mert valamennyien a törvény változására figyelemmel tették meg az ajánlatukat. Álláspontja szerint annak nincs relevanciája, hogy mi lett volna akkor, ha a képviselő-testület megváltoztatja a nyersanyagnormát, mert ez nem történt meg. Álláspontja szerint a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség követelménye sem sérült, mert valamennyi ajánlattevő ugyanazt a tájékoztatást kapta, tehát azonos eséllyel tehették meg ajánlatukat.
Egyéb érdekeltként a JUNIOR Rt. és az ELAMEN Rt. tett észrevételt, mindketten kérték a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság 2004. február 2-án kelt D.58/5/2004. számú határozatában ideiglenes intézkedésként megtiltotta a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan:
A Döntőbizottságnak először azt kellett vizsgálnia az egyes kérelmi elemekkel kapcsolatban, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani, a Kbt. három eseménnyel kapcsolatban meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértő módon, megfelelő indokolás nélkül halasztotta el az eredményhirdetés időpontját, s ezzel megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését, valamint ezzel összefüggésben a 26. § (2) bekezdését és a 48. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatkérő 2003. december 19-i telefaxából értesült az eredményhirdetés elhalasztásáról, részére a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidő - a munkaszüneti napokra tekintettel - 2004. január 5-én letelt, így a kérelem e vonatkozásban a jogvesztő határidőn túl került benyújtásra. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az indokolását, hogy csak az eredményhirdetést megelőző napon szerzett tudomást a jogsértésről, mivel a jogvesztő határidő szempontjából nincs relevanciája annak, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetést megelőzően mikor hozta meg a döntését.
A telefax alapján kérelmező tudomást szerzett arról is, hogy ajánlatkérő nem módosította a szerződéskötés időpontját tekintettel arra, hogy erre az ajánlattételi határidő lejártáig lett volna lehetősége.
Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívása nem volt alkalmas arra, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, valamint, hogy a megfelelő, írásbeli tájékoztatást ajánlattevők részére nem adta meg. Álláspontja szerint az ajánlatkérő Önkormányzati rendeletének az ajánlattételi határidőt megelőzően már ismert módosítása miatt ajánlatkérő csak akkor hozta volna ajánlattevőket abba a helyzetbe, hogy megfelelő ajánlatot tehessenek, ha megfelelően tájékoztatja őket arról, hogy az árképzés során az ajánlattételi határidőben hatályos Önkormányzati rendelet, vagy a szerződéskötéskor hatályos Önkormányzati rendelet szerint tegyék meg ajánlataikat. Azzal a tájékoztatással, hogy a "mindenkori hatályos" rendelet szerint kell eljárniuk, a választ megkerülte és ajánlattevőket bizonytalanságban hagyta, mert az ajánlati dokumentációban megadott, a bruttó ár részét képező, áfakulcs 2004. január elsejétől, az áfatörvény változása következtében 12%-ról 15%-ra módosult, s az áfa mértékének változása az önkormányzati rendeletben megjelent.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ezen kérelmi elemeit is a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. Ajánlatkérő a fenti tájékoztatást 2003. december 8-án küldte meg ajánlattevők részére, s kérelmező saját előadása szerint 2003. december 15-én az önkormányzat internetes honlapján olvasta, hogy a képviselő-testület ülésén a vonatkozó önkormányzati rendelet módosítása napirendi pontként szerepel. A Kbt. 38. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás megadására rendelkezésre álló határidő utolsó napja pedig 2003. december 10. volt, így e körben valamennyi, a kérelmező álláspontja szerint jogsértő esemény megtörténtéről való tudomásszerzéshez képest a jogvesztő határidő letelt.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során tájékoztatta arról a feleket, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján vizsgálatát kiterjeszti arra, hogy ajánlatkérő lehetővé tette-e ajánlattevők számára, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tegyenek. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által csatolt, módosított Önkormányzati rendelet alapján megállapította, hogy az a nyersanyagnorma tekintetében nem változott, így e vonatkozásban az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudtak tenni. Az áfatörvény változása valamennyi ajánlattevő számára ismert volt, s a három érvényes ajánlatot tevő, így maga a kérelmező is, ajánlatát a 2004-ben hatályba lépő szabályoknak megfelelően tette meg, tekintettel a 2004-ben történő szerződéskötésre és teljesítésre. Az ajánlatkérő mindhárom ajánlatot a 15%-os áfával képzett, bruttó eladási ár alapján hasonlította össze, így jogsérelem az ajánlattevőket nem érte.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy az ELAMEN Rt. ajánlata érvénytelen volt, mert azt alternatív ajánlatnak kell tekinteni. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ELAMEN Rt. ajánlata nem tekinthető többváltozatú ajánlatnak. A többváltozatú ajánlat esetében valamely szerződési elem tekintetében az ajánlatnak, annak tartalmát tekintve, el kell térnie. Az ELA MEN Rt. egyetlen ajánlatot adott, egyetlen nettó eladási árat határozott meg, s ehhez ajánlatában megadta a 2003-ban és a 2004-ben alkalmazandó áfa mértékét is. Tekintettel arra, hogy 2004-ben ajánlatkérő csak a 15%-os áfa alkalmazásával tud szerződést kötni, nem merülhetett fel a választás lehetősége, és ajánlatkérő a bírálat során nem is vette figyelembe a 12%-os áfamértéket. A Döntőbizottság ezen kérelmi elemet megalapozatlanság miatt elutasította. Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy az írásbeli összegezés nem felel meg a Kbt. szabályainak, valamint sérti a nyilvánosság elvét azáltal, hogy a kirívóan alacsony ár vonatkozásában adott válaszokat nem tartalmazza.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az összegezésnek az eljárásról tartalmaznia kell:
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b) ** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c) ** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
b) * A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
5.* A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:
A Döntőbizottság megalapozatlanság miatt elutasította kérelmezőnek ezen kérelmi elemét, mert sem az összegezés vonatkozásában, sem egyéb szakaszaiban a törvény nem írja elő a kirívóan alacsony ár vonatkozásában feltett kérdésre adott válaszra vonatkozóan az ajánlattevők tájékoztatását.
Kérelmező kérte a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását arra való hivatkozással, hogy az ajánlatban megadott áfaösszeg nem a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg a különböző étkezések vonatkozásában egymástól is eltérő mértékű szorzókat alkalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a nettó egységárakat négy tizedes pontossággal jelölte meg, a bruttó egységárakat pedig egész számokban. A két egységárból került kiszámításra az áfa összege, s ez eredményezte azt, hogy az áfaösszegek forintban történő megadása négy tizedes pontossággal nem pontosan a bruttó összeg 15%-os összegét adják ki. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez nem teszi érvénytelenné az ajánlatot, és számítási hibaként sem korrigálható. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kerekítés szabályai ilyen körben alkalmazhatóak.
E körben a kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését azzal, hogy nem kért ajánlattevőtől felvilágosítást, valamint az 59. § (1) bekezdését is azzal, hogy nem győződött meg arról, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesként.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
E törvényhely alapján tehát ajánlatkérő csak jogosult, de nem köteles a felvilágosítás kérésére, tehát ajánlatkérő még abban az esetben sem követett volna el jogsértést e szakasz alapján, amennyiben számára nem lett volna egyértelmű az ajánlat ezen eleme, ezért a Döntőbizottság ezt a kérelmet is elutasította megalapozatlanság miatt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést. A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak ezt a kérelmi elemet tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb bruttó eladási árat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a részben elkésett, részben alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 5.
Dr. Telek Katalin s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos