FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3421/2004)
13.K.32.703/2001/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Korompay Gábor ügyvéd (5540 Szarvas, Deák F. u. 4.) által képviselt Varjú és Társa Kft. - (5500 Gyomaendrőd, Tanács u. 17.) felperesnek a dr. Bankó Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.500/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Gyomaendrőd Önkormányzata mint ajánlatkérő a 2001. február 21-én megjelent Közbeszerzési Értesítőben 0820/2001. számon közzétett részvételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt előminősítési eljárást indított Gyomaendrőd belterületén II-III. ütemben megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat építése tárgyában.
A részvételi jelentkezésre a Hoffmann Rt., a DÉLÉPÍTŐ Rt., az Adeptus Rt., a KEVIÉP Kft., a Gyomaendrőd Konzorcium, a Stabil Konzorcium (tagjai: Betonút Szolgáltató és Építő Rt. és a KÖTIVIÉP Kft.), az Alterra Kft., a Resonator Kft., a WE-GÁZ Kft., a Békés Megyei Vízművek Vállalat, a Körösök Völgye Konzorcium (tagjai: BÓLEM Kft. és a Békés Megyei Vízművek Vállalat), valamint a DEBMUT Rt. nyújtott be pályázatot.
A felperes a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. konzorciumi tag pályázatában alvállalkozóként került megnevezésre.
Az ajánlatkérő 2001. április 3-án kihirdette a részvételi szakasz eredményét, amely szerint a Hoffmann Rt., az Adeptus Rt., a Gyomaendrőd Konzorcium., a WE-GÁZ Kft. és a DEBMUT Rt. részvételi jelentkezését érvénytelennek, a Resonator Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette.
A Hoffmann Rt. jogorvoslati kérelme folytán az alperes a D.245/20/2001. számú határozatával az ajánlatkérőnek a DÉL ÉPÍTŐ Rt., a Békés Megyei Vízművek Vállalat és a Körösök Völgye Konzorcium alkalmasságára vonatkozó döntését meg semmisítette, megsemmisítve egyidejűleg ezen részvételre jelentkezők tekintetében az ajánlati felhívásra vonatkozó döntést is.
Az ajánlati felhívásra a Stabil Konzorcium, a KEVIÉP Kft. és az Alterra Kft. nyújtott be ajánlatot. A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. konzorciumi tag az ajánlatában a felperest alvállalkozóként nem jelölte meg.
Az ajánlatkérő a 2001. június 29-én tartott eredményhirdetésen az Alterra Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének, a másik két ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés ellen a KEVIÉP Kft. és a Stabil Konzorcium nevében a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. jogorvoslati kérelemmel élt. A KEVIÉP Kft. jogorvoslati kérelmét az alperes a D.422/10/2001. számú határozatával elutasította, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. pedig a jogorvoslati kérelmét visszavonta.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2001. július 11-én a szerződést megkötötte.
A felperes (kérelmező) 2001. augusztus 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és a Kbt. 5. § (4) bekezdésének alkalmazását, valamint ideiglenes intézkedésként a munkálatok elkezdésének megtiltását.
Előadta, hogy jó hírnevét sérti az ajánlatkérő polgármesterének és jegyzőjének a közbeszerzési eljárás során a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. felé tett azon kijelentése, amely szerint, aki a Varjú és Társa Kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatta, az nem nyerheti meg a közbeszerzési eljárást. Hivatkozott arra, hogy a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. alvállalkozójaként vett részt a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában, és a Stabil Konzorcium később nem szerepeltette alvállalkozóként az ajánlatában, de a konzorcium ennek ellenére nem nyerte meg az eljárást. Kifogásolta az ajánlati felhívásnak a szerződéses feltételekre, a létesítmény fogalmára, a minőség-ellenőrzésre, az ár értékelésének meghatározására vonatkozó részét, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségének hiányát, az ajánlatok értékelését is.
A felperes álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak a pénzügyi garanciák, a szerződéses feltételek vonatkozásában, valamint azért, mert nem jelölt meg alvállalkozókat, de a KEVIÉP Kft. és a Stabil Konzorcium érvényes ajánlatot tett. Sérelmezte továbbá, hogy a szerződést nem az ajánlatnak megfelelően kötötték meg, mivel a nyertes az ajánlatában nem jelölt alvállalkozókat, a teljesítésben azonban részt vesznek alvállalkozók, köztük olyanok is, akikkel szemben fennáll az összeférhetetlenség, ill. akik a tevékenységi körük alapján nem jogosultak a munka elvégzésére. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik a beszerzés tárgyát képező munka elvégzéséhez saját munkaerővel, így a munkát teljes terjedelmében az alvállalkozók fogják elvégezni, de az elvégzett munka minőségét is kifogásolta.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság, ill. elkésettség miatt. Előadta, hogy a kérelemben foglaltak részben nem a közbeszerzési eljárással összefüggő eseményekre utalnak, részben megalapozatlanok. Utalt arra, hogy a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, és a kérelmező által kért intézkedések nem tartoznak a Döntőbizottság hatáskörébe.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2001. szeptember 3-án tartott tárgyaláson a felperes az érdeksérelmét abban jelölte meg, hogy a Betonút Rt. kivette őt a pályázatából a polgármester és a jegyző nyilatkozata alapján, és sérelmes számára a Betonút Rt. kizárása, ill. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása is.
Az alperes a 2001. szeptember 11-én kelt D.500/ 18/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a jó hírnév megsértése, a szerződés nem megfelelő teljesítése, a munka minősége és az alvállalkozók összeférhetetlensége és jogosulatlan munkavégzése miatt előadott kérelem elbírálása a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdése alapján nem tartozik a hatáskörébe.
Az alperes rámutatott arra, hogy a hatáskörébe tartozó, a kérelmező által vélelmezett, a közbeszerzési eljárás során elkövetett szabálytalanságok, ajánlatkérői döntések vonatkozásban a kérelmező ügyfélképességét a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján vizsgálnia kellett. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a kérelmező részvételi jelentkezést nem nyújtott be, a közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában alvállalkozóként vett részt. Az ajánlati szakaszban a kérelmezőt egyetlen ajánlattevő sem jelölte meg alvállalkozóként, ajánlatot pedig nem tett, így az eljárás eredménye a kérelmezőre nézve semmiféle következménnyel nem járt, ezért az ajánlati szakaszban nincs ügyfélképessége. Leszögezte, hogy a kérelmező ügyfélképességének hiányában a jogorvoslati kérelem további részeinek érdemi vizsgálata eljárásjogi akadályba ütközik.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva ügyfélképességének hiányát. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás első részében alvállalkozóként részt vettek, ezt követően tette a polgármester azt a kijelentését, hogy a Stabil Konzorcium nem fog nyerni, ha pályázatában alvállalkozóként szerepelnek. Hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás során megsértették a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelveket, sérült az esély egyenlőség és a verseny tisztasága, amelyet hivatalból is észlelni kellett volna. Kérte annak megállapítását, hogy a pályázat érvénytelen volt, a Kbt. 31. § (3) bekezdése is megsértésre került, mivel nem volt háromtagú bizottság az ajánlatok elbírálásánál, valamint a céltámogatás során alkalmazni kellett volna a Kbt. 61. § (2) bekezdését is. Állításainak alátámasztására tanúbizonyítást indítványozott.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Rámutatott arra, hogy a kérelmező ügyfélképessége nem értelmezhető korlátlanul a Kbt. 79. § (3) bekezdésére tekintettel. A felperes ajánlattevőként nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, ezért ügyfélképességgel csak akkor rendelkezik, ha valós, személyes érdeksérelme egyértelműen megjelenik. A felperes az érdeksérelmét abban jelölte meg, hogy a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette. A felperes a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában vett részt, az eljárás ezen részét és a részvételi szakaszt lezáró ajánlatkérői döntést nem kifogásolta. A felperes ezt követően egyetlen ajánlattevő ajánlatában sem szerepelt alvállalkozóként, ajánlatot pedig nem tett, így a közbeszerzési eljárás eredménye, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása a felperesnek érdeksérelmet nem jelentett.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes ügyfélképességének hiányára vonatkozó alperesi megállapítás és ettől függően a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának mellőzése jogszerű volt-e.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében az alperes eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében az alperes hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A (2) bekezdés értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése előírja, hogy a jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy olyan egyéb érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztása sérti vagy veszélyezteti.
A perben nem vitatott tényállás szerint a felperes a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a Stabil Konzorciumban részt vevő Betonút Szolgáltató és Építő Rt. pályázatában alvállalkozóként került feltüntetésre. Az ajánlattételi szakaszban a Betonút Rt. ajánlata a felperest mint alvállalkozót már nem jelölte meg, a felperes önállóan ajánlatot nem nyújtott be. A Betonút Rt. az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását utóbb elfogadta.
A bíróság megállapította, hogy a felperes sem önálló ajánlattevőként, sem valamely ajánlattevő alvállalkozójaként nem vett részt a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában. A felperesnek igazolnia kellett saját személyét érintően olyan jogot, jogos érdeket, amelynek megsértése, ill. veszélyeztetése a Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ügyfélképességét megalapozta volna.
A bíróság rámutat arra, hogy a jog- és érdeksérelem, ill. veszélyeztetés fennállását mindig konkrét közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan kell vizsgálni. A felperes a jogorvoslati kérelem tárgyában tartott tárgyaláson érdeksérelemként a polgármester és a jegyző - jó hírnevét sértő - nyilatkozatára és a Betonút Rt. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása hivatkozott. A jó hírnév védelme azonban a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint nem tartozik az alperes hatáskörébe, a Betonút Rt. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását pedig a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján a Betonút Rt. kifogásolhatta volna, és nem a korábban vele szerződéses kapcsolatban álló felperesi vállalkozás. A felperes mint ajánlattevő nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, így az ajánlatok értékelésével kapcsolatos ajánlatkérői eljárás, ill. az eljárást lezáró döntés miatt jog- és érdeksérelem, veszélyeztetés a konkrét közbeszerzési eljárással összefüggésben nem érte.
Mivel a rendelkezésre álló adatok a per érdemi eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes tanúbizonyítási indítványát mellőzte.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, ill. megváltoztatására, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeinek megfizetésére.
A kereseti illetékről szóló rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. év február hónap 27.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró