LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (3422/2004)
Kf.VI.38.178/2001/3. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd (Budapest V., Bajcsy-Zs. út 22.) által képviselt M + A Épületgépészeti és Közműépítő Kft. vecsési (Temető u. 14-16.) székhelyű felperesnek a Kalmárné Diósy Ildikó közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság budapesti (Margit krt. 85.) székhelyű alperes ellen közbeszerzési határozat törvényességének bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított perében - amely perbe a dr. Palkó József ügyvéd (Budapest IV., Árpád u. 56.) által képviselt Üllő Nagyközség Önkormányzata üllői (Templom tér 3.) székhelyű érdekelt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a 2001. október 11. napján meghozott 3.K.30.919/ 2001/5. számú ítélet ellen a felperes részéről 7. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 7000 (hétezer) forint, az alperesi beavatkozónak 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget és az államnak - az illetékhivatal felhívására - 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az Üllő nagyközség csatornahálózatának építésére kiírt közbeszerzési eljárás nyerteseként, egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, a felperest hirdették ki. A nyertes és a beavatkozó egymással szerződést kötöttek, melyet elállási jogával élve szerződésszegésre hivatkozva a beavatkozó felbontott. Az állami pénzeszközök felhasználása miatt a csatornaépítés gesztora Vecsés Önkormányzata volt, mely a szerződés felbontását tudomásul vette. Ilyen előzmények után a Közbeszerzési Értesítő 1999. május 12-i, 19. számában a beavatkozó nyílt előminősítési eljárásra szóló felhívást tett közzé. Az előminősítés eredményéről szóló hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 1999. július 7-i, 27. számában jelent meg. A fel peres közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét az alperes a D.148/1999. számú, 1999. augusztus 19-én hozott határozatával elutasította. Az elutasító határozatban kifejtett alperesi álláspont szerint a beavatkozó és a felperes között zajló szerződéses jogvita nem tartozik a hatáskörébe, azok a kifogások, melyek szerint az ajánlatkérésre a beavatkozó ne lett volna jogosult: hogy nincs a beruházásra forrása és hogy hiányoznak egyes munkálatokhoz a szükséges engedélyek, azért alaptalanok, mert a beavatkozó rendelkezett anyagi fedezettel és a szükséges engedélyekkel is.
Az alperes határozata törvényességének felülvizsgálata iránt a felperes fordult keresettel a bírósághoz, kérve a határozat megváltoztatását és a jogorvoslati kérelmének megfelelő döntés hozatalát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint megvolt a felperes által hiányolt forrás a beruházáshoz, és megvoltak azok az engedélyek is, melyek a beruházás lebonyolításához szükségesek voltak, így nem volt a közbeszerzési eljárásnak akadálya.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával - a keresetének helyt adó döntés hozatalát. Kifogásolta fellebbezésében, hogy míg a céltámogatás címzettje a gesztor volt, addig az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem a gesztor, hanem a beavatkozó volt. Előadta, hogy hiányoztak a házi bekötésekre vonatkozó engedélyek is. Végül arra utalt, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző bíróság tévesen nem tartotta hatáskörébe tartozónak a szerződéssel kapcsolatban előterjesztett kifogásainak elbírálását.
Az alperes és az alperesi beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította, mert a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiak ban: Kbt.) elő írásaiba az alperes határozata nem ütközött. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igény-bejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) kormányrendelet 9. §-a szerint közös beruházás esetén a Cct. 7. § (1) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás az egyes települési önkormányzatokat a törvény mellékletében meghatározott támogatási mérték szerint illeti meg. (A kormányrendelet a Cct. jelöléssel a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt illeti.) A kormányrendelet idézett rendelkezéséből az következik, hogy a támogatás nem a közös beruházást bonyolító önkormányzatokat együttesen, hanem az egyes települési önkormányzatokat illeti meg. Téved tehát a felperes akkor, amikor az anyagi erőforrások meglétét, valamint amikor a gesztor félként való perbeli részvételét hiányolja.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H.36.894-2/1989. számú engedélyét az ajánlati dokumentáció tartalmazta. A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. E körben helyesen emelte ki az elsőfokú bíróság az általa felülvizsgált alperesi határozat azon megállapítását, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek is megvoltak.
A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság a támadott határozat törvényessége körében folytat le vizsgálódást. Jelen ügyben a közigazgatási határozat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata volt. E határozat felülvizsgálata során - amint arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott - nincs a bíróságnak lehetősége a megkötött szerződések vizsgálatára, mert a szerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása az általános hatáskörű bírósághoz tartozik.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó másodfokú perköltségének megtérítésére.
Az illeték fizetésére vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2003. november 26.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró