KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3512/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.60/ 13/2004.
Tárgy: az Alföldi Nyomda Rt. és a Magyar Posta Rt. jogorvoslati kérelme a Regionális Fejlesztési Holding Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alföldi Nyomda Rt. (4027 Debrecen, Böszörményi út 6., képviseli: dr. Varga Péter ügyvéd, 4026 Debrecen, Darabos u. 63., továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Magyar Posta Rt. (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8., képviseli: dr. Baricz Péter jogtanácsos, továbbiakban: II. r. kérelmező) által a Regionális Fejlesztési Holding Rt. (1085 Budapest, Baross u. 22-26., képviseli: dr. Havasi József ügyvéd, 1027 Budapest, Vitéz u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Járóföld területfejlesztési hírlevél nyomdai előállítása és országos terjesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban az I. r. kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (5) bekezdését és az 57. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. Az ezt meghaladó jogorvoslati kérelmet és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő nyílt eljárás megindítására 2003. november 12-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 46. számában, melyet 2003. december 3-án a Közbeszerzési Értesítő 49. számában módosított.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
"A "Járóföld" nyomdai előállítása:
- a havonta átlagosan 800 000 példányban megjelenő, A/4 méretű, 16 oldalas, 4 + 4 színnyomásra alkalmas papíron készítendő újság nyomtatása. Az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy a megtervezett, szerkesztett, nyomtatásra előkészített anyagot az átadás időpontjától számított 7 nap alatt folyamatos üzemmódban kinyomtatja, saját szállítóeszközeivel, illetve alvállalkozók bevonásával az ország teljes területét átfogó, megfelelő számú terjesztési elosztóhelyre kiszállítja. A lap teljes szerkesztői, tervezői előkészítése Budapesten történik. A szerkesztőség elektronikus úton küldi át a nyomtatásra kész anyagot a nyomdának. Ennek megfelelően az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a fogadás technikai feltételeivel. Külön igény szerint, meghatározott aktualitás miatt egy-egy régióra vonatkozó mutációs lapok nyomtatását vagy mind a hét régióban mutációs oldalak elkészítését is el kell végezni a hétnapos határidőn belül.
A "Járóföld" terjesztése:
- az ország teljes területét, valamennyi régiót lefedve történik. A kiadásra kerülő példányokat a célcsoportba tartozók ingyenesen kapják meg. A terjesztésben alkalmazott formák közül a "bedobásos", illetve "szóró terjesztés" kizárva. Az ajánlattevőnek be kell mutatnia a terjesztés rendszerét, fel kell sorolnia a legfontosabb hatékonysági mutatókat, és ismertetni kell a terjesztési rendszeren belüli külső, az ajánlatkérő által gyakorolható ellenőrzési lehetőségeket és formákat. Az ajánlatkérő részére az ellenőrzés lehetőségét biztosítani kell.
Az ajánlati felhívás szerint rész- és többváltozatú ajánlattétel nem volt megengedett.
Az ajánlati felhívás alapján ajánlatkérő határozatlan időtartamú szerződést kívánt kötni, mely alapján a teljesítés havonta, folyamatosan történik.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlatkérőktől a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
A felhívás tartalmazta a részszempontokat, azok alszempontjait és az azokhoz tartozó súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét a következők szerint:
1. Nyomtatási, szállítási határidők betartását szolgáló garanciák:
a) nyomdai kapacitás: nap/példányszám
2,0
b) nyomdai tartalék kapacitás, illetve kisegítő alvállalkozói kapacitás: nap/példányszám
1,5
c) saját szállítási kapacitás: nap/km/példányszám
2,0
d) alvállalkozói szállítási kapacitás: nap/km/ példányszám
1,5
2. Ajánlati ár, ezen belül:
a) papírköltségek: Ft/példányszám
2,5
b) nyomási költség: Ft/példányszám
2,5
c) szállítási költség: q ö km
2,0
d) terjesztési költség: Ft/pld.
2,5
3. Terjesztési teljesítések:
a) terjesztési idő, azaz a lap útja az elosztóhelytől az olvasóig (az egy óra alatt az olvasóhoz eljutó példányszámok)
2,5
4. Az ajánlattevő kötbér és kártérítési ajánlatai:
a) kötbérek:
- nyomdai késés esetén 1000 példány/óra/Ft
2,5
- szállítási késés esetén: 1000 példány/óra/Ft
2,5
b) kártérítés:
- nyomdai, szállítási, terjesztési hiba miatt megmaradt példányok esetén: példány/Ft
2,5
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10
Az értékelés módszere: az adott részszempontban a legkedvezőbb ajánlati elem megkapja a maximális pontszámot, a többi ajánlattevő pedig a következő képlet alapján meghatározott pontszámot kapja:
- nyomtatási, szállítási határidők betartását szolgáló garanciák [1. a) ,1. b) , 1. c) , 1. d) ] a terjesztési teljesítések [3. a) pont] az ajánlattevő kötbér és kártérítési ajánlatai részszempontok [4. a) , 4. b) pontok] esetén: pontszám = 10 ö (aktuális ajánlati elem értéke/legkedvezőbb ajánlati elem értéke),
- az ajánlati ár részszempont esetén [2. a) , 2. b) , 2. c) , 2. d) ]: pontszám = 10 ö (legkedvezőbb ajánlati elem értéke/aktuális ajánlati elem értéke)
Az így kialakult pontokat a súlypontoknak megfelelő szorzókkal felszorozzák és ezután a pontszámokat összesítik. A legmagasabb összesített pontszám jelöli az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Az egyéb információk között ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlattevők és a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók a Kbt. 46. § (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat és igazolásokat csatolják.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított ajánlattevők részére.
A dokumentációban kitért ajánlatkérő arra, hogy "elképzelhető, hogy egy-egy lapszámban mutációs oldalak is készülnek. Ez azt jelentheti, hogy néhány vagy valamennyi régióban, illetve kistérségben külön döntés alapján 2-4-6-8 oldalon az alaplaphoz képest más-más publikációk jelennek meg. Ez különösen a lapterjesztésben követel nagyobb figyelmet".
A dokumentáció részét képezte a szerződéstervezet is, melynek 6.5 pontja szintén tartalmazta a mutációs oldalak megjelentetésével kapcsolatos követelményeket.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 14-ig három ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát az Egri Nyomda Kft., az Alföldi Nyomda Rt., valamint közös ajánlattevőként a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. és az Axel-Springer Magyarország Kft.
Ajánlatkérő 2004. január 19-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját elhalasztják, mert további pontosításokra, kiegészítésekre, illetve hiánypótlásokra van szükség, és ebben a levélben a címzettel közölte is, hogy milyen adatokra kér nyilatkozatot és milyen iratok utólagos csatolását várja.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését módosított időpontban, 2004. január 21. napján hirdette ki. Az eljárás nyertese a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. és az Axel-Springer Magyarország Kft. közös ajánlata lett.
A szerződéskötésre 2004. január 30. napján került sor.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmet 2004. január 28-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet 2004. február 4-i beadványával kiegészített.
I. r. kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére, illetve ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének a megtiltását.
Kérelme indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás nyertese ajánlatában a nyomdai késedelem esetére, valamint a szállítási késedelem esetére megajánlott kötbér összege 5000 Ft/1000 pld/óra túlzott mértékű. Álláspontja szerint akár a nyomdai késedelem, akár a szállítási késedelem esetén a fizetendő kötbér összege mintegy 5-6 óra alatt eléri a teljes szolgáltatás értékét, ami azt jelenti, hogy egy nap késés esetén a szolgáltatás értékének a négyszeresét. Kérelmező megítélése szerint ajánlatkérő abban az esetben járt volna el helyesen, ha az irreális ajánlati elemet tartalmazó ajánlatot kirekesztette volna az elbírálás köréből. Ebben az esetben - miután a kötbérre vonatkozó eredmények tekintetében a kérelmező kapta volna a maximális pontszámot - I. r. kérelmező ajánlata lett volna az összességében legkedvezőbb ajánlat.
I. r. kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő 2004. február 20. napján kelt hiánypótlási felhívásában a nyertes ajánlattevőket olyan nyilatkozat becsatolására hívta fel, amelyre a Kbt. alapján nincs lehetőség, az ajánlattevő ugyanis, aki nem vállalta a mutációk előállítását, érvénytelen ajánlatot tett. A hiány pótlási felhívást pedig a törvényi elő írástól eltérően nem egyidejűleg juttatta el valamennyi ajánlattevőnek, hanem csupán az ajánlatok kiértékelését követően küldte azt meg az érdekeltek számára.
II. r. kérelmező 2004. február 4. napján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
II. r. kérelmező - mint I. r. kérelmező alvállalkozója - jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségeinek megfizetésére történő kötelezését. Sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevők egyike az Axel-Springer Magyarország Kft. nem önálló kiadványként, hanem az általa terjesztett megyei lapok mellékleteként kívánja eljuttatni a Járóföldet a címlistán szereplő személyek részére, aminek következtében nem valósul meg ajánlatkérő elvárása, miszerint a címzettek ingyenesen jussanak hozzá a kiadványhoz, nem valósul meg az országos lefedettség sem, s a megyei lapok olvasótáborának összetétele sem esik egybe a Járóföld című kiadvány potenciális célközönségével. II. r. kérelmező megítélése szerint félrevezető a terjesztési díj mértéke, illetve a terjesztési idő meghatározása is, mivel az nem egy külön kiadványra, hanem egy napilap mellékletére vonatkozik, így a nyertes ajánlat érvénytelen. II. r. kérelmező fentieken kívül kifogásolta, hogy a nyertes ajánlatban nem került megnevezésre a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevők egyike az Axel-Springer Magyarország Kft. csak 10%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozó bevonásával tudja biztosítani az országos lefedettséget.
I. r. kérelmező a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakkal egyetértett.
A két jogorvoslati kérelem alapján indult eljárásokat a Döntőbizottság D. 60/2004. szám alatt egyesítette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozataiban kifejtett álláspontja szerint az ajánlatok elbírálása során a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően járt el, ezért kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a hírlevél aktuális száma időben eljusson azokhoz a személyekhez, akik a Járóföld által közvetített információkat hasznosítani tudják. Az ajánlatkérő megítélése szerint nyertes ajánlattevők kötbérajánlata nem irreális kötelezettségvállalás. Ajánlatkérő részéről nem merült fel kétség abban a tekintetben, hogy a nyertes ajánlattevők képesek az általuk vállalt kötbérfizetési kötelezettség teljesítésére. Megítélése szerint sem a Ptk., sem a bírói gyakorlat nem ad egyértelmű, számszerűen vagy legalább arányaiban meghatározott útmutatást arra vonatkozóan, hogy a kötbér mikor tekinthető túlzott mértékűnek, az minden esetben egyedi mérlegelés alapján ítélhető meg. Ajánlatkérő álláspontja szerint az értékelés során nem sértette a verseny tisztasága, illetve az esélyegyenlőség alapelvét. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevők képesek lennének kötbérfizetési kötelezettségüknek eleget tenni, az általuk adott kötbérajánlat nem irreális mértékű, illetőleg a kötbér eltúlzott mértéke sem állapítható meg összefüggésben a beszerzés tárgyával és annak jelentőségével. I. r. kérelmezőnek az ajánlat kirekesztésére vonatkozó megjegyzésével kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlott eljárási módra a Kbt. nem ad lehetőséget, s amennyiben ajánlatkérő kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. és az Axel-Springer Magyarország Kft. kötbérajánlatát rekesztette volna ki és adott volna részükre nulla pontot az elbírálás során, az ajánlattevők esélyegyenlőségének elve sérült volna.
Ajánlatkérő előadta, hogy törvényben biztosított lehetőséggel élve tett fel tisztázó kérdést I. r. kérelmezőnek annak ellenére, hogy arra nem lett volna szükség. A nyertes ajánlatban ugyanis megtalálható az az ajánlattevői nyilatkozat, mely szerint ajánlattevők kijelentik, hogy a felhívás feltételeit elfogadják és amennyiben az ajánlatkérővel az ajánlat tárgyát képező Járóföld című kiadvány előállítására szerződést kötnek, a szerződést maradéktalanul teljesítik. Az ajánlati felhívás feltételeinek elfogadása a mutációk előállításának és terjesztésének elfogadását is jelentette.
Ajánlatkérő adminisztrációs hibaként jelölte az egyidejű értesítés elmaradását, s külön is hangsúlyozta, hogy ezen hiba feltárását követően valamennyi ajánlattevő részére haladéktalanul megküldték az iratokat.
Ajánlatkérő előadta, hogy megvalósul az olvasók részére történő ingyenes terjesztés, hiszen a behúzott (kivehető) mellékletként történő terjesztés egy olyan terjesztési módszer, amelynek során az előfizetőknek a Járóföld című kiadvány kézhezvétele többletkiadást nem jelent. Álláspontja szerint a megyei napilapok előfizetői és azon személyek azonossága miatt, akikhez a Járóföld eljut, a Járóföld ingyenességét kétségbe vonni nem lehet. Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy céljának, illetve a kiadvány céljának megfelelő célközönséghez juttatják el a nyertes ajánlattevők a közbeszerzés tárgyát képező lapot. A terjesztési díj mértékére, illetve a terjesztési idő meghatározására vonatkozó álláspontját nem tartja elfogadhatónak. Véleménye szerint a Járóföldet nem fosztja meg az önálló kiadvány jellegétől az a körülmény, hogy terjesztésének módszereként a behúzott mellékletként történő terjesztést választották. Az országos lefedettség vonatkozásában ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy a közös ajánlattevők az ajánlati felhívásnak megfelelően az ország teljes területét lefedően vállalták a terjesztést.
Egyéb érdekelt az Axel-Springer Magyarország Kft., a nyertes ajánlatot benyújtók egyikeként a írásbeli észrevételében előadta, hogy II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme feltételezéseken alapul.
Álláspontja szerint a már hivatkozott ajánlati felhívás nem szabta meg, hogy a terjesztés kizárólag önállóan valósulhat meg, csupán azon kikötést tartalmazta, hogy a terjesztés az ország teljes területét, valamennyi régiót lefedve kell hogy történjen. Ennek a feltételnek az ajánlat, véleménye szerint megfelel, ugyanis társaságuk a benyújtott szándéknyilatkozatokkal alátámasztva bizonyította, hogy a kiadványt Budapesten és az ország 19 megyéjében terjeszti.
Az előfizetőknek a Járóföld c. kiadványért nem kell fizetniük, ezért megvalósul az ingyenesség. Előadta, hogy nem alvállalkozókat, hanem egyéb közreműködőket kívánnak igénybe venni, s ajánlatukban megjelölték a teljesítésben résztvevő szervezeteket.
Az országos lefedettséget vitató felvetésére hangsúlyozza, hogy a benyújtott szándéknyilatkozatok alapján megállapítható az országos lefedettség.
Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelmek, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint az érintetteknek a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott, míg II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő kötbérvállalása lehetetlen vállalásnak minősül-e, illetve hogy sértette-e az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését.
Kérelmező nyomdai késedelem és a szállítási késedelem esetére is 100 Ft/1000 pld./óra, míg a nyertes ajánlattevő 5000 Ft/1000 pld./óra vállalást tett.
Nem vitathatóan a nyertes ajánlattevő a kérelmező vállalásához képest jelentősen magasabb összegű vállalást tett.
A nyertes vállalása azonban nem minősül lehetetlen vállalásnak. A lehetetlen, irreális vállalásnak az minősülhet, amelynek teljesítése, teljesíthetősége valószínűtlen. A nyertes kötbérvállalására vonatkozóan a Döntőbizottság vizsgálta, hogy annak teljesíthetősége megkérdőjelezhető-e. A nyertes ajánlat a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. és az Axel Springer Magyarország Kft. közös ajánlata lett. Az ajánlattevők az ajánlatukhoz mellékelték cégkivonatukat, illetve 2002. évi mérlegeiket. Ezen adatok átvizsgálása alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nevezett cégek jegyzett tőkéje egyenként a 250 millió forintot meghaladja, továbbá a cégek mérleg szerinti eredménye pozitív tartalmú, mindkét cég jelentős eredménnyel zárta gazdálkodását.
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy amennyiben kötbérfizetési kötelezettség merülne fel, úgy a nyertes ajánlattevők részéről teljesítési akadály nem merülne fel. Ebből következően a rendelkezésre álló adatok nem bizonyítják, hogy a nyertes ajánlat lehetetlen vállalást tartalmazott. Nem állapítható meg továbbá az sem, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlatuk megtételekor az alapelvi rendelkezéseket sértették volna, hiszen olyan vállalást tettek, amelynek teljesíthetősége nem lehetetlen. A fentiek alapján ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az értékelés körébe a kötbérvállalásokat bevonta és érté kelte.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt-e el a hiánypótlás körében.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A fenti rendelkezésekből következően különbséget kell tenni a hiánypótlás, illetve a nem egyértelmű kijelentések tisztázását biztosító jogintézmények között. A két jogintézmény annyiban mutat hasonlóságot, hogy mindkettő alkalmazása esetében biztosítani kell az ajánlatkérőnek az alapelvi rendelkezések betartását, így ezen jogintézmények alkalmazásakor egyidejűleg az ajánlatkérő az összes ajánlattevőt tájékoztatni köteles.
A Döntőbizottság ajánlatkérő által 2004. január 19-én elrendelt hiánypótlás áttekintése alapján megállapította, hogy az tartalmában részben hiánypótlásnak, részben pedig nem egyértelmű kijelentések tisztázására irányult. A nyertes ajánlattevő vonatkozásában elrendelt "hiánypótlás" tartalmában egyértelműen a Kbt. 57. § (1) bekezdés körébe eső tisztázó kérdés volt. Ajánlatkérő kérdése arra irányult, hogy a mutációs lapnyomtatást is vállalja-e a nyertes ajánlattevő. A kérdés feltevése a Döntőbizottság álláspontja szerint nem volt indokolt, hiszen ajánlatkérő már a beszerzés tárgyában megfogalmazta, hogy a mutációs lapok készítésére igényt tart, és a nyertes ajánlattevők ajánlatukban nyilatkoztak, hogy az ajánlati felhívásban foglalt feltételeket elfogadják. Tartalmában egyébként az ajánlatkérő által feltett kérdés tisztázó kérdés volt, az ajánlat tartalmi elemeit nem változtatta meg. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy I. r. kérelmező álláspontja valóban helytálló a tekintetben, hogy amennyiben valamelyik ajánlattevő mutációra vonatkozó vállalást nem tesz, úgy az ajánlat érvénytelen. Jelen esetben azonban nem ez történt.
Az ajánlatkérő azonban hiánypótlásról és a tisztázó kérdések feltevéséről nem egyidejűleg tájékoztatta az ajánlattevőket, amelyet maga ajánlatkérő is elismert. Ajánlatkérő csak az eredményhirdetés időpontjában adott tájékoztatást a többi ajánlattevő részére a hiánypótlásról, illetve a tisztázó kérdések feltevéséről. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (5) és az 57. § (1) bekezdésében foglaltakat, így e körben I. r. kérelmező kérelme megalapozott volt.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentációban foglalt feltételeknek.
A Döntőbizottság vizsgálta a fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, hogy a nyertes ajánlat érvényesnek tekinthető-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgya és mennyisége körében ajánlatkérő konkrétan előírta, hogy a terjesztés vonatkozásában a "bedobásos" és a szóró terjesztési formát kizárja. Ebből következően az ajánlatot akkor lehetett érvénytelennek minősíteni, ha a terjesztési forma tekintetében akár a bedobásos, akár a szóró terjesztéses formára tesz valamelyik ajánlattevő ajánlatot. A nyertes ajánlattevő ajánlata a terjesztés módjaként a "behúzott (kivehető) melléklet" formát jelölte meg. A behúzásos terjesztés oly módon történik, hogy a napi előfizetéses rendszerben terjesztett megyei lapokkal együtt kerül kiadásra, Budapesten és Pest megyében, ahol megyei napilap nincs, ott a Vasárnap Reggel c. hetilap behúzott mellékleteként utcai árusításban történik. Az ajánlatkérő a "behúzásos terjesztés" alkalmazását nem zárta ki, így az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelt, így ez okból az ajánlata nem lehet érvénytelen.
Nem fogadta el a Döntőbizottság azt a kérelmezői érvelést sem, hogy nem ingyenesen történik a Járóföld c. kiadvány terjesztése. Ugyanis az a körülmény, hogy valamilyen ellenérték fejében terjesztett lap mellékleteként kerül kiadásra, még nem eredményezi, hogy magáért a Járóföld c. kiadványért ellenértéket kellene fizetni. A nyertesi ajánlatban egyébként a Járóföld c. kiadványért ellenérték nem került rögzítésre.
Ajánlatkérő továbbá a felhívásában nem határozta meg konkrétan, hogy a Járóföld című kiadványt mely célcsoportokhoz kívánja konkrétan eljuttatni. Az ajánlattevőktől várta el e körben a célcsoportok megjelölését. A nyertesi ajánlatot e tekintetben sem lehetett érvénytelennek tekinteni, hiszen ajánlatában rögzítette, hogy az előfizetői kör reprezentálja a vidéki lakosságot %-os megoszlásban közlésre került az iskolai végzettség, kor stb. is.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg
c) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben - részt vevő szervezeteket (személyeket).
Ajánlatkérő részéről elő írás az ajánlati felhívásban a 10% feletti alvállalkozók vonatkozásában volt, egyrészt az alkalmasság körében írt elő e körben követelményeket, illetve az egyéb információk között utalt arra, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés szerinti igazolások és nyilatkozatok megtételére, illetve csatolására a 10% feletti alvállalkozók is kötelezettek.
Ajánlatkérő az a) és c) pontra nyilatkozat tételét nem írta elő.
Ajánlatkérő az ajánlatában bemutatta a terjesztési rendszerét. Nevesítette a tulajdonában lévő napilapokat, nevesítette a partnereket, akikkel állandó szerkesztőségi, nyomdai, terjesztési és kiadói együttműködési szerződése van, valamint azokat a ki adókat is, akikkel szerkesztési és terjesztési kapcsolatban áll. A nyertes ajánlatában ugyan 10% feletti alvállalkozót nem jelölt meg, ugyanakkor ajánlatkérő elő írásának hiányában is megjelölte, hogy a terjesztés körében három megyei napilap kiadójával állandó együttműködési szerződés alapján teljesít, illetve három szándéknyilatkozatot is csatolt, hogy nyertesség esetén szolgáltatási szerződést köt. Az pedig nem nyert bizonyítást, hogy ezen cégek egyenként meghaladnák a közbeszerzés teljes értékének 10%-át.
Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról, és az a) pont alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelem részeket elutasította.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek figyelembevételével mérlegelési jogkörben eljárva a minimális összegű bírság kiszabása mellett határozott, tekintettel arra, hogy az elkövetett jogsértés az érdemi döntésre kihatással nem volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 16.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta s. k.,
közbeszerzési biztos