KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3513/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.66/12/2004.
Tárgy: a KSK Mérnöki Kft. jogorvoslati kérelme a Nagykáta Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KSK Mérnöki Kft. (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., képviseli: dr. Cziffra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2. I. em. 2., a továbbiakban: kérelmező) által Nagykáta Város Önkormányzata (2761 Nagykáta, Dózsa Gy. út 2., megbízásából eljár: Első Tápió Kht., 1061 Budapest, Székely Mihály u. 16., képviseli: dr. Tóth Gyula ügyvéd, 1051 Budapest, Arany J. u. 25., a továbbiakban: ajánlatkérő) "térségi szennyvízelvezetés és -kezelés tárgyú, kb. 2,2 milliárd forint becsült értékű projekt első üteméhez kapcsolódó feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését, a Kbt. 38. § (2) bekezdését és a Kbt. 48. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisíti, valamint ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős Első Tápió Kht.-vel szemben 1 000 000-1 000 000 Ft, azaz egymillió-egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt és a jogsértésért felelős szervezetet, hogy a velük szemben kiszabott 1 000 000-1 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. december 10-én a Közbeszerzési Értesítő 50. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiakat határozta meg:
A beszerzés tárgya és mennyisége: a "Térségi szennyvízelvezetés és -kezelés" tárgyú, 2,2 Mrd Ft becsült értékű projekt I. üteméhez kapcsolódó, alábbiakban felsorolt feladatok ellátása:
- a "térségi szennyvízelvezetés és -kezelés" tárgyú projekt finanszírozási pályázataihoz szükséges tervdokumentáció (jogerős, vízjogi engedélyes terv) rendelkezésre bocsátása,
- a finanszírozás előkészítése és a finanszírozó intézmény kiválasztása (mintegy 1 Mrd Ft hitelkérelem elkészítése és teljes körű hitelügyintézés),
- a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása, a beruházás koordinálása,
- a kivitelezéshez kapcsolódó műszaki ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
A beszerzés tárgyának részletes ismertetését a dokumentáció tartalmazza."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
" a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok
súlyszámok
- a teljes bruttó ajánlati ár
25
- a tervdokumentációval kapcsolatos szerződéses feltételek
15
E bírálati részszemponton belüli alszempontok és az alszempontok súlyszáma:
- a jogerős, vízjogi engedélyes terv rendelkezésre bocsátásának határideje (a szerződéskötéstől) számítottan, naptári napokban megadva)
7
- a késedelmi kötbér mértéke (a terv késedelmes vagy hibás teljesítése esetén a késedelem, illetve hiba kijavításának időtartamára meghatározott Ft/nap kötbér)
4
- a teljesítési garancia mértéke (a terv rendelkezésre bocsátásának meghiúsulása esetére, fix összeg, forintban meghatározva)
4
- a finanszírozással kapcsolatos szerződéses feltételek
40
E bírálati részszemponton belüli alszempontok és az alszempontok súlyszáma:
- a hitelügyintézés határideje (a szerződéstől a hitelszerződés aláírásáig számítottan, naptári napokban megadva)
6
- a hitelt biztosító jelzálog igénye (a teljes hitelösszeg százalékos mértékben meghatározva)
10
- teljes hitelmutató (százalékos mértékben meg határozva)
4
- a hitel maximális futamideje
6
- türelmi idő (a hitelfolyósítás és az első törlesztés hónapokban megadva)
4
- a hitel rendelkezésre tartási jutaléka (százalékos mértékben meghatározva)
2
- a hitel folyósításának teljesítési biztosítéka (a teljes hitelösszeg százalékában megadva, amely százalékos mérték nem lehet kevesebb, mint a teljes hitelösszeg 4%-a)
8
- a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos szerződéses feltételek
14
E bírálati részszemponton belüli alszempontok és az alszempontok súlyszáma:
- a közbeszerzési eljárás felhívásának közzétételére vállalt határidő (a Nagykáta város részére biztosított céltámogatásra vonatkozó döntés Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított napokban meg adva)
2
- a közbeszerzési eljárásban a jelentkezések elbírálására és az ajánlattételre felkérendők körére vonatkozó javaslat döntéshozó számára történő átadására vállalt határidő az eredményhirdetés vállalt határidő napokban megadva
2
- a vállalt határidők késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kötbér összege (Ft/nap mértékben meghatározva)
2
- az esetleges jogorvoslati eljárásban átvállalt bírság mértéke (a bírság százalékában megadva)
6
- fizetési feltételek
6
E bírálati részszemponton belüli alszempontok és az alszempontok súlyszáma:
- a számlázás időbeli ütemezésének pénzügyi hatása
4
- fizetési határidő
2
Az adható pontszám minden részszempontra és alszempontra 1-100 pont. Az ajánlatkérő a formailag és tartalmilag előzetesen megfelelőnek minősített ajánlatokat a fenti részszempontok alapján értékeli. Az adott bírálati részszempontnál az ajánlatkérő számára legkedvezőbb érték 100, a legkedvezőtlenebb pedig arányosan kevesebb - de legalább egy - pontot kap. A köztes pontszámok és két pont által meghatározott egyenesre illeszkednek. Az egyes szempontokra elért pontok a megadott súlyszámokkal szorzásra, majd összesítésre kerülnek."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben megismételte az ajánlati felhívást és a beszerzés tárgyának ismertetését. Ebben a projektleírás tartalmazza, hogy az ajánlatkérő "a térségi szennyvízelvezetés és -kezelés tárgyú" projektet két ütemben kívánja megvalósítani a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nagykátai kisrégió szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tárgyú H.80.642-6/2003. számú vízjogi létesítési engedélye alapján. Ehhez ajánlatkérő megadta az I. ütem műszaki adatait is.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 1. sz. mellékletében leírta a részfeladatokkal kapcsolatos feltételeket.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta azt is, hogy az ajánlattételi határidő 2004. január 20.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosítását kezdeményezte a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságánál 2004. január 19-én átadott levelével, és erről még aznap értesítette a dokumentációt megvásárló cégeket. A hirdetmény 2004. január 23-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 8. számában. A módosítás csak az ajánlattétel időpontját érintette, melyet 2004. január 29-ben jelölt meg. Ennek indokaként ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel: "a kérdezési határidő lejártakor érkezett nagyszámú ajánlattevői kérdés feldolgozásának, illetve ezzel kapcsolatos korrekt ajánlat összeállításának időszükséglete."
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt nem tartott, és a hozzá írásban feltett kérdéseket január 14-15-én faxon válaszolta meg az ajánlati dokumentációt megvásárló cégeknek.
A kérdések és válaszok között az alábbiak is szerepeltek:
"7. kérdés
Az ajánlati dokumentáció 3. a) pontjában kb. 2,2 Mrd Ft becsült érték szerepel. Kérjük nyilatkozatukat, hogy az összeg nettó vagy bruttó beruházási költséget jelent-e, illetve az ajánlatkérő jogosult-e az áfa levonására és visszaigénylésére?
Válasz:
A kb. 2,2 Mrd Ft becsült érték nettó beruházási összköltséget jelent.
8. kérdés
Az ajánlati dokumentáció 3. a) 1. pontjában ajánlatkérő a finanszírozási pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció (jogerős, vízjogi engedélyes terv) rendelkezésre bocsátását kéri majd a dokumentáció II. pontjában a Közép-Duna-völgyi Víz ügyi Igazgatóság H.80.642-6/2003. számú vízjogi létesítési engedélyére hivatkozik. Ezzel kapcsolatos kérdés:
- A beruházás megvalósítása a Közép-Duna-völgyi Víz ügyi Igazgatóság H.80.642-6/2003. számú vízjogi létesítési engedélye alapján fog megvalósulni, vagy új engedélyezési tervet kell készíteni és vízjogi létesítési engedélyt beszerezni?
Válasz:
Nagykáta Város Önkormányzata jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Nem kell új vízjogi engedélyezési tervdokumentációt készíteni.
- Ha a H.80.642-6/2003. számú vízjogi létesítési engedély alapján kerül sor a megvalósításra, akkor mely okból és milyen mértékben kell a finanszírozási pályázatokhoz csatolandó és nyertes ajánlattevő által készítendő tervdokumentációnak eltérni a H.80.642-6/2003. számú vízjogi létesítési engedélytől?
Válasz:
A H.80.642-6/2003. számú létesítési engedélytől nem kell eltérni.
10. kérdés
A beruházás teljes megvalósításához az ajánlatkérő által biztosított saját erő és egyéb források milyen összetevőkből állnak, az ajánlatkérő a vállalt önerőt milyen forrásokból kívánja biztosítani? Kérjük ezeket összetevőnként összegszerűen is meghatározni szíveskedjenek.
Válasz:
Beruházás összköltsége: 2 174 604 000 Ft.
Az igényelt címzett támogatás összege: 925 510 000 Ft.
Saját erő: 1 249 094 000 Ft, melynek finanszírozását többek között víziközmű-társulati hitel és banki hitelből tervezzük biztosítani.
12. kérdés
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja határozza meg a részszempontokat. Ezen belül a tervdokumentációval kapcsolatos szerződéses feltételek részszempontra történő megfelelő ajánlattételhez kérjük az alábbiak megadását. Az ajánlatkérő rendelkezik-e a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet szerint elkészített megvalósíthatósági tanulmánnyal és elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációkkal?
Válasz:
Az ajánlatkérő rendelkezik jogerős vízjogi létesítési engedéllyel.
13. kérdés
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja határozza meg a részszempontokat. Ezen belül a finanszírozással kapcsolatos szerződéses feltételek részszemponthoz történő megfelelő ajánlat megtételéhez kérjük megadni az alábbiakat.
- Hitelfelvevő személye.
Válasz:
A nagykátai projekt finanszírozása állami támogatásra és saját forrásra épül, így csak az önkormányzat vehet fel hitelt.
- Ha ez az önkormányzat, akkor az önkormányzati saját bevétel mértékét, az eladósodottság mértékét, ezek tervezett állományát 2006-ig.
Válasz:
Az önkormányzat gazdasági adatainak ismerete egy későbbi folyamatban válik szükségessé, amiben csak a nyertes ajánlattevő vesz részt. Ezen adatokra a hitelkérelem megfogalmazásakor van szükség.
- Sor kerül-e víziközmű-társulat létrehozására, ha igen, akkor mennyi a tervezett társulati hitel nagysága, és ez hány érdekeltségi egységet érint (ezen belül természetes és jogi személyek száma)
Válasz:
Az önkormányzatnak szándékában áll víziközmű-társulatot létrehozni, ennek nagysága a későbbiek során kerül megfogalmazásra.
- A hitel folyósításának teljesítési biztosítéka kapcsán mivel rendkívül fontosnak tartjuk, kérjük megválaszolni, hogy mennyi lesz a teljes hitel összege, milyen típusú hiteleket terveznek felvenni, jön-e létre víziközmű-társulat, vesz-e föl és milyen mértékű társulati hitelt, kik lesznek konkrétan a hitelek felvevői, az önkormányzat saját bevételeinek állománya és ennek a beruházás befejezéséig tervezett mértéke, az önkormányzat eladósodottsága és ennek a beruházás befejezéséig tervezett mértéke
Válasz:
A kérdés többségét már megválaszoltuk, a hitel nagyságáról a jelenlegi helyzetben még nem tudunk nyilatkozni.
15. kérdés
A kiírás szerint a beszerzés tárgya: "Térségi szennyvízelvezetés és -kezelés tárgyú kb. 2,2 Mrd Ft becsült értékű projekt I. üteméhez kapcsolódó..." Ez úgy értelmezendő, hogy a teljes projekt értéke nettó 2,2 Mrd Ft, aminek első üteme még nem ismert, illetve az I. ütem értéke nettó 2,2 Mrd Ft?
Válasz:
Az I. ütem beruházásának teljes becsült keretösszege nettó 2,2 milliárd Ft.
17. kérdés
A beszerzés tárgya és mennyisége első bekezdése szerint: a "Térségi szennyvízelvezetés és kezelés" tárgyú projekt finanszírozási pályázataihoz szükséges tervdokumentáció (jogerős, vízjogi engedélyes terv) rendelkezésre bocsátása.
- Milyen finanszírozási pályázathoz kérnek tervdokumentációt?
Válasz:
Finanszírozási pályázathoz nem kérünk tervdokumentációt.
- Milyen tervszintű dokumentáció készítése az ajánlatkérésük tárgya? (a kiírás szerint vízjogi létesítési engedélyeztetési terv, de a jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezőnek a dokumentáció szerint ezt kell átdolgozni vagy alapadatként felhasználni? A kiírás 13. b) pontja szerint jogerős, vízjogi engedélyes terv rendelkezésre bocsátásának határideje elbírálási szempont?
Válasz:
Új dokumentáció készítése nem az ajánlat tárgya. Az ajánlatkérő jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, az engedélyezési dokumentációt nem kell átdolgozni. Jogerős vízjogi engedélyes terv rendelkezésre bocsátásának határideje elbírálási szempont.
- A kivitelező kiválasztása, engedélyezési tervdokumentáció vagy tenderterv alapján történik, így az ajánlatnak része a tenderterv és/vagy kiviteli terv készítése?
Válasz:
Tervezési feladat nem része ennek az ajánlatnak, a kivitelező kiválasztása közbeszerzési eljárás útján történik, az ehhez szükséges dokumentációt az ajánlatkérő biztosítja. 2004. január 29-ig, az ajánlattételi határidőig négy db ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be az Agroinvest Rt. és a FŐBER Rt. közösen, a Fővárosi Vízművek Rt., a KÖVITE egyesülés, valamint a Magyar Közmű Kft.
Kérelmező 2004. január 29-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta, hogy ajánlatkérő eljárása sérti a Kbt. előírásait, ezért kérte jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás és az azt követő döntések megsemmisítését, az eljárási díj és költségek megtérítését, továbbá ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy ellentmondásosak az ajánlati felhívás és az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok, mert azok alapján nem lehet eldönteni, hogy kell-e tervdokumentációt készíteni, illetve tervezési feladatot ellátni. Sérült álláspontja szerint a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja is, mert ajánlatkérő tartalmi elemként értékeli azt a dokumentációt, illetve az azzal kapcsolatos szerződés teljesítését, ami nem része a beszerzésnek, tehát arra ajánlatot sem kell tenni. Álláspontja szerint sérült a Kbt. 48. § (1) bekezdése is, mert ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a kérdésekre adott válaszokban megváltoztatta anélkül, hogy a felhívását hirdetményben módosította volna, ugyanis a felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés része a finanszírozási pályázathoz szükséges tervdokumentáció rendelkezésre bocsátása, ami a nyertes ajánlattevő feladata, e terv azonban az ajánlatkérő birtokában van.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló bírálathoz a felhívás 13. b) pontban bírálati rész és alszempontként a tervdokumentációval kapcsolatos szerződéses feltételeket, ezen belül a terv késedelmes vagy hibás teljesítése esetén fizetendő kötbért, a jogerős vízjogi engedélyezési terv rendelkezésre bocsátásának határidejét, illetve a teljesítési garanciát határozta meg. Ajánlatkérő az ajánlattevői kérdésekre adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a tervvel és a vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, attól eltérni nem kell. Tehát a tervkészítés nem az ajánlattevő feladata, ezzel a beszerzés tárgya módosul.
Álláspontja szerint sérült a Kbt. 24. § (2) bekezdése és a Kbt. 38. § (2) és (3) bekezdése is, mert ajánlatkérő a feltett kérdésekre nem adott választ, illetve kielégítő információt arról, hogy ajánlatkérő jogosult-e áfa levonására és visszaigénylésére.
Sérelmezte továbbá a Kbt. 33. § (1) bekezdésének megsértését is, mert ajánlatkérőnek a hitel felvételéről, illetve gazdasági adatairól kérdésre sem adott tájékoztatást, pedig annak ismerete nélkül nem lehet megfelelő ajánlatot tenni a finanszírozás és a hitelfelvétellel kapcsolatban.
Álláspontja szerint sérült továbbá a Kbt. 47. § (2) bekezdése is, mert az ajánlattételi határidő meghosszabbítását az eredeti határidő lejártát követően tette közzé hirdetményben az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eljárás során célja az volt, hogy szakmailag felkészült ajánlattevők jelentkezzenek. Álláspontja szerint kérelmező félreérti a felhívást, mert az ismert tény, hogy ha egy önkormányzat rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, akkor a vízjogi létesítési engedély alapjául szolgáló terv már elkészült, és annak alapján kerül kiállításra az engedély. Ebből következik, hogy ajánlattevő feladata nem a terv elkészítése, hiszen az ajánlatkérő azzal már rendelkezik, hanem a nyertes ajánlattevő lebonyolítóként fog közreműködni egy következő közbeszerzési eljárásban, és ennek során kell majd az ajánlattevők részére átadni ezt a konkrét tervet, tehát a rendelkezésre bocsátás ezt jelenti. Ajánlatkérő elismerte, hogy az áfával kapcsolatos kérdésre konkrétan nem adott választ egy adminisztrációs hiba miatt, ez azonban nem sérti álláspontja szerint az esélyegyenlőséget, továbbá abból, hogy nettó 2,2 Mrd Ft-ban jelölte meg a beszerzés értékét, kikövetkeztethető az, hogy a beruházás során ajánlatkérő áfa-visszaigénylő helyzetben lesz.
Előadta, hogy álláspontja szerint egy kellően felkészült ajánlattevőnek a megfelelő ajánlat megtételéhez nincs szüksége több adat közlésére. Utalt arra, hogy négy ajánlatot nyújtottak be a közbeszerzési eljárásra és a vitatott pénzügyi és hitelkonstrukcióval kapcsolatos elemek ismerete nélkül is megfelelő ajánlatok érkeztek. Ennek alapján álláspontja szerint kellő megalapozottsággal lehetett ajánlatokat tenni ezen adatok ismerete nélkül is.
Előadta, hogy a beszerzés tárgyát nem módosította, az végig egyértelműen a közbeszerzési eljárásban való közreműködés során iratok átadása volt mint rendelkezésre bocsátás, és ezzel kapcsolatban megfelelő válaszokat adott az ajánlattevői kérdésekre. Előadta továbbá, hogy az ajánlattételi határidő meghosszabbításával kapcsolatos eljárása jogszerű volt, mert a Kbt. rendelkezései alapján a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságához való beérkezése az irányadó az ajánlattételi határidő meghosszabbítása esetén, és ő a hirdetményét 1 nappal a határidő lejárta előtt eljuttatta a szerkesztőbizottsághoz.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során előforduló esetleges kisebb hibák nem indokolják a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetőleg a felhívás megsemmisítését. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2004. február 3-án a D.66/612004. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottság először az ajánlattételi határidő meghosszabbításával kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 29. § (1) és (2) bekezdése szerint:
(1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
(2) Ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.
A Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.
Jelen közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő 2004. január 19-én juttatta el a Szerkesztőbizottsághoz az ajánlati határidőt meghosszabbító hirdetmény közzétételére vonatkozó iratokat, mely az ajánlattételi határidő, vagyis 2004. január 20-a előtti időpont. Ennek alapján a Kbt. rendelkezései a hirdetmény közzétételével kapcsolatban nem sérültek. E tekintetben nem releváns az sem, hogy a hirdetmény közzétételére ténylegesen 2004. január 23-án, vagyis az eredeti ajánlattételi határidő után került sor, hiszen a Kbt. jogkövetkezményeket, a hirdetményt tartalmazó levélnek a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához való eljuttatásához fűz.
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása az ajánlattételi határidő meghosszabbításával kapcsolatban összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a beszerzés tárgyának meghatározásával, illetőleg annak esetleges módosításával kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 37. § (1) bekezdés szerint ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A Kbt. 40. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyaként határozta meg a finanszírozási pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció (jogerős vízjogi engedélyes terv) rendelkezésre bocsátását is. Ezzel összhangban az ajánlati felhívás 13. b) pontjának második nagy francia bekezdése első francia bekezdésében a tervdokumentációval kapcsolatos szerződéses feltételek bírálati részszempont első alszempontjaként jelölte meg a jogerős vízjogi engedélyes terv rendelkezésre bocsátásának határidejét (a szerződéskötéstől számítottan naptári napokban megadva). Továbbá ehhez kapcsolódóan késedelmi és hibás teljesítési kötbért, valamint teljesítési garanciát is meghatározott. Mindezen előírások arra utalnak, hogy az ajánlattevőknek szerződési kötelezettségként jogerős vízjogi engedélyezési tervet kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevők számára a feladat tartalma nem volt világos, ezért több kérdést is feltettek. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt megvásárlók által felvetett kérdésekre úgy nyilatkozott, hogy a jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, nem kell új vízjogi engedélyezési tervdokumentációt készíteni, illetve a H.80.642-6/2003. számú létesítési engedélytől nem kell eltérni. Továbbá a 17. kérdésre feltett válaszában úgy nyilatkozott ajánlatkérő, hogy finanszírozási pályázathoz nem kér tervdokumentációt. Ajánlatkérő a 17. kérdés utolsó részével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tervezési feladat nem része az ajánlatnak, a kivitelező kiválasztása közbeszerzés útján történik, az ehhez szükséges dokumentációt az ajánlatkérő biztosítja.
A felhívás a dokumentáció és a kérdésekre adott válaszok a Döntőbizottság álláspontja szerint kétségessé tették a beszerzés tárgyát, valamint az azzal összefüggésben meghatározott elbírálási részszempontok tartalmát. Ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatával tisztázta, hogy mit ért a fentiek alatt. Ekkor vált világossá, hogy ajánlatkérő rendelkezik jogerős vízjogi létesítési engedéllyel és engedélyes tervvel, azt nem kell módosítani, hanem a jelen közbeszerzési eljárás nyertesének meg kell vizsgálnia, és azt követően a következő közbeszerzési eljárás lebonyolításához szükséges mennyiségben le kell másolnia és a dokumentáció részeként kell az ajánlatkérő számára rendelkezésre bocsátania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban, dokumentációban, illetőleg az ajánlattevői kérdésekre adott ajánlatkérői válaszokban nincs olyan rendelkezés, amely alapján az ajánlati dokumentáció részét képező tervdokumentáció lemásolását, átvizsgálását lehetne érteni a rendelkezésre bocsátás kifejezés alatt, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő válaszaiban saját feladataként jelölte meg a következő közbeszerzési eljárásban a dokumentáció biztosítását.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy az ajánlati felhívás 3. a) pontjának első francia bekezdésében meghatározottakat úgy értette, hogy finanszírozási (hitelfelvételhez) pályázathoz kell a tervdokumentációt elkészítenie a nyertes ajánlattevőnek, a Döntőbizottság álláspontja szerint szintén nem következik az ajánlattevői kérdésekre adott válaszokból, ugyanis ajánlatkérő egy értelműen meghatározta, hogy a finanszírozási pályázathoz nem kér dokumentációt.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatával kapcsolatban, mely szerint jogerős vízjogi engedélyes tervvel rendelkezik, és az az ő birtokában van, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontjának nagy francia bekezdés első francia bekezdésében található bírálati alszempont, mely szerint a jogerős vízjogi engedélyes terv rendelkezésre bocsátásának határ ideje értékelésre kerül, nem értelmezhető, hiszen a terv jelenleg az ajánlatkérő rendelkezésére áll. Így a bírálati rész, illetve alszempont nincs az ajánlattevői teljesítménnyel, illetve vállalással kapcsolatban.
A Döntőbizottság a fenti ellentmondások alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem határozta meg kellő pontossággal a beszerzés tárgyát, ugyanis nem állapítható meg, hogy mi lesz a feladata nyertes ajánlattevőnek, vagyis mi az a szolgáltatás, amit ajánlatkérő be kíván szerezni. Ajánlatkérő ezen eljárása pedig sérti a Kbt. 33. § (1) bekezdésére és a 37. § (1) bekezdésére tekintettel a 40. § (1) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Az ajánlattevői kérdésekre adott ajánlatkérői válaszok csak az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeit, előírásait magyarázhatják, azok tartalmát nem változtathatják meg. A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlattevői kérdésekre adott válaszában módosította az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásait. E körben az ajánlati felhívás 3. a) pontjának első francia bekezdésében meghatározott tevékenységgel kapcsolatban is úgy nyilatkozott, hogy annak ellátása nem szükséges, hiszen finanszírozási pályázathoz nem kért dokumentációt ajánlatkérő. Ezzel valójában ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott beszerzés tárgyát módosította.
Ajánlatkérőnek lehetősége volt a Kbt. rendelkezései szerint a felhívás és dokumentáció módosítására, azonban ezzel kapcsolatban ajánlatkérő hirdetményt nem tett közzé, így a Kbt.-nek megfelelő módosítást nem végzett. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő azon eljárása, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció módosítása során nem tartotta be a Kbt. 48. § (1) bekezdés rendelkezéseit, jogsértő, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgyát nem határozta meg pontosan, és ennek következtében az elbírálás alapjául szolgáló bírálati részszempontok, alszempontok között olyanokat is feltüntetett, amelyek nem függenek össze a beszerzés tárgyával, illetőleg amely nem az ajánlattevők által végzendő feladathoz kapcsolódik. Ilyennek kell tekinteni az engedélyes terv rendelkezésre bocsátását, ugyanis az ajánlatkérő - általa is elismerten - rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, melynek feltétele a terv megléte, így a rendelkezésre bocsátani kért terv már az ajánlatkérő birtokában van, ahhoz nem kapcsolódik ajánlattevői tevékenység.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlattevői kérdésekre adott ajánlatkérői válasz elmaradásával, illetőleg hiányosságával kapcsolatos kérelmi rész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 38. § (1), (2) és (3) bekezdései szerint:
(1) Az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
(3) Az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Kérelmező a finanszírozás körébe tartozó kérdéseire adott nem megfelelő válaszok, illetve az áfa levonására és visszaigénylésével kapcsolatos kérdésre adott válasz elmaradásával kapcsolatban nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
Ajánlatkérő elismerte, hogy az áfalevonással kapcsolatban nem adott választ. Azon nyilatkozatát, hogy a beszerzés értékét nettó 2,2 Mrd Ft-ban jelölték meg, és ebből lehetett következtetni arra, hogy az áfa levonásra, illetve visszaigénylésre kerül, a Döntőbizottság nem fogadta el, hiszen a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők által feltett kérdésekre választ adni. E körben pedig kérelmező határidőben tett fel kérdést és erre - ajánlatkérő által is elismerten - az áfa tekintetében nem adott választ.
Ajánlatkérő érdemben a beruházás finanszírozásával kapcsolatban feltett kérdésre nem válaszolt. A 13. kérdésben szereplő alkérdésekben adott azon válaszát, mely szerint az önkormányzat gazdasági adatainak ismerete egy későbbi folyamatban válik szükségessé, amiben csak a nyertes ajánlattevő vesz részt, hiszen ezen adatokra csak a hitelkérelem megfogalmazásakor van szükség, továbbá, hogy az önkormányzatnak szándékában áll víziközmű-társulatot létrehozni, azonban ennek nagysága csak a későbbiek során kerül meghatározásra, valamint a hitel nagyságáról a jelenlegi helyzetben még nem tud nyilatkozni ajánlatkérő, a Döntőbizottság nem fogadta el megfelelő válaszként. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjának második francia bekezdése alapján a finanszírozás előkészítése és a finanszírozó intézmény kiválasztása mintegy 1 Mrd Ft hitelkérelem elkészítése és teljes körű hitelügyintézés a beszerzés tárgya volt, melyet az ajánlatokban meg kellett ajánlaniuk az egyes ajánlattevőknek és ezzel kapcsolatban ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjának harmadik nagy francia bekezdésében a finanszírozással kapcsolatos szerződéses feltételek bírálati szempontban több, összesen hét alszempontot is meghatározott, mely a hitelügyintézés határidejét, a hitelbiztosító jelzálog igényét, a teljes hitelmutatót, továbbá a hitel folyósításának teljesítési biztosítékát is tartalmazta. Amennyiben ajánlatkérő ezt a feladatot az ajánlattevőkkel kívánja elvégeztetni és erre ajánlatot kell tenni, akkor nem várható el az, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzetének, illetőleg az általa tervezett hitelkonstrukciónak és fedezetbiztosítási megoldás adatai nélkül tegyenek az ajánlattevők ajánlatot, ezért a pénzügyi adatok minden elemét közölnie kell ajánlattevőkkel az ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beruházás megvalósításához szükséges fedezet szempontjából a víziközmű-társulat létrehozása, annak nagysága az önkormányzat eladósodottságának mértéke, illetve hitelfelvételének nagysága, valamint áfa-visszaigénylésre való jogosultsága olyan lényeges információ, amely nélkül megalapozott ajánlatot nem lehet benyújtani abban az esetben, ha a hitelügyintézéssel kapcsolatos feladat az ajánlat részét kell hogy képezze.
A víziközmű-társulattal kapcsolatos információk között az, hogy pontosan hány érdekeltségi egység tartozik a projekt körébe, szintén szükséges az ajánlattételhez. Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy ezeket az adatokat maguk az ajánlattevők beszerezhették volna egyéb forrásból, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert a Kbt. rendelkezései szerint ajánlatkérőnek az ajánlattevők által feltett kérdésekre válaszolniuk kell, és nem mulaszthatják el a válaszadást még akkor sem, ha az információ más forrásból is beszerezhető. A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok során is biztosítani kell az esélyegyenlőséget az egyes ajánlattevők között, és csak az ajánlatkérő által megadott azonos tartalommal közölt válaszok tesznek ennek eleget.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az általa megadott válaszok során megsértette a Kbt. 38. § (2) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság az Első Tápió Kht. nyilatkozatai valamint az Első Tápió Kht. és az ajánlatkérő által kötött szerződés alapján megállapította, hogy az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok jogszerűségéért az Első Tápió Kht. a felelős. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az Első Tápió Kht. konkrét személyt nem jelölt meg felelősként.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatban első ízben állapítja meg azt, hogy a jogsérelem reparálható, figyelembe vette a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint értékét, továbbá a kiszabható minimális és maximális bírság összegét.
A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy mind ajánlatkérő, mind pedig a nevében eljáró Első Tápió Kht. a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő, közreműködő magatartást tanúsított. Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt alkalmazni ajánlatkérővel, és a jogsértésért felelős szervezettel szemben. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérővel mint szervezettel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, és az Első Tápió Kht.-vel mint szervezettel szemben szintén 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban az elkövetett jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, míg a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 10.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos