KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3517/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.77/10/2004.
Tárgy: a Multi-Lingua Kft. jogorvoslati kérelme az Igazságügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Multi-Lingua Kft. (1011 Budapest, Bem rakpart 26., képviseli dr. Bálint Éva ügyvéd, 1126 Budapest, Kléh István u. 4. mfszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "európai közösségi joganyag fordítása, valamint magyar jogszabályok angol nyelvre történő fordítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettő millió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Köz beszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és érdemi észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 16-án megjelent 20. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására.
A részvételi felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: európai közösségi joganyag fordítása, valamint magyar jogszabályok angol nyelvre történő fordítása. A beszerzés mennyisége 27 000 lefordított oldal. A beszerzés tárgyának részletes ismertetését a jelentkezési segédlet és a dokumentáció is tartalmazza. Az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől a szerződéskötés során felfelé legfeljebb 40%-kal eltérhet.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés határideje, illetve a szerződés időtartama: a szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 10 hónap, az ajánlatban megadott részhatáridőnek megfelelően az ajánlatkérő eseti megrendelései alapján történő teljesítéssel.
A részvételi felhívás tartalmazta a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság, illetőleg az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő már a részvételi felhívásban megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
80
- vállalt részhatáridő
20
Adható pontszám mindegyik részszempontra: 1-20-ig.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elkészítéséhez úgy nevezett segédletet is biztosított, amely tartalmazta a feladat meghatározását, a jelentkezések elbírálásának menetét, az útmutatót a jelentkezések elkészítéséhez, a mellékleteket, továbbá időrendbeli táblázatot.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. június 1-jéig a következő cégek nyújtották bejelentkezésüket: Euroscript S.a.r.l., Homonyik Senior & Junior Kft., Németh & Pásztor International Kft., Suprex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket érdemben elbírálta, és 2001. június 14-én a részvételi szakaszt lezáró döntését kihirdette. Ennek alapján az Euroscript S.a.r.l. és a Homonyik Senior & Junior Kft. részvételi jelentkezése érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlatkérő az ajánlati felhívás átadásával ajánlattételre felhívta.
Az ajánlattevők részére ajánlatkérő dokumentációt is biztosított. A dokumentációban a minőségi garancia körében ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő köteles térítésmentesen kijavítani a hibás fordítást a fordítás olyan tartalmi sérüléshez vezető hibája esetén, amely korrigálása túlmutat a lektori tevékenység keretein. Az ilyen jellegű hibák észlelése a lektorálásra kiírt közbeszerzési eljáráson nyertes ajánlattevő feladata, amit az ajánlatkérő közvetít. Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a hiba javításra visszaküldött fordítások térítésmentes és gyors javításához szükséges kapacitással.
Ajánlatkérő a minőségbiztosítás körében előírta, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell olyan rendszerrel, amely dokumentált folyamatszabályozást ír elő a fordítandó anyag átvételétől a végtermék leszállításáig, illetve a hibás termék kijavítását is. Az ajánlatban tételesen be kell mutatni, hogy milyen rendszerrel tudja biztosítani az alábbi követelményeket:
- a fordítási csomag hiánytalanul tartalmaz valamennyi dokumentumot, az egyes dokumentumok teljes terjedelmükben lefordításra kerültek,
- az egyes fordítások útjai nyomon követhetőek, a fordítás aktuális fázisára vonatkozó adatok visszakereshetők,
- a kiadott fordítások elkészítési határideje betartásának figyelemmel kísérése, az időbeni teljesítés biztosítása,
- a fordításokra a további lektorálási szintekről, valamint a jogi-nyelvi ellenőrzésekből érkező észrevételeknek a fordítókhoz való visszacsatolása.
A dokumentáció a részhatáridő körében tartalmazta azt az előírást, hogy az ajánlattevőnek meg kell adnia, hogy egy 1500 fordított oldal (1500 karakter/oldal szóközökkel) terjedelmű (elméleti) fordítási csomagot, mely maximum 30 jogszabályból áll (5 szakterületet lefedően), az átadástól számított milyen munkanapokban számított határidőre tud leszállítani az ajánlatkérőnek. A részhatáridő megadásánál figyelembe kell venni a párhuzamos teljesítéseket és az árajánlatára tekintettel meghatározható beszerzés mennyiségének a vállalt részhatáridő alapján történő teljesíthetőségét a szerződés időtartama alatt.
Az ajánlattételi határidőig 2001. július 6-ig valamennyi felkért ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta.
A bontási jegyzőkönyv szerint a részhatáridőt az ajánlattevők az alábbiak szerint vállalták munkanapban:
Kérelmező
4
Németh & Pásztor Kft.
6
Suprex Kft.
9
Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel 2001. július 11-én tárgyalásokat folytatott oly módon, hogy először az ajánlattevőkkel külön-külön, majd együttesen is tárgyalt. A tárgyalás eredményeként a kérelmező és a Németh & Pásztor Kft. ajánlatát nem módosította, a Suprex Kft. ajánlatát az ajánlati ár vonatkozásában és a részhatáridő-vállalás tekintetében is módosította oly módon, hogy a részhatáridő tekintetében a vállalását egy munkanapban jelölte meg.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2001. július 16-án eredményt hirdetett. A nyertes ajánlattevő a Suprex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevő pedig kérelmező.
Kérelmező 2001. július 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását, ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelme indoklásaként előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. alapelvi rendelkezéseit azáltal, hogy lehetetlen vállalást tartalmazó ajánlatot fogadott el nyertesnek. A nyertes ajánlattevő a fordítás tekintetében a részhatáridő vállalását egy munkanapban határozta meg, mely időtartam alatt a lefordítandó szöveg mennyiségére figyelemmel a teljesítés lehetetlen. Ugyanis a rendelkezésre álló dokumentációból kiderült, hogy a részhatáridő 1500 fordított oldal terjedelmű csomagra vonatkozik, amely maximum 30 jogszabályból áll öt szakterületet lefedően. Ebből pedig az következik, hogy egy joganyag terjedelme átlagosan 50 oldal, amelyre vonatkozóan a szakmai előírás, hogy a fordítást egy joganyag vonatkozásában egy-egy fordító végezze el.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy már a részvételi felhívásában meghatározta a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság, illetőleg alkalmatlanság szempontjait, amely körében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ajánlattevők a szakemberállományukat mutassák be, amely biztosítékot jelent számukra a megfelelő minőségi munka elvégzésére. Ennek alapján választották ki a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősülő ajánlattevőket. Az elbírálási szempontok között meghatározásra került a részhatáridő vállalása, amelynél közölték, hogy az elbírálás során a rövidebb részhatáridő vállalása minősül kedvezőbbnek. Ajánlatkérő által még elfogadhatónak tartott minimális részhatáridő sem a részvételi, sem pedig az ajánlattételi szakaszban készült írásos dokumentációban rögzítésre nem került, így az értékelés során erre vonatkozó határt az ajánlat kérőnek nem volt módjában meghatározni. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Németh & Pásztor Kft. az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások során ajánlatkérői kérdés nélkül is úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő által meghatározott elméleti fordítási csomag akár 24 óra alatt is lefordítható, azonban így ők nem tudják biztosítani az egységes fordítást és a minőség biztosítását. Emiatt az ajánlatukban tett részhatáridő-vállalási időtartamot nem is módosították. Ennek a nyilatkozatnak a tükrében ajánlatkérő számára nem volt kétséges a 24 órán belüli teljesítés.
Az egyéb érdekeltek részéről a Németh & Pásztor Kft. álláspontja szerint is az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől irreális határidőt fogadott el. Álláspontja szerint az adott fordítási munka egy nap alatt is elvégezhető, azonban az így elkészült anyag használhatatlan lesz, mivel több fordító végzi a munkát, amely más-más stílust, illetve szóhasználatot eredményez, amely pedig jogszabályfordítás esetén megengedhetetlen. Álláspontja szerint az általuk megajánlott hat munkanap az a határidő, amely alatt megfelelő minőségben a munkát el lehet végezni.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott, és a D.477/8/2001. sz. határozatban a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A döntés ellen kérelmező nyújtott be keresetet a Fővárosi Bíróság 13.K.32.723/2001/7. sz. határozatában a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az I. fokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy az esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során jogtalan előnyszerzést egyik ajánlattevőnek sem tesz lehetővé. Jogtalan előnyt jelent, ha az ajánlatkérő egy teljesíthetetlen feltételt vállaló ajánlattevőt a teljesíthető feltételt vállaló ajánlattevővel szemben kedvezőbb elbírálásban részesíti. Az 1 napos teljesítési határidő elfogadása okkal vetette fel az esélyegyenlőség megsértésének kérdését.
Az ítélet indoklása hivatkozott továbbá arra is, hogy a Magyar Fordítóirodák Egyesületének Etikai Bizottsága szakmai véleménye is alátámasztotta az 1 napos határidő lehetetlenségét.
Az új eljárásban a Döntőbizottságnak, amennyiben vitatja a Magyar Fordítóirodák Egyesületének Etikai Bizottsága szakmai véleményét, e körben bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
A Fővárosi Ítélőtábla az I. fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Rámutatott, hogy a közbeszerzések céljával összeegyeztethetetlen és megengedhetetlen eljárás, ha a teljesíthetetlen feltételt vállaló ajánlattevő a teljesíthető feltételt vállalóval szemben előnyben részesül. A megismételt eljárásban a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja vizsgálatára figyelemmel kell lenni.
A Döntőbizottság ennek alapján a jogorvoslati eljárást 2004. február 5-én megindította. Az eljárás megindításáról értesítette a kérelmezőt, ajánlatkérőt és az egyéb érdekelteket a jogorvoslati kérelem, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének megküldésével.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét továbbra is fenntartotta, kérte a jogsértés megállapítását.
Ajánlatkérő a korábbi jogorvoslati eljárásban, illetőleg a peres eljárásban tett nyilatkozatait továbbra is fenntartotta, ennek alapján kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. A szerződés teljesítése időközben megtörtént, a szerződés 10 hónapos időtartama alatt azonban az elméleti csomagnak teljes mértékben megfelelő fordítási igény nem jelentkezett, azonban jellemző volt a nagy oldalszámú fordítási csomagok rövid határidőre történő kiadása, melyet a nyertes ajánlattevő az általa visszaigazolt határidőre mindig leszállított. Az elméleti feltételt leginkább megközelítő folyamatos teljesítésekből példaként hivatkozott arra, amikor 801,5 fordított oldalt kellett 3 munkanap határidővel leszállítani 6 szakterületet lefedően 55 jogszabály vonatkozásában. A visszaérkezett dokumentumokból megállapítható volt, hogy egy-egy fordító 3 munkanap alatt 254, 201, 92,5 oldalt fordított le. Előfordult, hogy egyetlen összefüggő dokumentumból és annak módosításaiból álló 1861 közlönyoldalból (kb. 3000 fordított oldalból) álló csomag, amely megkövetelte, hogy egyetlen fordító végezze a fordítást. A határidő 56 munkanapban került megállapításra, tehát egyetlen fordítónak napi 53 oldalt kellett fordítani, ami fordítási kötelezettség egybeesik az elméleti csomag szerint átlagosan egy fordítóra eső fordítási igénnyel.
A Magyar Fordítóirodák Egyesületének Etikai Bizottsága szakvéleményével kapcsolatosan ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a magyarországi fordítóknak és fordítóirodáknak csupán egyik szakmai szervezete, a kérelmező ügyvezető igazgatója az egyesület elnökségi tagja. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy a SUPREX Kft. a tárgyalás során első ízben 0,5 munkanapra módosította az ajánlatát, melyet ajánlatkérő felhívására gondolt át újra és tette meg ajánlatát 1 munkanapra. A Németh & Pásztor Kft., mint az eljárásban részt vevő másik ajánlattevő sem zárta ki az elméleti fordítási csomag 1 nap alatti teljesíthetőségét, így jogszerűen fogadták el a SUPREX Kft. által vállalt teljesítési határidőt. A tárgyaláson a SUPREX Kft. vállalása valamennyi ajánlattevő számára nyilvánvaló volt, azt a tárgyaláson egyikük sem vitatta és ajánlatukat ennek ismeretében - bár erre lehetőségük lett volna - egyikük sem módosította. Ennek alapján nem indulhattak ki abból, hogy a nyertes ajánlat lehetetlen vállalást tartalmaz.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevőt is felhívta, hogy az I. fokú bíróság által figyelembe vett szakvéleményre észrevételt tehet, aki ezzel a jogával nem élt.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 79. (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 73. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indoklása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
A fenti rendelkezésekre tekintettel a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő teljesíthető vállalást tette-e, amikor 1 munkanapban határozta meg a teljesítési határidőt. Ez 1 munkanap alatt 1500 fordított oldal terjedelmű, maximum 30 jogszabályból álló 5 szakterületet lefedő fordítási csomag teljesítését jelentette.
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlattevők e körben tett vállalásait is. A kérelmező 4, a Németh & Pásztor Kft. 6, míg a SUPREX Kft. eredetileg 9 munkanapot jelölt meg. A SUPREX Kft. a többi ajánlattevő ajánlatának ismeretében módosította a vállalási határidőt 9 napról 0,5, majd ajánlatkérő felhívása alapján 1 munkanapra.
A Magyar Fordítóirodák Egyesületének Etikai Bizottsága szakvéleményében az 1 napos teljesítési határidő vállalását teljesen abszurdnak és utopisztikusnak tekintette. Ezt az álláspontot tükrözte lényegében Németh & Pásztor Kft. álláspontja is, amely önmagában ugyan nem zárta ki, hogy a fordítás 1 nap alatt elkészüljön, azonban azt használhatatlannak minősítette.
Az ajánlatkérő a szakvéleményt nem cáfolta meg, önmagában pedig az a körülmény, hogy a kérelmező ügyvezetője a Magyar Fordítóirodák Egyesülete elnökségének tagja, nem kérdőjelezi meg a szakvélemény valóságtartalmát. Ajánlatkérő nem bizonyította, hogy a vállalás reális, teljesíthető 1 nap alatt. A szerződés időközben egyébként teljesült is, azonban a teljesítés során sem került sor olyan helyzetre, hogy 1 nap alatt kellett volna az ajánlatkérő által meghatározott fiktív fordítási csomagot teljesíteni.
A fentiekből következően ajánlatkérő olyan ajánlatot fogadott el, amelyben a teljesítési határidő vállalása irreális volt, így nem felelhetett meg az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció előírásainak, ezért az érvénytelen volt.
Az ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor nem minősítette az ajánlatot érvénytelennek, ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot nyertesként is kihirdette, ez a magatartása pedig a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértését is eredményezte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy ajánlatkérő által tanúsított jogsértő magatartása eredményezte az érvénytelen ajánlat nyertesként történő kihirdetését. Az érvénytelen ajánlat nyertesként történő kihirdetése a Döntőbizottság gyakorlatában súlyos jogsértésnek minősül. A minimális összegű bírságnál magasabb összegű bírság megállapítását azért tartotta indokoltnak, mert a beszerzés értéke kimagaslóan magas összegű, közel 200 M Ft volt. A bírság mértékét a megengedő 30% helyett a beszerzés értékének mindösszesen 1%-ban állapította meg. A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis a becsatolt iratok alapján egyértelműen nem volt megállapítható, hogy magáért a jogsértő döntésért személy szerint kit terhel a felelősség.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 17.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos