KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3520/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.115/6/2004.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56. a továbbiakban: ajánlatkérő) "karbantartási munkák elvégzése az ÁPV Rt. részére, 1800 m 2 irodaterületen" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontját és a 34. § (1) és (2) bekezdését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő eladta a Budapest, Pozsonyi u. 56. sz. alatti irodaházát és azt teljes egészében visszabérelte. A bérleti szerződése lehetőséget ad az irodaépület, illetve annak egy részének albérletbe adására. Ajánlatkérő - többek között - a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal kötött bérleti szerződést.
Ajánlatkérő jogelődje 1993. július 1-jén kötött határozatlan időre vállalkozási szerződést a Hungalu-Service Kft.-vel a Budapest, Pozsonyi u. 56. sz. alatti irodaház komplexum üzemeltetésére és fenntartására. A szerződés 1. számú mellékletének 1. pontjában határozták meg a felek, hogy az üzemeltetés keretében a napi és eseti takarítási feladatokat, az elektromos, hőellátó, víz- és csatornahálózat, központi klímarendszer működtetését, a rendészeti, tűz-, vagyon- és balesetvédelmi feladatokat kell ellátni, továbbá a vállalkozó működteti a protokollszolgálatot, a telefonrendszert és a központi telefaxot. A fenntartás keretében biztosítja az üzemeltetett berendezések, illetve az irodaház egészének működőképességét, külön megbízás alapján ellátja a kapcsolódó felújítási feladatokat. A felek a szerződést az évek során többször módosították.
Ajánlatkérő 2004. február 12-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytat le a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Tájékoztatójában ismertette, hogy az irodaház visszabérlésére kötött szerződése lehetőséget nyújt a bérelt területek albérletbe adására, illetve az egész bérlemény karbantartására az ÁPV Rt. köteles.
A rendkívüli sürgősséget az idézte elő, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a 2004. január 10-én megküldött levelében közölte, szervezetének bővülése miatt szükséges a lehető leggyorsabban a jelenleg bérelt területeken túl újabb területek bérbevétele.
A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal 2004. január 7-én közölt, január 31-i felmondása/távozása által felszabaduló területek lehetőséget adnak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal bővülő szervezeti elhelyezésére. Az irodák jelenlegi "lelakott" állapota miatt a használatba adáshoz szükséges karbantartás elvégzése. Az elhelyezéssel és az irodák karbantartási munkáival kapcsolatos kérdések február elején egyeztető bejáráson kerültek tisztázásra.
Közölte, hogy a Hungalu-Service Kft. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 100%-os tulajdonában áll és vele hatályos üzemeltetési szerződése van, amely nem tartalmaz fedezetet ilyen volumenű karbantartási munkákra, ezért szükséges külön vállalkozási szerződés megkötése.
A Hungalu-Service Kft. a székház fennállása óta végzi az épülettel kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási munkálatokat, ezáltal építészeti, gépészeti helyismerettel rendelkezik, ismeri a hatályos rendészeti, vagyonvédelmi szabályzatot, tűz védelmi utasítást. A sürgősségre tekintettel a munka elvégzésének minél gyorsabb, hatékonyabb kivitelezésére a Hungalu-Service Kft. a legalkalmasabb és ez a leggazdaságosabb is.
Közölte, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felmondása és távozása után, amennyiben nem kerülnének kihasználásra a felszabadult területek az elmaradó bérleti díj, mintegy 5,5 M Ft-os veszteséget okozna az ajánlatkérő számára.
Ismertette, hogy a beszerzés értéke hozzávetőlegesen 13-14,5 M Ft.
Ajánlatkérő tájékoztatójához mellékelte az ajánlati felhívását. Ajánlattételre hívta fel a Hungalu-Service Kft.-t.
A felhívás 3. a) pontjában részletezte a kivitelezés során elvégzendő munkanemeket pl. felületkezelés, szőnyegburkolat készítése, vakolatjavítás, gipszkarton fal bontása/építése, álmennyezet készítése. A teljesítés határidejét 2004. április 30-ában állapította meg.
Ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit. Ajánlatkérő felhívásában nem állapította meg az ajánlatok elbírálásának szempontját. Ajánlatkérő rendelkezett eljárása lefolytatásának menetéről.
Ajánlatkérő megküldte a Döntőbizottság részére a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felmondólevelét, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Hivatal további elhelyezés biztosítására vonatkozó kérelmét. Ebben jelezte, hogy az irodákat az új bérleti díjnak megfelelő színvonalra felújítva kéri átadni. Közölte továbbá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal aktuális feladataira tekintettel az irodákra a lehető legrövidebb időn belül szüksége van és javasolta, hogy a felújításokat már a kiköltözéssel párhuzamosan kezdjék meg és az elkészült irodákat bocsássák a rendelkezésükre.
A Döntőbizottság elnöke 2004. február 25-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen arra hivatkozással, hogy a rendelkezés álló iratok alapján a választott eljárásfajta törvényi feltételeinek megléte nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a választott eljárás fajta jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Állás pontja szerint jogszerűen folytatta le a közbeszerzési eljárását.
Írásbeli észrevételében fenntartotta a Döntőbizottság elnöke részére küldött tájékoztatóban foglaltakat, továbbá csatolta a visszabérlési szerződést, a Hungalu-Service Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést és annak módosításait. Ajánlatkérő tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint két körülmény alapozza meg a rendkívüli sürgősséget egyrészt az, hogy váratlanul érte a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal felmondása, másrészt ugyanebben az időben történt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jelezte a többletbérlet iránti igényét. Mindkettő váratlan és előre nem látható volt számára és sürgős helyzetet teremtett. Ajánlatkérőt mulasztás nem terheli, a sürgős helyzet bekövetkezte után megindította a közbeszerzési eljárását.
Közölte, hogy a teljesítés határidejét 2004. április 30-ában határozták meg, mely a gyakorlatban szakaszos teljesítést jelent. A felújított irodákba folyamatosan költöznek be és végzik a megüresedett irodák felújítását a megrendelő igénye szerint.
Hivatkozott arra is, hogy a beszerzés értéke a közbeszerzési értékhatár közelében van, és kérte ennek figyelembevételét. Arra tekintettel indított közbeszerzési eljárást, mert ez évre még további hasonló tárgyú munkák elvégzése várható, és az összeszámítással mindenképpen meghaladná a közbeszerzési értékhatárt. Közölte, jelenleg még nincs jóváhagyott éves üzleti terve.
Azt elismerte, hogy a Hungalu-Service Kft.-vel kötött üzemeltetési szerződés nem terjed ki jelen beszerzés tárgyát képező munkákra.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a felhívása is jogszerű, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtánál a Kbt. rendelkezései értelmében nem kötelező felhívás készítése és az sem jogsértő, hogy nem határozta meg az ajánlat elbírálásának szempontját, figyelemmel az ügy körülményeire, arra, hogy egy ajánlattevőt hívott fel.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a közbeszerzési eljárását lefolytatta. A felhívott ajánlattevő ajánlatát benyújtotta és ajánlatkérő 2004. február 23-án kihirdette az eljárást lezáró döntését, az eljárás nyertese a Hungalu-Service Kft. lett, vele 2004. március 5-én megkötötte az eljárást lezáró szerződést.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés alapos, nem állnak fenn az ajánlatkérő által választott eljárásfajta feltételei.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. e szakasza több, együttesen fennálló feltétel meglétéhez köti ezen eljárásfajta alkalmazását.
Követelmény: a rendkívüli sürgősség fennállása, az előre nem látható ok, más eljárásfajta határidejének be nem tarthatósága és az, hogy ajánlatkérőt ne terhelje mulasztás.
A jogalkotó alapvető célkitűzése az volt, hogy az ajánlatkérők az általános közbeszerzési eljárásfajták alapján elégítsék ki beszerzési igényeiket. Külön feltételhez kötötte a tárgyalásos eljárásfajták alkalmazását, melyek között a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását egyébként is kivételes esetben tette lehetővé.
Természetes, hogy ajánlatkérők számára a beszerzési igényeik kielégítése általában sürgős és az is egyértelmű, hogy előnyös (pl. gazdasági szempontból nagyobb arányú bevétel elérése) azok mielőbbi megvalósulása. Ezt azonban önmagában nem minősítette a jogalkotó olyan oknak, amely alapot nyújtana a 70. § (1) bekezdés c. pontja szerinti eljárásfajta választásához. Így az a körülmény, hogy ajánlatkérő számára fontos szempont, hogy korábban kössön bérleti szerződést, mert előbb részesül akkor bérleti díjban, nem alapozza meg ezen eljárásfajta választását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt körülmények (egyik bérlő felmondja a jogviszonyt, másik bérlő további területet kíván bérbe venni) sem minősíthetők olyannak, amelyek alapján ajánlatkérő esetében megállapítható lenne a kivételes feltétel a rendkívüli sürgősség. A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja ajánlatkérő vonatkozásában támasztja követelményként a feltételek fennállását. E körben azt is megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az előadásán kívül egyébként sem igazolta a rendkívüli sürgősséget, a többletbérlet iránti igény nem ajánlatkérőnél jelentkezett, ajánlatkérő csak elfogadta - függetlenül a Kbt. rendelkezéseitől - azt és vállalta a teljesítést. A Kbt. szabályozása alapján ajánlatkérők kötelezettsége és felelőssége a rájuk vonatkozó elő írások be tartása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben a beszerzés értékének a jogalap vonatkozásában nincs relevanciája. Ajánlatkérő, mint a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezet ugyanis egyébként is jogosult a Kbt. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján közbeszerzési eljárást indítani. Jelen esetben pedig ajánlatkérő meg is indította és le is folytatta a közbeszerzési eljárását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor nem állapította meg az elbírálás szempontját.
A Kbt. 71./B. § (1) bekezdése értelmében fő szabályként a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik, és e szakasz állapítja meg az ajánlati felhívás minimális tartalmát. Valóban a jogalkotó a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésében kiveszi az ajánlati felhívás kiküldésének kötelezettségét a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta vonatkozásában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban függetlenül attól, hogy ajánlatkérő nem köteles ajánlati felhívást készíteni, ajánlatkérőt terheli az a kötelezettség, hogy közölje valamilyen formában - ez történhet például az ajánlattételre felkérő levélben - a felhívott ajánlattevővel, ajánlattevőkkel, hogy ajánlatát milyen szempont alapján bírálja el.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése kimondja, hogy a törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit a vonatkozó eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. Erre tekintettel formai megkötöttség nélkül, de érvényesül a Kbt. 34. § (1) és (2) bekezdésének azon tartalmi követelménye, hogy ajánlatkérőnek meg kell határoznia az ajánlatok elbírálásának szempontját. Az ajánlatok elbírálása, illetve annak szempontja olyan alapvető jellemzője, garanciális kérdése a közbeszerzési eljárásoknak, hogy anélkül jogszerűen nem folytatható le közbeszerzési eljárás.
E körben arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy amennyiben viszont az ajánlatkérő készít ajánlati felhívást, akkor annak meg kell felelnie a Kbt. elő írásainak. Jelen esetben a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése határozza meg az ajánlati felhívás minimális tartalmát - köztük az ajánlatok elbírálásának szempontját -, így ajánlatkérőnek ezen indokok alapján is kötelezettsége lett volna az elbírálási szempont meghatározása.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft. Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a beszerzés kisebb értékére tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, tekintettel arra, hogy több jogszabálysértést is megállapított és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 26.
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k., Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.