KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3627/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.78/23/2004.

Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa tagja hivatalbóli kezdeményezése és Somogyi és Társa Kft., valamint a SADE Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Békés Megye Képviselő testület Önkormányzati Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező), a Somogyi és Társa Építő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Tatár sor 6., a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a SADE Magyarország Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által a Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., képviseli: dr. Gyebnár László ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7., I/3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Elek városok, továbbá Lőkösháza, Békéssámson és Kétegyháza községek közigazgatási területén belterületi vízrendezés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezésnek és jogorvoslati kérelmeknek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint bírságot szab ki, ezen túlmenően a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott 10 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. és II. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. július 23-án a Közbeszerzési Értesítő 30. számában a rendelkező részben meghatározott tárgyú előminősítési közbeszerzési eljárást indított részvételi felhívás közzétételével.
A 2003. augusztus 18-i részvételi jelentkezési határidőig az I. és II. r. kérelmező, a SZEVIÉP Rt., a KEVIÉP Kft., a Strabag Rt., az OMS Hungária Kft, a BETONÚT Rt. és a HÓDÚT Kft. nyújtott be részvételi jelentkezést.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 30-án tartotta a részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetést, melyet követően az ajánlati felhívást 2003. október 7-én megküldte az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek, köztük az I. r. és a II. r. kérelmezőnek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta az alábbiakat is:
"- 2. Az ajánlatok elbírálása a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az "összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja" alapján történik. Az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok a következők:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlat
15
- teljesítési határidő
15
- a dokumentáció részét képező szerződési feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása
10
ezen belül:
- jótállás (max. 10 év)
5
- késedelmi kötbér (max. 1 500 000 Ft/nap)
2
- meghiúsulási kötbér (max. 20%)
1
- jóteljesítési garancia
1
- teljesítési garancia
1
- vállalkozói díj fizetésének ütemezése
3
Az egyes részszempontokra adható pontszám: 1-10.
A legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, a többi arányosan kevesebbet.
Az eljárás eredményét az ajánlatkérő 2003. december 15-én 10.30 órakor nyilvánosan hirdeti ki. A nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére 2003. december 29. napján kerül sor."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban az alábbiakat is meghatározta:
"A vállalkozói díj fedezete a központi beruházási költségvetési előirányzatból, Békés Megye Önkormányzatának és az 1. pontban felsorolt települések önkormányzatainak saját finanszírozásából tevődik össze. A vállalkozói díj kifizetése:
- 2003. évben a teljes bekerülési költség 0%-át,
- 2004. évben a teljes bekerülési költség 37%-át,
- 2005. évben a teljes bekerülési költség 37%-át,
- 2006. évben a teljes bekerülési költség 26%-át
nem haladhatja meg. Korábbi kifizetéseket a megrendelő nem teljesít még abban az esetben sem, ha a generálkivitelező előteljesítésre vállal kötelezettséget."
"Generálkivitelező átadási késedelem estére a késedelem minden naptári napja után a vállalkozói díj bruttó összegének 0,01%-át tartozik kötbér címén a számla összegéből levonni. Ez alól csak akkor és olyan mértékben mentesül, amilyen módon és mértékben bizonyítja, hogy a késedelem vis maiorra vagy a megrendelő felróható magatartására vezethető vissza. A késedelmi kötbér legnagyobb mértéke a vállalkozói díj 10%-a. A megrendelő fizetési késedelme esetén késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege."
"II. fejezet 7. pontjához:
Az ajánlattevő véleményeltérési nyilatkozatában a szerződési feltételekben meghatározott 30 napos fizetési határidőnél az ajánlatkérőre kedvezőbb fizetési határidőt vállalhat. A vállalkozói díj fizetésének ütemezése kiemelt bírálati szempont. Ennek keretében az ajánlatkérő azt értékeli, hogy a vállalkozói díj 30 napos átutalási határideje helyett a vállalkozó ennél hosszabb átutalási határidőt biztosít. A fizetési határidőt napokban kell megadni, amelyet a számlaérték arányos, súlyozott átlagos fizetési határideje alapján kell kiszámítani."
"VI. fejezet 24. pontjához:
Ajánlattevő jogosult véleményeltérési nyilatkozatban a 36 hónapos kötelező jótállási kötelezettségen túlmenő jótállást vállalni, mely nevesített értékelési szempont. A 36 hónapnál rövidebb jótállás vállalása nem megengedett, az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az ajánlatkérő az ajánlat elbírálása során maximum 10 éves jótállási kötelezettségvállalást vesz figyelembe, ennél magasabb mértékű vállalás az ajánlat értékelésénél figyelmen kívül hagyandó."

"VI. fejezet 26. pontjához:
Ajánlattevő jogosult magasabb mértékű és hosszabb időtartamú jóteljesítési bankgarancia vállalására, mely kiemelt ajánlatértékelési szempont. A bruttó vállalkozói díj 5%-nál kisebb mértékű és 36 hó + 60 napnál rövidebb lejáratú jóteljesítési bankgarancia nem megengedett, az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy a jóteljesítési bankgarancia a jótállás biztosítékául szolgál, ezért annak időtartamát a jótállási határidővel összhangban kell megadni. Az ettől való eltérés az ajánlat érvénytelenségéhez vezet."
"VI. fejezet 28-29. pontjaihoz:
Ajánlattevő jogosult magasabb mértékű, esetleg progresszív módon emelkedő kötbérkötelmet vállalni, ami nevesített ajánlatértékelési szempont. A 0,01%-os napi kötbérmérték csökkentése és a meghiúsulás esetére kikötött a 10%-os felső határtól lefelé történő eltérés nem megengedett, mert az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az 1 500 000 Ft/nap-nál magasabb mértékű késedelmi kötbér, továbbá 20%-nál magasabb meghiúsulási kötbér vállalása az ajánlatok elbírálásánál nem kerül értékelésre."
Ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésre adott válaszait 2003. november 12-én megküldte az ajánlattevőknek. A kérdésekre adott válaszok az alábbiakat is tartalmazták:
"A teljesítési bankgarancia időtartama a vállalt teljesítési határidőig igazodik, azzal azonosnak kell lennie, véleményeltérési nyilatkozattal kell megadni."
"A teljesítési és jóteljesítési bankgarancia vállalásának nincs felső határa. A teljesítési garancia a vállalt teljesítési határidőnél, a jóteljesítési garancia a jótállás időtartamánál kevesebb nem lehet."
"Az ajánlatkérő az ajánlatok részszempontjainak értékelésére matematikai képlet megadásával matematikai eljárást nem alkalmaz. Az értékelés az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően egyszerű arányosítással történik."
"Az ajánlati felhívás 2. d) pontja esetében a minél kevesebb részszámla a bírálati szempont."
2003. november 20-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a KEVIÉP Kft., az OMS Hungária Kft, a Strabag Rt., a HÓDÚT Kft., a BETONÚT Rt., a SZEVIÉP Rt., valamint az I. és II. r. kérelmező.
Ajánlatkérő értékelte a benyújtott ajánlatokat, mely értékelés alapján a KEVIÉP Kft. és az I. r. kérelmező ajánlatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségéről döntött.
Az I. r. kérelmezőt ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról ajánlatkérő az eredményhirdetést megelőzően 2003. december 11-én kelt levelével értesítette. I. r. kérelmező 2003. december 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést, álláspontja szerint ajánlata érvényes és ajánlatkérő döntése sérti a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának rendelkezését. A Döntőbizottság a D.653/8/2003. sz. határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft pénzbírságot szabott ki és ajánlatkérőnek az I. r. kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és az azt követő döntéseit megsemmisítette.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (8) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve az ajánlatokat újra értékelte, majd kihirdette 2004. február 4-én a közbeszerzési eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese az OMS Hungária Kft. ajánlata, az I. r. kérelmező a harmadik legkedvezőbb, míg a II. r. kérelmező a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésen közölte, hogy az ajánlatok pontozásos értékelését lineáris interpolációval végezte.
Ajánlatkérő az "Összegezés az eljárásról" című iratban az alábbiakat tüntette fel:

Az elbírálás részszempontjai A részszempontok súlysz. OMS Kft. Strabag Rt. SZEVIÉP Rt.
Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
1. Ajánlati ár 15
 10
 150
 8
 120
 6
 90
2. Teljesítési határi. 15
 7,5
 112,5
 3
 45
 8
 120
3. Dok. részét képező szerződési feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása 10





- jótállás 5
 10
 50
 10
 50
 1
 5
- késedelmi kötbér 2
 10
 20
 10
 20
 1
 2
- meghiúsulási kötbér 1
 10
 10
 1
 1
 5
 5
- jótelj. garancia 1
 10
 10
 10
 10
 1
 1
- telj. garancia 1
 7
 7
 8
 8
 1
 1
4. Vállalkozói díj fizetésének üteme 3
 10
 30
 8
 24
 1
 3
Összesen:

389,5
278
227



Az elbírálás részszempontjai A részszempon-
tok súlysz.		 SADE Kft. HÓDÚT Kft. BETONÚT Rt.
Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
1. Ajánlati ár 15
 5,5
 82,5
 4
 60
 1
 15
2. Teljesítési határi. 15
 7,4
 111
 6
 90
 1
 15
3. Dok. részét képező szerződési feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása 10





- jótállás 5
 10
 50
 10
 50
 10
 50
- késedelmi kötbér 2
 10
 20
 10
 20
 10
 20
- meghiúsulási kötbér 1
 10
 10
 10
 10
 10
 10
- jótelj. garancia 1
 10
 10
 10
 10
 10
 10
- telj. garancia 1
 10
 10
 2
 2
 9
 9
4. Vállalkozói díj fizetésének üteme 3
 8
 24
 8
 24
 3
 9
Összesen:

317,5
266
138


Az elbírálás részszempontjai
 A részszempontok súlysz. Somogyi és Tsa. Kft.
Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
1. Ajánlati ár 15
 2
 30
2. Teljesítési határidő 15
 10
 150
3. Dok. részét képező szerződési feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása 10
 10
- jótállás 5
 10
 50
- késedelmi kötbér 2
 10
 20
- meghiúsulási kötb. 1
 10
 10
- jótelj. garancia 1
 10
 10
- telj. garancia 1
 1
 1
4. Vállalkozói díj fizetésének üteme 3
 8
 24
Összesen:

295

"1. Az ajánlatkérő a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot - az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján - a maximális 10 ponttal, míg a legkedvezőtlenebb ajánlatot a minimális 1 ponttal értékelte. A többi ajánlat pontszámát arányosan e két ajánlat között határozta meg. Kiemelkedően kedvező ajánlatot tett az OMS Hungária Kft. A Somogyi és Társa Kft., valamint a BETONÚT Rt. árajánlata - figyelemmel a beruházásra fordítható pénzügyi keret nagyságára is - az ajánlatkérő számára elfogadhatatlan, ilyen ellenérték mellett a beruházás nem finanszírozható.

2. A teljesítési határidő részszempontja alapján a legkedvezőbb ajánlatot a Somogyi és Társa Kft. tette. Ezért az előző értékelési módszer alapulvételével a maximális 10 pontot kapta, míg a legkedvezőtlenebb ajánlatot tevő ajánlattevő DEBMUT Rt. a legkevesebb 1 pontot kapott. A SZEVIÉP Rt., az OMS Hungária Kft. és a SADE Kft. közel azonos teljesítési határidőt vállalt. Mindhárman 2006. helyett 2004. évi teljesítést ajánlottak, ezért közel azonos (7,4-8,0) pontszámot kaptak. Tekintettel arra, hogy még a legkedvezőtlenebb ajánlatot tevő BETONÚT Rt. ajánlata is jóval a részvételi felhívásban előírt határidőn belül van, e részszempont szerint az ajánlatkérő számára nincs elfogadhatatlan határidő.

3. A kedvező szerződési feltételek vállalása tekintetében - az előző értékelési módszer alapján - a SZEVIÉP Rt. kivételével az ajánlattevők közel azonos ajánlatot tettek. A jótállás, késedelmi kötbér és meghiúsulási kötbér esetén az ajánlati felhívásban kikötött maximális kötelezettséget vállalták, ezért az adható legmagasabb pontszámot kapták. A SADE Kft. ajánlata a jóteljesítési garancia és a teljesítési garancia vonatkozásában tartalmaz a többiekhez képest többletvállalást, ezért ezen részszempont alapján ő kapta a maximális 100 pontszámot. Alig marad el ettől a BETONÚT Rt. és az OMS Hungária Kft. ajánlata. Tekintettel arra, hogy a SZEVIÉP Rt. ajánlata alig tartalmaz többletvállalást, ezt az ajánlatot kellett a legkedvezőtlenebbnek tekinteni.

4. A vállalkozói díj ütemezése részszempont keretében az ajánlatkérő azt értékelte, hogy az ajánlattevő hány darab számla kibocsátásával kívánja a létesítményt megvalósítani. Ennek alapulvételével azt kellett megállapítani, hogy az OMS Hungária Kft. ajánlata a legkedvezőbb, mivel egyetlen végszámlát kíván kiállítani. Ez az ajánlattevő kapta a maximális (10) pontszámot. A legkedvezőtlenebb ajánlatot a SZEVIÉP Rt. tette, kéthavonta tervezett számlázással, így ez az ajánlattevő kapta a minimális (1) értékelési pontszámot. A többi ajánlattevő e kettő között került értékelésre azonos módszerrel, mint a többi részszempont esetében."
Ajánlatkérő a KEVIÉP Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvben az alábbiakat is feltüntette:
"Az eljáró jogi képviselő kérdésre tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a szerződéskötésre az eredményhirdetést követő 9. napon, a törvényes határidőn belül fog sor kerülni."
Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2004. február 12-én 10.00 órakor megkötötte.
I. r. kérelmező 2004. február 5-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet több alkalommal kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a jogszerű eljárásra. Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő az értékelés során eltért az általa előre az ajánlati felhívásban meghatározott módszertől, mert az egyszerű arányosítás helyett a lineáris interpolálás módszerével végezte az értékelést. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem azonos módszert alkalmazott minden bírálati részszempont esetében, mert néhány kiosztott pontszám nem felel meg a lineáris interpolálás módszerével számított eredménynek sem, így jogsértő volt az ajánlati ár bírálati részszempont értékelése, továbbá a jótállás, a késedelmi kötbér és a jóteljesítési garancia részszempontok esetén ajánlatkérő az egyszerű arányosítást használta, amivel megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját is. Álláspontja szerint ajánlatkérő téves tartalmi elemet vont be az értékelésbe a vállalkozói díj fizetésének ütemezése részszempont esetén, mert az ő ajánlatának értékelésében három számla került figyelembevételre, míg ajánlatában csak egy számla benyújtását ajánlotta meg. Álláspontja szerint a kevesebb számlát benyújtó ajánlattevő kevesebb pontot kapott, mint aki több számlát nyújt be. Továbbá ajánlatkérő megsértette az 59. § (1) bekezdését, mert nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki, mert azt álláspontja szerint azt I. r. kérelmező tette. Álláspontja szerint ajánlatkérő az eredményhirdetésen kihirdetett pontszámokat a kiküldött összegzésben megváltoztatta. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen megváltoztatta a szerződéskötés időpontját, mert az ajánlati felhívás szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 14. nap volt, míg az eredményhirdetésen kihirdetettek szerint az eredményhirdetést követő 9. nap. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az összegzésben a kiadott pontszámokat nem indokolta, csak a táblázatot ismételte meg szöveg
esen, a pontszámok magyarázatát és az érvénytelen ajánlat indokolását nem adta meg. Álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
I. r. kérelmező a 2004. február 26-án tartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét ismételten kiegészítette. Sérelmezte, hogy az ajánlatok tartalmi elemei nem kerültek feltüntetésre az összegezésben, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, továbbá sérült a Kbt. 62. § (2) bekezdésének rendelkezése is, amikor ajánlatkérő megkötötte a szerződést az általa az eredményhirdetéskor meghatározott időpont előtt.
A Közbeszerzések Tanácsának tagja 2004. február 12-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontját, illetve a Kbt. 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás jogsértő, mert az egyes bírálati részszempontok esetében a szavatosság, illetve a jótállás időtartama kétszeresen került értékelésre, valamint ajánlatkérő eltért az általa előzetesen az ajánlati felhívásban meghatározott értékelés módszerétől, továbbá ajánlatkérő az általa jogsértő módon végzett értékelés alapján nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki az eljárás nyertesének.
II. r. kérelmező 2004. február 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte ajánlatkérő pontozásos értékelését. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének és az 59. § (1) bekezdésének rendelkezését, ugyanis az egyszerű arányosítás módszerével számolva a II. r. kérelmező ajánlata lenne az eljárás nyertese. Álláspontja szerint ajánlatkérő a vállalási ár, a jóteljesítési garancia, a vállalkozói díj fizetésének ütemezése bírálati részszempontok értékelése során jogsértően járt el. Sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen elhangzottakkal ellentétben nem az eredményhirdetést követő 9., hanem a 8. napon kötötte meg a szerződést a nyertes ajánlattevővel és ezzel megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését is.
A Döntőbizottság az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel, a jogorvoslati kérelmek, illetve a hivatalból történő kezdeményezés alapján indult eljárásokat D.78/2004. szám alatt egyesítette.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és a tárgyalásokon tett nyilatkozataiban előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el, a jogorvoslati kérelmek és a hivatalbóli kezdeményezés megalapozatlanok, illetve elkésettek. Előadta, hogy az ajánlatok értékelését úgy végezte, hogy a legkedvezőbb ajánlat megkapta a 10 pontot, míg a legkedvezőtlenebb az 1 pontot. A kettő között becsléssel határozta meg a pontokat. Ezt valamennyi bírálati részszempontnál egyformán végezte. Képletet az eljárás során nem használt. Álláspontja szerint az arányosítást nem csak matematikai módszerekkel lehet végezni. Álláspontja szerint az általa végzett értékelés jogszerű volt, és minden esetben az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció vagy ajánlattevői kérdésekre adott válaszban meghatározottak szerint járt el. Egy tartalmi elem kettős értékelésére sem került sor az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei, elő írásai alapján. Álláspontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Az eredményhirdetéskor ismertetett adatokat tartalmazza az összegzés, azon nem módosított. Az eredményhirdetéskor meghatározott időpontban kötötték meg a szerződést. Álláspontja szerint nem volt jogsértő az eredményhirdetéskor meghatározott új szerződéskötési időpont sem, hiszen eredetileg konkrét dátumok, határnapok voltak meghatározva, melyek a korábbi jogorvoslati eljárásra tekintettel már elteltek, azok nem voltak betarthatók. Álláspontja szerint elkésett az I. r. kérelmezőnek az összegzés tartalmából az ajánlatok tartalmi elemeit hiányoló kérelmi része. A fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelmek és a kezdeményezés elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2004. február 12-én ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta, azonban a szerződéskötésre az ideiglenes intézkedés kézhezvételét megelőzően sor került.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek és a kezdeményezés az alábbiak szerint részben megalapozottak:
A Döntőbizottság először a hivatalból történő kezdeményezésnek megfelelően az ajánlati felhívás bírálati részszempontjainak jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja alapján a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értéke lését.
A kezdeményező a jóteljesítési garancia és a jótállás bírálati alszempontok esetében vélelmezte a kétszeres értékelést abból kiindulva, hogy ajánlatkérő úgy nyilatkozott az ajánlati dokumentációban, hogy a jóteljesítési bankgarancia a jótállás biztosítékául szolgál, ezért annak időtartamát a jótállási határidővel összhangban kell megadni és az ettől való eltérés az ajánlat érvénytelenségéhez vezet.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a jótállási garancia időtartamát meg lehetett ajánlani hosszabban is, mint a jótállás tartamát, és ezért nem vezetett kettős értékelésre a jótállás időtartama, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az ajánlati biztosítékot a jótálláshoz kellett igazítani, annak időtartamát a jótállási határidővel összhangban kellett megadni és az ettől való eltérés az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ennek alapján, amennyiben a jóteljesítési bankgarancia időtartamát értékelni kívánja ajánlatkérő, abban az esetben ténylegesen a jótállás időtartamát értékeli, hiszen a dokumentáció elő írásai szerint, azzal összhangban kellett megadni. A jóteljesítési bankgarancia azonban nem csupán időtartamot, hanem valamely összeg vagy %-os mérték megajánlását is jelenti. E körben a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció és felhívás rendelkezései szerint ajánlatkérő ajánlati felhívásában a jótállás bírálati részszempont tartami elemétől (időtartam) független más elem is megjelenik, mégpedig a jóteljesítési garancia mértéke. Ennek megfelelően ajánlatkérőnek a jóteljesítési garancia bírálati részszempont esetében a megajánlott garancia nagyságát, mértékét kellett figyelembe vennie, értékelnie. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ajánlati felhívása és dokumentációja nem sérti e tekintetben a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontját, hiszen önálló tartalmi elemek találhatók mindegyik bírálati rész-, illetve alszemponthoz, így azonos tartalmi elem kettős értékelésére jogszerű értékelés mellett nem kerül sor.
Az előzőekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapítatta, hogy a kezdeményezés e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemek és kezdeményezés megalapozottságát vizsgálta meg.
I. r. kérelmező és kezdeményező együttesen kérte annak vizsgálatát, hogy kérelmező eltért-e az ajánlatok értékelése során az általa meghatározott módszertől, vagyis arányosítás helyett lineáris interpolációt alkalmazott-e.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszárnú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlatok értékelése során az ajánlatokat úgy értékelte, hogy a legkedvezőbb ajánlat megkapta a 10 pontot, a legkedvezőtlenebb az 1-et és az ezek közötti tartalmi elemekre adható pontokat becsléssel állapította meg arra tekintettel, hogy a kedvezőbbek több pontot kapjanak, mint a kedvezőtlenebbek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban úgy rendelkezett, hogy az ajánlatokat arányosan fogja értékelni és a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, míg a többi arányosan kevesebbet. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban, illetve az ajánlattevői kérdésekre adott válaszában meghatározta azt is, hogy az értékelést egyszerű arányosítással fogja elvégezni és ennek során nem vesz igénybe matematikai képletet. Ajánlatkérő az eredményhirdetéskor úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatok értékelése során a pontszámok megállapításakor a lineáris interpoláció alapján állapította meg a pont számokat.
A lineáris interpoláció egy olyan számítási eljárás, amelynek alapján a két végpont közötti egyenesen helyezkednek el az pontszámok és ezek közül kerülnek az ajánlatok pontszámai a tartalmi elemeknek megfelelően megállapításra. Önmagában ajánlatkérőnek az az eljárása, hogy lineáris interpolációt alkalmazott, mely az arányosítás egy bizonyos formája, nem jelentett volna eltérést a felhívásban meghatározott módszertől, hiszen bármely olyan módszer, amely az arányosságot biztosítja, megfelelt a felhívásnak.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által kiosztott pontok az ajánlati felhívásban meg határozott ponttartománynak megfelelően kerültek megállapításra, ám ajánlatkérő értékelése során ténylegesen nem alkalmazott lineáris interpolációt, hanem csupán becsléssel állapította meg a pontszámokat. A becslés a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető objektív, az arányosságot biztosító értékelési módszernek, bár van esélye annak, hogy a becsült pontszámok megfelelnek az arányosság követelményének.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy az arányosítás nem matematikai fogalom, így a matematikai képlet, számítás alkalmazása nélkül végzett viszonyítást is arányosításnak kell tekinteni, nem megalapozott. Az arányosítás kifejezés jelentése kettő vagy több szám, vagy mennyiség olyan módon történő egymáshoz való viszonyítása, amely alapján a kapott értékek tükrözik az egyes elemek közötti különbségeket. Közbeszerzési eljárás során az ajánlatok értékelésének biztosítania kell az egyes tartalmi elemeknek megfelelő pontszámok megállapítását. Erre csak abban az esetben van lehetőség, ha a tartalmi elemek aránya szerinti pontszámokat kapnak az egyes ajánlatok. Ezeknek az arányoknak a megállapítása azonban feltételezi az ajánlati elemek matematikai összehasonlítását, vagyis valamely arányosságképlet szerinti értékelésüket.
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérőnek azon álláspontja, hogy matematikai képlet alkalmazása nélkül, becsléssel elvégezhető az ajánlatok arányos értékelése, megalapozatlan. Az ajánlatok arányos értékelése több ajánlat esetén az összességében legelőnyösebb bírálati szempont esetében fogalmilag kizárt.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem az általa meghatározott arányosítást végezte el az értékelés során, vagyis eltért az általa előzetesen meghatározott értékelési módszertől, így a jogorvoslati kérelmek és a kezdeményezés e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az egyes bírálati részszempontok értékelésének jogszerűségét vizsgálta meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az a kifejezés, hogy ajánlatkérő arányosítással végzi az egyes ajánlatok tartalmi elemeinek összehasonlítását, az nem csupán azt jelenti, hogy a kedvezőbb többet kap, mint a kevésbé kedvezőbb, hanem azt is, hogy az egyes ajánlatok közötti eltérések mértékének megfelelően kerül megállapításra a rájuk eső pontszám, vagyis azonos mértékű eltérés azonos pontszámbeli eltérést eredményez.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és a dokumentációjában arányos értékelést határozott meg. Ennek alapján az értékelése során ezt a módszert kellett alkalmazni, illetve olyan módon kellett elvégezni az ajánlatok értékelését, amely az arányosságot biztosítja.
A Döntőbizottság ennek alapján a ponthatárok közötti értékelést biztosító alábbi arányossági képlettel végezte el az ajánlatok pontszámainak megállapítását - függetlenül attól, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőknek adott válaszában kizárta matematikai módszer alkalmazását - hiszen az ajánlatok arányosságát biztosító pontozásos értékelés csak matematikai képlet felhasználásával lehetséges.

A Döntőbizottság az ajánlatkérő által meghatározottakra figyelemmel elvégezte az ajánlatok az alábbiak szerint:

Ajánlati ár
- OMS
1 383 980 940 Ft
pont:
10,0 x 15
=
150
- Strabag
1 435 238 895 Ft
pont:
7,0 x 15
=
115
- SZEVIÉP
1 464 022 020 Ft
pont:
6,4 x 15
=
96
- SADE
1 467 334 228 Ft
pont:
6,3 x 15
=
95,5
- HÓDÚT
1 480 000 000 Ft
pont:
5,7 x 15
=
85,5
- Somogyi és Tsa.
1 578 232 940 Ft
pont:
1,3 x 15
=
19,5
- BETONÚT
1 586 580 432 Ft
pont:
1,0 x 15
=
15

A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ebben a részszempontban nem az arányosítás szerint végezte az ajánlatok értékelését.

Teljesítési határidő
- Somogyi és Társa Kft.
2004. 07. 17.
pont:
10 x 15
=
150
- SZEVIÉP Rt.
2004. 11. 30.
pont:
7,0 x 15
=
105
- OMS Hungária Kft.
2004. 12. 15.
pont:
6,7 x 15
=
100,5
- SADE Kft.
2004. 12. 20.
pont:
6,7 x 15
=
100,5
- HÓDÚT Kft.
2005. 01. 31.
pont:
5,7 x 15
=
85,5
- Strabag Rt.
2005. 04. 30.
pont:
3,7 x 15
=
55,5
- BETONÚT Rt.
2005. 08. 31.
pont:
1 x 15
=
15

A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem jogszerűen végezte el e bírálati részszempont értékelését.
Kedvezőbb szerződési feltételek bírálati részszempont (ajánlatkérő e bírálati részszempontban 5 alszempontot határozott meg).
Jótállás
Ajánlatkérő e bírálati részszempontban a lehetséges maximális időtartamot tartalmazó megajánlásokat a maximális 10 ponttal értékelte, míg az egyetlen ennél rövidebb időtartamot 1 ponttal értékelte, mint a legkedvezőtlenebb ajánlatot.

- OMS
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- SADE
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- HÓDÚT
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- BETONÚT
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- Strabag
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- Somogyi és Tsa.
120 hónap
pont: 10,0 x 5 = 50,0
- SZEVIÉP
60 hónap
pont: 1,0 x 5 = 5,0
Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő pontozásos értékelése részszempontban megfelel az általa az ajánlati fel hívásban és dokumentációban meghatározottaknak.

Késedelmi kötbér
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározta az ajánlatok e bírálati részszemponthoz tartozó lehetséges maximális tartalmi elemét, mely 1,5 millió forint/nap volt. Ajánlatkérő e bírálati alszempont értékelésekor a lehetséges maximális és minimális pontszámot adta ki a pontozásos értékelése során.
- OMS
1,5 M Ft/nap
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- SADE
1,5 M Ft/nap
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- HÓDÚT
0,1%/nap (1,48 M Ft/nap)
pont:
9,6 x 2
=
19,2
- BETONÚT
1,5 M Ft/nap
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- Strabag
0,1%/nap (1,44 M Ft/nap)
pont:
8,9 x 2
=
17,8
- Somogyi és Tsa.
1,5 M Ft/nap
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- SZEVIÉP
0,07%/nap (1,02 M Ft/nap)
pont:
1,0 x 2
=
2,0
Ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációban nem határozta meg, hogy %-os, illetve összegszerű megajánlásokat vár, azonban a lehetséges maximális megajánlás meghatározásakor 1,5 M Ft/nap-ot jelölt meg. Ennek alapján a megajánlásokat az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az összegek alapján kell összehasonlítani. Ajánlatkérő értékelése során a %-os mértékeket (azok összegének megállapítása nélkül) és a forintban meghatározott összegeket váltakozva hasonlította össze, így nem azonos tartalmi elemeket és az eltérő ajánlati árak miatt nem minden ajánlat esetében a tényleges tartalmi elemet hasonlította össze.
A Döntőbizottság az ajánlati árakra vetített %-os mértékek alapján meghatározta a tartalmi ajánlati elemeket és megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése e bírálati részszempontban sem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének.

Meghiúsulási kötbér
- OMS
20%
pont: 10,0 x 2 = 20,0
- SADE
20%
pont: 10,0 x 2 = 20,0
- HÓDÚT
20%
pont: 10,0 x 2 = 20,0
- BETONÚT
20%
pont: 10,0 x 2 = 20,0
- Strabag
10%
pont: 1,0 x 2 = 2,0
- Somogyi és Tsa.
20%
pont: 10,0 x 2 = 20,0
- SZEVIÉP
12%
pont: 2,8 x 2 = 5,6
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése e bírálati alszempontban sem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezésének.

Jóteljesítési garancia
Az ajánlati dokumentáció rendelkezései szerint a jóteljesítési garanciát a jótállás idejére kellett biztosítani, azzal összhangban kellett megajánlani az időtartamot. A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja alapján az egyes ajánlati tartalmi elemek nem kerülhetnek kétszeres értékelésre.
Ajánlatkérő azon eljárása, hogy a megajánlott garanciális időtartamokat vette figyelembe a jóteljesítési garancia alszempontnál, nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, hiszen ezeket az időtartamokat ajánlatkérő egyszer már figyelembe vette a pontozás során, így ismételt értékelésük nem jogszerű. Ajánlatkérő jogszerű értékelési eljárás esetén - a felhívás rendelkezései alapján - csak a garanciák mértékét, az azok összegszerűségére vonatkozó ajánlatokat vehette volna figyelembe, ennek alapján kellett volna végeznie az értékelést, hiszen a jóteljesítési garancia időtartama a jótállás alapján, az ott értékelt időtartamok szerint már adott.
A Döntőbizottság ennek alapján elvégezte az ajánlatok e bírálati alszemponthoz tartozó tartalmi elemeinek (összegszerű, illetve %-os megajánlások) összehasonlítása alapján a pontozásos értékelést. Ennek során észlelte, hogy a II. r. kérelmező 120 hónapra ajánlott meg jóteljesítési garanciát, melyet az 1. évben 68%-ban, a második évben 31%-ot, míg a további 8 évben 10%-os mértékben jelölt meg. A Döntőbizottság ezeket az összegeket az időtartamokra is tekintettel átlagolta, ami évente átlagos 17,9%-os mértéket eredményezett. A Döntőbizottság ezt figyelembe véve végezte el az ajánlatok értékelését az alábbiak szerint:

- OMS
5%
pont:
1,0 x 2
=
2,0
- SADE
17,9%
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- HÓDÚT
6%
pont:
1,7 x 2
=
3,4
- BETONÚT
5%
pont:
1,0 x 2
=
2,0
- Strabag
10%
pont:
4,5 x 2
=
9,0
- Somogyi és Tsa.
5%
pont:
1,0 x 2
=
2,0
- SZEVIÉP
5%
pont:
1,0 x 2
=
2,0

Teljesítési garancia
- OMS
100 000 000
pont:
1,5 x 2
=
3,0
- SADE
1 487 334 228
pont:
10,0 x 2
=
20,0
- HÓDÚT
25 000 000
pont:
1,03 x 2
=
2,1
- BETONÚT
158 658 043
pont:
1,9 x 2
=
3,8
- Strabag
143 600 000
pont:
1,8 x 2
=
3,6
- Somogyi és Tsa.
20 000 000
pont:
1,0 x 2
=
2,0
- SZEVIÉP
20 000 000
pont:
1,0 x 2
=
2,0

A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő itt sem a tényleges tartalmú elemek közötti különbségek alapján, azokkal arányosan állapította meg a pontszámokat.

Vállalkozói díj fizetésének ütemezése
Az ajánlati dokumentáció rendelkezései szerint a fizetési határidő hossza kerül e bírálati alszempontban értékelésre, azonban ajánlatkérő az ajánlattevői kérdésekre adott válaszaiban ezt megváltoztatta és a számlák számát határozta meg értékelendő tartalmi elemként. Ajánlatkérő e rendelkezését a jogvesztő határidőn belül senki nem támadta meg, ezért a Döntőbizottság is ezeket a tartalmi elemeket értékelte e bírálati részszempontban.

Ajánlatkérő által figyelembe vett tartalmi elemek:
- OMS
1 végszámla
3 x 10
=
30
- SZEVIÉP
2 havonta részszámla
3 x 1
=
3
- SADE
2 részszámla, 1 végszámla
3 x 8
=
24
- Strabag
2 részszámla, 1 végszámla
3 x 8
=
24
- Somogyi és Tsa.
2 részszámla, 1 végszámla
3 x 8
=
24
- BETONÚT
3 havonta részszámla
3 x 3
=
9
- HÓDÚT
2 részszámla, 1 végszámla
3 x 8
=
24

A Döntőbizottság először az ajánlatok tartalmi elemeit vizsgálta meg.
Az OMS Kft. ajánlatában egy számla kiállítását tünteti fel 2006-os fizetési határidővel. Ez az ajánlat a számlakiállítással kapcsolatban a 2006-os fizetési időpont mellett lehetővé teszi a támogatásnak megfelelő három részletben való kiegyenlítést arra hivatkozva, hogy a számla csupán a végleges fizetési határidőt határozza meg, ennél korábbi teljesítésre azonban lehetőség van. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a számla adott esetben elfogadható és ebben az esetben azt egy számlának kell tekinteni.
I. r. kérelmező ajánlatában egy számla kiállítását tünteti fel, azonban a számla összegének - annak 3 részének - kiegyenlítésére három különböző fizetési haladékot ad meg és így 3 határidőt határoz meg, mely igazodik az ajánlatkérő által előzetesen a dokumentációban ismertetett támogatási elő írásokhoz. Ajánlatkérő ennek alapján azt állapította meg és azt vette az értékelés alapjául, hogy I. r. kérelmező három db számlát nyújt be és így három db számla került e bírálati részszempontban I. r. kérelmező esetében értékelésre. A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező ajánlatában egy számla kiállítása szerepel. Az ajánlatban nem található olyan utalás, mely alapján három különböző számla kerülne kiállításra, csupán a fizetési határidők tekintetében bontja meg a számla kiegyenlítését, vagyis a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítését I. r. kérelmező. A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján az I. r. kérelmező ajánlatának értékelése során - hasonlóan az OMS Kft. ajánlatához - csak egy számlát lehet figyelembe venni.
Ajánlatkérő a BETONÚT Rt. esetében háromhavonta történő számlafeltüntetést állapít meg, mely alapján a teljesítési határidőre tekintettel három db számlát vett figyelembe e bírálati részszempontnál, azonban a BETONÚT Rt. az ajánlatában található nyilatkozata szerint havonta kíván számlázni. Ez az eredetileg meghatározott 2004. márciusi munkakezdés és az ajánlat szerinti határidőt figyelembe véve 17 db számlát jelent.
A SZEVIÉP Rt. ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő a kéthavonta történő részszámla-kiállítást tüntette fel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a SZEVIÉP Rt. ajánlatában a számlázás üteméről nincs rendelkezés, azonban mivel a teljesítmény adatokat havonta adja meg és a szerződés szerint havonta kell a teljesítést igazoltatni, a számlaszámot is havonta kell megállapítani, ennek alapján a SZEVIÉP Rt. ajánlatában havi számlázással kell számolni, mely a kezdési és a teljesítési határidőt is figyelembe véve 8 db számla kiállítását jelenti.
Ajánlatkérő a HÓDÚT Kft. ajánlatában két részszámlát és egy végszámlát, összesen három számlát tüntetett fel. A HÓD ÚT Kft. ajánlatában a pénzügyi ütemtervben határozott nyilatkozatot szerepelt, mely szerint négy db részszámlát és egy db végszámlát állít ki. Ennek alapján nem három, hanem öt db számlát kell esetében figyelembe venni.
Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit vette figyelembe a pontozás során. A Döntőbizottság elvégezte a tényleges ajánlati elemeknek megfelelő értékelést az alábbiak szerint:

- OMS
1 db
pont:
10,0 x 3
=
30,0
- SADE
3 db
pont:
8,9 x 3
=
26,7
- HÓDÚT
5 db
pont:
7,8 x 3
=
23,4
- BETONÚT
17 db
pont:
1,0 x 3
=
3,0
- Strabag
3 db
pont:
8,9 x 3
=
26,7
- Somogyi és Tsa.
1 db
pont:
10,0 x 3
=
30,0
- SZEVIÉP
8 db
pont:
6,1 x 3
=
18,3

Az előzőekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az általa végzett értékelés során több bírálati részszempontban is megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezéseit, így a jogorvoslati indítvány és kérelmek e részei megalapozottak.
A Döntőbizottság ezt követően az eljárás nyertesére vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság, miután megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésével végezte az ajánlatok értékelését, elvégezte a jogszerű pontozásos értékelést az előzőekben kifejtettek szerint és ennek alapján az egyes bírálati részszempontok pontszámait összesítve megállapította, hogy az eljárás jogszerű eredménye az alábbi:

- SADE
351,7
- OMS
345,5
- HÓDÚT
289,1
- BETONÚT
128,8
- Strabag
280,3
- Somogyi
293,5
- SZEVIÉP
235,9

A Döntőbizottság értékelése alapján az ajánlatok sorrendje eltér az ajánlatkérő által az "Összegezés az eljárásról" című iratban rögzített sorrendtől, vagyis jogszerű értékelés esetén nem az ajánlatkérő által nyertesnek kihirdetett ajánlat az összességében legelőnyösebb és az eljárás nyertese a II. r. kérelmező lett volna.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek az eljárás nyertesére vonatkozó döntése sem jogszerű, az sérti a Kbt. 59. § (1) bekezdését, így a jogorvoslati kérelmek és a kezdeményezés e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az összegezés tartalmával kapcsolatos kérelmi elemek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság e körben először I. r. kérelmezőnek az Összegezés az eljárásról c. irat 2. b) pontjával kapcsolatos kérelmi részének elkésettségét vizsgálta meg.
I. r. kérelmező - ajánlatkérő által sem vitatottan - 2004. február 11-én kapta meg az Összegezés az eljárásról c. iratot. Ezen irat tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelem joghatályos benyújtására rendelkezésre álló 15 napos jogvesztő határidő számítása ettől az időponttól kezdődik, így I. r. kérelmezőnek az összegezés tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelmét legkésőbb 2004. február 26-án lehetett előterjeszteni.
I. r. kérelmező az összegezés tartalmával kapcsolatban a 2. b) pont nem megfelelő kitöltését hiányoló kérelmét a jogorvoslati eljárás során 2004. február 26-án tartott tárgyaláson terjesztette elő, a jogvesztő határidő utolsó napján.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része nem elkésett, ennek alapján azt a Döntőbizottság érdemben vizsgálhatja.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a Kbt. 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete meghatározza, hogy az Összegezés az eljárásban c. iratban ajánlatkérőnek a 2. a) pontban fel kell tüntetni az egyes érvényes ajánlatokat benyújtó alkalmas ajánlattevőknek az elbírálás szempontjai és az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit.
A Kbt. 5. sz. mellékletének 2. c) pontja alapján az ajánlat a pontozásos értékelését tartalmazó táblázat pontszámainak értékelését, illetve az értékelés indokolását is fel kell tüntetni az összegzésben.
A Kbt. 5. sz. mellékletének 3. pontja alapján az összegezésben fel kell tüntetni az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők nevét és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokait.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az Összegezés az eljárásról c. irat adatainak módosítása - azt alátámasztó okiratok hiányában és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján - nem állapítható meg.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy az Összegezés az eljárásban c. iratban nincsenek feltüntetve az ajánlatok tartalmi elemei. Ezen túlmenően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az Összegezés az eljárásban c. irat 2. c) pontjában csupán szövegesen leírja, megismétli a táblázat pontszámait, azonban az értékelés menetéről, a pontszámok kialakulásáról, azok tényleges indokolásáról információt nem tartalmaz az összegezés.
A Kbt. rendelkezései alapján az érvénytelenség indokát is meg kell határozni az érvénytelen ajánlatok esetében az összegezés 3. pontjában. Az indokolásnak a 3. ponttal kapcsolatban konkrétnak és egyértelműnek kell lenni, ami alapján egyértelmű az ajánlatkérő által megállapított hiányosság vagy egyéb ok, amely a közbeszerzési eljárás további szakaszából való kizárást eredményezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy az ajánlat nem felelt meg a felhívásban, illetve dokumentációban foglaltaknak, nem tekinthető pontos indokolásnak, hiszen ebből nem állapítható meg az, hogy milyen hiányosság, eltérés eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, amikor nem a Kbt.-ben meghatározott adattartalommal állította össze az összegezést, így a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a szerződéskötés időpontjával és a szerződés megkötésével kapcsolatos jogorvoslati kérelemrészek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és dokumentációjában eredményhirdetési időpontként 2003. december 15-ét, míg szerződéskötési időpontként 2003. december 29-ét jelölte meg.
A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárást megelőzően lefolytatott D.563/2003. sz. jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
Ajánlatkérő, miután a Döntőbizottság D.563/8/2003. sz. határozatával megsemmisítette az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntését, az ajánlatokat újra értékelte a Kbt. 88. § (8) bekezdése alapján.
Ajánlatkérő az újraértékelésről szóló értesítésben nem tűzött ki új szerződéskötési időpontot.
Ajánlatkérő 2004. február 4-én tartotta az ismételt eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eredményhirdetést követő 9. napon köti meg a szerződést.
Ajánlatkérő az eredményhirdetéskor úgy jelölte meg a szerződéskötés időpontját, hogy nem a Kbt.-ben meghatározott terminológiát és számítási módszert alkalmazta, vagyis nem a számítási határidő megindulására okot adó esemény napját követő naptól, hanem az eredeti esemény napjától számított napot tüntette fel induló, vagyis kezdő időpontként. Ennek alapján a 2004. február 4-től számított 9. nap 2004. február 12-én járt le, vagyis az új szerződéskötési határidő 2004. február 12. 10.00 óra volt. Ajánlatkérő ebben az időpontban kötötte meg a szerződést, míg a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése csak ezt követően 2004. február 12-én 11.07 órakor érkezett meg az ajánlatkérőhöz.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása, mellyel miután az eredeti határnapok már elteltek, és ezeknek a betartására nem volt lehetőség - új időpontot tűzött az eredményhirdetéskor, megfelelt a Kbt. azon rendelkezéseinek, hogy az eredményhirdetést követő naptól számított 8. nap lehet a legkorábbi szerződéskötési időpont. Ajánlatkérő csupán eltérő módon, vagyis az eseménytől számított 9. napban jelölte meg a határidőt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az általa meghatározott időpontban kötötte meg a szerződést, az jogszerű volt, ezért a jogorvoslati kérelmek e része megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) , d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód, mivel ajánlatkérő részéről testület hozta a kifogásolt döntést.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Az eset összes körülményei kötött a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet a Kbt.-ve ütköző magatartást 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatban először állapította meg, továbbá azt, hogy a jogsérelem nem reparálható, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint a megkötött szerződés különösen magas - nettó 1 383 980 940 Ft-os - értékét és a lehetséges kiszabható bírság összegét, továbbá azt, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét is befolyásoló jogsértések jelentős súlyúak. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl egyéb, az eljárás segítő együttműködő magatartást nem tanúsított.
Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint bírság - mely még a beszerzés nettó értékének 1%-át sem éri el szemben a maximálisan lehetséges 30%-kal, ami több mint 400 millió forint - kiszabása áll arányban az elkövetett jogsértések súlyával.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 1.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.