KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3681/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.92/11/2004.
Tárgy: a Browning Securite Védelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Browning Securite Védelmi és Szolgáltató Kft. (8500 Pápa, Celli u. 60., képviseli: dr. Raffai Erzsébet ügyvéd, 8500 Pápa, Közép u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia (8500 Pápa, Jókai u. 5-9., lebonyolító: HOSPITRADE Kft., 1118 Budapest, Otthon u. 42, képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B II. em. 7/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő telephelyeinek (11 300 m 2 ) teljes körű általános és egészségügyi napi, illetve időszakos takarítási munkáinak elvégzése a dokumentációban részletezett igények szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdését, a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdés első fordulatát, valamint a Kbt. 27. § (1) bekezdését, és a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint a dokumentációjának II.16. pontjából "... mely a nyertes ajánlattevő és ajánlatkérő közti szerződéskötési tárgyalások alapját fogja képezni", valamint a IV.23. pontjából "A bírálati szempont pontozása ebben a vonatkozásban a következők szerint következik: akinél a foglalkoztatási arány a 80%-ot meg haladja, maximális (10) pontot kap, akinél nem éri el, nulla pontot.", szövegrészeket megsemmisíti, valamint vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és nyilatkozatok alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 26-i 48. számában a rendelkező részben foglalt beszerzés tárgyában nyílt eljárású ajánlati felhívást tett közzé 8676/2003. szám alatt.
A felhívás 4. pontja a teljesítési határidőt 2004. február 1-jétől 2007. január 31-ig határozta meg.
A 11. b) pontja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között többek között előírta:
"- az elmúlt egy évben nem tett eleget határidőre fizetési kötelezettségének, vagy bankszámláján az elmúlt egy évben legalább kétszer sorban állás mutatkozott, vagy a bankszámlája ellen végrehajtás van folyamatban."
A 13. a) pontban meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A 13. b) pontban meghatározta, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére vonatkozó részszempontok és az azokhoz tartozó súlyszámok az alábbiak:
részszempontok
súlyszámok
- a fizetendő ellenszolgáltatás mértéke
30
- a színvonalas szolgáltatást garantáló feltételek
3
- felelősségbiztosítás helytállási összegének előírton felüli mértéke
2
- a hibás teljesítés esetére ajánlott kötbér mértéke
1
- fizetési feltételek
3
- leghosszabb időre garantált fix ár
1
- ártartás utáni árváltoztatás mértéke
1
- fizetési határidő
1
- helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése
3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Az értékelés módszere: a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximuma, az ettől eltérő ajánlatok az eltérés arányával kapnak kevesebb pontszámot.
A 16. d) pont szerint az ajánlatkérő a hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az ajánlat elkészítésének szabályait, az elbírálást, valamint 1-23. sz. mellékletet tartalmazott.
"Az ajánlat elkészítése és benyújtása" c. I. fejezet többek között a következő elő írásokat tartalmazta:
2. Az ajánlatot egy eredeti és az eredetivel mindenben megegyező három másolati példányban kell elkészíteni és az ajánlatkérő megbízottjához eljuttatni.
4. Az ajánlati borítékok tartalma közül az minősül eredetinek, amelyben az eredeti ajánlat mellett a cégkivonat, bankinformáció és az első számú vezető nyilatkozata eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányai nyertek elhelyezést és az ajánlat roncsolásmentesen, megbonthatatlan módon zsinórral van átfűzve és átkötve (úgy, hogy az ajánlat lapozását ne gátolja), majd címkével leragasztva és a címke cégbélyegző-lenyomattal ellátva.
7. Az ajánlati példányokat tartalmazó valamennyi borítékon a címzés mellett fel kell tüntetni, hogy a lezárt borítékban elhelyezett ajánlat kitől származik, továbbá hogy a borítékban az ajánlat eredeti vagy másolati példánya került-e elhelyezésre, illetve a pályázat címét "Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia: takarítás".
9. A dokumentáció mellékleteit az ajánlatkérő mágneslemezen is átadja.
"Az ajánlat érdemi részének elkészítési szabályai" c. II. fejezet 13.2. pontja szerint a felolvasólap a jelen dokumentáció 1. sz. mellékletében található, melyben fel kell tüntetni a szerződés értelmében teljesíteni kívánt szolgáltatás ellenértékét.
A 13.4. pont előírta, hogy a felolvasólap és az ajánlat részletes tartalma egymástól nem térhet el. Az esetleges érdemi eltérés az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után, kivéve a Kbt. 43. § (7) bekezdésben említett számítási hiba esetét. A felolvasólapon szereplő mennyiségi egységeken (Ft/kg, Ft, óra, nap stb.) változtatni nem szabad, csak ezekben a mennyiségi egységekben adható meg az ajánlat (tehát pl. a fizetési határidőnél nem lehet a napot banki napra változtatni).
A csatolandó nyilatkozatok, igazolások között a 15.10. pont előírta a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését elősegítő intézkedésekről szóló igazolásokat a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja értelmében (16. sz. melléklet).
Az ajánlatok bontásáról szóló III. fejezet 21. pontja szerint a másolati példányokat tartalmazó borítékok közül egy felbontatlanul az ajánlatkérő megbízottjánál megőrzésre kerül.
A IV. fejezet 23. pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálásának részletes ismertetését részszempontonként. Ezek között a következő tájékoztatás szerint a helyi foglalkoztatáspolitikai célok érvényesítésére ajánlatkérőt helyi önkormányzati rendelet kötelezi. Ennek értelmében ajánlatkérő - összhangban a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontjával - előnyben részesíti azon ajánlattevőt, akinél a beszerzés tárgyát képező takarítási tevékenység megvalósítása során a helyi foglalkoztatottak aránya a 80%-ot meghaladja. Ezt a 16. sz. melléklet szerint bizonyítani kell, vagyis a helyi foglalkoztatást tanúsító dokumentumokat csatolni kell ebben a pontban mégpedig oly módon, hogy abból a helyi lakos foglalkoztatása egyértelműen kiderüljön (pl. lakcímkártya másolatának becsatolása, régi típusú személyi igazolvány esetén adott oldalak fénymásolata). A foglalkoztatás ilyen arányú megtartására ajánlattevőnek nyilatkozatot kell tenni a 16. sz. melléklet részeként. A bírálati szempont pontozása ebben a vonatkozásban a következők szerint történik: akinél a jelzett foglalkoztatási arány a 80%-ot meghaladja, maximális (10) pontot kap, akinél nem éri el, az nulla pontot.
Az 1. sz. melléklet a felolvasólap volt, amely az ajánlattevő adatain kívül a következőket tartalmazta:
Az ajánlatra, vonatkozó, magunkra nézve kötelezően megajánlott szolgáltatás:
Fizetendő ellenszolgáltatás mértéke
.......... Ft/év
Felelősségbiztosítás helytállási összegének előírton felüli mértéke
.......... % (biztosítási összeg/éves díj x 100 - 50% = ...%)
Hibás teljesítés esetére ajánlott kötbér mértéke
.......... Ft/nap
Leghosszabb időre garantált fix ár
.......... hónap
Ártartás utáni árváltoztatás mértéke
.......... %/év (KSH-infláció %-ban)
Fizetési határidő
.......... nap
Helyi foglalkoztatottak aránya a kórházban takarító személyzet számarányán belül
.......... %
A vonatkozó teljesítési határidő: 2004. február 1-jétől 2007. december 31-ig.
A II/16. pont szerint ajánlatkérő a feladat összetettségére figyelemmel mellékeli a részletes szerződési feltételeket a kiíráshoz. Ajánlattevő feladata, hogy a közreadott pontokat felhasználva vállalkozásiszerződés-tervezetet készítsen, mely a nyertes ajánlattevő és ajánlatkérő közti szerződéskötési tárgyalások alapját fogja képezni. Ajánlattevő a 22. számú mellékletben közreadott főbb pontoktól nem térhet el. Amennyiben az elkészített tervezet és az ajánlat tartalma, illetve az előre megadott kötelező elemek között eltérés mutatkozik, az ajánlat érvénytelen.
A részletes szerződési feltételek kötelező tartalmi elemeit a 22. sz. melléklet tartalmazta, amelyek között a következő elő írások voltak:
2.1. A szerződés hatálya
Jelen szerződést felek határozott időre, 2004. február 1-jétől 2007. december 31-ig kötik azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a szerződés tárgyában kiírt új közbeszerzési eljárás 2007. december 31. napjáig nem zárul le, úgy felek jogosultak a szerződést meghosszabbítani.
7.1. "Hibás, hiányos és késedelmes teljesítés
Vállalkozó a jelen szerződésben rögzített kötelezettségek késedelmes vagy nem teljesítése esetén a késedelmes vagy nem teljesítéssel érintett szolgáltatás szerződéses árára vetítve a késedelem minden napja után ....%, azaz: .... százalék, legfeljebb azonban az érintett szolgáltatás teljes szerződéses ellenértékének megfelelő mértékű kötbért köteles megfizetni megrendelő részére ..."
Az ajánlatkérő 2003. december 15-én helyszíni konzultációt tartott, majd a feltett kérdésekre 2003. december 30-án adott válaszai között a következő tájékoztatást adta:
1. Kérjük szíveskedjenek pontosan kifejteni, mit értenek a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítésén?
Válasz: a foglalkoztatott dolgozók Pápa vagy Pápa környéki lakosok lehetnek, ahogyan az a dokumentáció 11. oldalán is olvasható.
9. az 1. sz. mellékletben (felolvasólap) a hibás teljesítés esetére ajánlott kötbért konkrét összegben (Ft/nap) vagy a szolgáltatási díj terület (rész) arányos részének %-os mértékében kell megadni?
Válasz: a hibás teljesítés esetére ajánlott kötbér mértékének megadási módja bruttó Ft/nap.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidő 2004. január 6-án volt, amikor a kérelmezőn kívül a P. Dussmann Kft., a Plural Servicepool Kft. és a T.O.M. Controll Kft. nyújtotta be ajánlatát. A kérelmező képviselője a bontáson jelen volt. Az ajánlattevők - a kérelmező kivételével - a teljesítési határidő: 2004. február 1.-2007. december 31. előnyomtatott szövegét a felolvasólapon változatlanul hagyták.
Az ajánlatkérő a felolvasólapok adatait ismertette, a felolvasólapok másolatai az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv mellékleteit képezik. A jegyzőkönyveket ajánlatkérő az ajánlattevőknek 2004. január 7-én faxon elküldte. Kérelmező ugyanezen a napon észrevételezte ajánlatkérőnek, hogy a T.O.M. Controll Rt., a P. Dussmann Kft. és a Plural Kft. nem a felhívás elő írása szerint, hanem 2007. december 31-ig adták meg ajánlatukban a teljesítési határidőt.
Az ajánlatkérő az észrevételre kérelmezőnek nem válaszolt.
A 2004. február 5-ére halasztott eredményhirdetésen ajánlatkérő az eljárás nyertesének a T.O.M. Controll Rt.-t, a nyertest követő legelőnyösebb ajánlattevőnek a kérelmezőt hirdette ki. A P. Dussmann és a Plural Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A kérelmező 2004. február 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottságnak, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró, nyertesre vonatkozó döntése megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. A kérelmében általa sérelmezettek tudomásra jutása időpontjaként az összegezés 2004. február 9-i kézhezvételét jelölte meg.
Álláspontja szerint a T.O.M. Controll Rt. ajánlata érvénytelen volt, másrészt az értékelési szempontok szerint sem tekinthető a legelőnyösebbnek.
Előadta, hogy a dokumentáció II.13.4. pontjának elő írása nem teljesült, mert a nyertesnek nyilvánított ajánlat felolvasólapján teljesítési határidőként 2004. február 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszak szerepel, ellentétben az ajánlati felhívásban megadott teljesítési határidővel, illetve szerződési időtartammal, amely 2004. február 1-jétől 2007. január 31-ig terjedő időtartam.
Tekintve, hogy a T.O.M. Controll 2001 Rt. felolvasólapja és a részletes ajánlat - a szerződéstervezet - eltér egymástól, az ajánlat érvénytelen.
Ugyancsak a dokumentáció II.13.4. pontjának elő írása maradt figyelmen kívül, amikor a T.O.M. Controll 2001 Rt. felolvasólapján a hibás teljesítés esetére ajánlott kötbér mértékét 129 149 Ft/nap megjelöléssel adta meg, ezzel szemben a szerződéstervezetében a kötbér mértéke százalékosan szerepel és ez a százalékos mérték nem azonos a felolvasólapon szereplő határozott összeggel.
Megállapítható, hogy a felolvasólap eltér az ajánlat részletes tartalmától, ezáltal az ajánlat érvénytelen. Ezen kérelmi elemét a 2004. március 11-én megtartott tárgyaláson visszavonta.
A T.O.M. Controll 2001 Rt. felolvasólapján a helyi foglalkoztatottak aránya a kórházban takarítószemélyzet számarányából 100%-os megjelöléssel szerepel, ugyanakkor ajánlatához nem csatolta a helyi foglalkoztatást tanúsító dokumentumokat. Az ajánlatkérő ennek ellenére az ajánlat elbírálásánál e részszempontra nulla pont helyett a maximális pontot adta a nyertes ajánlattevőnek.
Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlati példányai nem feleltek meg a roncsolásmentesen, megbonthatatlan módon, zsinórral átfűzött és átkötött elő írásnak, holott az ajánlatot egy eredeti és az eredetivel mindenben megegyező három másolati példányban kellett elkészíteni.
A tárgyaláson kérelmét kiegészítette, mivel a 2004. március 9-én az ajánlatkérőnél történt iratbetekintés során a T.O.M. Controll Rt. ajánlatának megtekintésekor további általa jogsértőnek vélt tényekről szerzett tudomást.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlatának 206. oldalán - ajánlati árán túlmenően - külön megrendelésre időszakos takarításra további 120 Ft/m 2 /alkalom árat ajánlott. Ezért ezt az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A nyertest az APEH igazolása szerint adótartozás terheli. A felhívás 11. b) pont első bekezdése szerint alkalmatlansági szempont volt, ha az ajánlattevő az elmúlt egy évben határidőre nem tett eleget fizetési kötelezettségének. Álláspontja szerint ezért a T.O.M. Controll Rt. alkalmatlanságát kellett volna ajánlatkérőnek megállapítani.
Kifogásolta, hogy a nyertes ajánlatában a felelősségbiztosítás 1 milliárd forint feletti mértéke irreális ajánlat. Erre vonatkozóan becsatolt biztosítóktól kért ajánlatokat. Ezekkel azt kívánta bizonyítani, hogy 300 millió/1 milliárd forint limitre nem ajánlanak meg a biztosítók felelősségbiztosítást. Ezt a kérelmi elemét a tárgyaláson utóbb visszavonta.
A Döntőbizottság D.92/3/2004. sz. határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Az ajánlatkérő észrevételében a kérelem részben elkésettség, részben alaptalanság miatti elutasítását kérte.
Észrevételében előadja, hogy a kérelmező a felolvasólapon szereplő és kérelmében kifogásolt elírásról 2004. január 6-án szerzett tudomást a bontási eljáráson, melyen személyesen is megjelent és amely tényt az iratjegyzékben átadott jegyzőkönyv jelenléti íve is megerősít. Kérelmező ez irányú kifogásait 2004. január 7-én kelt levelében közölte.
Álláspontja szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdésére tekintettel a kérelem ezen része elkésett.
Továbbá megalapozatlannak is tartja a teljesítési határidőre vonatkozó kérelemrészt, mivel a cégek a teljesítési határidő felolvasólapon történő kijavításától való tartózkodással azért sem hibáztak, mert az így hibásan feltüntetett (2004. február 1-jétől 2007. december 31-ig) időintervallumba belefér az az idő (2004. február 1-jétől 2007. január 31-ig), amire a teljesítés ténylegesen vonatkozik.
Véleménye szerint a felolvasólapon fel kellett tüntetni az üresen hagyott részekbe történt beírással az adatokat a dokumentáció elő írása szerint és ez nem volt úgy értelmezhető, hogy a dokumentáció fenti mellékletében írásban közölt, illetve floppyn is átadott szöveget szabad vagy nem szabad megváltoztatni. A dokumentáció 13.4. pontjának elő írása álláspontja szerint nem vonatkozhat jelen esetre, mert a felolvasólapon feltüntetett téves dátum változatlanul hagyása vagy megváltoztatása nem minősül érdemi eltérésnek.
Mindezekre tekintettel sem az az ajánlattevő, aki megváltoztatta, sem az az ajánlattevő, aki érintetlenül hagyta a felolvasólap szövegét, nem tett a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő ("nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek") érvénytelen ajánlatot. Úgy is megfogalmazható, hogy érvénytelenség szempontjából a jelen esetben irreleváns a kérdéses változtatás vagy annak mellőzése.
A kérelem a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését elősegítő intézkedésekről szóló igazolások hiányát kifogásolja. Az ajánlati dokumentáció szerint olyan módon kell igazolni a helyi lakosok foglalkoztatásának elérését, hogy az egyértelműen kideríthető legyen. Ennek magyarázatára a 23. pont példálózó felsorolást tartalmaz annak elősegítésére, hogy ajánlatkérők megfelelő formáját választhassák a nevezett pontnak való megfelelésre.
A példálódzó felsorolás nem értelmezhető olyan tételes felsorolásnak, amelyben szereplő kritériumok vagylagosan megkövetelhetőek. Ezért helyezkedett ajánlatkérő arra az álláspontra, hogy a helyi munkaügyi központtal való kapcsolatfelvétel tényére irányuló okirati nyilatkozatot a helyi foglalkoztatás politikai célkitűzések érvényesítéseként elfogadja.
A T.O.M. Controll Rt. a vonatkozó nyilatkozatában kinyilvánítja, hogy a tender elnyerése esetén a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében helyi munkavállalókat kíván alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy elvárhatatlan követelmény lenne vele szemben, hogy már az ajánlati szakaszban ilyen dolgozókkal rendelkezzen. Ajánlatkérő a Kbt. szigorú szankcióit ismerve (közbeszerzésektől való többéves eltiltás) fel sem tételezte ajánlattevőről, hogy hamis adatot szolgáltat azzal, hogy esetleg a jövőben nem tesz meg mindent a vállalásai teljesítésére. Ezen bírálati szempont ellenőrzését csak a szerződés megkötését követően a szolgáltatás megindulásakor munkába állított munkavállalók révén lehet eszközölni.
Az ajánlati példányok lefűzésével kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentáció az eredeti példánynak tekintendő ajánlatra vonatkozóan határozott meg követelményeket.
A közbeszerzési pályázatok átfűzésének nyilvánvaló funkciója az, hogy a benyújtott ajánlatban lapokat kicserélni, a lapokba belejavítani ne lehessen. Ennek a funkciónak az eredeti példány lefűzése megfelel, a másodpéldányok funkciója pedig ebből a szempontból irreleváns. Ezt támasztja alá az is, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció II. fejezet 21. pontjában leírja a benyújtásra kerülő ajánlatok sorsát. Ezek szerint az eredeti boríték felbontásra kerül, egy másolati példány meg őrzésre kerül, míg a többi a feldolgozást segíti.
Nem tartja elfogadhatónak azt az érvelést, hogy egy utólagos interpretációval az eredeti ajánlatról tételesen megfogalmazottakat a másolati példányokra is vonatkoztassa.
Indítványozza ezért, hogy a jelen jogorvoslati eljárás tárgyalásán a Döntőbizottság az iratjegyzék szerint átadott bontatlan ajánlatokat bontsa fel, hogy ajánlatkérő megbízottja is meggyőződhessen arról - amit kérelmező rendkívül jól értesültsége folytán már bizonyosan tud -, hogy a másolati példányok lefűzésre kerültek-e vagy sem, bár érvelése szerint ennek nincs jelentősége.
Előadta a tárgyaláson, hogy kérelmező tévedett a T.O.M. Controll Rt. 206. oldalán található ajánlati résszel kapcsolatban, mert ezt az ajánlattevő opciós vállalásként tette felújítás, festés, mázolás utáni nagytakarításra ablaktisztítással együtt. Ez pedig nem tartozott a beszerzés tárgyában megjelölt takarítási feladatokhoz.
Álláspontja szerint ugyancsak téves a kérelmezőnek a T.O.M. Controll Rt. adótartozására vonatkozó kérelem kiegészítése, mivel ezt a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell értékelni, azaz egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség esetében. A fizetési kötelezettség teljesítést a felhívás a bankigazolás tartalmával összefüggésben írta elő, ennek viszont a nyertes ajánlattevő eleget tett, adófizetési tartozása egy éven belüli, 2003. november 12-ével kezdődő.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a tárgyaláson vizsgálatát hivatalból kiterjesztette az ajánlati felhívás és dokumentáció jogszerűsége körében az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározott értékelés során adható pontszámok és az értékelés módszerének ütközésére a dokumentáció IV.23. pontjában meghatározott adható pontszámok és az értékelési módszere tekintetében, valamint II.16. pontban írt ajánlattevő és ajánlatkérő közötti szerződéskötési tárgyalások ki kötésének jogszerűségére.
Ajánlatkérő érdemi védekezést nem tudott előadni az ajánlati felhívás és a dokumentációban meghatározott értékelés különbözőségére.
A szerződéskötési tárgyalások kitételre vonatkozóan előadta, hogy ennél az elő írásnál csak az ajánlati kötöttséget meg nem haladó részletkérdések, pl. a szerződések konkrét megfogalmazása, szerződéskötés helye tisztázására került volna sor.
A T.O.M. Controll Rt. egyéb érdekeltként tett észrevételében a kérelem elutasítását kérve a következőket adta elő.
A nyilatkozat és dokumentálás követelményének együttesen eleget téve okirati nyilatkozatot csatolt, ismertetve benne azt a követelményt, hogy a kért célkitűzéseket teljesíti, és ezzel kapcsolatban felvette a kapcsolatot az illetékes Munkaügyi Központtal.
Mivel ez a kapcsolatfelvétel telefonon történt még az ajánlattételi határidőt megelőzően, az itt leírtak szerint csak arról tud nyilatkozni, hogy Kovács Tarsoly Gábor területi igazgató a helyi foglalkoztatási lehetőségekről érdeklődve felvette a kapcsolatot a jelölt intézménnyel. Kapcsolatuk jövőbeli kibontakoztatását az esetleges tendernyertességtől tette függővé.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerinti részeiben elutasítja.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Tényként megállapítható, hogy a kérelmező által hivatkozott érvénytelenségi ok, amely a teljesítési határidő 2007. december 31-ig való megjelölésére vonatkozott, a nyertes ajánlattevő ajánlatában a felolvasólapon, kérelmezőnek már az ajánlatok 2004. január 6-i bontásakor tudomására jutott. Ezzel kapcsolatban e tárgyban levelet is írt ajánlatkérőnek, amire ajánlatkérő nem válaszolt.
Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok bontását követően az eljárást lezáró döntés kihirdetéséig jogosult az ajánlatok érvénytelenségét megállapítani. A kérelmező által hivatkozottak miatt az ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, ezért ez mint vélt jogsértés csak az eredményhirdetést követően, az összegezés kézhez vételekor jutott a tudomására az eljárásban részt vevőknek.
Erre tekintettel megállapítható, hogy a teljesítési határidő megjelölésére vonatkozó kérelemrész nem késett el, mert azt az eredményhirdetést követően a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőn belül terjesztette elő kérelmező.
Tény, hogy az ajánlati felhívás 4. pontja a teljesítési határidőt 2004. február 1-jétől 2007. január 31-ig határozta meg. Ezzel ellentétben ajánlatkérő a dokumentációban két helyen is a teljesítés befejezési határidejének 2007. december 31-ét jelölte meg előnyomtatott formátumban.
A dokumentáció 13.4. pontja előírta, hogy a felolvasólap és az ajánlat részletes tartalma egymástól nem térhet el.
A T.O.M. Controll Rt. ajánlatának 4. oldalán a felolvasólapon a teljesítési határidőt a dokumentációban előírtak szerint változatlanul hagyva, 2004. február 1-jétől 2007. december 31-ig jelölte meg. Ugyanakkor az ajánlat 208. oldalán kötelezően csatolandó vállalkozói szerződés 2. pontjában a szerződés hatályát 2004. február 1-jétől 2007. január 31-ig határozta meg.
Megállapítható, hogy az eltérő időpontra vonatkozóan az ajánlattevők a Kbt. 38. § (1) bekezdés alapján tájékoztatást nem kértek és ajánlatkérő sem helyesbítette a teljesítési határidő lejárati időpontját; továbbá nem élt a Kbt. 57. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel sem.
A nyertes ajánlata a teljesítési időpont szempontjából ellentmondó adatokat tartalmazott, amely az ajánlatkérőnek felróható okból következett be, mivel az előre megadott nyilatkozatmintákon a teljesítési határidő az ajánlati felhívástól eltérően lett meghatározva. A kérelmező mind a felolvasólap, mind a szerződés előnyomtatott szövegét megváltoztatta, a teljesítési határidő lejártát a felhívás szerinti 2007. január 31-i időpontban jelölte meg.
A felhívásban előírtakkal szemben a dokumentáció elő írásai nem lehetnek ellentmondóak. A nyertes ajánlattevő ajánlatának érdemi részében, a vállalkozási szerződés 2. pontjában a teljesítési határidőt az ajánlati felhívásban előírtak szerint vállalta. Az ajánlatkérőnek felróható okból tévesen előnyomtatott teljesítési határidő felolvasólapon történt változatlanul hagyásának nincsen valós jelentősége abból a szempontból, hogy az eltérő és hibás az ajánlati felhívásban előírthoz képest, mivel ettől helyesen - az ajánlati felhívásnak megfelelően - tért el a nyertes ajánlattevő ajánlatának részletes tartalmában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a körülményekre tekintettel, az ajánlatkérő hibája miatt nem alkalmazható a dokumentáció 13.4. pontja az ajánlattevők sérelmére. Ajánlatkérő ezen eltérés miatt egyik ajánlattevő ajánlatát sem nyilvánította érvénytelennek, így ezzel jogsérelem az ajánlattevőket nem érte. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a nyertes ajánlata ezen kérelmezett szempontból nem volt érvénytelen.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A dokumentáció I/4. pontja meghatározta, hogy az eredeti ajánlatnak az minősül többek között, amely roncsolásmentesen, megbonthatatlan módon zsinórral van átfűzve és átkötve, majd címkével leragasztva és a címke cégbélyegző-lenyomattal van ellátva.
A T.O.M. Controll Rt. nyertes ajánlattevő a Döntőbizottságnak becsatolt eredeti ajánlatát megvizsgálva megállapítható volt, hogy az a dokumentáció I/4. pontjában meghatározott elő írásoknak megfelelő.
Az eredetiben csatolt cégkivonat és a cégjegyzésre jogosult(ak) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya(i) szerinti első számú vezető által eredeti példányon aláírt a felhívásban és a dokumentációban előírt valamennyi nyilatkozat; az ajánlat, annak lapozását nem gátló módon zsinórral átfűzött, a zsinór csomóval megkötött, amely a cégbélyegzővel ellátott címkével leragasztásra került.
A Kbt. 43. § (6) bekezdés második fordulata szerint eltérés esetén kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni.
Az eredeti példányt pedig - annak utólagos megváltoztatása megakadályozására - megfelelően biztosította az elő írás, amelynek a T.O.M. Controll Kft. ajánlata megfelelt.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevőt az APEH igazolása szerint adótartozás terheli.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő APEH igazolását és megállapította, hogy személyijövedelemadó-tartozása 2003. november 12-től, késedelmipótlék-tartozása 2003. november 20-tól áll fenn.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő álláspontját, miszerint az adótartozást a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell értékelni. Eszerint nyertes ajánlattevőnek egy évet meg haladó adótartozása nem áll fenn, ezért jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vehetett.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Ajánlatkérő sérelmezte, hogy a nyertes ajánlatának 206. oldalán - az ajánlati áron túlmenően - külön megrendelésre időszakos takarításra további 120 Ft/m 2 alkalom árat is megajánlott.
A Döntőbizottság e körben elfogadta ajánlatkérő védekezését, miszerint az ajánlattevő opciós vállalásként tette ezt a vállalását a felújítás, festés, mázolás utáni nagytakarításra ablaktisztítással együtt. Ez nem tartozott a beszerzés tárgyában megjelölt takarítási feladatokhoz. Ajánlatkérő a vállalási árát a felhívás keretei között megadta, tehát ajánlata e körben jogszerű volt. Ajánlatkérő az értékelése során sem vette figyelembe ezt az opciós ajánlatot, hiszen ez elő írás sem volt. Ezekre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérő részéről jogsértést nem állapított meg, ezért a jogorvoslati kérelmet ezen részében elutasította megalapozatlanság miatt.
A Döntőbizottság a következőkben a jogorvoslati kérelemnek helyt ad.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 37. § (1) bekezdés első fordulata szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlat tevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A dokumentáció IV/23. pontja a helyi foglalkoztatáspolitikai célok érvényesítésére előírta, hogy előnyben részesíti az ajánlatkérő azon ajánlattevőt, akinél a beszerzés tárgyát képező takarítási tevékenység megvalósítása során a helyi foglalkoztatottak aránya a 80%-ot meghaladja. Ezt a 16. sz. melléklet szerint bizonyítani kell, vagyis a helyi foglalkoztatást tanúsító dokumentumokat csatolni kell a dokumentáció II.16. pontjában előírtak szerint, mégpedig oly módon, hogy abból a helyi lakos foglalkoztatása egyértelműen kiderüljön (pl. lakcímkártya másolatának becsatolása, régi típusú személyi igazolvány esetén adott oldalak fénymásolata). A foglalkoztatás ilyen arányú megtartására ajánlattevőnek nyilatkozatot kell tenni a 16. sz. melléklet részeként.
A T.O.M. Controll Rt. ajánlatának 31. oldalán úgy nyilatkozott, hogy nyertessége esetén a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítésére figyelemmel kizárólag - 100%-ban - Pápa városból és vonzáskörzetéhez tartozó településekről alkalmaz munkaerőt. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében a területileg illetékes munkaügyi központtal folyamatos kapcsolatot tart fenn.
A jogorvoslati eljárásban tett észrevételében ezt úgy pontosította, hogy területi igazgatója a foglalkoztatási lehetőségekről érdeklődve telefonon vette fel a kapcsolatot a munkaügyi központtal és ez a nyilatkozat dokumentumnak tekintendő.
Ajánlatkérő a nyilatkozattal kapcsolatban kifejtette, hogy az elő írás zárójelbe foglalt példálózó felsorolása nem tekinthető tételes elő írásnak, továbbá elvárhatatlan követelmény lett volna ajánlattevőktől, hogy már az ajánlati szakaszban meglévő dolgozókkal rendelkezzenek. Ezért fogadta el a nyertes munkaügyi központtal való kapcsolatfelvételre vonatkozó okirati nyilatkozatát.
Ajánlatkérő érvelése a Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos.
A dokumentáció elő írása szerint a foglalkoztatottak arányára nyilatkozatot kellett tenni és ezt kellett tanúsító dokumentumok csatolásával igazolni. Ez a dokumentum a nyertes esetében a munkaügyi központ írásos igazolása kellett volna, hogy legyen. Ajánlatkérő felsorolt személyes okirati másolatokat jelölt meg, mint bizonyító dokumentumokat. Ezekkel a felsorolt dokumentumokkal kellett volna bizonyítani a helyi foglalkoztatottak arányát, illetve jelen esetben hasonló bizonyító erejű lehetett volna a hivatkozott szervezet igazolása arról, hogy a nyertes munkaerő igénye 100%-ban biztosítható helyi munkaerővel.
E szempontból a nyertes ajánlat érvénytelen volt, mivel csak nyilatkozatot tartalmazott, de nyilatkozatot igazoló dokumentumot, illetve dokumentumokat nem. Ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint kötve van az ajánlati felhívásához, illetve az általa készített és az ajánlattevők rendelkezésre bocsátott dokumentációjához, az ajánlattevőknek pedig a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük.
Jelen esetben ajánlatkérő dokumentációjának II.16. pontjától eltérően érvényesnek minősítette a nyertes ajánlatát, pedig az a helyi munkaerő-foglalkoztatás tekintetében a kért igazoló dokumentumokat nem tartalmazta. Ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, mivel a nyertes ajánlatot nem nyilvánította érvénytelenné és nem zárta ki az eljárásból és ezért nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevővel kösse meg az eljárást lezáró szerződést.
A Döntőbizottság hivatalból megvizsgálta az ajánlati felhívás 13. b) pontjában, illetve a dokumentáció II.16. pontjában meghatározott értékelést.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát ajánlatkérő köteles meghatározni, mely minden részszempont esetében azonos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő a részszempontonként adható pontszámot 1-10 pont között adta meg, az értékelés módszereként a legjobb tartalmi elemre a maximális pontszámot írta elő, az ettől eltérő ajánlatok pedig az eltérés arányával kapnak kevesebb pontot. A dokumentáció II.16. pontjában ajánlatkérő a helyi foglalkoztatáspolitikai célok értékelésénél azt írta elő, hogy akinél a jelzett foglalkoztatási arány a 80%-ot meghaladja, maximális 10 pontot, akinél nem éri el, 0 pontot kap. Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározottaktól eltérően írta elő ajánlatkérő a dokumentáció II.16. pontjában a pontozást, illetve az értékelési módszert.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő a dokumentáció II.16. pontjában előírta, hogy ajánlattevő feladata, hogy a közreadott szempontokat felhasználva vállalkozási szerződéstervezetet készítsen, amely a nyertes ajánlattevő és ajánlatkérő között szerződéskötési tárgyalások alapját fogja képezni.
A Kbt. 27. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni az egyik eljárásfajtáról a másikra.
Ajánlatkérő a fenti elő írásával, azaz a szerződéskötési tárgyalással a nyílt eljárás szabályaitól eltérően a tárgyalásos eljárás szabályait kívánja alkalmazni. Ezt a hivatkozott törvényhely kifejezetten tiltja, ezért ezzel az elő írásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 27. § (1) bekezdését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasítja, a c) pontja alapján megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzés folyamán hozott jogszabálysértő döntéseit és a d) pontja alapján megállapítja a rendelkező részben meghatározott jogsértések megtörténtét, továbbá az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költség vetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntő bizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdés alapján módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a jogsértő eljárást lezáró döntés megsemmisítésével, valamint a dokumentáció jogsértő részeinek megsemmisítésével adja meg ajánlatkérő számára a lehetőséget, hogy az adott közbeszerezési eljárásban a körülményeket mérlegelve jogszerűen dönthessen.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős szervezettel, illetve személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által a Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján elkészített belső felelősségi rendet szabályozó irat alapján nem volt megállapítható egyszemélyi felelősség, ezért e körben bírság kiszabására sem került sor.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 23.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos