KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3738/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.118/9/2004.
Tárgy: a Fehér Ablak Kft. jogorvoslati kérelme a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Fehér Ablak Kft. (8000 Székesfehérvár, Budai út 61-63., képviseli: dr. Szabó Kálmán ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Dr. Koch L. u. 16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézménye (9026 Győr, Kálóczy tér 9-11., képviseli: dr. Döme Balázs ügyvéd, 9021 Győr, Aradi vértanúk útja 13. I/13., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Győr, Liezen-Mayer úti orvosi rendelő felújításának III. üteme, nyílászárók cseréje, várótermek kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdését és ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 31-i 52. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban 9531/2003 szám alatt.
Részajánlat tételi lehetőség nem volt, de a többváltozatú ajánlattételt megengedte ajánlatkérő.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján fogja elbírálni.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek megvásárlása az ajánlatadás feltétele volt. Az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazta az "Ajánlati feltételek"-et, melynek utolsó oldalán kerültek felsorolásra a vállalkozói ajánlattételhez szükséges mellékletek. Ennek a 9. pontja szerint a "Vállalkozási szerződéstervezet, kitöltve, aláírás nélkül!"
Az ajánlati dokumentáció továbbá tartalmazta a nyilatkozatmintákat, külön az ügyeleti traktus és külön az emeleti nyílászárók cseréjéhez tartozó költségvetéseket főösszesítőkkel, a műszaki terveket és a vállalkozási szerződéstervezetet.
A szerződéstervezet 3. pontja szerint a vállalkozói díj fix összegű átalányár. A tervezet 5. Műszaki feltételek cím 5.6. pontjában ajánlatkérő többek között előírta, hogy pótmunkán azon munkavégzés értendő, mely sem az ajánlati tervekben, sem a költségvetésben nem szerepel. A pótmunkát vállalkozó az ajánlatában szereplő árakon végzi el.
A szerződéstervezet 9.1. pontjában kerültek felsorolásra azok a mellékletek, amelyek a szerződés szerves részét képezik és azzal együtt kezelendők. Ezek az alábbiak:
- műszaki pénzügyi ütemterv,
- költségvetések,
- minőségbiztosítási, mintavételi terv,
- műszaki átadás-átvételi eljáráshoz átadandó dokumentumok jegyzéke.
A 2004. február 10-i ajánlattételi határidőig ajánlatot tettek: a kérelmező, az ABLAKCENTRUM Kft., az INTEGRÁL ALKÁN Kft., a SZIGMA HUNGÁRIA Kft., a PROFI ABLAK Kft., és a PLASTMO-BALATON Kft. Ajánlatkérő hiánypótlást rendelt el három ajánlattevő esetében. A hiánypótlást követően bizottság értékelte az ajánlatokat.
Az eredményhirdetés 2004. február 19-én volt. Az összegzés szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra a PLASTMO-BALATON Kft. tett ajánlatot, így őt nyilvánították az eljárás nyertesévé.
Kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánították, mert az általa benyújtott ajánlat nem tartalmazta az ajánlati dokumentáció részét képező részletes árazott költségvetést és a költségvetési főösszesítőt. Kérelmezőt erről a döntésről ajánlatkérő 2004. február 19-én írásban értesítette.
Kérelmező 2004. február 25-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál.
Jogorvoslati kérelmében kéri a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a még meg nem kötött szerződés megkötésének a megtiltását, valamint jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Indoklásként előadja, hogy ajánlatkérő arról tájékoztatta kérelmezőt, hogy ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert nem tartalmazza az ajánlati dokumentáció részét képező árazott költségvetést és költségvetési főösszesítőt és ezek pótlására a törvény nem ad lehetőséget. Ajánlatkérő egyösszegű átalányáras szerződésre kért ajánlatot, nem kérte a költségvetés részletes árazását és a költségvetési főösszesítőt, ezért kérik annak a megállapítását, hogy az ajánlatkérő olyan szempont szerint döntött, amely az ajánlati felhívásban nem szerepel. Álláspontjuk szerint a részletes árazott költségvetés kitöltése leírtan sem elvárt nem volt és annak megkövetelésének sincs valós indoka. A részletezett költségvetés becsatolása célszerűtlen és értelmetlen, ha egyösszegű ajánlatot kérnek.
Kérelmező a 2004. március 18-án megtartott tárgyaláson kérelmét kiterjesztette, mivel álláspontja szerint egyik ajánlattevő sem csatolt minőségbiztosítási, valamint mintavételi tervet, ezért mindegyik ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett. Ezt a tényt a tárgyaláson tudta meg ajánlatkérő előadásából. Álláspontja szerint ajánlatkérő kötve van az ajánlati felhíváshoz, tehát azok az ajánlatok, amelyek nem tartalmazzák a minőségbiztosítási, illetve mintavételi terveket, érvénytelenek. Kéri annak Döntőbizottság általi megállapítását, hogy ajánlatkérő fentiek miatt megsértette a Kbt. vonatkozó előírását.
Észrevételt tett ajánlatkérő, melyben előadta, hogy az ajánlati dokumentáció tartalmazta a vállalkozásiszerződés-tervezetet, a költségvetési főösszesítőt és a beárazandó részletes költség vetést is. A költségvetés tartalmazza a beépíteni kért nyílászárók műszaki paramétereit, mennyiségét, valamint azon munkák felsorolását, melyet a felújítás során el kell végezni. Mindezen tételekre kérték az árajánlatot, amelyek összesített eredménye adja az ajánlati árat. Álláspontjuk szerint a költségvetés nem melléklet, hanem maga az ajánlat, melyhez csatolni kellett a dokumentációban felsorolt mellékleteket. Ajánlatkérő vitatja, hogy a költségvetés és a főösszesítő benyújtásának a megkövetelése indokolatlan lenne. E nélkül az ajánlatból annak tartalmi elemei nem állapíthatók meg. Előadja, hogy a vállalkozási szerződés szerint a költségvetés egyben a szerződés mellékletét is képezi, annak részeként, azzal együtt kezelendő. Álláspontja szerint az elvégzett munkát mennyiségileg és műszakilag csak abban az esetben lehet ellenőrizni, ha ismert és bizonyítható, hogy az ajánlat milyen tartalmi elemekkel rendelkezett. Ajánlatkérő nem vállalhatja fel a kockázatát annak, hogy jogvita esetén bizonyítási nehézségekkel küzd azt illetően, hogy a szerződésnek mi a felek által kölcsönösen elfogadott műszaki tartalma. Előadja, hogy kérelmező kivételével valamennyi ajánlat tartalmazza a költségvetést és a főösszesítőt. Álláspontjuk szerint csak ez garantálja, hogy az ajánlatok egymással összehasonlíthatók legyenek, s egyenlő feltételek biztosítása mellett hirdessen ajánlatkérő eredményt.
A tárgyaláson felmerült új jogorvoslati kérelmi elemmel kapcsolatban kijelentette, hogy a dokumentáció 9.1. pontjában a minőségbiztosítási, és mintavételi terv megkövetelése adminisztrációs hiba folytán maradt benne az iratban. Ennek meglétét nem vizsgálták egyik ajánlattevőnél sem, tehát nem ezért nyilvánították kérelmező ajánlatát sem érvénytelennek. A helyszíni bejárás során, illetve később írásban sem tettek fel ajánlattevők kérdést a mintavételi, illetve minőségbiztosítási tervvel kapcsolatban, ezért nem is vették észre, hogy a dokumentációban szerepel ez a kitétel. Elismerte, hogy egyik ajánlatban sem található minőségbiztosítási és mintavételi terv. A szerződés 9.1. pontjába felsorolásra került csatolandó mellékletek közül számukra a legfontosabb a költségvetés volt, mert ennek alapján ellenőrizhető a műszaki tartalom, ezért ennek a meglétét vizsgálták.
Kijelentette, hogy az érvényesség körében javaslattevő bizottság járt el és tette meg a döntéshozó felé javaslatát. A döntéshozó az érvényesség, érvénytelenség megállapításával kapcsolatban nem folytatott vizsgálatot, csak az eljárás nyerteséről döntött.
A tárgyaláson bejelentették, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötték.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint részben helyt ad.
Kérelmező ajánlatkérő döntését azért sérelmezte, mert ajánlatukat érvénytelenné nyilvánította. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő nem kérte a költségvetés részletes árazását és a főösszesítőt, hanem egyösszegű átalányáras szerződésre kért ajánlatot.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban lévő szerződéstervezet - melyet kitöltve kellett az ajánlathoz csatolni - 3. pontja szerint a vállalkozás díja fix összegű átalányárat írt elő. A szerződéstervezet 9.1. pontja tartalmazza azokat a mellékleteket, amelyek a szerződés szerves részét képezik és azzal együtt kezelendők. Itt írta elő ajánlatkérő azt, hogy a "költségvetések"-et is mellékelni kell, amelyek a szerződés szerves részét képezik és azzal együtt kezelendők. A dokumentáció tartalmazta az árazatlan költségvetéseket és főösszesítőket, és mivel az előírás szerint a szerződést kitöltve kellett az ajánlathoz csatolni, így értelemszerű, hogy a szerződés részeként kezelt költségvetéseket is kitöltve tartalmaznia kellett az ajánlatnak. Ezt támasztja alá a vállalkozási szerződés 5.6. és 5.8. pontja is. Az 5.6. pontban abban állapodnak meg a felek, hogy a teljesítés során megrendelt pótmunkát vállalkozó az ajánlatban szereplő árakon végzi, az 5.8. pontban pedig abban, hogy a műszaki tervtől eltérő anyagok és szerkezetek beépítése esetén a vállalkozói díjkülönbözetről a felek az 5.6. pontban rögzítettek szerint járnak el. Megállapítható tehát, hogy úgy a pótmunkák, mint a helyettesítő anyagok, ill. szerkezetek esetében az elszámolás alapja az adott költségvetési tétel szerinti egységár.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben a részletes költségvetés megkövetelése nemcsak formai előírás volt, hanem a szerződés egészének, illetve egyes pontjainak teljesíthetőségéhez tartalmilag is megkövetelt feltétel volt. A későbbi jogviták szempontjából ajánlatkérő részéről adott esetben az egyösszegű ajánlatkérés esetében sem célszerűtlen a részletes költségvetés megkövetelése. Kérelmező ajánlata a kitöltött vállalkozási szerződést tartalmazza, azonban az annak részeként kezelendő költségvetéseket nem. Ezért az ajánlata nem felel meg a dokumentáció feltételeinek. Így ajánlatkérő helyesen döntött, az ajánlat érvénytelen.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező ajánlatát érvénytelennek és ezért jogszerűen zárta ki az eljárásból, erre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A kérelmező tárgyaláson előterjesztett kérelme szerint mindegyik ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mivel egyik ajánlattevő ajánlata sem tartalmazta a minőségbiztosítási és mintavételi tervet.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentációban található szerződéstervezet 9.1. pontjának harmadik francia bekezdésében ajánlatkérő megkövetelte mellékletként a minőségbiztosítási, mintavételi tervet is, amely szintén a szerződés szerves részét képezi és azzal együtt kezelendő. A 9.1. pont négy francia bekezdésben sorolta fel a kötelezően csatolandó mellékleteket. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem található egyetlen utalás sem arra, illetve a helyszíni bejáráson sem hangzott el az, hogy ezen megkövetelt mellékletek közül a minőségbiztosítási és mintavételi tervet ajánlatkérő a későbbiek során nem fogja kérni. A felsorolt mellékletek között a becsatolás követelménye szempontjából fontossági sorrend nem állítható fel. Ajánlatkérő a 9.1. pont második francia bekezdésben meghatározott költségvetések hiánya miatt nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelenné. A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérő kötve van az ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában meghatározott feltételekhez. Attól a későbbiek során csak a Kbt. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett térhet el. Jelen eljárásban ajánlatkérő az ajánlati felhívását, illetve a dokumentációját nem módosította. Ezért ajánlatkérő kötve maradt az ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában meghatározottakhoz. Ennek ellenére az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során eltért a dokumentációban általa meghatározottaktól, mivel a felsorolt csatolandó mellékletek közül csak a költségvetés meglétét vizsgálta.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését, mivel a dokumentáció szerződéstervezetének 9.1. pontjának harmadik francia bekezdésében előírt mellékletek mindegyike meglétének vizsgálatától eltekintett.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemet elutasítja, a d) pontja alapján megállapítja a rendelkező részben meghatározott jogsértések megtörténtét, továbbá az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költség vetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra is tekintettel volt, hogy a jelen beszerzés nyertesének ajánlati ára 6 416 765 Ft.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős szervezettel, illetve személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által a Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján elkészített belső felelősségi rendet szabályozó irat alapján nem volt megállapítható egyszemélyi felelősség, a jogszabálysértő döntést bizottság hozta meg, ezért e körben bírság kiszabására sem került sor.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 25.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos