KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3740/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.120/9/2004.
Tárgy: a Pro Regio Kht. jogorvoslati kérelme a Miniszter elnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. (1052 Budapest, Városház u. 7., képviseli: dr. Szakál Róbert ügyvéd, 1111 Budapest, Bartók Béla út 56., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., nevében eljár: Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Közbeszerzési Igazgatósága, 1054 Budapest, Báthori u.12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Nemzeti Civil Alapprogram fejezeti kezelésű célelőirányzatával kapcsolatos kezelői tevékenység ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. december 31-én, a Közbeszerzési Értesítő 52. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körében többek között az alábbiakat:
"azoknak a szakembereknek a bemutatása szakmai önéletrajzuk csatolásával (amely tartalmazza a képzettségüket, szakmai gyakorlati idejüket), valamint iskolai végzettséget, képzettséget igazoló okiratok másolatban történő csatolásával, továbbá a gyakorlati tapasztalatukat részletesen bemutató nyilatkozattal, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe".
A 11. b) pont szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között: alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik legalább 2 fő irodai alkalmazottal, akik legalább középfokú végzettséggel és 1 éves gyakorlattal rendelkeznek.
A felhívás 16.11. pontjában ajánlatkérő hiánypótlásra lehetőséget adott a Kbt. 44. és 46. §-ai szerinti igazolások vagy nyilatkozatok utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására.
Az ajánlati felhívás 16.8. pontja tartalmazta az ajánlat beadási formájára vonatkozó alábbi előírásokat, melyeket a dokumentációban megismételt: "az ajánlatokat cégszerűen aláírva, 4 példányban (1 eredeti és 3, az eredetivel mindenben azonos tartalmú másolati példány), roncsolásmentesen nem bontható kötésben, folyamatos lapszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva".
Az ajánlattételi határidőre, 2004. február 10-re kérelmezőn kívül a Magyar Államkincstár nyújtotta be ajánlatát.
Kérelmező ajánlatának 118. oldalán csatolta Farkas Piroska nyilatkozatát szakmai tapasztalatairól, melyben a szakmai gyakorlati időt illetően az alábbi adatok szerepeltek:
- 1999. március-1999. május,
- 2002. szeptember-2002. november,
- 2003. szeptember-
2004. február 19-én ajánlatkérő értesítette kérelmezőt, hogy az ajánlatában csatolt iratok alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére tekintettel arra, hogy nem igazolta 1 fő irodai alkalmazott egyéves gyakorlatát. Tájékoztatta kérelmezőt arról, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszából kizárja.
Ajánlatkérő a 2004. március 1-jei eredményhirdetésen a Magyar Államkincstár nyertességét kihirdette, majd március 9-én a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2004. február 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet 2004. március 3-án kiegészített. Kérte a kizárására vonatkozó, továbbá az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését, és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az általa a műszaki alkalmasság körében csatolt nyilatkozat vonatkozásában ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.11. pontjában foglaltak ellenére jogsértő módon nem adott lehetőséget a hiánypótlásra. Álláspontja szerint az ajánlatában csatolt nyilatkozatot tévesen állította ki, így az alkalmatlanságát eredményező hiba mint formai hiányosság hiánypótlás során pótolható lett volna. Előadta, hogy egyrészt az általa a Döntőbizottsághoz benyújtott, pontosított okiratokból megállapítható, hogy a megjelölt irodai alkalmazott a nyilatkozatban foglaltaktól eltérően ténylegesen rendelkezik az egyéves gyakorlati idővel. Másrészt sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe az ajánlat beadásának időpontja és az eredményhirdetés közötti időszakot, mely időszak alatt az alkalmazott munkaviszonya fennállt, s ezen időszak figyelembevételével is meghaladta a gyakorlati idő az alkalmassági szempontként megjelölt egy évet. Kérte továbbá annak vizsgálatát, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatának valamennyi oldala hitelesítve van-e, és amennyiben nem, kérte annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen. Álláspontja szerint valamennyi közbeszerzési eljárásban fennáll az ajánlattevőknek azon kötelezettsége, hogy az ajánlat minden oldalát hitelesítsék.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta a kizárásra és a nyertes megállapítására vonatkozó döntését, és kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanságra való hivatkozással.
Előadta, hogy kérelmező ajánlatának 118. oldalán található nyilatkozat alapján az irodai alkalmazott összesített gyakorlati ideje 11 hónap 12 nap, tehát az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági kritériumnak nem felel meg. Előadta, hogy az ajánlatba csatolt, a gyakorlati idő igazolására kiállított nyilatkozat vizsgálata során a megjelölt hónapokat teljes hónapként vette figyelembe, azonban a jelenleg fennálló munkaviszonyra vonatkozó gyakorlati időt csak az ajánlat beadásának napjáig fogadhatta el.
Előadta, hogy az ajánlatkérő a kérelmező által becsatolt iratokból köteles megállapítani az alkalmasságot, kérelmező az ajánlatában szereplő adatok helytállóságáért felelősséggel tartozik, így az elírásra vonatkozó hivatkozás megítélése szerint nem elfogadható.
A nyertes ajánlat vonatkozásában előadta, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan elő írást, hogy ajánlattevő köteles minden oldalt szignálni. Formai követelményként e körben csak a cégszerű aláírást, a folyamatos lapszámozást és a tartalomjegyzéket írta elő, e feltételeknek a nyertes ajánlat megfelelt, így az ajánlat érvényes volt.
Egyéb érdekelt észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban is és a dokumentációban is előírta a műszaki alkalmasság igazolása körében az alkalmatlanná minősítés szempontjai között, hogy ajánlattevőnek rendelkeznie kell 2 fő irodai alkalmazottal, akiknek 1 éves gyakorlatát igazolnia kell. Kérelmező ajánlatában megjelölt egyik irodai alkalmazott nyilatkozatában az igazolt gyakorlati idő az ajánlat beadásának napjáig csak 11 hónap és 12 nap, tehát a nyilatkozat nem felelt meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, melynek következtében az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon érvelését, hogy a nyilatkozat tartalmazta az 1 év gyakorlati idő igazolását, mert ajánlatkérőnek az ajánlat beadása és az eredményhirdetés időpontja között eltelt időt is figyelembe kellett volna vennie. Ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a nyilatkozat alapján az ajánlat beadásának időpontjában fennálló állapotot vizsgálta tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás feltételeinek az ajánlat beadásakor az ajánlattevőnek már meg kell felelnie.
Nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmezőnek arra való hivatkozását sem, hogy a nyilatkozatot a valóságtól eltérően töltötte ki, s az a kijavított formában már megfelel a felhívás előírásainak, és ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor nem biztosított hiánypótlási lehetőséget a számára.
A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy az ajánlattevő felelőssége, hogy ajánlatát tartalmi szempontból is megfelelően készítse el. Elírásra való hivatkozással utólagos javításra a Kbt. nem biztosít lehetőséget.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlattevő által csatolt nyilatkozat tekinthető-e formailag hiányosnak.
E tekintetben a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy kérelmező nyilatkozata nem volt hiányos, tartalmazta az irodai alkalmazott szakmai tapasztalatait a munkahelyek és az időszakok megjelölésével. Kérelmező a nyilatkozat tartalmának megváltoztatását, a gyakorlati idő időtartamának két hónappal hosszabb időtartamban történő megjelölését kívánta volna, mely nem formai hiányosság pótlása. A Döntőbizottság állás pontja szerint a Kbt. idézett rendelkezése értelmében a kérelmező által benyújtott nyilatkozat vonatkozásában hiánypótlásnak nem volt helye. Ajánlatkérő tehát nem járt el jogsértő módon akkor, amikor hiánypótlás nélkül a kérelmező alkalmatlanságát megállapította és a kizárásáról határozott. Fentiek alapján a Döntőbizottság ezt a kérelmi elemet mint megalapozatlant elutasította.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, amennyiben az ajánlat valamennyi oldalát ajánlattevő nem hitelesítette.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott formai követelményeknek kell eleget tennie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan formai követelményt, hogy az ajánlat minden oldalát hitelesíteni kell.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az érvelését, hogy valamennyi közbeszerzési ügyben általános gyakorlat az ajánlatok oldalankénti hitelesítése. A Kbt. az ajánlatok benyújtásának formai követelményeire azt az előírást tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban határozhatja meg azokat, ezzel a formai előírások meghatározását az ajánlatkérőre bízza. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő az ajánlat minden oldalának hitelesítését, ezért megalapozatlan kérelmező a nyertes ajánlatának formai hiányosságára vonatkozó kérelme is.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 19.
Dr. Telek Katalin s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos