KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3745/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.74 /25/2004.

Tárgy: az OCÉ-Hungária Kft. I. r. és az EURO-PROFIL Szerviz Kft. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az OCÉ-Hungária Kft. (1135 Budapest, Hun u. 2., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és az EURO-PROFIL Szerviz Kft. (1173 Budapest, Határhalom u. 4., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által a Pénzügyminisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., postacím: 1369 Budapest, Pf. 481, a továbbiakban: ajánlatkérő), "fénymásoló- és nyomtatókonszolidáció a Pénzügyminisztérium területén" tárgyú beszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján folyamatban levő jogorvoslati eljárásban az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást indító ajánlati felhívását és azt követő döntéseit. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft (azaz kettőmillió forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg az I. r. kérelmező részére 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a központosított közbeszerzési eljárás, ajánlatkérő beszerzési eljárása iratai és a felek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (későbbiekben Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) 2002. december 18-án indította meg részvételi felhívás közzétételével a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó és ahhoz önként csatlakozó intézmények analóg és digitális másoló- és sokszorosító-, valamint multifunkcionális gépekkel történő ellátása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése technológiai know-how platformonkénti részteljesítésekben az 1054/2000. (VI. 20.) kormányhatározat normatíváira alapulóan, a szerződés teljes időszaka alatt.
A részajánlat tételét technológiai know-how platformokon lehetővé tette. A teljesítés határidejét a szerződés megkötésétől 2004. június 30-ig terjedő időtartamban állapította meg.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága ajánlati felhívásában és dokumentációjában határozta meg beszerzése pénzügyi, gazdasági és műszaki specifikációját. Rögzítette a dokumentáció 6. oldalán, hogy "a keretszerződések tartalmazzák majd az adott szállító által forgalmazható másoló- és sokszorosítógépeket, valamint a kiegészítőket, kellékeket és ezek értékét. Ezen termékek és áraik a keretszerződésben meghatározottak szerint változhatnak. A szállítói termék és árlistáknak a szerződés időtartama alatt a nyilvános szállítói központosított közbeszerzési weboldalakon szabadon hozzáférhetőnek kell lenni.
Rendelkezett arról "Projektár" címszó alatt, hogy "ha az intézmény (vevő) által tervezett beszerzés összetettebb, a vevő kérhet, a szállítónak lehetősége van többletszolgáltatásokat (az árak megváltozatása nélkül) vagy akár alacsonyabb árakat (projektár) ajánlani. Projektár kizárólag a legalább öt alapkészülék és a hozzá rendelhető kiegészítők bármelyikének vagy a minimum nettó 10 000 000 Ft átadási áron (végleges, számlázási áron) kalkulált egyszeri megrendelés esetén alkalmazható. Projektmegrendelések létrejöttéhez az intézmény (vevő) és a szállító - a keretszerződés feltételeinek megtartásával - egyedi szerződést köt, amelynek feltételeiről a vevő és a szállító köteles (a szállítási feltételek meghatározását követően, de a szerződés megkötését megelőzően) írásban tájékoztatni a beszerzőt".
A központosított közbeszerző pontosan meghatározta a tájékoztatás tartalmát kiterjedően alapgépekre, kiegészítőkre, ár és terméklista megnevezésére, árakra, rögzítette továbbá a 2. pontban, hogy "az alapgép és kiegészítőinek projektárba nem tartozó további szolgáltatás megnevezését, leírását (amennyiben azt a keretszerződéses szervizárlistája nem tartalmazza), az alkalmazott (átadási árhoz viszonyított kedvezmény mértékét %-ban kifejezve, valamint projektárat".
A központosított beszerző rögzítette a dokumentáció 10. oldalának 2.1. b) pontjában az általános műszaki követelmények között, hogy a platform termékei feleljenek meg minimum 6 normatívának az alábbiak közül:

C-01-02-01 C-01-01-01
C-01-02-02 C-01-01-02
C-01-02-03 C-01-01-03
C-01-02-04 C-01-01-04
C-01-02-05 C-01-01-05
C-01-03-01 C-01-01-06
A-03-00
(dokumentáció szerint)		 C-01-01-07
C-01-04-01 C-05-00

 A központosított beszerző meghatározta a termék fogalmi körét az alábbiak szerint: "A termékek alatt értjük az alapkészülékeket, az ezekhez rendelhető platformra jellemző kiegészítőket, upgrade-elemeket (pl. finiser, hálózati kártya stb.), kellékanyagokat (toner, starter, fényhenger, festékező modul stb.), valamint a nevesített szolgáltatáscsomagokat (mint például a karbantartás, pénzügyi termék- és szolgáltatás-finanszírozás stb.)".
Az általános gazdasági követelmények között rögzítette, hogy: "Maximum 5 éves, a 125/1996. (VI. 24.) kormányrendelet hatálya alá tartozó intézmények pénzügyi lehetőségeihez igazított termék- és szolgáltatás-finanszírozási módozatok (mint például a teljes körű szerviz, bérlet, lízing, outsourcing) szerepeltetése".
A központosított beszerző követelményként támasztotta a termékre, szolgáltatásokra vonatkozóan "Magasabb szintű szolgáltatások" címszó alatt "ajánlatkérő megköveteli a bérleti konstrukció termék és ártábla szerinti megajánlását, és elvárja a másolós piacra jellemző minden olyan szolgáltatás megajánlását, amely a beszerzés, karbantartás vagy üzemeltetés költségcsökkentését teszik lehetővé. Ajánlattevő mutassa be (maximum 4 oldalban) az általa alkalmazottakat, valamint azok kalkulációs sémáit".
A központosított beszerző 2003. március 21-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését részenként, összesen 10 részteljesítésre az alábbiak szerint: "Minolta részteljesítésre: Colorspectrum Kft., OCÉ részteljesítésre: OCÉ Hungária Kft., Toshiba részteljesítésre: Technotrade Informatika Rt., Ricoh részteljesítésre: Ricoh Hungary Irodaszerek Kft., CANON részteljesítésre: Műszertechnika Rendszerház Kft., Delta Elektronik Kft., SHARP részteljesítésre: Selectrade-Computer Kft., Kyocera-Mita részteljesítésre: Trendex Holding Rt., Panasonic részteljesítésre: Trendex Holding Rt., Konica részteljesítésre: Euro-Profil Szerviz Kft., Xerox részteljesítésre: Xerox Magyarország Kft. és még kilenc megjelölt ajánlattevő".
A központosított beszerző meghatározta részteljesítésenként a rendelkezésre álló keretösszeget, ameddig kielégíthetők a beszerzési igények.
A központosított beszerző 2003 márciusában kötötte meg a nyertesekkel a keretszerződéseket. A keretszerződések tartalma azonos volt, az eltérés a megkötött keretszerződések között, azok mellékleteiben volt, melyek tartalmazták az egyes ajánlattevők ajánlatának ártábláit, illetve ajánlatuk vonatkozó részeit.
A keretszerződés 2. pontjában kikötötték, hogy a központosított közbeszerzés személyi hatálya alá tartozó szervezetek, intézmények egyoldalú jognyilatkozattal, illetőleg a megrendelések teljesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerült intézményspecifikus igények esetén a jelen keretszerződési feltételeket megtartva a minősített szállítóval megkötendő egyedi szerződés útján jogosultak a nyertes termékekre, illetőleg a nyertes minősített szállító által opcionálisan megajánlott kiegészítésekre, bővítésekre, változatokra stb. vonatkozó beszerzéseiket megvalósítani. Rögzítették a keretszerződések 11.1. pontjában, hogy a keretszerződés tárgya analóg és digitális másolástechnikai eszközök szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése azzal, hogy a konkrét termékek és árak, a nyújtandó minimális kedvezmény mértékét, valamint a termékek műszaki specifikációját a keretszerződés pontosan meghatározott melléklete tartalmazza. A keretszerződések IV. 3. pontja szerint, amennyiben a megrendelésekben speciális intézményi igények fogalmazódnak meg, ezek kielégítését is vállalja a minősített szállító. A speciális igények kielégítése is a keretszerződés szolgáltatási ár- és kedvezményrendszere alapján történik, az ezt meghaladó igények esetén minősített szállító vevővel egyedi szerződést köt. A központosított beszerző kikötötte a keretszerződés VI. 3. pontjában, hogy termékváltás/újtermék-bejelentés nem tehető az analóg termékek egyik kategóriájában, továbbá a szolgáltatások esetén sem. Egyébként a termékváltás/új termék bevezetése az aktuális árlista benyújtásával és annak engedélyezésével történhet.
A keretszerződés VII. 5. pontja dokumentációval azonosan tartalmazza a projektárra vonatkozó előírásokat.
Rögzítették a keretszerződés IX. 5. pontjában, hogy a vevő és a minősített szállító a meghatározottaktól eltérő, a szolgáltatás és ellátás jellegének megfelelő ütemezésű, határidejű vagy halasztott fizetésben is megállapodhat.
A Canon részteljesítésre a Műszertechnika Rendszerház Kft.-vel és a Delta Elektronik Kft.-vel megkötött keretszerződés 2. számú melléklete tartalmazza a termékártáblában az alapgépeket, kiegészítőket, kellékeket, a szervizszolgáltatást és a teljes körű üzemeltetési szolgáltatást. A 12. számú melléklet vonatkozik a vevők által választható magasabb szintű szolgáltatásokra (egyedi dokumentumkezelési rendszerek, egyéb szolgáltatások, finanszírozások), azok leírására és áraira. Ennek keretében rögzítésre került: "az ajánlattevő által biztosított Outsourcing konstrukciók esetében a vevők az elkészített dokumentumok után példányonként fizetnek. A vevők által fizetendő szolgáltatási díjért cserébe az ajánlattevő biztosítja az összes szükséges berendezést, kellékanyagot, műszaki szolgáltatást, valamint igény esetén a másolópapírt, illetve a feladatok ellátásához szükséges személyzetet". Közölte a 107. oldalon, hogy a konstrukció árképzése egyedi, a fizetendő díj arányos az elkészített másolatok/nyomatok számával.
A bérleti konstrukció esetében került konkrétan meghatározásra a fizetendő ár, havi díj.
A Toshiba részteljesítésre a Technotrade Informatika Rt.-vel kötött keretszerződés termékártáblája az alapgépeket, a kiegészítőket és a szervizszolgáltatást tartalmazza.
Xerox részteljesítésre a Xerox Magyarország Kft. és társai minősített szállítóval kötött keretszerződés termék ártáblája az alapgépeket, a kiegészítőket, a szervizszolgáltatást, a teljes körű üzemeltetési szolgáltatást tartalmazza. A szolgáltatások között feltüntette még az analízistámogatást, a megoldáskonzultációt, bérleti konstrukciót.
Ricoh részteljesítésre a Ricoh Hungary Irodaszerek Kft.-vel kötött keretszerződés termékártáblája az alapgépeket, a kiegészítőket, a szervizszolgáltatást, a teljes körű üzemeltetési szolgáltatást tartalmazza. Emellett az egyedi szolgáltatások leírása körében részletezésre került a tartós bérleti konstrukció a havi bérleti díj kiszámításának közlésével együtt. E körben választhatóként határozta meg a Facility Managementet is, mint a bérlet és a teljes körű üzemeltetési rendszer egy még magasabb szintű változatát, amikor nemcsak berendezés, hanem emberi erőforrás kihelyezése is megvalósul, különösen házon belüli sokszorosítónál ajánlották. E konstrukcióhoz árat, alkalmazási feltételeket nem adtak meg.
OCÉ részteljesítésre az OCÉ-Hungária Kft.-vel kötött keretszerződés termékártáblája az alapgépeket, a kiegészítőket, a szervizszolgáltatást és a bérleti szerződés általános feltételeit foglalja magában; az utóbbi nem tartalmaz árat, illetve árkonstrukciót.
Ajánlatkérő 2003. december 18-án küldte ki "Ajánlati felhívás fénymásoló- és nyomtatókonszolidáció a Pénzügyminisztérium területén" megnevezésű felhívását és dokumentációját a Danka Magyarország Kft., az Infocopy Kft., a Canon Hungária Kft., a Technotrade Informatikai Rt., a Lexmark Kft., a Xerox Magyarország Kft., a Ricoh Hungária Kft., az OCÉ-Hungária Kft. és a Trendex Holding Rt. részére.
Közölte, hogy a Pénzügyminisztérium (továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatot kér nyomtatási, valamint fénymásolási igényeinek központosított szolgáltatás keretében történő kielégítésére, az MKGI által korábban lebonyolított központosított közbeszerzési keretszerződésen belül. Kikötötte az 1.2. pontban, hogy a pályázaton az MKGI-vel keretszerződést kötött beszállítók, illetve a keretszerződésben nevesített szállítóik vehetnek részt. Rögzítette a 2. pontban az ajánlatkérés tárgya vonatkozásában, hogy: "ajánlatkérő célja, hogy az ajánlatkérő által megjelölt működési területen a jelenlegi nyomtató/fénymásoló/faxok/szkennerek helyett egy nyilvántartási, üzemeltetési és költség szempontból is hatékonyabb, újabb és korszerűbb működési mód kidolgozására kér javaslatot garantált minőségi szintű outsourcing szolgáltatás keretében".
Ajánlatkérő a 2.1. pontban határozta meg az ajánlattevő feladatát. Közölte, hogy részletes szakmai és kereskedelmi ajánlatot vár az ajánlattevőktől az erőforrás-kihelyezés szolgáltatás kialakítására és működésére, és meghatározta annak fő jellemzőit. Az 5/28. oldalon határozta meg táblázatos formában az MFD1, MFD2, MFD3 Speciális, Nyomdai2, Nyomdai2 (alternatív), Színes 1 funkcióra a követelményeit többek között: fekete/fehér minimum lap/perc, méretkezelés, színes minimum lap/perc, felbontás dpi, lapadagoló, géptető, duplex, elvárt papírkapacitás, papírtálcák száma szempontok szerint. Előírta, hogy másolatok, nyomatok után eszköztípusonként egy díj legyen megadva, kérte továbbá a költségek részletezését is a beszerzésre, kialakításra, szolgáltatásra.
Közölte, hogy ajánlatot vár meglévő gépparkjának teljes/részleges visszavásárlására.
A szakmai ajánlat vonatkozásában a 2.2.1. pontban előírta, hogy "az erőforrás-kihelyezés és SLA-szolgáltatásra, az eszközparkra, a költségmenedzselő és a központi teljesítménymenedzselő rendszerre az általános szolgáltatási feltételekre és a teljes rendszer kialakítását megvalósító projektre vonatkozó szakmai javaslatokat, mennyiségi és minőségi paramétereket kell megadni". Kérte két referencia bemutatását is. Ajánlatkérő 2.2.1.1.-2.2.1.4.4. pontok között határozta meg a szakmai specifikációs követelményeit. A 2.2.1.5. pontban az elvárt szolgáltatás főbb elemeit és ajánlatkérő elvárásait rögzítette. Ajánlatkérő a 2.2.2. pontban közölte, hogy a kereskedelmi ajánlatnak tartalmaznia kell az eszközárakat, vállalási díjakat, javasolt fizetési konstrukciót, visszavásárlási garanciát és értékét a meglévő eszközparkra. A kereskedelmi ajánlatot három futamidőre kérte megadni erőforrás-kihelyezés szolgáltatásra vonatkozó díjszabás, illetve fizetési konstrukció mellett. Kérte a költségek részletezését az ajánlatban a közölt szempontok szerint.
Előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az MKGI igazolását, nevesített MKGI-alvállalkozókat.
Ajánlatkérő részletesen szabályozta eljárása lefolytatásának menetét. Megadva az ajánlat kötelező tartalmi elemeit, opcionális részként határozta meg a visszavásárlási garanciát ajánlatkérő meglévő eszközparkjára és a kivásárlási garanciát. Ajánlatkérő a 3.1.6. pontban közölte, mely esetekben minősül eredménytelennek az eljárása, többek között abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eljárást indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítja. A 3.1.7. pontban közölte az ajánlatok elbírálása vonatkozásában: "felügyeleti rendszer 50%, ajánlati ár 50%".
Az ajánlati felhívás kiküldését követően több felhívott kérdést intézett az ajánlatkérőhöz.
Az I. r. kérelmező 2004. január 9-én kereste meg az ajánlatkérőt, melyben kifejezésre juttatta, hogy a dokumentáció rendelkezései szerint a beszerzési igényt az MKGI által kötött keretszerződésen belül kívánják megvalósítani, ugyanakkor az eljárási mód és több pont rendelkezése ennek ellentmond. E körben hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő outsourcing szolgáltatás keretében kívánja lecserélni gépparkját, mely szolgáltatás nem volt része az MKGI által kiírt közbeszerzési eljárásnak és így a megkötött keretszerződéseknek sem. A megajánlott termékek lehívásának módja, az ajánlatkérés is ellentétes a keretszerződés 2. pontjával, mely értelmében megrendelés keretében lehet a lehívást realizálni. A dokumentációban az állami normatíváktól eltérő műszaki igényeket, paramétereket fogalmaztak meg. Erre tekintettel kérdezte, hogy egy új eljárásban való részvételre kérték-e fel vagy az MKGI-vel kötött keretszerződés alapján lehívást kívánnak-e érvényesíteni. Amennyiben pedig megrendelést érvényesítenek, miért nem a keretszerződés feltételei szerint teszik. Kérte továbbá - többek között - az értékelési rendszer szempontjainak közlését.
Ajánlatkérő 2004. január 19-én módosította az ajánlati felhívása, dokumentációja tartalmát. Nem kérte az MKGI igazolását, de továbbra is követelményként támasztotta, hogy csak nevesített MKGI-alvállalkozó lehet bevont ajánlattevő, törölte az opcionális részre vonatkozó ajánlattétel lehetőségét.
Ajánlatkérő a feltett kérdésekre válaszolt és rögzítette, hogy "nem új pályázatokat, hanem az MKGI-keretszerződéseket nem sértő projektajánlatokat várunk az ajánlattevőktől. Az MKGI- keretszerződések tartalmazzák az "emberi erőforrás" bevonását, igaz, hogy nem számszerűsítve, a szolgáltatási árakban nem szerepel ez a tevékenység. A keretszerződések tartalma és hatálya ajánlattevőként más és más lehet. Ezt ajánlatkérő az ajánlati felhívás megküldése előtt nem vizsgálta, ezért ajánlattevő kizárólagos felelőssége annak eldöntése, hogy ajánlata nem sérti-e keretszerződését".
Ajánlatkérő, - az I. r. kérelmező kérdésére adott válaszában - közölte, hogy nem új eljárást folytat le, hanem az MKGI- keretszerződés alapján folytatja az eljárását, amennyiben a kérelmező keretszerződése ezt nem tartalmazza, akkor erre a kérelmezőnek nincs lehetősége. Az ajánlati felhívása 2.1. pontjában levő táblázatban használt funkciómegjelölés valóban nem egyezik az 1054/2000. (VI. 30.) Korm. határozatban alkalmazott kategóriamegjelölésekkel. Az egyértelmű megfeleltetés érdekében megadta, hogy
MFD 1 alatt "D2",
MFD2 alatt "D4",
MFD3 SPECIÁLIS alatt "A",
Nyomdai2, illetve Nyomdai2 (alternatív) alatt "D5",
Színesi alatt "A" kategóriákat értünk.
A visszavásárlásra pedig az ajánlati felhívás módosítása következtében nincs szükség.
A Canon Hungária Kft. arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a Canon gyártói platform esetében nem a Canon Hungária Kft., hanem a Műszertechnika Kft. és a Delta Elektronik Kft. kötött szerződést az MKGI-vel.
Az ajánlatkérő közölte a Canon Hungária Kft.-vel, hogy amennyiben ők az ajánlatkérést nem ítélik teljesíthetőnek az MKGI-vel kötött szerződés alapján, de a Canon platformon van olyan szerződési rész, amely alapján ajánlat adható, akkor a Canon Hungária Kft. gondoskodjon arról, hogy az ajánlatkérés feltételeinek megfelelő vállalkozás adjon ajánlatot.
A II. r. kérelmező 2004. február 2-án jelezte az ajánlatkérő felé, hogy tudomására jutott, hogy a Pénzügyminisztérium beszerzése során ajánlattételi felhívással keresett meg beszállítókat a központosított közbeszerzési keretszerződés alapján. Kérte, hogy számára is biztosítsák a beszerzésben való részvétel lehetőségét.
Ajánlatleérő 2004. február 9-i keltezésű levelében arról tájékoztatta a II. r. kérelmezőt, hogy az intézmények nem kötelezhetők arra, hogy minden keretszerződéssel rendelkező gyártó- platformtól ajánlatot kérjenek. Közölte továbbá, hogy amennyiben a most kért ajánlatok alapján nem lesz eredményes az eljárása, úgy kér a II. r. kérelmezőtől is ajánlatot.
Az ajánlatkérő által meghatározott határidőre, 2004. február 6-ra hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a Danka Kft., a Műszertechnika Rendszerház Kft.-Delta Elektronik Kft. (közös ajánlat), a Ricoh Hungary Kft., a Technotrade Informatikai Rt., a Xerox Magyarország Kft. és az I. r. kérelmező. Ajánlatkérő az ajánlatokat 2004. február 9-én felbontotta.
Az I. r. kérelmező 2004. február 2-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, majd hiánypótlást követően D.74/2004. szám alatt indította meg a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság.
A II. r. kérelmező 2004. február 16-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, melyet a Döntőbizottság D.93/2004. szám alatt indított meg. A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.74/2004. szám alatt egyesítette.
Az I. r. kérelmező tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében két ok miatt kérte jogsértés megállapítását.
Az első kérelmi eleme arra vonatkozott, hogy ajánlatkérő nem folytathatja le beszerzési igénye kielégítését központosított közbeszerzési eljárás keretén belül. A központosított keretszerződés alapján csak a keretszerződésben pontosan meghatározott konkrét berendezések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése valósítható meg. Jelen esetben ajánlatkérő beszerzési igénye outsoursing szolgáltatásra vonatkozott, melyet nem tartalmaz a központosított keretszerződés. A központosított közbeszerzési eljárásnak a tárgyát álláspontja szerint termékek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások képezték, az outsoursing önálló szolgáltatási forma, ezért nem tartozik a központosított közbeszerzési eljárás beszerzési tárgyához. Erre a közbeszerzési értékhatár alatt folytathatna le ajánlatkérő beszerzési eljárást, az értékhatár felett viszont köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A második kérelmi elemében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a központosított közbeszerzési eljárás feltételrendszeréhez képest szigorúbban, illetve másként határozta meg a műszaki követelményrendszerét. A központosított közbeszerzési eljárás az állami normatívákat megállapító 1054/2000. (VI. 30.) Korm. határozat előírásain alapult. Ehhez képest ajánlatkérő attól eltérően adta meg igényét, mely kérelmi elemét a 2004. március 3-án benyújtott írásbeli beadványában az alábbiak szerint pontosított:

Ajánlatkérői igény, b) A normatíva előírásai:
i) 1200 dpi felbontás, i) Nincs korlátozva
ii) legalább 6 papírbemeneti tálca, ii) Nincs korlátozva
iii) 5000 lap papírkapacitás, , iii) Min. 1000 lap
iv) A3 + papírméret (305 x 457 mm) , iv) DIN A3 (297 x 420 mm)


Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő beszerzési eljárása sérti az esélyegyenlőség elvét is azzal, hogy egyes esetekben - álláspontja szerint - másolópapírral együtt kérte az ajánlattételt azáltal, hogy a másolás költségének a megadását másolópapírral együtt is értette. A másolópapír-beszerzés más központosított közbeszerzési eljárásban történt, és azon más személyi kör is vett részt.
Hivatkozott továbbá arra, hogy maga az outsourcing kifejezés is mindössze két platform keretszerződésében szerepel, és ajánlatkérő műszaki követelményrendszere alapján csak egy beszállító tehetne eleget az igények kielégítésének.
Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő felhívásának a tartalma nem volt számára egyértelmű, ezért kért tőle tájékoztatást, melyet 2004. január 19-én vett át. Ezt az időpontot jelölte meg tudomásra jutásának időpontjaként. Kérte ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem hívta fel ajánlattételre a beszerzési eljárásában. A II. r. kérelmező is a központosított közbeszerzési eljárás nyertese lett a Konica részteljesítés vonatkozásában, vele is kötött keretszerződést az MKGI. Ajánlatkérő eljárása sérti a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelveket, a verseny tisztaságát, nyilvánosságát és az esélyegyenlőséget. Hivatkozott továbbá arra, hogy 2002. szeptember 30-a és december 2-a között egy berendezésüket térítésmentesen helyezték ki tesztelésre az ajánlatkérőhöz, mely hibátlanul üzemelt. Így ajánlatkérő kizárása a részvételi lehetőségből erre tekintettel sem érthető.
Kérte ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Írásbeli beadványaiban és tárgyalási nyilatkozatában is egyértelműen azt közölte, hogy ajánlatkérő nem folytat le új közbeszerzési eljárást, hanem a központosított közbeszerzési eljárásban megkötött keretszerződések alapján kívánja beszerzési igényét kielégíteni.
Írásbeli észrevételében ismertette az outsourcing lehetséges értelmezését a gyakorlatban, majd taglalta saját ajánlati felhívásának a rendelkezéseit. Tárgyalási nyilatkozatában kiemelte, hogy beszerzési igénye olyan outsourcing szolgáltatásra vonatkozik, mellyel biztosítható az ajánlatkérő teljes igényének (gépek, üzemeltetés, személyi állomány) a kielégítése méghozzá akként, hogy költséghatékonyan valósuljon meg olyan elszámolás, díjfizetés mellett, amely a másolatok számához igazodik. Kérte ugyan felhívásában a költségek részletezését (pl. bérlet, üzemeltetés stb.), ez azonban csak a megalapozott ajánlattétel ellenőrzésére szolgált, ettől függetlenül a másolatok számához igazodó díjfizetéssel kíván megállapodást kötni. Álláspontja szerint a központosított közbeszerzési eljárás kiterjedt az out sourcing szolgáltatásra is, ezt a dokumentáció a termék fogalmánál, illetve a részletezésben tartalmazta. Azt elismerte, hogy általában a központosított közbeszerzési eljárásban a személyi hatálya alá tartozó intézmények igényeinek kielégítése általában a mellékletekben meglevő terméklisták alapján valósul meg. A keretszerződés IV. 3. pontja ugyanakkor lehetőséget ad speciális intézményi igények kielégítésére méghozzá akként, hogy egyedi szerződés megkötésére is sor kerülhet. Ajánlatkérő hivatkozott a keretszerződés VII. 5. pontjára, a projektárra, illetve projektajánlatokra is. E szabályozás alapján szerinte lehetőség van többletszolgáltatásokat is megajánlani és a projekt- megrendelések esetén egyedi szerződést kötni. Megítélése szerint jelen esetben fennállnak a projektajánlat kérésének feltételei, mert ajánlatkérő ötnél több eszközt kíván beszerezni, így kérhet projektárat vagy többletszolgáltatást.
Előadta, hogy beszerzési eljárása indítása előtt nem vizsgálta meg a keretszerződéseket olyan szempontból, hogy mely tartalmaz outsourcing szolgáltatást, de ettől függetlenül csak attól az ajánlattevőtől elégítené ki igényét, akinek a keretszerződése és annak mellékletei alapján erre jogszerű lehetősége van. Konkrétan hivatkozott arra, hogy a Canon gyártói platform keretszerződésének 7. számú mellékletében az egyedi rendszerek, szolgáltatások, finanszírozások körében ismertetésre került, hogy "komplex szolgáltatások biztosítása eszköz és humánerőforrás- kihelyezéssel (outsourcing szolgáltatások)". Továbbá a Ricoh gyártói platform keretszerződésének 8. számú mellékletében a 3. pontban szintén rögzítésre került a Facility Management, mely tartalmazza az emberierőforrás-kihelyezést is.
Közölte, hogy valóban nem szerencsés az ajánlati felhívása egyes részeinek a megfogalmazása, illetve túl is szabályozta beszerzési igénye kielégítését, de tartalmában nem kívánt új közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatok bekérése szervezett tájékozódás és információgyűjtés volt a kiválasztás megalapozásához.
Ajánlatkérő álláspontja szerint műszaki szempontból sem sértette meg a központosított közbeszerzési eljárás szabályait. A központosított közbeszerzési eljárás a vonatkozó állami normatíván alapult, mely az alapkövetelményeket határozta meg. Ehhez képest nem jogsértő, ha többlet műszaki igénye van. A műszaki igénye a keretszerződésekben meghatározott termékekre vonatkozik, továbbá a keretszerződések rendelkezései alapján lehetőség van termékváltásra, és így is megvalósítható beszerzési igénye kielégítése. Így nem fedi a valóságot azon I. r. kérelmezői hivatkozás, hogy csak egy minősített szállító tud a kiírásnak megfelelő berendezést szállítani.
Ajánlatkérő tájékoztatta arról a Döntőbizottságot, hogy beszerzési eljárását a jogorvoslati eljárás során is folytatta, és folyamatosan küldte meg a Döntőbizottság részére az annak során keletkezett iratokat. Ajánlatkérő 2004. február 16-án a benyújtott ajánlatok pontosítására hívta fel az ajánlattevőket, megadva az általános és kiegészítő információkat ahhoz, melynek mellékletét képezte a módosított, a kitöltötten benyújtandó táblázat.
Ebben szintén kérte a díjak, költségek részletezését és a havi díj meghatározását. Két esetben a bruttó FF, illetve színes nyomat A/4-es lapra vetített költségénél kérte papírral megadni az ajánlatot, melyhez zárójelben hozzáfűzte, hogy nem kötelező. Ez szintén tartalmazza az outsourcingot és az emberi erőforrást is.
Írásbeli észrevételében kiemelte, hogy 2004. február 16-án módosította felhívása specifikációját is, mely szerint nem szükséges már 8000 lap kapacitás, és ennek megfelelően módosul a papírtárcák száma is.
Ajánlatkérő részére újabb kérdéseket tettek fel, melyeket megválaszolt. Ennek során azt a tájékoztatást adta, hogy beszerzési igénye nem vonatkozik papírbeszerzésre, csak tájékoztató jelleggel kérte, hogy papírral együtt is adják meg a költséget, de ezt sem kötelező jelleggel kérte. A papírt az ajánlatkérő biztosítaná a szolgáltatáshoz.
A Ricoh Hungary Kft., a Xerox Magyarország Kft., a Műszertechnika Rendszerház Kft. nyújtott be ajánlatkiegészítést, pontosítást.
Ajánlatkérő 2004. március 8-án tájékoztatta arról a Döntőbizottságot és az eljárásában részt vevőket, hogy beszerzési tárgyában a döntést, az eredményhirdetést a jogorvoslati kérelmek elbírálásáig, de legfeljebb 30 napig elhalasztja, kérte az ajánlatok érvényességének megerősítését. Ajánlatkérő részére a Xerox Magyarország Kft., a Technotrade Informatikai Rt., a Ricoh Hungary Kft., a Műszertechnika-Rendszerház Kft. tett nyilatkozatot ajánlata érvényességi idejének 30 napos meghosszabbításáról.
A jogorvoslati eljárás során bejelentette a Döntőbizottság részére, hogy megállapította: a Danka Magyarország Kft. nem minősül minősített szállítónak a központosított közbeszerzési eljárásban. Erre tekintettel 2004. március 8-án tájékoztatta őt arról, hogy az eljárás további részében nem vehet részt.
Ajánlatkérő becsatolta azt az okiratot, melyben az I. r. kérelmező a benyújtott ajánlata vonatkozásában 2004. március 10-én tájékoztatta őt arról, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő eredeti, illetve módosított előírásai kizárják cégüket az ajánlattevői körből. Hivatkozott ebben arra is, hogy nem szerepel az MKGI-val kötött keretszerződésben az ajánlatkérés tárgya, az outsourcing, illetve a meghatározott műszaki paraméterek, és erre tekintettel nem kívánnak újabb módosított ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő becsatolta a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részére küldött megkeresését és az arra adott 2004. március 16-i keltezésű választ. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság ebben ismertette, hogy a bérlet és az üzemeltetés mint termék szerepel a központosított közbeszerzés hatályos fénymásolós keretszerződései árlistáiban. Az emberi erőforrás nem szerepel a termékek között. Az eszközszállítás mellett természetesen csak abban az esetben és mértékben szerepelnek ezek a szolgáltatások, amilyen mértékben azt a nyertes ajánlattevő az adott platformon meg tudta ajánlani. Rögzítette, hogy - véleménye szerint - az outsourcing egy ügyfélérzékeny szolgáltatásfajta, melynek tartalmára, terjedelmére a piac nem alkalmaz sablon- megoldásokat. Közölte, hogy az ajánlatkérő mint a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmény az érvényben levő keretszerződések alapján végezheti beszerzési igénye ki elégítését olyan elemekre, amelyek a szerződések terméklistáiban megtalálhatók. A keretszerződésekben nem szereplő termékek, szolgáltatások igénybevételére csak saját hatáskörben történő - tehát keretszerződéseken kívül - beszerzés keretében van mód.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a II. r. kérelmező vonatkozásában jogsértést nem követett el. A központosított közbeszerzési eljárás szabályai alapján nem kötelezettsége minden egyes gyártó platformtól ajánlat, megrendelés kérése, fenntartotta a korábban a II. r. kérelmező részére adott írásbeli válaszában foglaltakat.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 1. § és 2. §-a határozza meg a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérőket és beszerzéseket. A Pénzügyminisztérium a Kbt. 1. § a) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. A beszerzése tárgyára és az általa a Döntőbizottság részére megadott becsült értékére tekintettel a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján erre a beszerzésre kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A Kbt. 3. § (1) bekezdése értelmében a kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosult költségvetési szervet.
A központosított közbeszerzési eljárás egy speciális közbeszerzési eljárás, amelyre vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 3. § (4) bekezdése és a 96. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 125/1996. (VII. 24.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) állapítja meg.
A központosított közbeszerzési eljárás rendeltetése, hogy az egyes intézmények helyett a központi beszerző folytatja le a központi közbeszerzési eljárást, ennek keretében kerül meghatározásra a megkötött szerződésben a beszerzési igény kielégítésének feltételrendszere (ár, minőség, mennyiség stb.). Az egyes intézmények erre tekintettel már csak a tényleges teljesítés folyamatában vesznek részt oly módon, hogy a megállapított feltételrendszer mellett kérik a szerződésben meghatározott tárgyakra beszerzési igényük kielégítését a szállítóktól.
A Kbt. fenti rendelkezéseinek összevetése alapján megállapítható, hogy a költségvetési szervek vagy a Kbt. 3. § (1) bekezdése alapján a központosított közbeszerzési eljárás szabályai szerint tudják biztosítani beszerzési igényeik kielégítését, vagy amennyiben nem terjed ki az adott beszerzésre a központosított eljárás szabályrendszere, illetve arra vonatkozóan nincs érvényes és hatályos központi keretszerződés, akkor kötelesek a Kbt. általános szabályai szerint lefolytatni a közbeszerzési eljárást.
Az egyértelműen megállapítható, hogy a Pénzügyminisztérium a központosított közbeszerzés személyi hatálya alá tartozó költségvetési szerv.
A Döntőbizottságnak jelen jogvitában abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Pénzügyminisztérium beszerzési igényének kielégítése megvalósítható-e a központosított közbeszerzési eljárás szabályai alapján, vagy arra a közbeszerzési eljárás általános szabályai alapján kell lefolytatni közbeszerzési eljárást.
A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése előírja, hogy a központosított közbeszerzés személyi hatálya alá tartozó költségvetési szervek a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó árubeszerzéseik és szolgáltatás megrendelései során kötelesek a rendelet szabályai szerint eljárni.
A kormányrendelet 5. § (4) bekezdése szerint az intézmény és nyertes ajánlattevő köteles megtartani a keretszerződés feltételeit beszerzési igényeik kielégítése során.
A kormányrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében az 1. számú melléklet állapítja meg a kiemelt termékek jegyzékét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a melléklet rendelkezése alapján "irodatechnikai berendezések, tartozékaik, a működésükhöz szükséges kellékanyagok és szolgáltatások másoló- és sokszorosítógépek" a központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a központosított közbeszerzési eljárást a beszerző, a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága - a Pénzügyminisztérium által is beszerezni kívánt tárgyban - lefolytatta és 2004. június 30-ig terjedően kötötte meg know-how platformonként a keretszerződéseket a nyertesekkel, összesen 10 részteljesítésre, a fentiekben ismertetettek szerint.
A keretszerződések mindegyike azonosan tartalmazza a szerződések általános szabályozását, és az egyes szerződések mellékleteiben állapították meg az ártáblákat, a konkrét beszerzési tárgyakat, az ellenértéket.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárás keretében sem a központosított közbeszerzési eljárást, sem az annak alapján megkötött keretszerződéseket nem vizsgálta. A megkötött érvényes és hatályos keretszerződésekhez a Döntőbizottság és a felek is kötve voltak, vannak. A Döntőbizottság ezért a megkötött keretszerződések alapján vizsgálta ajánlatkérő beszerzési igénye kielégítését.
A kormányrendelet 5. § (3) bekezdés e) pontja és a megkötött keretszerződések rendelkezése alapján az intézményi igények kielégítése megvalósulhat egyoldalú jognyilatkozattal vagy a nyertes ajánlattevővel szerződés megkötése útján.
A Döntőbizottság összevetette ajánlatkérő outsourcingra vonatkozó - fentiekben ismertetett (egyszeri díjfizetés melletti szolgáltatás, mely magában foglalja a gépeket, a szervizelést, a személyi erőforrást, pénzügyi konstrukciót stb.) - beszerzési igényét a központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött azon keretszerződések tartalmával, akiket ajánlatkérő felhívott, és akik ajánlatot nyújtottak be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevők keretszerződései és azok mellékletei nem tartalmaznak olyan ártáblát, amely az outsourcing szolgáltatásra vonatkozna. Nem került tehát meghatározásra az ártáblában ez a szolgáltatás, annak feltételrendszere, ellenértéke, díja.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy egyoldalú jognyilatkozattal, a gyakorlatban lehívással a Pénzügyminisztérium nem tudja a központosított közbeszerzési eljárás alapján beszerzési igényét kielégíteni.
A Döntőbizottság - ajánlatkérő hivatkozására - vizsgálta azt a kérdést is, hogy a keretszerződések általános rendelkezései, illetve egyes keretszerződések mellékletének nem konkrét hivatkozásai alapot nyújtanak-e ajánlatkérő beszerzési igénye kielégítésére a központosított közbeszerzési eljárás keretein belül.
A Döntőbizottság határozata 3. és 4. oldalán ismertette a keretszerződések azon pontjait (2. pont, IV. 3. pont, VII. 5. pont és IX. 5. pont), melyek arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést, hogy lehetőség van speciális intézményi igények kielégítésére, projektárak kérésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a keretszerződések fenti pontjai önmagukban nem nyújtanak jogalapot arra, hogy annak alapján megvalósítható legyen valamely költségvetési szerv beszerzési igényének kielégítése. Ezek ugyanis nem tartalmazzák azokat a minimális tartalmi elemeket, amelyek szükségesek, hogy a központosított közbeszerzési eljárás keretében a teljesítés megvalósítható legyen. A keretszerződés fenti pontjainak a rendeltetése, hogy az egyébként konkrétan az ártáblában már rögzített feltételeken kívül vagy azok mellett tovább specifikálják a teljesítés folyamatát, egyediesítve az egyes intézmények beszerzési igényeihez. Azonban az általános rendelkezések nem helyettesíthetik, nem pótolhatják a mellékleteknek a központosított közbeszerzési eljárás során történő megállapítását. Ebben az esetben ugyanis az egyes intézményi beszerzők ténylegesen azon tárgyakra le nem folytatott közbeszerzési eljárás nélkül, illetve közbeszerzési eljárásban nem rögzített feltételek mellett elégíthetnék ki beszerzési igényüket.
A Döntőbizottság vizsgálta azon keretszerződéseket is - nevezetesen a Műszertechnika-Rendszerház Kft.-vel és a Delta Elektronik Kft.-vel, a Ricoh Hungary Irodaszerek Kft.-vel kötötteket -, amelyek mellékletei valamilyen formában tartalmazzák az outsourcing szolgáltatást. A vizsgálat alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy egyik keretszerződésben, illetve mellékleteikben sem került meghatározásra konkrét feltételrendszer (pl. ár, díj, időintervallum, mely gépekre vonatkozik).
A Döntőbizottság álláspontja szerint erre tekintettel ezek a keretszerződések is a fentiek szerint ítélendők meg. A mellékletek fentiekben ismertetett minimális tartalma nem nyújt jogalapot arra, hogy az egyes intézményi beszerzők maguk határozhassák meg egyedi megállapodásukban a beszerzési igényük kielégítésének teljes feltételrendszerét.
A Döntőbizottság megítélése szerint az intézményi beszerzők sem a Kbt.-ben, sem a kormányrendeletben nem kaptak felhatalmazást arra, hogy a központi beszerző helyett maguk határozzák meg a beszerzési igényeik kielégítésének feltételrendszerét. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértően járt el az ajánlatkérő. A becsatolt keretszerződések és mellékleteik alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy nem állnak fenn beszerzési igénye kielégítésének a központosított közbeszerzési eljárás keretében való kielégítési feltételei, nem tudja egyoldalú nyilatkozattal azokat lehívni, és azokra nem köthető speciális megállapodás sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az sem alapozza meg ajánlatkérő eljárását, hogy a keretszerződések VI. 3. pontja elvileg lehetőséget biztosít termékváltásra. Jelen esetben egyrészt nem történt ilyen termékváltás, másrészt a keretszerződés ezen pontja kifejezetten kizárja szolgáltatások esetében új termék beszerzését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérő azon hivatkozása sem, hogy csak piackutatást, tájékozódást folytatott. Ajánlatkérő előadása ellentétes az okirati bizonyítékokkal. Az ajánlati felhívása, dokumentációja, a benyújtott ajánlatok alapján azt lehet megállapítani, hogy ajánlatkérő indított és folytat egy beszerzési eljárást. Ajánlatkérő az eljárását nem szüntette meg, így ez az állapot jelenleg is fennáll.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megindokolta, hogy ajánlatkérő a központosított közbeszerzési eljárás szabályai és a megkötött keretszerződések alapján nem tudja kielégíteni a jogszabályi előírásokat betartva a beszerzési igényét.
Ugyanakkor tényként állapítható meg, hogy fennáll, folyamatban van egy beszerzési eljárása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő erre a beszerzési eljárásra, miután saját maga a Kbt. 1. § a) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik, köteles lett volna közbeszerzési eljárást indítani, mivel beszerzési igénye a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján annak tárgyára és értékére tekintettel a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik. Így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését akkor, amikor nem közbeszerzési eljárást indított beszerzési igénye kielégítésére. E magatartásával megvalósította a közbeszerzési eljárás mellőzését.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem idő előtti, ajánlatkérő indított és folytat egy eljárást, a jogellenes állapot fennáll. A Kbt. 79. § (9) bekezdése kifejezetten kimondja a közbeszerzési eljárás mellőzésére, hogy megindítható a jogorvoslati eljárás. Az ellenkező jogértelmezés ahhoz vezetne, hogy nem lehetne megakadályozni a jogsértő eljárások befejezését, jogellenes szerződések megkötését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást indító és azt követő döntéseit.
Az I. r. kérelmező pontosított további kérelmi elemében kifogásolta az ajánlatkérő által megadott műszaki specifikációt. A Döntőbizottság álláspontja szerint e kérdés már nem vizsgálható figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő az outsourcing szolgáltatási igényét központosított közbeszerzési eljárás keretén belül jogszerűen nem elégítheti ki.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a központosított közbeszerzési eljárás keretén belüli beszerzéssel a műszaki specifikációnak önmagában nincs kiemelt szerepe. A beszerzési igények kielégítése ugyanis az ártáblákban megajánlott termékekből valósítható meg.
A "papírbeszerzéssel" kapcsolatban pedig azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő ezt nem írta elő kötelező jelleggel.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak a Döntőbizottság.
Sem a Kbt., sem a kormányrendelet rendelkezései nem tartalmaznak arra vonatkozó előírást, hogy az egyes intézmények beszerzésük esetén kötelesek lennének a konkrét lehívást, megrendelést megküldeni minden egyes központosított keretszerződéssel rendelkezőnek. Erre tekintettel nem jogsértő az, ha az egyes intézmények nem minden keretszerződéssel rendelkező részére küldenek megrendelést. Így a II. r. kérelmező előterjesztett jogorvoslati kérelme nem alapos. Jelen esetben arra tekintettel sem alapos a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme, mert a Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő beszerzési igénye nem elégíthető ki a központosított közbeszerzési eljárás keretein belül.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel a közbeszerzési eljárás mellőzésénél irányadó minimális bírságot, 2 000 000 Ft-ot szabta ki.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy felelősségi okiratot nem készített (miután álláspontja szerint nem közbeszerzési eljárást folytatott le). Erre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem tudott megalapozott következtetést levonni a személyi felelősségre.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. március 25.

Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos