FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (3978/2004)
3.Kf.27.198/2003/8.
A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Varga Norbert Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u. 21., ügyintéző: dr. Varga Norbert ügyvéd) által képviselt Thorn Lighting Hungary Kft. (2045 Törökbálint, Tó Park) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amelybe az alperes oldalán a dr. Misefay Tibor jogtanácsos által képviselt Stadion Invest Rt. (1015 Budapest, Hattyú u. 15.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2003. január 21. napján kelt 12.K.30978/2002/6. számú ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes D.67/14/2002. számú határozatát a kereseti kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.
Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy egyenként - 15 napon belül - fizessenek meg a felperesnek 100 000-100 000 (egyszázezer-egyszázezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 3-i számában a Kbt. 70. § (1) bekezdésének e) pontjára alapítottan hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás megindítására bocsátott ki részvételi felhívást az országos stadionrekonstrukciós programmal érintett - a jelenlegi állapot szerint 32 db labdarúgó-stadion - pályavilágításának felújítása, létesítése és azzal összefüggésben a villamosenergia-ellátás rekonstrukciója tárgyban.
Határidőben hat - a beavatkozó által egyaránt alkalmassá minősített - társaság részvételi jelentkezése érkezett, ebből a 2001. november 5-én kihirdetett eredmény szerint a meghívni kívánt ajánlattevők keretszámára figyelemmel a beavatkozó öt jelentkezőt, köztük a felperest, hívta fel ajánlattételre, akik részére az ajánlati felhívást 2001. november 9-én küldte meg, az ajánlatok beadásának határidejét 2001. december 4-ében jelölve meg. Rögzítette az eljárás menetét, azt, hogy a soron következő tárgyalás időpontját a megelőző tárgyaláson határozza meg és a tárgyalás folyamatát nyilvános eredményhirdetéssel zárja le. A beavatkozó ajánlati dokumentációt is készített.
Az első tárgyalás 2002. december 11-én volt, melyet az ajánlattevők együttes jelenlétében tartott meg a beavatkozó. Közölte általános észrevételeit, válaszolt a felmerült kérdésekre, és az átdolgozott ajánlatok beadási határidejét 2001. december 4-ében, utóbb 2002. január 3-ában, a tárgyalásos eljárás második fordulóját 2001. december 19-ében, utóbb 2002. január 9-ében jelölte meg. Az ajánlatok minősítését az Evolutió Kft. végezte, a felperes ajánlatát a műszaki szempontok alapján gyengének, hiányosnak, az ajánlati dokumentációnak nem megfelelőnek, az ajánlati árat irreálisan alacsonynak minősítette.
A második tárgyaláson az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt, észrevételeket tett a módosított ajánlatokra, tájékoztató árinformációkat közölt, és az egységes rendszerbe foglalt átdolgozott ajánlatok beadásának határidejét 2002. január 15-ében jelölte meg. A harmadik tárgyalás időpontját 2002. január 22-ére tűzte ki. A szakértői értékelés a felperes ajánlatát az ár bizonytalan volta, a műszaki paraméterek hiánya miatt hiányosnak minősítette. A 2002. január 22-i tárgyalásról felvett jegyzőkönyv 1. pontjának 2. bekezdése szerint a beavatkozó tájékoztatta a felperest, hogy az ajánlati dokumentációnak formai és tartalmi vonatkozásban a LISYS Rt. és a HOLUX Kft. ajánlata felelt meg, ezért a jövőben ezen cégekkel folytatódik a tárgyalásos eljárás. A 2. pont azt tartalmazta, hogy a felperes által összeállított anyag nem felel meg a dokumentációban előírtaknak, valamint a második tárgyaláson elhangzottaknak. A beérkezett ajánlatok műszaki tartalmát tovább nem kívánja módosítani, a legkedvezőbb ajánlatok pénzügyi tartalma tekintetében a dokumentációban megfogalmazottaknál jobb kondíciók elérésére koncentrál. A jegyzőkönyv 3. pontja rögzítette, hogy "Sajnos a fenti formai és tartalmi hiányosságokra való tekintettel a későbbi tárgyalásos fordulókban az ajánlatkérő - egyenlőre - nem számít a Thorn Kft. részvételére." A jegyzőkönyvet 2002. január 23-án átfaxolta a felperesnek, és ugyanezen a napon postán is megküldte. A tárgyalásos eljárás negyedik fordulóját 2002. január 23-ára tűzte ki, de ezt az értesítést a felperes részére megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta. A felperes 2002. január 22-én - visszahivatkozva az aznap folytatott tárgyaláson elhangzottakra - írásban is megerősítette szóban elhangzott tárgyalási nyilatkozatát. A 2002. február 1-jén a felperes jelenlétében megtartott eredményhirdetésen a beavatkozó bejelentette, hogy írásbeli összegzést készített, majd nyertesnek a Lisys Rt.-t nyilvánította. Az írásbeli összegzést tartalmazó 2001. január 31-i dátummal ellátott "ajánlattevők rangsora a 4. forduló után" cí
mű dokumentum tartalmazta az ajánlatok résszempontok szerinti értékelését valamennyi ajánlattévő, így a felperes vonatkozásában is, de utóbbira nézve nélkülözte az összesített pontszámot. A dokumentumot 2002. február 1-jén megküldte a felperesnek. A nyertessel a szerződést 2002. február 15-én megkötötte.
Az alperes D.67/14/2002. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét - amely az abban megjelölt jogsértések megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását kérte - részben elkésettség, részben megalapozatlanság, részben ügyfélképesség hiánya okán elutasította. Megállapította, hogy a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség sérelme, az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó jogsértések megállapítása körében kifogásoltakra vonatkozó jogorvoslati kérelem elkésett. Álláspontja szerint a felperes ajánlatának érvénytelenségét megállapító és az eljárás további szakaszából kizáró döntést tartalmazott a 2002. január 22-én felvett jegyzőkönyv, amely a Kbt. 61. § (1) bekezdése által előírt írásbeli tájékoztatásnak minősül, azt 2002. január 23-án a felperes megkapta. Ehhez képest a Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében tizenöt nap állt rendelkezésére a jogorvoslati kérelem előterjesztésre, amely határidő 2002. február 7-én lejárt, a kérelem benyújtására pedig a jogvesztő határidőn túl, 2002. február 8-án került sor. A jegyzőkönyv szóhasználatának nem tulajdonított jelentőséget, mert álláspontja szerint a jegyzőkönyv 1. pontja önmagában is egyértelműen közli az eljárásból történő kizárás tényét, függetlenül attól, hogy abban az érvénytelen ajánlat kifejezés nem jelenik meg. A felperes eredményesen nem vitathatja a Kbt. 55. § (6) és 59. § (1) bekezdésének sérelmét, mert a kizárását követően az eljárás további szakaszában nem vehetett részt, ezért ügyfélképessége nem állapítható meg.
A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet a kizárására vonatkozó, valamint a közbeszerzési eljárás lezárását jelentő döntést sérelmező jogorvoslati kérelmet elutasító alperesi döntés ellen. Az elsőfokú bíróság ezért eljárása során a 2002. január 22-i jegyzőkönyv tartalmának elemzésére szorítkozott, a kereseti kérelmet elutasította. Az elkésettséget illetően osztotta az alperes álláspontját, és kifejtette, bár az ajánlat érvénytelensége és az ajánlattevő ez okból történő kizárása ebben a formában - udvariassági megfontolásból - a jegyzőkönyvben nem szerepel, de az a kitétel, hogy a felperessel a beavatkozó a továbbiakban nem kíván tárgyalni, félreértelmezhetetlenül a felperes kizárását jelentette, és szóhasználatától függetlenül az ajánlat érvénytelenségét. A jegyzőkönyv ismeretében a felperes nem gondolhatta, hogy a negyedik fordulónak aktív részese lehet. A jogsértő esemény időpontját a jegyzőkönyv 2002. január 23-i átvételéhez kötötte, amely időponttól számítottan a jogorvoslati kérelem elkésett. Az érvénytelen ajánlatot tevő a továbbiakban nem vitathatja az eljárást lezáró döntést.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést elsődlegesen annak megváltoztatása és az alperes határozatának megváltoztatása, a beavatkozóval szemben bírság kiszabása iránt. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy kizárólag a Kbt. 52. § (2) bekezdésében foglalt okok alapján állapítható meg az ajánlat érvénytelensége. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni, az ajánlattevőknek meg kell küldeni, az összegzés az eljárásról 5. sz. mellékletben fel kell tüntetni az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt társaság nevét és a kizárás indokait. Az érvénytelenségi okot egyértelműen, konkrétan meg kell jelölni. E követelményeknek a beavatkozó nem tett eleget. A 2002. január 22-én felvett jegyzőkönyv, a tárgyalás eredményeként a felperes által készített és a beavatkozó által befogadott pontosítás, valamint az ajánlat értékelésének ténye ismeretében megállapítható, hogy a beavatkozó csak utólag értelmezte úgy nyilatkozatait, mintha a felperest kizárta volna az eljárásból. Az érvénytelenné nyilvánítás tényét először a jogorvoslati eljárásban említette a beavatkozó, ehhez képest a jogorvoslati kérelem nem lehet elkésett. Az elsőfokú bíróság indokolásának elfogadása azt eredményezné, hogy ráutaló magatartással is lehetne a kizárásról dönteni, ami ellentétes a Kbt. szabályaival. Vitatta a 2002. január 22-i jegyzőkönyvvel kapcsolatos elsőfokú bíróság megállapítását, és kiemelte, hogy az nem tartalmazott sem ellentmondást, sem érthetetlen megállapítást, ezért semmi nem indokolta annak megtámadását, és erre tekintettel nem volt indok ehhez az időponthoz kötni a jogorvoslati határidő kezdetét sem. Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiányában jogsértés nem történt, ebből következően a felperes jogorvoslati kérelme bizonyíthatóan az eljárás eredményének értékelésére irányult, mivel ez sértette a Kbt. szabályait.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és a felperesnek perköltség megfizetésére kötelezésre irányult. Az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, az ítéletet körültekintően indokolta, a fellebbezés a már előadottakon kívül újabb érveket nem tartalmazott, ezért a határozatban és a peres eljárás során tett nyilatkozatait fenntartotta.
A beavatkozó ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelem alapján a 2002. január 22-i jegyzőkönyvben foglaltakat és annak következményeit értelmezve abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes helytállóan fogadta-e el a beavatkozó által az ajánlat érvénytelenségét megállapító és a kizárást kimondó jogszerű döntésnek a kérdéses jegyzőkönyvet, ehhez képest elkésett-e a beavatkozói eljárást vitató jogorvoslati kérelem, az eljárást lezáró döntést a felperes érdemben kifogásolhatja-e. A másodfokú bíróságnak e kérdésekre kellett a fellebbezés következményeként ugyancsak megadni a választ.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben írtak szerint kiegészítette és az így kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróság jogi álláspontjától eltérő következtetésre jutott.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének e) pontjára alapított tárgyalásos eljárás sajátosságaiból fakadóan a Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a nyílt eljárásra irányadó Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás, illetve a dokumentáció és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése szerint érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Az (1) bekezdés rendelkezik a kizárásról, e szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
E rendelkezésekből következően az ajánlat érvénytelensége és a kizárás két különböző jogintézmény, azonos következményük az eljárás további szakaszában való részvétel lehetőségének hiánya.
A Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. Eltérő rendelkezés hiányában a perbeli eljárásban is alkalmazandó volt a Kbt. 61. § (1) bekezdése, mely szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. A (7) bekezdés úgy szól, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
A fenti rendelkezésekből következően a 2002. január 22-én készült jegyzőkönyv nem alkalmas arra, hogy abból az ajánlattevő határozott információt nyerjen arra nézve, hogy akár személye (kizárás), akár ajánlata (érvénytelenség) a Kbt. rendelkezéseinek nem felel meg, ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt. A jegyzőkönyv tartalmi alkalmatlanságát annak a kézbesítése nem pótolhatja. E helyt mutat rá a másodfokú bíróság, hogy a közbeszerzési eljárásban nincs helye olyan udvariassági formula alkalmazásának, amely kétségessé teszi adott döntés vagy megállapítás valódi tartalmát, és alkalmat adhat annak értelmezésére. Amennyiben az ajánlatkérő egy ajánlatot érvénytelennek minősít vagy egy ajánlattevőt a további eljárásból kizár, ezt kell közölnie, nevén nevezve mind az érvénytelenség, mind a kizárás tényét és annak okait. Értelmezhetetlen a beavatkozónak a 2002. január 22-i jegyzőkönyvben foglalt azon szófordulata, hogy "egyenlőre nem számít a felperes részvételére" és az általa összeállított anyag "sajnos nem felel meg az ajánlati dokumentációban előírtaknak".
Különösen igaz ez akkor, amikor a beavatkozó által sem cáfolt adat van arra nézve, hogy e jegyzőkönyv alapján a felperes elkészítette ajánlatának pontosítását, hivatkozva a 2002. január 22-i tárgyaláson elhangzottakra, és ezt a beavatkozó be is fogadta. A beavatkozó írásbeli összegzésnek nevezett dokumentuma sem nyújt az összegzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti információt a felperes személyét/ajánlatát illető döntésről a megfelelő helyen és módon, így e dokumentum sem igazolta, hogy a felperest kizárta volna az eljárásból vagy ajánlatát érvénytelennek nyilvánította volna, akár a tárgyalási szakaszban, akár az eljárást lezáró döntése során.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla ellentétben az alperes és az elsőfokú bíróság következtetésével arra a megállapításra jutott, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el. A felperes az eljárást lezáró döntés alapján jutott abba a helyzetbe, hogy a beavatkozónak a 2002. január 22-i tárgyaláson és azt követően tanúsított magatartását kifogásolja, így ügyfélképességének hiányára sem lehet hivatkozni.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes határozatát a Kbt. 89. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Figyelemmel arra, hogy az alperes az elkésettség és az ügyfélképesség hiánya miatt a jogorvoslati kérelemről érdemben nem döntött, a másodfokú bíróságnak nem volt lehetősége a Kbt. 91. § (5) bekezdésének - az alperesi döntés megváltoztatásának - alkalmazására.
A megismételt eljárásban a felperes kereseti kérelmével érintett, a 2002. január 22-i jegyzőkönyvbe foglalt, a felperest érintő és az azt követő eljárást lezáró ajánlatkérői döntés érdemi vizsgálatát kell elvégezni a jogorvoslati kérelemben foglaltak szerint.
A pervesztes alperes és beavatkozó a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) és 83. § (1) bekezdése alapján köteles az első és másodfokú együttes perköltség megfizetésére.
A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az illetékekről szóló, 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdésének c) pontja, a 43. § (3) bekezdése, valamint a 46. § (1) bekezdése és a 64. § folytán alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. § alapján - figyelemmel az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre is - az állam viseli.
Budapest, 2004. március 17.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró