FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (3979/2004)
3.Kf.27.251/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Klinger Ádám András jogtanácsos által képviselt Vaisala Oyj (POB. 26. FIN-00421 Helsinki, Finnország) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Lőrincz Ernő jogtanácsos által képviselt HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat (1075 Budapest, Pf. 80) beavatkozott a Fővárosi Bíróság 13.K.30.832/2002/15. sorszám alatt 2003. január 23-án hozott ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó jogelődje a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 25-i számában részvételi felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján tárgyalásos eljárás megindítására repülőtéri meteorológiai adatgyűjtő rendszer kiépítése tárgyban. A részvételi felhívás 3. a) pontja előírta, hogy a rendszernek meg kell felelnie az ICAO és a WMO III/A kategóriájú leszállópályára vonatkozó ajánlásainak. A részvételi felhívás 9. b) pontja rögzítette a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. A 4. francia bekezdés szerint alkalmatlan az a részvételre jelentkező, aki legalább kettő, minimum kétpályás repülőtér meteorológiai rendszerére vonatkozó referenciával nem rendelkezik. A 9. c) pont értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb bírálati szempontot jelölte meg. A részvételi felhívás 12. pontja rögzítette a már kiválasztott résztvevők nevét, köztük a felperest és a későbbiekben nyertesnek nyilvánított Almos Systems Ltd. társaságot. A 2001. augusztus 22-i jelentkezési határidőben három társaság nyújtotta be ajánlatát, akiknek részvételi jelentkezését a beavatkozó elbírálta és a 2001. szeptember 5-i eredményhirdetésen két társaságot, az Almos Systemst és a felperest kérte fel ajánlattételre. A részvételi szakasz eredményéről a beavatkozó a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 3-i számában hirdetményt tett közzé. Az ajánlatok benyújtását követő tárgyalások lefolytatása után a beavatkozó a felkérés végső ajánlattételre dokumentáció ismeretében elkészített végleges ajánlatokat elbírálta és 2001. december 22-én kihirdetett döntésével az eljárás nyertesének az Almos Systemst Ltd.-t nyilvánította. Döntését mindkét ajánlattevőnek 2001. december 27-én írásban megküldte, amelyhez csatolta az összegzés az eljárásról dokumentumot is. A nyertessel a szerződést 2002. január 27-én kívánta megkötni.
A felperes jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntés megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy a beavatkozó az ajánlatok értékelésekor eltért az ajánlati dokumentációban és a részvételi felhívásban rögzített feltételektől és szempontoktól. Jogorvoslati kérelmét a 2002. január 22-én megtartott tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlattételre alkalmatlan, és ezért ki kellett volna zárni a további eljárásból, mert az ajánlatában szerepeltetett lézeres látástávolság-érzékelő vonatkozásában nem rendelkezik a kellő számú referenciával. E tényről csak a részére 2001. december 27-én megküldött összegzés az eljárásról dokumentációból szerzett tudomást.
Az alperes D.9/12/2002. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmének részben - az értékelés vonatkozásában - helyt adott és megállapította, hogy a beavatkozó megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért a beavatkozó eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság és elkésettség okán elutasította. A megalapozatlanságot azzal indokolta, hogy az ajánlattevő által a felhívásban megengedett módon a tárgyalások során alternatívaként megajánlott lézeres távolságmérő nem teszi az ajánlatot érvénytelenné, mert az a meteorológiai rendszernek csak egy részét képezi, nem jelent a beszerzés tárgyától jelentős eltérést, valamint nem volt kizáró ok az újabb, a jelenleginél fejlettebb távolságmérő megajánlása. Az elkésettség vonatkozásában hivatkozott a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőkre, és arra, hogy az ajánlatok benyújtásának határideje 2001. szeptember 5-e volt, melyhez képest a 2002. január 10-én benyújtott és január 22-én kiegészített jogorvoslati kérelem még akkor is elkésett, ha a kétszakaszos tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérőnek az első szakasz eredményeként alkalmasnak minősített ajánlattevőket a második szakaszban lehetősége lenne alkalmatlanná nyilvánítani.
Az alperes határozata ismeretében a beavatkozó elvégezte az ajánlatok ismételt értékelését, amellyel szemben a felperes ismételten jogorvoslati kérelemmel élt. Az e tárgyban hozott D.136/9/2002. számú határozatot a felperes keresettel megtámadta, az ügy elbírálása folyamatban van.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntés megsemmisítésén túlmenően a nyertes ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánítását is kérte. Támadta az alperes határozatának az elkésettségre vonatkozó jogi indokolást is, mert álláspontja szerint a kilencvennapos határidőt 2001. december 27-étől, az eljárást lezáró döntéstől kellett volna számítani. Bizonyítási indítványt terjesztett elő a beavatkozónak a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet ACAO nemzetközi repülőterekre vonatkozó ajánlásának III/A pályára vonatkozó szabványának becsatolására, valamint szakértő kirendelését kérte, egyik esetben sem jelölte meg, hogy a bizonyítási indítvány előterjesztésének mi a célja.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A nyertes ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánítására alapított kereset vonatkozásában megállapította, hogy a kétszakaszos eljárás első, részvételi szakaszának célja a részvételre jelentkezők közül a szerződés tejesítésére alkalmas pályázók kiválasztása annak érdekében, hogy a második, ajánlattételi szakaszban már kizárólag alkalmasnak minősített ajánlattevők vegyenek részt. Az ajánlattételi szakaszban az alkalmasság vizsgálata fel sem merülhet, mert ennek a szakasznak a célja a benyújtott ajánlatok értékelése alapján az ajánlatok versenyeztetése. A részvételi szakaszt lezáró döntés 2001. szeptember 5-én kihirdetésre került, ekkor a felperes is tudomást szerzett a nyertes ajánlattevő alkalmassági feltételeknek való megfelelőségéről, így ezen időponttól kezdődött a számára nyitva álló jogorvoslati határidő. Ehhez képest csak a 2002. január 22-i jogorvoslati tárgyaláson sérelmezte a referencia hiányát. Utalt arra, hogy nem volt indoka a jogorvoslati határidőt az eljárásról készült összegzés kézhezvételéhez kötni, mert az nem érinti a részvételi szakaszt lezáró döntés elleni jogorvoslati határidő számítását. A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttség, ami nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében térjen el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. A felperes maga sem hivatkozott jogorvoslati kérelmében arra, hogy az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megjelöltek tiltották volna lézeres távolságmérő alkalmazását, ezért az erre vonatkozó bizonyítási indítvány teljesítését mellőzte. Az ajánlatok mű szaki tartalmának értékelése pedig új ajánlatkérői értékelés tárgya.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a felperes keresetét, nem foganatosította a felperes bizonyítási indítványát, ezért az első fokú ítélet megalapozatlan. Sérelmezte, hogy sem az alperes, sem a bíróság nem foglalkozott azzal, hogy az alperesi beavatkozó a pályázati feltételek teljesítését valóban megvizsgálta-e. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő által felajánlott rendszer nem került kiépítésre.
Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetésre jutott. Megállapításával a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért, ezért azt megismételni nem kívánja.
A fellebbezéssel kapcsolatban kiemeli, hogy a perbeli közbeszerzési eljárás a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azért indult, mert a korábbi nyílt közbeszerzési eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első, részvételi szakaszának célja, hogy a Kbt. 44-46. §-aival összhangban meghatározza az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, pénzügyi és gazdasági alkalmassága, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás kritériumait. A részvételi szakasz eredményének a Kbt. 64. § (1) bekezdése szerinti kihirdetésével a kétszakaszos eljárás első szakasza lezárult. A (2) bekezdés szerint a részvételi szakasz eredményét közzé kell tenni. A részvételi szakasz eredményének kihirdetésével nyilvánvalóvá vált minden résztvevő számára az alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősített résztvevők száma, személye és a minősítés indoka. Ezért - mint azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - ezt az időpontot kell a Kbt. 79. § (7) bekezdése szempontjából irányadó tudomásszerzés időpontjának tekinteni.
A felperes a részvételi felhívás 9. b) pontjának 4. bekezdésében írt referencia hiányára hivatkozással kérte a nyertesnek hirdetett társaság alkalmatlanná minősítését. Az alkalmassághoz kacsolódóan azonban lényegében az ajánlat műszaki tartalmával szemben fogalmazott meg kifogásokat. Az ajánlattevő műszaki szempont szerinti alkalmatlansága és az ajánlat műszaki tartalmának nem megfelelősége a Kbt. szabályai szerint más-más következményt vonhat maga után. Az ajánlattevő alkalmassága a Kbt. 44-46. §-ai szerint ítélhető meg, az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján lehet érvénytelen, ha nem felel meg - többek között - az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeinek. Az ajánlat műszaki tartalmát kifogásoló felperesi érvek perbeli vizsgálatára nem kerülhetett sor, mert az erre vonatkozó felperesi kérelemnek helyt adó alperesi határozat nyomán az alperesi beavatkozó új döntést hozott. A felperes az alperes határozatának ezt a részét keresettel nem támadta, az újabb döntés felülvizsgálata során van arra lehetőség, hogy a felperes e tárgyban előadott kifogásait az eljáró hatóságok vizsgálják. Ennek a pernek a tárgya lehet a műszaki tartalommal kapcsolatban előterjesztett bizonyítási indítványok értékelése is.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör vény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült perköltség viselésére.
A pervesztes felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdésének c) pontja, a 43. § (3) bekezdése, valamint a 46. § (1) bekezdése és a 64. § folytán alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére.
Budapest, 2004. március 3.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró