LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4079/2004)
Kf.III.37.393/2002/5.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Deák Krisztina ügyvéd (Szekszárd, Jókai u. 22.) által képviselt Fadd Nagyközség Önkormányzata (Fadd, Dózsa Gy. u. 12.) I. r. és a dr. Nagy Brigitta ügyvéd (Budapest, Szent István krt. 18.) által képviselt Bau Team Kft. (Tolna, Béri B. A. u. 36.) II. r. felpereseknek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bíró sági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Hargitai László ügyvéd (Budapest, Bartók B. út 15/B) által képviselt Wiedemann Rt. (Szekszárd, Ybl M. u. 3.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2002. február 21. napján meghozott 13.K.31.289/2001/9. számú ítélete ellen az I. r. felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az I. r. felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (tízezer forint) másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő I. r. felperes Fadd, Gerjen, Dunaszentgyörgy települések szennyvízcstorna-hálózatának megépítése és Tolna város szennyvíztisztító telepének kapacitásbővítése tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-i számában közzétett részvételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján nyílt előminősítési eljárást indított. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesének a II. r. felperesi társaságot hirdette ki, a többi ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésére, illetőleg jogorvoslati kérelmekre indult eljárásban az alperes a D-76/27/2001. számú határozatával a Wiedemann Rt. beavatkozó és az Alterra Kft. jogorvoslati kérelmének helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, valamint az 53. § (2) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését és ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, a másik két ajánlattevő jogorvoslati kérelmét elutasította az alperes. Megállapította, hogy a beavatkozó Wiedemann Rt. ajánlata az ajánlati dokumentációban (28. oldal 5.1. pont) írt formai követelményeknek megfelel, ugyanez vonatkozik a cégkivonatra is. Az ajánlatkérő csak az utólagos javításokat és beszúrásokat zárta ki, amely nem a folyamatos sorszámozás módjára vonatkozott. Megállapította továbbá az alperes, hogy a beavatkozó többletvállalása az ajánlatkérői önerő megfinanszírozására nem ellentétes az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 88. §-ának és az 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) vonatkozó rendelkezéseivel.
Az Alterra Kft. jogorvoslati kérelmével kapcsolatban azt állapította meg az alperes, hogy az ajánlati dokumentáció szerint csak a cégkivonat nem lehet 30 napnál régebbi, az aláírási címpéldány vonatkozásában ilyen kikötés nem volt. A szerződés aláírására jogosultak meghatározása is megfelelt a dokumentációban előírtaknak, az aláírásra jogosultnak az ügyvezető személyében való megnevezése egyértelművé teszi az aláíró személyét. A teljesítési határidőre, a munkák megkezdésére vonatkozó nyilatkozat összhangban volt a dokumentáció kikötésével, amely szerint a munkaterület átadására a szerződés hatályosulását követő 10 napon belül kerül sor.
A felperesek keresetükben kérték az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a beavatkozói cégkivonat sorszámozása megfelelt az ajánlati dokumentációnak, így nem sértette a Kbt. 43. §-ának (1) bekezdését. Az ajánlati dokumentáció előírta az ajánlat lapjainak folyamatos, beszúrások nélküli sorszámozását, de nem tiltotta alszámok beiktatását. A folyamatos sorszámozás az adott sorszámú irat oldalait jelölő alszámozás esetén is teljesül. A beavatkozó által megajánlott pénzügyi konstrukcióval kapcsolatban azt állapította meg a bíróság, hogy az arra vonatkozó felajánlás összhangban volt a dokumentáció II. fejezet 1.1. pontjában írtakkal és a megajánlás nem sértette az Ötv. 88. §-ának rendelkezéseit sem. Az I. r. felperesnek volt módja a beavatkozó által ajánlott finanszírozási forma jogszerűségéről dönteni.
Nemleges döntése csak a felajánlás mellőzését eredményezhette, de nem adott alapot az ajánlat érvénytelenségének megállapításához.
Az Alterra Kft. ajánlatáról megállapította a bíróság, hogy az ajánlati dokumentáció 2.1.9. pontja a 30 napnál nem régebbi cégkivonat becsatolását írta elő, de ilyen kikötést az aláírási címpéldány tekintetében nem tett, így az az ajánlattevőtől nem kérhető számon.
A szerződés aláírója, az ügyvezető személye a becsatolt cégkivonat alapján kétséget kizáróan azonosítható, így a megnevezés hiányában sem volt a nyilatkozat kifogásolható. Végül az az ajánlattevői nyilatkozat, hogy amennyiben a munkaterület átadásra kerül az ajánlatban rögzített határidőben, megfelel a dokumentációban közölt ajánlatkérői elvárásnak, annak, hogy a munkaterület átadására nem konkrét időpontban, hanem a szerződés hatályosulását követő tíz napon belül kerül sor.
Végül nem osztotta az elsőfokú bíróság a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által előterjesztett indítvány mellőzésére vonatkozó felperesi álláspontot sem. A határozatából kitűnően az alperes teljes körű, a jogorvoslati kérelmekben előadott jogsérelmekre is kiterjedő vizsgálatot végzett.
Az I. r. felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatását. Előadta, hogy a beavatkozó opciós megajánlását tiltotta az ajánlati dokumentáció; az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban előírta, hogy az ajánlat lapjait folyamatos sorszámozással kell ellátni, utólagos beszúrások nélkül. A beavatkozó ajánlatában, bár a tartalomjegyzékben szerepel, valójában nincs 8. oldal, viszont van 8/1., 8/2. és 8/3. oldal.
Az Alterra Kft. ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy azért is érvénytelen, mert abban konkrét időpontban megjelölt munkaterület átadásához képest ajánlja meg a teljesítési határidőt, és nem veszi figyelembe, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetést a Kbt. szerint elhalasztja és így a munkaterület átadására már az ajánlattevő által megjelölt időponthoz képest később kerül sor. Az ajánlatok a Kbt. 26. § (2) bekezdésébe és 43. §-ába ütköztek, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján érvénytelenek.
Sérelmezte az I. r. felperes, hogy az alperes nem vizsgálta részleteiben a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezését. Végül fellebbezését kiegészítette azzal, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, mert nem értesítette a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési eljárásban érdekelt másik két önkormányzatot.
Az alperes ellenkérelmében kérte a Fővárosi Bíróság ítéletének helybenhagyását. Változatlanul fenntartotta álláspontját mind a sorszámozás, mind a törvénybe ütköző többletfelajánlás tekintetében, így a dokumentáció megfelel a felhívás előírásainak, jogszerűen nem alkalmazható a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára alapított érvénytelenség jogkövetkezménye. Az Alterra Kft. vonatkozásában is fenntartotta az alperes a határozatának indokolásában foglaltakat.
A beavatkozó ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont következtetése is helytálló, azt osztotta a Legfelsőbb Bíróság.
Elöljáróban azt az eljárási jogkérdést vizsgálta meg a Legfelsőbb Bíróság, történt-e jogszabálysértés azzal, hogy az elsőfokú bíróság nem értesítette a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési eljárásban érdekelt másik két önkormányzatot.
A Pp. 332. §-ának (4) bekezdése szerint a közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet értesíteni kell a beavatkozás lehetőségéről. Az érintett önkormányzatok esetében az értesítés ezen törvényi feltétele nem állt fenn, így az elsőfokú bíróság eljárása törvényes volt.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján az alperessel egyezően állapította meg, hogy a beavatkozó részéről a beruházás során rendelkezésre nem álló önkormányzati önerő meghitelezése nem sérti az Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontját; kifejezetten tartalmazza az ajánlat, hogy az önerő meghitelezésére a törvényben megengedett mértékben kerülhet sor, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A beavatkozó ajánlata nem ellentétes az ajánlati felhívással sem, mivel megfelel a dokumentáció II. Fejezet 1.1., 1.3. és 1.4. pontjainak; a többletfelajánlás lényege, hogy az a nyertes kihirdetésével válik részletes szerződési feltétellé, ennek során az ajánlatkérőnek értékelnie kell és el kell azt fogadnia. Amennyiben az ajánlatkérő nem fogadja el a beavatkozói többletfelajánlást és így nem lesz nyertes az ajánlattevő, ajánlata emiatt nem eredményez érvénytelenséget.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperesi beavatkozó túlvállalásával kapcsolatban tévedett az I. r. felperes, mert az nem minősíthető tiltott opciós megajánlásnak, mivel az ajánlati felhívás 1.3. pontja kifejezetten olyan ajánlatokat kér, amelyek tartalmaznak az alapvállaláshoz kapcsolódó többletvállalásokat. Ezek elfogadásáról pedig az ajánlatkérőnek kell utólag döntenie.
Téves az I. r. felperes álláspontja a beavatkozói ajánlat sorszámozásáról is. Az ajánlati felhívás 5.1. pontja csak azt írta elő, hogy a lapokat folyamatosan sorszámozva, utólagos javítások, beszúrások nélkül kell elkészíteni. Az ajánlati felhívás e követelményének a beavatkozó ajánlata megfelelt, az alkalmazott alszámok nem bontják meg az ajánlat folyamatos sorszámozását. A beavatkozó kizárólag a cégkivonatot érintően alkalmazott alszámokat, miután ezen okirat egyébként sorszámozott oldalai tartalmilag egységes egészet képeznek.
Az Alterra Kft. ajánlatával összefüggésben mindenben osztotta a Legfelsőbb Bíróság az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontját. Az ajánlati felhívás (27. oldal 2.1.9. pontja) egyedül a cégkivonatra vonatkozóan írta elő azt, hogy 30 napnál régebbi nem lehet, az aláírási címpéldánynál ilyen kikötés nem volt; a szerződés aláírására jogosult személye az ügyvezető nevének feltüntetése nélkül is egyértelműen megállapítható a cégkivonat alapján; a munkaterület átadására vonatkozó ajánlatkérői nyilatkozat is összhangban volt az ajánlati felhívás munkaterület átadására vonatkozó előírásával. Végül helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a Közbeszerzések Tanácsa elnökének indítványával kapcsolatban is, arra itt utal a Legfelsőbb Bíróság.
Az előzőekben kifejtett okokból tehát mind a beavatkozó, mind az Alterra Kft. ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak, az ajánlatok nem sértették a Kbt. 26. §-ának (2) bekezdését és a 43. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, így az alperes törvényes határozatot hozott az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítéséről.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a beavatkozó többletvállalásra vonatkozó indokolása jelen ítéletben kifejtettek szerinti módosításával - a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta.
A pervesztes I. r. felperest a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú perköltségének a megfizetésére.
A fellebbezés illetékét az I. r. felperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2004. március 30.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró