FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (4166/2004)
3.Kf.27.281/2003/6.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Jancsovics Éva ügyvéd (1131 Budapest, Koma u. 25.) által képviselt Állami Közúti Műszaki és Információs Központ Közhasznú Társaság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. március 11. napján kelt 13.K.33.770/2002/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 17-i számában nyílt eljárás lefolytatására az országos közúthálózat mintegy 7500 km-nyi ( ć 5%) szakaszán a pályaszerkezet roncsolásmentes felmérése 2 ütemben tárgyban. A felhívás 2. b) pontja az ajánlat alapján kötendő szerződést vállalkozási szerződésnek jelölte meg. A felhívás 11. a) pontja az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági, a 11. b) pontja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg. A 16. egyéb információk pont előírta 30 napnál nem régebbi cégkivonat csatolását. Az ajánlati dokumentáció 16.4. - az ajánlattevők kizárása, alkalmatlansága - pontja szerint, ha az ajánlattevővel szemben fennáll a Kbt. 53. §-ában foglalt bármely feltétel, azt az ajánlatkérő az eljárásból kizárja, ha az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglalt bármely feltétel valamely ajánlattevőre fennáll, azt alkalmatlannak minősíti. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (a továbbiakban: ELGI) kérdésére adott válaszában a felperes közölte, hogy az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében az intézmény alapító okiratát elfogadja a cégkivonat helyett. A becsatolt alapító okirat III. pontja értelmében az ELGI vállalkozási tevékenységet nem folytat. A 2002. szeptember 26-án megtartott eredményhirdetésen a felperes megállapította, hogy kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, ezért az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Az ELGI esetében ezt azzal indokolta, hogy vállalkozási tevékenységet nem folytat, így vállalkozási szerződést nem köthet. A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem jogosult ajánlatot beadni, ajánlata érvénytelennek minősül.
Az ELGI jogorvoslati kérelmének az alperes D.599/9/2002. számú határozatával helyt adott, és megállapította a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdésének megsértését, ezért a felperes eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és a megállapított jogsértésért felelős dr. Jancsovics Éva ügyvéddel szemben 100 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Indokolását arra alapította, hogy az ajánlatkérő csak olyan adat, körülmény hiányossága, nem-megfelelősége miatt dönthet az ajánlat, illetve ajánlattevő kizárásáról, amelyet a Kbt. rögzít, vagy amelyet a felhívásban, dokumentációban előírt. Az előírni elmulasztott körülmény nem szolgáltat jogszerű alapot a kizárásra. A felhívás 16. pontjában becsatolni kért cégkivonat és az azzal egyenértékűnek elfogadott alapító okirat vonatkozásában nem határozta meg, hogy azt milyen összefüggésben kívánja értékelni, annak tartalmával kapcsolatban nem határozott meg feltételeket, és azt sem, hogy a kért irat milyen hiányossága eredményezi a kizárást érvénytelenség okán. Az ajánlat érvénytelenségét olyan okra alapította, amelyet előre sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozott meg, így döntése nem jogszerű.
A jogorvoslati eljárásban az ELGI becsatolta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy az intézet által az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körben kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység végzése, szolgáltatása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése alapján nem minősül vállalkozási tevékenységnek.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának felülvizsgálatát, a határozat megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását és a kiszabott bírság megfizetése alóli mentesítését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt érvénytelenségi ok külön ajánlatkérői kikötés hiányában is fennáll abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgyaként meghatározott feladat elvégzésére az ajánlattevő nem jogosult. Az eljárásban a jogszerű részvétel alapvető feltétele, hogy az annak tárgyát képező feladat elvégzése az ajánlattevő tevékenységi körébe tartozzon. Ennek igazolására szolgál a cégkivonat, illetve az alapító okirat tartalma. A felperes vállalkozási szerződésre vonatkozóan kért ajánlatot, ezért amennyiben az ajánlattevő nem jogosult vállalkozási szerződés kötésére, arra vonatkozó ajánlatot sem tehet jogszerűen. Az ilyen ajánlattevő részvételi jogosultsággal nem rendelkezik, ebből következően ajánlata érvénytelen. Kifejtette, hogy az alperes annak vizsgálata nélkül adott helyt a jogorvoslati kérelemnek, hogy az ELGI vállalkozói szerződés kötésére vonatkozó jogosultságának kérdésében állást foglalt volna, ezért helyezte az alperes határozatát hatályon kívül, és kötelezte új eljárás lefolytatására.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tevékenységi körrel rendelkezést a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételének tekintette, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperesnek meg kellett volna vizsgálnia az ELGI vállalkozási szerződés kötésére vonatkozó jogosultságát. A felperes ajánlati felhívásában foglalt cégkivonat, illetve alapító okirat becsatolására vonatkozó kötelezettségének az ELGI eleget tett, ezt meghaladó előírás hiányában a tevékenységi kör vizsgálata sem a Kbt. rendelkezései, sem az ajánlati felhívás tartalma alapján nem volt jogszerű a felperes részéről, így az ennek hiányára alapított érvénytelenség sem volt helytálló. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.575/2000/4. számú eseti döntésére, amely szerint a tevékenységi kör vizsgálata kívül esik a Kbt. hatályán. Kiemelte, hogy az eljárás jogszerűségét csak a Kbt. és nem más jogszabályoknak való megfelelés alapján vizsgálhatja felül.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a hivatkozott eseti döntés a tevékenységi kör vizsgálatát az alkalmassági szempontok körében elemezte, míg a jelen eljárásban az ajánlat érvénytelenségét nem ezen a címen, hanem a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg. A tevékenységi kör hiánya a részvételre jogosultság kérdése, ezért az eseti döntés irreleváns. Hivatkozott arra, hogy jogsértésnek minősül, ha az ajánlattevő a cégjegyzékben/alapító okiratban nem szereplő tevékenységet folytat, ennek az ajánlat elbírálásánál történő figyelmen kívül hagyása a jogsértő tevékenység ajánlatkérő részéről történő legalizálását jelentené.
Az alperes fellebbezése alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de az abból levont jogi következtetését a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak miatt nem osztotta:
A jogvitában felmerült elvi jelentőségű jogkérdés az volt, hogy az ajánlatok értékelése során milyen mélységben vizsgálható az ajánlati felhívásban és/vagy dokumentációban előírt és becsatolt dokumentumok tartalma akkor, amikor egyébként a vizsgálat szempontját az ajánlatkérő nem jelölte meg, és alkalmazható-e a vizsgálat eredményeként jogkövetkezmény az ajánlattevővel szemben. A kérdés megválaszolásánál az alperes hatáskörét megállapító Kbt. 76. § rendelkezéseiből kell kiindulni. A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 76. § (2) bekezdése a bíróság hatáskörébe tartozónak minősíti a közbeszerzéssel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálását, így a megkötött szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálását is. A Kbt. 76. § (1) bekezdésének fentiekben idézett rendelkezéséből az következik, hogy az alperes csak a Kbt. szabályainak sérelmét vizsgálhatja a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, annak alapján. Az alperes által hivatkozott eseti döntés - mint erre a felperes helyesen utalt - a tevékenységi kör vizsgálatát a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésével összefüggésben, az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága vizsgálata során felmerülő szempontokat elemezve jutott arra a következtetésre, hogy az itt található felsorolás taxatív jellegű, melyek között a tevékenységi kör vizsgálata nem szerepel, így az alkalmasság megállapításánál az ajánlatkérőnek nem feladata az ajánlattevő cégkivonat szerinti tevékenységi körét vizsgálni. A perbeli jogvitában a cégkivonat csatolása valóban nem az ajánlattevő alkalmassága vizsgálatának érdekében, hanem az egyéb információk körében megkívánt követelmény volt, minden további kikötés nélkül. Az ajánlati felhívásokban gyakori olyan cégkivonat becsatolásának előírása, amely a közbeszerzés tárgyával érintett tevékenység lefedésére alkalmas tevékenységi kört tartalmaz, mert ennek hiánya - kikötés szerint - az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. A perbeli esetben azonban a felperes csak cégkivonat csatolását írta elő, de arra nézve sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció nem tartalmazott rendelkezést, hogy ezt a felperes milyen szempontból kívánja vizsgálni, és milyen tartalmi hiányosságához milyen jogkövetkezményt kíván fűzni. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság e vonatkozásban tett megállapításával, amely külön erre vonatkozó ajánlatkérői kikötés hiányában érvénytelenségi okként elfogadta, hogy az ajánlattevő a közbeszerzés tárgyának elvégzésére nem jogosult.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat akkor, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni. Ezen érvénytelenségi ok vizsgálata akkor végezhető el, ha azt tartalommal ki lehet tölteni. Ezt a tartalmat a Kbt. rendelkezéseinek vagy az ajánlatkérőnek kell megadnia. A perbeli esetre a Kbt. tételes rendelkezései nem adnak eligazítást, ezért azt kellett vizsgálni - mint azt az alperes helyesen tette -, hogy a felperes ajánlati felhívásában vagy ajánlati dokumentációjában szerepel-e olyan kikötés és előírás, amelynek alapján megállapítható, hogy a csatolt okirat milyen szempontból értékelendő és annak milyen hiányossága milyen jogkövetkezményt von maga után, adott esetben az ajánlat érvénytelenségét. Amennyiben ilyen kikötést az ajánlatkérő nem tett, az ajánlattevő az okirat becsatolásával eleget tett a Kbt. 43. § (1) bekezdésében megfogalmazott azon kötelezettségének, hogy az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően nyújtsa be ajánlatát. Külön kikötés hiányában az alapító okirat vagy cégkivonat elemzése, annak vizsgálata, hogy az ELGI alapító okiratának tartalma alapján jogosult-e az eljárásban részt venni és vállalkozási szerződést kötni, nem a Kbt. rendelkezései, hanem az alapító okiratban megjelölt és a jogorvoslati kérelemben is hivatkozott jogszabály rendelkezéseinek vizsgálatával és értelmezésével lehetséges, amelyre a felperesnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban megjelölt kikötés hiányában, a jogorvoslati eljárásban az alperesnek jogszabályi felhatalmazás hiányában, a közigazgatási bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata által meghatározott perbeli korlátozás miatt nincs lehetősége.
Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával ellentétben áll az ítélet rendelkező része, mert a jogi álláspont elfogadása - amely az ELGI ajánlatát érvénytelennek minősítette - a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján szükségtelenné teszi a vállalkozói szerződés kötésére vonatkozó jogosultság vizsgálatát és így az új eljárás lefolytatását.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdés értelmében megváltoztatta, a felperes keresetét mint megalapozatlant elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2), valamint a Pp. 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes részére az első és másodfokú együttes perköltség megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdésének c) pontja, a 43. § (3) bekezdése, valamint a 46. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a felperest az Itv. 5. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megillető személyes illetékmenteségre, a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2004. március 17.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró