FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (4167/2004)
13.K.36.498/2000/23.
A Fővárosi Bíróság a dr. Berta Hubert ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10.) által képviselt M + A Kft. (2220 Vecsés, Temető u. 14-16.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.543/11/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Gyebnár László ügyvéd (5600 Békéscsaba, Wlassich s. 7. I. 3.) által képviselt Kondoros Nagyközség Önkormányzata (5553 Kondoros, Hősök, tere 4-6.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 20 000 (húszezer)-20 000 (húszezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Kondoros Nagyközség Önkormányzata mint ajánlatkérő a 2000. október 11-én közzétett részvételi felhívásával nyílt elő minősítéses közbeszerzési eljárást indított a település szennyvíz elvezetésével kapcsolatos gyűjtőrendszerű csatornahálózat I. ütemének komplett megépítésére.
A részvételi felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2002. június 30. napja.
A részvételi felhívás 10. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, többek között a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot.
A részvételi felhívás 10. b) pontjában az ajánlatkérő rögzítette azokat a szempontokat, amelyek alapján a részvételre jelentkezet a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette. E pont ötödik bekezdése szerint alkalmatlansági szempont volt, ha a részvételre jelentkező jegyzett tőkéje nem éri el a jelentkezéskor az 50 000 000 Ft-ot, a hatodik bekezdés szerint pedig ha a részvételre jelentkező nettó árbevétele az elmúlt 3 évben összesen nem érte el a 2,5 milliárd Ft-ot.
A felperes (kérelmező) 2000. október 30. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet az alpereshez, sérelmezve a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdésében foglaltakat. Álláspontja szerint mindkét alkalmatlanná minősítési szempont a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 24. § és 44. §-aiba ütközik, mivel azok a közbeszerzés tárgyára figyelemmel is túlzott mértékben kerültek meghatározásra a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket meghaladják, de nem is adnak valós képet a jelentkezők anyagi helyzetéről sem. Utalt arra, hogy a kifogásolt alkalmatlanná minősítési szempontok sértik a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőséget, miután ezen feltételeknek csak néhány óriás cég képes megfelelni, az ilyen tartalmú alkalmatlansági szempont meghatározása indokolatlanul szűkre szabja a lehetséges részvételre jelentkezők körét.
A részvételi jelentkezési határidőben a DEBMUT Rt., a KÖZ-VÍZ Kft., a Hídépítő Rt., a SADE Kft., a Resonator Kft., az ERFOREX Rt. és a Strabag Kft. nyújtotta be pályázatát.
Az alperes a 2000. november 22-én kelt D.543/11/2000. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a sérelmezett alkalmatlanná minősítési szempontok nem ütköznek a Kbt. 44. § (5) bekezdésébe és nem sértik a Kbt. 24. § (2) bekezdésében kinyilvánított esélyegyenlőség alapelvét.
A határozat indokolásában az alperes a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással megállapította, hogy az ajánlatkérő előírta a részvételi felhívás 9. pontjában a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a jelentkező cégkivonatát is, a 10. a) pontban pedig a részvételre jelentkező alkalmassága elbírálási szempontjaként határozta meg a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot. Így az előzőekkel összefüggésben a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik bekezdésében alkalmatlanná nyilvánítási feltételként a jegyzett tőke vizsgálatának előírása nem volt jogszabálysértő. Az a tény, hogy a részvételi felhívás 10. b) pont hatodik bekezdésében meghatározott 3 évben összesen 2,5 milliárd nettó éves árbevétel meghaladja - akár többszörösen is - a beszerzés becsült értékét, nem alapozza meg a részvételi felhívás jogszabálysértő voltát, mivel a szerződés teljesítésének biztonsága az ajánlatkérő számára alapvető érdek, a 3 éves időszakra tett előírás éves szintre bontva (830 000 000 Ft) alig haladja meg a beruházás értékét. Rámutatott arra, hogy a Kbt. 44. § (5) bekezdése alapján a beszerzés becsült értékét is figyelembe kell venni a követelmények meghatározásakor, de azoknak alapvetően a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékűeknek kell lenniük. Minderre figyelemmel a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdésében foglaltakat jogszerűnek ítélte meg.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt hivatkozással arra, hogy az alperes határozata sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdését és 44. §-át, emellett számszaki hibát is tartalmaz. Megalapozatlannak találta az alperes azon megállapítását, amely szerint a 2,5 milliárd Ft 3 évre vonatkozó árbevétel-meghatározása nem túlzó, az éves szintre bontva alig haladja meg a beruházás becsült értékét. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a beruházás 520 000 000 Ft-os becsült értékére figyelemmel ebben az esetben is 160% feletti az érték, de a munka (beruházás) elvégzésének időtartama sem egy év, hanem az a céltámogatás szabályai és a részvételi felhívás 4. pontjában megjelölt 2002. június 30. teljesítési határidő figyelembevételével 2, de inkább 3 év. A beruházás becsült értékének (520 000 000 Ft) évekre történő bontása esetén már 260 millió vagy 173 millió arányul a 830 millió Ft-hoz, a számok alapján tehát a valóságban 4-5-szörösen haladja meg a beruházási értéket. Ez a mérték nem szükséges és nem arányos, és nincs olyan egyéb ok sem, amely az arányosság szabályától való eltérést indokolná. Álláspontjának alátámasztására szakértői bizonyítást indítványozott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlati felhívásban előírt, a felperes által kifogásolt alkalmatlansági szempontok a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges mértékűek voltak, azok meghatározása nem sérti a Kbt. 44. § (5) bekezdésében előírtakat. A pénzügyi alkalmasság körében meghatározott feltételek (törzstőke és árbevétel megkövetelése) biztosítékok arra, hogy a cég a szerződés elnyerése esetén a munkát a Ptk. 277. § (1) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti, és amennyiben a teljesítés alatt, illetve azt követően a teljesítés minőségével kapcsolatban problémák merülnek fel, úgy érvényesíteni lehet vele szemben a jogszabály szerinti és az általa vállalt szavatossági és garanciális kötelezettségeket. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 44. § (5) bekezdésében előírtak alapján a beavatkozó jogszerűen lehetett figyelemmel a becsült értéken túli körülményekre is, amelyeket a jogorvoslati eljárás során, valamint a peres eljárásban tett észrevételeiben kifejtett. Az esélyegyenlőség, valamint a kis- és középvállalkozások részvételének biztosítása nem zárja ki az ajánlattevő jogát arra, hogy feltételeket állítson a közbeszerzéssel megvalósítandó feladat megfelelő, biztonságos teljesítése érdekében.
Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Kondoros Nagyközség Önkormányzata szintén a kereset elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (4)-(5) bekezdése értelmében az alkalmatlansági feltételek meghatározásakor a beruházás becsült értéke nem egyedüli szempont, azt is vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő akarata egy tőkeerős, jelentős forgalmat lebonyolító, a beruházást kockázat nélkül megvalósítani képes kivitelező megbízása. Téves a felperes azon állítása, hogy a részvételre jelentkezők körét indokolatlanul és értelmetlenül szűk körre korlátozták, mivel a részvételi felhívás feltételei a közepes vállalkozásokat jellemzik.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai, a közigazgatási iratok és a perben kirendelt szakértő szakvéleménye alapján állapította meg.
Mindenekelőtt a bíróság leszögezi, hogy az ügyben a felperes ügyfélképessége, ill. perindítási jogosultsága nem volt kétséges, mivel a beszerzés tárgya szerinti beruházás elvégzésére a felperes tevékenységi köre nem vitásan kiterjed.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdése szerinti alkalmatlanná minősítési szempontok sértik-e az esélyegyenlőség alapelvét és a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése kimondja, hogy a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdés alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének a szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdése határozza meg azokat adatokat, tényeket, igazolási módokat, amelyekkel a pályázónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolható.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség alapelve a jelen eljárásban úgy érvényesült, hogy a részvételi felhívásban közölt feltételek valamennyi pályázóval szemben egyformán érvényesültek. A részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok jogszerűsége a Kbt. 44. § (5) bekezdésére figyelemmel volt vizsgálandó.
A bíróság megállapította, hogy a beavatkozó a részvételi felhívás 10. a) pontjában a részvételre jelentkező alkalmassága elbírálási szempontjaként határozta meg - egyebek között - a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot, és ezzel összefüggésben írta elő a 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdésében foglalt alkalmatlanná nyilvánítási feltételeket, a jegyzett tőke és a nettó árbevétel nagyságának vizsgálatát. Eszerint a részvételre jelentkező jegyzett tőkéjének a jelentkezés kor el kellett érnie az 50 millió Ft-ot, nettó árbevételének pedig az elmúlt három évben összesen a 2,5 milliárd Ft-ot ahhoz, hogy a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősüljön.
A perben szakértői bizonyítás elrendelésére került sor annak vizsgálata végett, hogy a tervezett beruházás becsült értékére (520 millió Ft) és a teljesítési határidőre figyelemmel a felperes által kifogásolt két alkalmatlanná minősítési szempont előírása a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladja-e.
A kirendelt szakértő az általa beszerzett cégadatok alapján megállapította, hogy a felperes 2000. október hónapban kimutatott 12 050 E Ft jegyzett tőkéje nem, de a nettó árbevétele elérte, ill. meghaladta a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdésében előírt értéket. A felperesi társaság nettó árbevétele 1997., 1998. és 1999. években összesen 2 616 395 E Ft, saját tőkéje 1999. december 31-én 294 796 E Ft volt. A társszakértő a szakvéleményében ismertette a kirendelő végzés tartalmát, ezt követően rögzítette azokat a megállapításait, "amelyek a kivitelezési tervdokumentáció, a vízjogi létesítési tervben szereplő mennyiségi adatok vizsgálatán alapultak. Úgy nyilatkozott, hogy a tárgyi munka a kiírásba n megnevezett időpontig befejezhető, amely állítását néhány, már megvalósult projekt adataival is alátámasztott. Kijelentette, hogy a perbeli csatornaépítési munkák kivitelezésére számított időt a kiíró teljesen átlagos kivitelezési környezettel és idővel számította ki; a teljesítéshez szükséges mértéket nem haladta meg.
A bíróság a szakvélemény alapján megállapította, hogy a felperes nettó árbevétele a részvételi felhívásban megjelölt három évben meghaladta a kiírás szerinti 2,5 milliárd Ft minimum összeget, így esetében ez az alkalmassági feltétel teljesült volna. Ebből következően a felperest a nettó árbevétellel összefüggő alkalmassági feltétel előírásával kapcsolatban semmilyen jog- és érdeksérelem nem érhette, így a részvételi felhívás 10. b) pont hatodik bekezdésében foglaltak tekintetében kereshetőségi joga nem állapítható meg.
A vitatott alkalmatlansági szempontokkal kapcsolatban a bevont szakértő a kiírás szerinti kivitelezési idő megfelelőségét vizsgálta és vette alapul, és erre figyelemmel - a kirendelő végzésben foglalt szakértői feladat előzetes megjelölésével - azt állapította meg, hogy a teljesítéshez szükséges mérték nem került túllépésre.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik és hatodik bekezdésében közölt alkalmassági szempont Kbt. 44. § (5) bekezdését sértő volta nem nyert bizonyítást, ezért az alperes határozatának megváltoztatása, ill. hatályon kívül helyezése nem volt indokolt.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes és a beavatkozó költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes a keresetlevelén a kereseti illetéket lerótta, így a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti illetékviselésről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2004. március 12.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró