KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4208/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.116/24/2004.
Tárgy: az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. jogorvoslati kérelme a Volán Egyesülés közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. (1165 Budapest, Margit u. 114., képv.: dr. Deák Krisztina ügyvéd - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Volán Egyesülés Közbeszerzési Iroda (1066 Budapest, Teréz krt. 38. - továbbiakban: ajánlatkérő) nyújtott elővárosi szóló I. és nyújtott elővárosi szóló II., az ajánlattal megegyező, az ajánlatban szereplő valamennyi egységet és főegységet is tartalmazó magyar típusbizonyítvánnyal (beleértve a típusbizonyítvány kiterjesztését is) rendelkező új autóbuszok szállítása és a járművekhez szervesen kapcsolódó szolgáltatások ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését és 61. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 13 000 000 Ft, azaz tizenhárommillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő meghívásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 19-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az I. kategóriában 29 db + 25%, a II. kategóriában 7 db autóbuszt kívánt beszerezni.
Ajánlatkérő a részajánlattételt és a többváltozatú ajánlat tételét lehetővé tette, az ajánlati felhívás 8. i) pontjában közölte, hogy "többváltozatú ajánlattétel esetén, ha bármely változat kizárásra kerül vagy érvénytelen, ennek nincs kihatása a többi változat versenyképességére."
A felhívás 9. pontjában a részvételre jelentkező műszaki alkalmassága igazolására előírta, hogy a jelentkező rendelkezzen "az ajánlatában szereplő jármű Magyarországra érvényes, az ajánlattevő nevére kiállított, az ajánlattal megegyező, az ajánlatban szereplő valamennyi egységet és főegységet is tartalmazó típusbizonyítványával (beleértve a típusbizonyítvány kiterjesztését is). Amennyiben az ajánlathoz csatolt típusbizonyítvány nem az ajánlattevő nevére került kiállításra, az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a típusbizonyítvány kedvezményezettjének az ajánlattevő részére szóló felhatalmazását a típusbizonyítvány jelen eljárásban történő felhasználására". A felhívás 10. b) pontjában ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlannak nyilvánítja a jelentkezőt a szerződés teljesítésére, ha "az ajánlatban szereplő jármú típusbizonyítványa alapján megállapítható, hogy az nem 12,51 m és 13,0 m közötti hosszúságú (I. kategória), illetve nem 13,1 m és 13,5 m közötti hosszúságú (II. kategória) elővárosi szóló autóbusz".
A felhívásra a kérelmező és az Alfa Busz Kft. nyújtott be jelentkezést. Ajánlatkérő a részvételi szakasz 2004. február 2-án tartott eredményhirdetésén mindkét jelentkezőt alkalmasnak minősítette, részükre megküldte az ajánlati felhívást és dokumentációt.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő rögzítette a beszerzendő autóbuszokra vonatkozó műszaki előírásait, így a burkolatokkal szemben azt, hogy korrózióálló anyagból kell készülniük, a férőhelyre pedig azt, hogy a minimálisan elszállítandó utasok száma 90 fő. Az autóbusz hosszúságára vonatkozó elő írás egyezett a részvételi szakasz alkalmassági kritériumában meghatározottal.
Az 58. oldalon, a műszaki előírásokat rögzítő táblázat 1. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlat típusbizonyítványát csak a buszok átadása előtt 30 nappal kell átadni.
Az ajánlattételi határidőre, február 18-ra a kérelmező mindkét kategóriára nézve ajánlatot nyújtott be, az I. kategóriára kétváltozatút. Az Alfa Busz Kft. az I. kategóriára nyújtott be kétváltozatú ajánlatot. Mindkét alternatív ajánlat az ajánlati árra nézve tartalmazott két változatot; az Alfa Busz Kft. 29 jár műre 39 400 000 Ft/db, 30-36 járműre 39 200 000 Ft/db , a kérelmező 29 járműre 36 690 000 Ft/db, 30-36 járműre 36 620 000 Ft/db árat adott meg.
A bírálóbizottság február 18-án történt üléséről készült jegyzőkönyv a következőket rögzítette: az Ikarus Egyedi Autóbusz gyár Kft. ajánlata tartalmazza a 2004. február 13-i 400-6775-01. sz . típusbizonyítványt; a részvételi jelentkezéshez a 400-6775. sz. típusbizonyítvány lett csatolva. A jelentkezéshez csatolt típusbizonyítvány 40 állóhelyet, 45 ülőhelyet és egy vezetői helyet tartalmaz, az újabb típusbizonyítvány 97 utast tartalmaz. Nemcsak a szállítandó személyek számában történt változás, hanem az autóbusz tömegében is. A két szakaszból álló eljárás első szakaszában benyújtott típusbizonyítványnak az eljárás teljes szakaszában változatlannak kell lennie. A bírálóbizottság ezért javasolja az Ikarus EAG Kft. kizárását.
Ajánlatkérő a február 23-án tartott eredményhirdetésen az I. kategóriában az Alfa Busz Kft. B változatú ajánlatát; a II. kategóriában a kérelmező ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező I. kategóriára tett ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, az összegzésben foglaltak ismertetése által indokolásul közölte: az Ikarus EAG Kft. ajánlata nem felel meg a részvételi felhívás 9. pont utolsó francia bekezdésében, illetve az ajánlatkérő által kibocsátott (ajánlattevő által megvásárolt) dokumentációban foglaltaknak. Az érvénytelen ajánlat megállapításának jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ajánlatot benyújtott ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból ki kell zárni. Ajánlatkérő a nyertesekkel március 2-án a szerződést megkötötte.
Kérelmező február 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson pontosított kérelmében sérelmezte az I. kategóriára tett ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy az ajánlattételi szakaszban nem lehet érvénytelenné nyilvánítani egy ajánlatot a részvételi felhívásban előírtak alapján, miután a részvételi szakaszban ajánlatkérő már döntött a jelentkező alkalmasságáról. Ha pedig ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy az ajánlati dokumentációban foglalt előírásoknak való nem megfelelés miatt nyilvánította érvénytelennek ajánlatát, akkor annak konkrét indokáról tájékoztatást kellett volna adnia, erről ajánlatkérő az összegzésben sem tájékoztatta az ajánlattevőket.
A március 1-jén és március 27-én beterjesztett kiegészítő kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő az "alkatrészellátás (a megrendelés beérkezésétől számított) kiszolgálási idő (óra) részszempontból értékelte az Alfa Busz Kft. I. kategóriában tett ajánlatát annak ellenére, hogy a vállalás teljesítése lehetetlen mert 1 óra alatt az ajánlattevő székesfehérvári telephelyéről - egy kivételével - az ország 7 megyéjében lévő Volán-irodák székhelyére nem lehet eljuttatni a távolságokra tekintettel a megrendelésre kerülő pótalkatrészeket.
Álláspontja szerint ezzel a vállalással az Alfa Busz Kft. megsértette a verseny tisztaságát, ajánlatkérő pedig azzal, hogy ezt az irreális ajánlatot értékelte, a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését. Ez irányú kérelmét a március 27-i beadványában megerősítette.
Az április 1-jén beterjesztett kiegészítő kérelmében kifogásolta, hogy ajánlatkérő az I. kategóriában a 30-36 db-ra vonatkozó ajánlati árat fogadta el (ez alapján végezte az értékelést), pedig az ajánlati dokumentáció 46. oldalán lévő 1. sz. táblázatban közölte, hogy "az értékelés alapjának az ajánlatkérő az ajánlatban szereplő autóbuszok legkisebb mennyiségére érvé nyes szériaárát tekinti". Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt.-nek az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseit. Közölte, hogy a jogsértésről a március 24-én tartott tárgyaláson, valamint ajánlatkérő március 26-án kelt beadványának március 31-én történt kézhezvételekor szerzett tudomást.
Beadványban utalt arra, hogy kétségesnek tartja ajánlatkérő eljárása jóhiszeműségét, mert miután ajánlatkérő a kérelmező részvételi jelentkezéséből észlelte, hogy az általa megajánlani kívánt busz 85 főt tud szállítani, az ajánlati szakaszban 90 f ő szállítására alkalmas autóbuszra kért ajánlatot, majd az erre az utasszámra tett ajánlatát azzal zárta ki, hogy az ajánlathoz csatolt típusbizonyítvány adatai nem egyeznek a részvételi jelentkezéshez csatolt típusbizonyítvány adataival.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy kérelmező az ajánlatához a részvételi szakaszban csatolt típusbizonyítványtól az autóbusz önsúlyát és férőhelyét illetően eltérő tartalmú típusbizonyítványt csatolt. Álláspontja szerint érvénytelen a kérelmező ajánlata, mivel a részvételi felhívás közzétételével indul a közbeszerzési eljárás, ettől kezdve az ajánlat már benyújtott részei tartalmának megváltoztatása nem lehetséges. Ezért nem tehetett mást, minthogy a Kbt. 53. §-a alapján kérelmezőt az ajánlata érvénytelensége miatt kizárta a közbeszerzési eljárásból. Közölte, hogy azért írta elő a jelentkezés tartalmaként a majdan szállítandó autóbusz típusbizonyítványának csatolását, mert ezúton kívánt meggyőződni a részvételre jelentkezők alkalmasságáról.
Hivatkozott arra, hogy kérelmezőnek tudnia kellett, hogy kizárólag rozsdamentes autóbuszt kíván beszerezni, mert a Döntőbizottsághoz becsatolt, 2003. november 26-án kelt levelében ezt minden potenciális ajánlattevővel - köztük kérelmezővel is közölte.
A kiegészítő kérelemre előadta, hogy az alszempont úgy értelmezendő, hogy az ajánlattevő a raktárából a megrendeléstől számítva hány óra alatt vállalja a pótalkatrészek kiszolgálását, erre pedig az 1 óra elegendő.
Ajánlatkérő a március 26-án kelt beadványában hangsúlyozta, hogy a Kbt. alapelveivel és kógens rendelkezéseivel ellentétes az a kérelmezői eljárás, hogy azt a dokumentumot - típusbizonyítványt -, amelynek alapján a részvételi szakaszban az alkalmassá minősítése megtörtént, az ajánlattételi szakaszban másik típusbizonyítványra váltsa fel, különös tekintettel arra is, hogy az ajánlattételi szakaszban csatolt típusbizonyítvány szerinti autóbusz vélhetően csak ,,papíron létezik". Mivel kérelmező az ajánlatához csatolt típusbizonyítványhoz nem mellékelte a vizsgálati jegyzőkönyvet, nem állapítható meg, hogy a vizsgálatot végző intézet milyen specifikációjú járművet mikor vizsgált, milyen - esetleg korlátozó - megállapításokat tett. Ugyanis ezek alapján kiderülhet, hogy a vizsgált jármű nem elégíti ki teljeskörűen a közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációjában előírtakat. A típusbizonyítványban szereplő vizsgálati jegyzőkönyvek száma alapján megállapítható, hogy a típusbizonyítványok 2001. és 2002-ben elvégzett vizsgálatokon alapulnak, ezért a megfelelőség elbírálásához szükséges lett volna az aktuális vizsgálati jegyzőkönyv csatolása, ez azonban nem történt meg. Kérte, hogy a Döntőbizottság a jogvita eldöntéséhez szerezze be és vizsgálja meg a korábbi és az aktuális vizsgálati jegyzőkönyveket, mert ezek alapján egyértelműen igazolhatóvá válik az ajánlatkérő döntésének "technikai-mű szaki tartalma."
Közölte, hogy mivel kérelmező I. kategóriára tett alternatív ajánlatai érvénytelenek voltak, csak próbaképpen végezte el azok értékelését és megállapította, hogy nem kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatokat.
Előadta továbbá, hogy a Volán Társaságok igényfelmérése alapján a szerződést 34 db I. kategóriájú autóbuszra kötötte meg.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján az ügyben irányadóan a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban választott eljárási forma meghívásos gyorsított eljárás volt.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése előírja: "Két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárások első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
A (3) bekezdés szerint a "részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (l)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére." A részvételi szakaszban ajánlatkérőnek a 44. § (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján kell döntenie az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolási módjai közül a 44. § (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolási módot választotta, miszerint az alkalmasság igazolható a "termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával". Ez az igazolási mód arra szolgál, hogy ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy a jelentkező képes-e a beszerzés tárgya szerinti termék szállítására.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem a termék leírását, mintapéldányának vagy fényképének bemutatását írta elő, hanem a termék típusbizonyítványa csatolását, de tartalmilag ez az igazolási mód is alkalmas a beszerzendő termék megismerésére.
A közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgya szerinti termék: autóbusz.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság megállapításához azon túlmenően, hogy a jelentkező képes-e autóbusz szállítására, még további vizsgálati szempontot szabott meg, miszerint a jelentkező által megajánlani kívánt autóbusz hosszúságának az I. kategóriában 12,51 m és 13,0 m, a II. kategóriában 13,1 m és 13,5 m közötti hosszúságúnak kell lennie.
A jelentkező által csatolandó típusbizonyítványnak tehát azt kellett igazolnia, hogy a jelentkező az itt leírt hosszúságú autóbuszokat képes szállítani az ajánlattevő részére.
Kérelmező az I. kategóriára nézve csatolta az Ikarus EAG gyártmányú E94MS autóbuszra vonatkozó, a Központi Közlekedési Felügyelet által kiadott 400-6775. számú, 2004. január 19-én kelt típusbizonyítványt, miszerint az autóbusz 12,9 m hosszúságú.
A típusbizonyítvány szerint az autóbusz 85 férőhelyes.
A megajánlani kívánt autóbusz megfelelt az ajánlatkérő által a hosszúságra megszabott alkalmassági feltételnek, ajánlatkérő a kérelmezőt a részvételi szakasz február 2-án tartott eredményhirdetésén alkalmasnak minősítette. Ezzel a jelentkezők alkalmassága megállapítására szolgáló részvételi szakasz lezárult.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a már említett hosszúsági adaton túl további két feltételt írt elő a I. kategóriájú autóbusszal szemben: a buszoknak rozsdamentes anyagból kell készülni és min. 90 férőhelyesnek kell lenniük.
Kérelmező rozsdamentes kivitelű, a vezetővel együtt 98 férőhelyes buszt ajánlott fel, ajánlatához csatolta az e jellemzőket igazoló, a Központi Közlekedési Felügyelet által kiadott 400-6775-01. számú, 2004. február 13-án kelt típusbizonyítványt.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a február 23-án tartott eredményhirdetésen érvénytelenné nyilvánította, ennek indokaként arra hivatkozott. hogy az ajánlat nem felel meg a részvételi felhívás 9. pont utolsó bekezdésében, illetve az ajánlati dokumentációban foglaltaknak. Ez az indok szerepel az összegezésben is.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételében az érvénytelenné nyilvánítás indokát azzal magyarázta, hogy a két típusbizonyítvány lényeges adatai eltérnek egymástól, ami azért nem megengedett, mert a kétszakaszos eljárásban a részvételi és az ajánlattételi szakasz egy egységes egészet képez; így az ajánlati kötöttségnél fogva a részvételi szakaszban ismertetett, a beszerzés szempontjából mérvadó adatok az eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosíthatók.
Ajánlatkérő indoka nem helytálló.
A két szakaszból álló eljárások - mint ahogy ez az elnevezésükből is következik - egymástól elhatárolt szakaszokból állnak. Az első a részvételi szakasz, melyben ajánlatkérőnek az ajánlattevők alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról kell döntenie a felhívásban meghatározott szempontok alapján. A részvételi szakasz eredményhirdetéssel zárul, az eljárás eredményét ajánlatkérőnek hirdetményben közzé kell tennie. Az elkülönültség hangsúlyozásának tekinthető a 63. § (1) bekezdés rendelkezése is, miszerint az eljárás részvételi szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. Az ajánlattétel az eljárás második szakaszában történik, ebben az ajánlatok vizsgálatára, értékelésére a nyílt eljárásra vonatkozó szabályok irányadók, lévén hogy ezen eljárási cselekményekre nézve a kétszakaszos eljárásra vonatkozóan a Kbt. külön szabályozást nem tartalmaz.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie." Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az e feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen, az ilyen ajánlatot kell az (1) bekezdés alapján érvénytelenné nyilvánítani.
Ajánlatkérő azzal az indokkal mondta ki kérelmező ajánlata érvénytelenségét, hogy az ajánlat nem felel meg a részvételi felhívás 9. pont utolsó bekezdésében, illetve az ajánlati dokumentációban foglaltaknak.
A Kbt. fent idézett 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak nem a részvételi, hanem az ajánlati felhívásban foglalt követelményeknek kell megfelelnie.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyetlen érvényességi követelményt írt elő a megajánlandó autóbusszal szemben, nevezetesen azt, hogy a jármű felépítményének 100%-ig rozsdamentes (azaz korrózióálló acélból, alumíniumból, illetve műanyagból) kell készülnie.
Kérelmező az ajánlata 105. oldalán rögzítette, hogy a jármű felépítménye teljes mértékben korrózióálló anyagból készül.
Az ajánlati felhívás a típusbizonyítvány csatolását nem írta elő, az ajánlati dokumentáció 58. oldalán lévő táblázatos anyag szerint azt a beszerzés tárgyát képező buszok átadása előtt 30 nappal kell átadni az üzemeltetőnek. Olyan dokumentumra vonatkozóan, melynek az ajánlathoz való csatolása nem volt előírás, érvénytelenségi konzekvencia nem vonható le.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata megfelel az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek, ezen okból ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.
Ajánlatkérő az összegezésben nem határozta meg, hogy a kérelmező ajánlata mennyiben nem felel meg az ajánlati dokumentációban foglaltaknak.
Ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint a bírálóbizottság jegyzőkönyvében foglaltak szerint ez az érvénytelenségi ok abban áll, hogy az ajánlathoz csatolt típusbizonyítvány adatai oly mértékben eltérnek a részvételi jelentkezéshez csatolt típusbizonyítvány adataitól, mely eltérések folytán az ajánlott busz nem felelhet meg az ajánlatkérő elvárásainak. A részvételi jelentkezéshez csatolt típusbizonyítványhoz képest az ajánlathoz csatolt típusbizonyítvány a busz anyagát és férőhelyét illetően kiterjesztést jelent. A kiterjesztéshez szükséges lett volna a módosított jellemzőkkel bíró autóbusz bevizsgálása, ami a típusbizonyítványban hivatkozott vizsgálati jegyzőkönyvek időpontjaiból (2001., 2002.) következtethetően nem történt meg, így kétséges, hogy valóságosan létező buszra tett ajánlatot a kérelmező.
A Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján az ajánlatnak nem a részvételi szakaszban becsatolt típusbizonyítványban rögzített, hanem az ajánlati felhívásban meghatározott követelménynek kell megfelelnie.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által vitatott körben (anyag, férőhely, hosszúság) összevetette az ajánlati dokumentációban az I. kategóriájú autóbuszra meghatározott követelményeket az ajánlatban megadott műszaki jellemzőkkel és megállapította, hogy a kérelmező által ajánlott busz megfelel az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek.
Ajánlati dokumentáció
Kérelmező ajánlata
Anyag:
felépítmény
felépítmény teljes mértékben
korrózióálló
korrózióálló (ÉN188-X5CrNi810)
Férőhely:
min. 90 fő
97 fő
Hosszúság:
12,5 m-13,00 m
12,9 m
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által vitatott jellemzők körében megfelel az ajánlati dokumentációban foglalt követelményeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát, ezáltal megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem közölte az összegezésben ajánlata érvénytelenné nyilvánítása indokát.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az 5. sz. melléklet 3. pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell az érvénytelenség indokait.
Ajánlatkérő az összegezésben nem közölte, hogy a kérelmező ajánlata miért nem felel meg az ajánlati dokumentációban foglalt előírásoknak, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban bizonyítási indítványt terjesztett elő arra nézve, hogy kérelmező által az ajánlattételi szakaszban csatolt, a részvételi szakaszban csatolt típusbizonyítvány kiterjesztésére vonatkozó típusbizonyítvány nem ténylegesen legyártott autóbusz alapján került kiadásra, így ajánlatkérő annak alapján nem győződhetett meg arról, hogy az autóbusz az üzemeltetés során megfelel-e a közlekedési és közlekedésbiztonsági előírásoknak (tengelynyomás, terhelhetőség stb.). Kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja/vizsgáltassa felül a típusbizonyítványt és annak mellékletét képező vizsgálati jegyzőkönyveket, álláspontja szerint ezáltal igazolhatóvá válik az ajánlatkérői döntés technikai-műszaki tartalma. Álláspontja igazolása céljára becsatolta az Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt. Vizsgálati Főosztály Gépjárművizsgáló Osztály (Autókut Rt.) 2004. április 1-jén kelt szakvéleményét, melyben rögzítést nyert, hogy a két típusbizonyítvány szerinti jármű a legtöbb járműtulajdonságot tekintve nem tér el, de van két olyan tulajdonság, amelynek eltéréseit részletesen kellene vizsgálni, nevezetesen a jármű terhelési viszonyait és a tetőszilárdság megfelelését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő álláspontja szerinti kérdéseit tartalmazó, március 31-én kelt megkeresésére a Központi Közlekedési Felügyelet a következőket válaszolta:
A 94/2004. sz. határozattal kiadott típusbizonyítvány, (400-6775) kiadása során figyelembe vette az Autókut Rt. 2004. január 28-án kelt szakvéleményét is.
A 173/2004. sz. határozattal kiadott típusbizonyítvány (400-6775-01) kiadása szabályos eljárás keretében történt.
A gyártó a típusbizonyítvány kiterjesztési igénye során beadványához mellékelte a változások részletes indoklását, felhasználva alapként a jelenleg is gyártott, exportra készülő buszok mérlegelési adatait. A benyújtott számítások alapján a típusbizonyítványban szereplő tengelynyomásértékek állapíthatók meg azzal a megjegyzéssel a 2.6. pontban a saját tömegnél, hogy a jármű valós adatait mérlegeléssel kell megállapítani és műbizonylaton megadni.
A kiterjesztés során felmerülő másik szakmai kérdés, hogy a megváltozott anyagból (rozsdamentes acél) készülő vázszerkezet miatt szükség van-e újabb vizsgálatra. Tekintettel arra, hogy az anyagváltozás során egyértelműen magasabb minőségi osztályba tartozóra váltottak a korábbihoz képest, így a korábbi szilárdsági számítások szerinti megfelelőség elfogadható.
Ezzel az anyaggal készülnek a nyugati exportra a járművek, megfelelnek az előírásoknak, csak magyar piac hiányában nem lettek itthon vizsgáltatva.
A szakmai állásfoglalás kialakítása során figyelembe vette, hogy az általa is személyesen ellenőrzött export termékre (Svédországban az alap Scania, Finnországban a kész autóbusz EU előírások szerint jóváhagyott, forgalomban részt vevő) épül a magyar változat.
Az általános gyakorlat szerint a gyártás előtt, alatt kikért típusbizonyítványok kiadása során kér utólagos ellenőrzést a máshol közel azonos formában megfelelt szerkezetekre. A kérdéses esetben is megtette ezt mind a pontos súlyadatok méréssel történő meghatározását, mind pedig a más típusoknál már elfogadott tetőszilárdság utólagos dokumentációját kérte a gyártótól erre a kialakításra. További vizsgálatok elvégzését szakmai szempontból szükségtelennek tartotta, az E94MS típusú autóbusz már meglévő, üzemelő járműtípusból lett csekély módosításokkal kialakítva.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő elfogadta a nyertesnek az "alkatrészellátás (a megrendelés beérkezésétől számított) kiszolgálási idő (óra)" bírálati alszempontból releváns ajánlataként az 1 óra időtartamot. Álláspontja szerint a távolságokra tekintettel a nyertes székesfehérvári telephelyéről az ország 7 megyéjében lévő Volán-irodák székhelyére - egy kivételével - nem lehet eljuttatni a pótalkatrészeket.
A bírálati részszempontban nincs meghatározva, hogy a kiszolgálás a szállító/kötelezett vagy a megrendelő telephelyén történik, ez a kiírás más részeiből sem állapítható meg.
Ezért a kiszolgálás helyét a Ptk. vonatkozó rendelkezéséből és a termékszállítási gyakorlatból kiindulni kell megállapítani.
A Ptk. 278. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés helye a kötelezett (szállító) telephelye, ha jogszabály rendelkezéséből, a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más nem következik, vagy a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. Mivel a kivételek fennállása nem állapítható meg, adott esetben a kiszolgálás helyének a kötelezett (nyertes ajánlattevő) telephelye tekintendő.
Ily módon az 1 óra időtartam alatt a kötelezettnek arról kell gondoskodnia, hogy értesítse a megrendelőt arról, hogy melyik telephelyén vehető át a pótalkatrész, erre pedig az 1 óra elegendő. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az 1 óra időtartamot azért értékelte, mert a felhívás értelmezése szerint az alkatrész-kiszolgálás a kötelezett telephelyén történik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogszerűtlenül azáltal, hogy elfogadta és értékelte a nyertes 1 óra pótalkatrész-kiszolgálási időtartamot, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező a nyertesnek az 1 óra pótalkatrész-kiszolgálás időtartamra tett ajánlatával kapcsolatban kérte annak megállapítását, hogy a nyertes megsértette a Kbt. 24. §-ában rögzített alapelvet, a verseny tisztasága tiszteletben tartását.
Mivel a Döntőbizottság megállapította, hogy az 1 órás pótalkatrész-kiszolgálási időtartam nem tekinthető irreálisnak, a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
Kérte továbbá ajánlatkérő ezen okból a Kbt. 55. § (6) bekezdése és erre figyelemmel az 59. § (1) bekezdés megsértése megállapítását is.
A Döntőbizottság fentiekben rögzített megállapítására tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmét is elutasította.
Kérelmező az április 1-jén kelt beadványában kifogásolta, hogy ajánlatkérő az I. kategóriában a nyertesnek a 30-36 db autóbuszra tett ajánlati árát értékelte annak ellenére, hogy az ajánlati dokumentáció 46. oldalán lévő 1. sz. táblázatban közölte, hogy az értékelés alapjának az ajánlatban szereplő autóbuszok legkisebb mennyiségére érvényes szériaárát tekinti. Közölte, hogy a jogsértésről a március 26-án tartott tárgyaláson szerzett tudomást.
A kérelem nem alapos.
Ajánlatkérő a felhívásban lehetővé tette alternatív ajánlat tételét. A nyertes (és kérelmező is) oly módon tett alternatív ajánlatot, hogy megadta az egységárat a felhívás szerinti alap mennyiségre (29) és ettől fajlagosan alacsonyabb árat a +25%-on belüli mennyiségre.
Ha ajánlatkérő nem értékelte volna a legkisebb mennyiségre érvényes ajánlati áron kívüli árat, akkor nem került volna sor az alternatív ajánlat értékelésére. Ez ellentétben állt volna a Kbt. 55. § (1) bekezdésével, melynek értelmében valamennyi ajánlatot el kell bírálni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy értékelte a nyertesnek a nem legkisebb mennyiségre vonatkozó ajánlati árát, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban min. 90 férőhelyes autóbusz szállítását írta elő, miközben a részvételi jelentkezése alapján tudomást szerzett arról, hogy ő 85 férőhelyes buszt kíván megajánlani. Kérelmező felvetése szerint ez az előírás azt az ajánlatkérői szándékot is célozhatta, hogy kérelmező ne vehessen részt a versenyben.
A kérelmező által sérelmezett ajánlatkérői magatartást abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy ajánlatkérő helytállóan járt-e el, amikor a részvételi szakaszban az egyik ajánlati elemnek, a beszerzés tárgya egyes műszaki jellemzőinek a meghatározását kérte a jelentkezőtől.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása e tekintetben akkor lett volna helytálló, ha a műszaki alkalmasság igazolására a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja körében vagy valamennyi, számára fontosnak tartott műszaki jellemző megadását kéri és ezeket határozza meg az ajánlattételi szakaszban is, vagy nem határoz meg e rendelkezés körében konkrét műszaki jellemzőt kikötő alkalmassági szempontot.
Mivel ajánlatkérő csak egy műszaki jellemző - a busz hosszúsága - tekintetében határozott meg alkalmassági szempontot, az a helyzet állt elő, hogy a jelentkezőknek csak e tekintetben kellett alkalmasságukat igazolni, a további, ajánlatkérő számara fontos műszaki jellemzők (anyag, férőhely) tekintetében nem. Ebből adódott, hogy a kérelmező szándékosnak véli ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszban a részvételi szakaszhoz képest "többletként" előírt elvárásait.
Ajánlatkérő a beszerzési tárgy műszaki jellemzőit szabadon határozza meg, ebben csak a Kbt. kógens és alapelvi rendelkezései korlátozzák.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. kógens és alapelvi rendelkezéseit azáltal, hogy az ajánlattételi szakaszban min. 90 férőhelyes autóbusz szállítását írta elő, ezért a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d) , f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 13 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább 1 000 000 Ft. Az (5) bekezdés előírja, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A közbeszerzés értéke - a nyertes I. kategóriára tett, az ajánlatkérő által az összegzésben és a tájékoztató az eljárás eredményéről dokumentumban közölten 1 354 052 700 Ft, a kiszabott bírság ennek 0,96%-a.
A bírság mértéke megállapításánál a Döntőbizottság egyrészről tekintetbe vette, hogy a jogsértés súlyos, mert ajánlatkérő érvényes ajánlatot nem bírált el, valamint hogy ajánlatkérővel szemben a Kbt.-be ütköző magatartása miatt a Döntőbizottság az elmúlt években már többször alkalmazta a jogsértés megállapítás, illetve bírságkiszabás jogkövetkezményt (D.70/2000., D.746/2002., D.399/2003). Másrészről tekintettel volt a Döntőbizottság arra, hogy a beszerzés nagy értékű, így kisebb százalékos mértékű bírság is betölti a bírság jogkövetkezmény rendeltetését.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 8.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.