KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁGA (4229/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.99/1/2004.
Tárgy: a Habau Hoch- und Tiefbaugesellschaft mbH jogorvoslati kérelme a Nemzeti Autópálya Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Habau Hoch- und Tiefbaugesellschaft mbH (Geiner str. 63. 4320 Perg Austria, képviseli: dr. Dessewffy Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Asbóth u. 20. I. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nemzeti Autópálya Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 80., képviseli: dr. Császy Zsolt jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) a "4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakasz (19+100-31+620 km-sz. közötti szakasza) építési munkáinak megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-én megjelent 51. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a 4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakasz (19+100-31+620 km-sz. közötti szakasza) építési munkáinak megvalósítása tárgyában.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban jelezte, hogy részajánlat és többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőséget nem biztosít.
A részvételi felhívás 6. c) pontja szerint a részvételi jelentkezés nyelve magyar.
A részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint:
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása: (a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján az első és a második francia bekezdésben foglalt alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkezők és a 10% feletti alvállalkozók külön-külön meg kell felel jenek. A harmadik francia bekezdésben foglalt alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkező egyedül kell megfeleljen).
- Valamennyi számlavezető bank (pénzintézet) 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozata a részvételre jelentkező fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal [a Kbt. 44. § (4) bekezdés a) pontja].
- mióta vezeti a részvételre jelentkező bankszámláját,
- nyilatkozat a részvételre jelentkező pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről,
- a részvételi jelentkező számláján az igazolás kiadását megelőző 12 hónapban a forgalom hány számjegyű volt,
- a részvételi jelentkező fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
- a számláján sorban állás az igazolás kiadását megelőző 12 hónapban előfordult-e, ha igen, hány esetben, milyen összegben.
- A részvételi jelentkező 2000., 2001. és 2002. évekről készült, a cégbírósághoz benyújtott mérlege és eredmény-kimutatása (illetve egyéni vállalkozó esetén az adóbevallás másolata) a cégjegyzésre jogosultak által aláírva, amennyiben a számviteli törvény alapján kötelező, könyvvizsgálói záradékkal együtt, amennyiben nem kötelező a könyvvizsgálat, az éves, illetve az egyszerűsített éves beszámoló valamennyi példányán kötelező feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte!" [Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja].
- A részvételi jelentkező számlavezető bankja (pénzintézet) bankjai (pénzintézetei) által kibocsátott szándéknyilatkozat(ok) arról, hogy szerződéskötés esetén a pénzintézet(ek) kész(ek) hitelt nyújtani a teljesítés időtartama alatt a részvételi jelentkező részére a tárgyi munka finanszírozására összességében 500 M Ft értékben [Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja].
A műszaki alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy:
A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a műszaki alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkezők és a 10% feletti alvállalkozók együttesen kell megfeleljenek:
E körben többek között előírás volt:
Az előző 5 év (1998-2002.) jelentősebb, a jelen közbeszerzés tárgyának megfelelő vagy azzal azonos tárgyú és nagyságrendű vállalkozások referenciamunkák (bemutatása) legalább a teljesítés helyének, idejének, az ellenszolgáltatás összegének, a főbb műszaki, mennyiségi mutatóknak, a munkában való részvétel arányának és a szerződést kötő másik félnek a megnevezésével, az információt nyújtó személy címével, nevével és telefonszámával, referencialevelek csatolásával [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja].
A részvételi felhívás 10. a) pontja tartalmazta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait.
Ajánlatkérő az egyes szempontok felsorolásának a végén jelezte, hogy előírása az "alvállalkozókra nem vonatkozik". E körben szerepelt többek között, hogy
- a részvételi jelentkező saját tőkéje 2002. évben eléri-e az 500 M Ft-ot,
- a részvételi jelentkező rendelkezik-e a 2000., 2001., 2002. évek árbevételei alapján legalább 8 Mrd Ft/év átlagos árbevétellel (alvállalkozókra nem vonatkozik),
- a részvételre jelentkező az utóbbi 5 évben (1998-2002.) rendelkezik-e minimum 10 km 2 ö 1 nyomú, a forgalomnak átadott új építésű főút referenciával fővállalkozóként vagy konzorciumi vezetőként, tagként (társként), vagy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az adott munkába bevont alvállalkozóként.
A részvételi felhívás 10. b) pontja határozta meg a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ajánlatkérő ez esetben is zárójelben rögzítette, hogy az adott előírás az alvállalkozókra nem vonatkozik. E körben többek között rögzítésre került, hogy
- a részvételre jelentkező alkalmatlan, ha a részvételre jelentkező saját tőkéje a 2002. évben nem éri el az 500 M Ft-ot,
- a részvételre jelentkező nem rendelkezik a 2000., 2001. és 2002. évek árbevételei alapján legalább 8 Mrd Ft/év átlagos árbevétellel (alvállalkozókra nem vonatkozik),
- a részvételre jelentkező az utóbbi 5 évben (1998-2002.) nem rendelkezik minimum 10 km 2 ö 1 nyomú, a forgalomnak átadott új építésű főút referenciával fővállalkozóként vagy konzorciumi vezetőként, tagként (társként), vagy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az adott munkába bevont alvállalkozóként.
A részvételi szakasz során ajánlatkérőhöz kérdések is érkeztek, amelyek megválaszolása ajánlatkérő részéről megtörtént.
A részvételi jelentkezések beadásának határidejére, 2004. január 12-re 10 jelentkező nyújtotta be jelentkezését, a Betonút Rt., a Hídépítő Rt., a MOTAENGIL Engenharia Consrucao S.A., a Strabag Rt., az Egút Rt., a Hoffmann Rt., a Vegyépszer Rt., a Mélyépítő Budapest Kft., a Swietelsky Építő Kft. és kérelmező.
A kérelmező részére kiadott hiánypótlásában ajánlatkérő egyes dokumentumok hiteles fordításban történő csatolását kérte, melynek kérelmező eleget is tett.
A hiánypótlásokat követően ajánlatkérő bizottsága 2004. február 2-án értékelte a részvételi jelentkezéseket, mely döntési javaslatot a döntésre jogosult még ugyanezen a napon jóváhagyott.
Az eredményhirdetés 2004. február 3-án történt meg. Az ajánlatkérő döntése szerint 9 jelentkező minősült alkalmasnak a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérő kérelmezőt alkalmatlannak minősítette a szerződés teljesítésére.
A kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő megállapította, hogy a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozója műszaki alkalmasságát a becsatolt referenciák nem igazolták, 10%-on felüli alvállalkozója nem felelt meg a pénzügyi alkalmassági feltételek közül a saját tőkére vonatkozó rendelkezésnek.
Kérelmező 2004. február 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő 2004. február 3-án meghozott részvételi szakaszt lezáró döntését, állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését, ideiglenes intézkedésként az eljárást függessze fel, kötelezze ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
Indoklásként előadta, hogy a részvételi jelentkezését ajánlatkérő az okból utasította el, hogy sem a részvételre jelentkező, sem a 10% feletti alvállalkozója nem rendelkezik megfelelő referenciával, valamint a 10% feletti alvállalkozó nem felel meg a saját tőkére vonatkozó pénzügyi alkalmassági feltételnek. Álláspontja szerint minden tekintetben igazolta a szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A dokumentáció szerinti "11" jelű nyilatkozatban a referenciára vonatkozó követelményt teljesíti az első és második sorban ismertetett főútépítés, ezek közül a B7 jelű út 8,3 km-es szakasza és a B1 jelű út 1,96 km hosszúságban. A hozzá tartozó referenciaigazolások a részvételi jelentkezés 233-238. és 247-250. oldalain találhatóak. Szintén megfelel a követelményeknek a B3 jelű dunai út 9,8 km hosszban. Ennek a 2 ö 2 sávos főútnak a referenciaigazolása a jelentkezés 239-241. oldalán szerepel, habár a hiteles fordítás szóhasználata nem fedi a valóságot. A magyar jogszabályok szerint az utak besorolásuk szerint megfelelnek a főút kategóriának és új építésű útnak minősül.
A kérelmező álláspontja alátámasztására szakértői véleményt is csatolt. Hivatkozott a 19/1994. (V. 31.) KHVM sz. rendeletre is. Álláspontja szerint azt kell irányadónak tekinteni, hogy a referenciaként megjelölt út műszaki paraméterei kielégítik-e a főút műszaki követelményeit. A B7-es úttal kapcsolatos ajánlatkérői felvetésre, nevezetesen hogy a referenciaigazolásból nem állapítható meg, hogy az valóban a megbízótól származik-e, előadta, hogy ez egy formai hiányosság, amelyre ajánlatkérőnek hiánypótlásra kellett volna felhívni. Ajánlatkérő azt viszont nem írta elő, hogy a referencialevélnek a megbízótól kell származnia, így ezt utólag kérelmező terhére nem róhatja fel. Az alvállalkozó saját tőke nagyságára vonatkozó ajánlatkérői álláspont téves. A részvételi felhívás 9. pontjában ugyanis az ajánlatkérő csak arról rendelkezett, hogy az egyes alkalmassági igazolási módok melyikét kell az alávállalkozóknak is önállóan csatolniuk. Az alkalmatlanság szempontjainál azonban ajánlatkérő nem rendelkezett arról, hogy a Kbt. rendelkezéseitől eltérően kívánja-e a részvételre jelentkező és 10% feletti alvállalkozója pénzügyi alkalmasságát megítélni. Ajánlatkérői rendelkezés hiányában pedig a Kbt. szabályai alapján kell eldönteni, hogy az alkalmasság feltételeit hogyan kell a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó tekintetében vizsgálni. A jogszabály pedig úgy rendelkezik, hogy eltérő rendelkezés hiányában a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó közösen felel meg az alkalmassági szempontoknak. E szerint a banki igazoláshoz és a mérlegekhez kapcsolódó alkalmassági követelményekre vonatkozóan az együttes megfelelés követelményét kell teljesíteni a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak. Ezek a szempontok pénzügyi helyzet, sorban állás, eredményes gazdálkodás, 500 M Ft saját tőke, jegyzett tőkénél nagyobb saját tőke és a 8 Mrd Ft/év/átlagos árbevétel.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását megalapozatlanság okán.
A kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy a kérelmező által hivatkozott referenciák közül a B1 útra vonatkozó 1,96 km-es szakaszt elfogadták, a B7 útra vonatkozó referenciát illetően pedig megállapították, hogy a kérelmező nem rendelkezik új építésű 2 ö 1 nyomú, 10 km hosszúságú, a forgalomnak átadott referenciával. A részvételi jelentkezés 233-237. oldalán csatolt referenciaigazolásból nem állapítható meg, hogy az valóban a megbízótól származik-e. Azt nem vitatta ajánlatkérő, hogy a referenciában megjelölt út új építés, és megfelel a kiírás szerinti műszaki követelményeknek. A kérelmező harmadik referenciahivatkozását sem fogadták el, mert ez nem új építésű út volt. Összességében a kérelmező nem igazolta a kért referenciákat. Álláspontja szerint a felhívás 9. pontjában rendelkezett arról, hogy mely alkalmassági feltételnek kell a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak külön-külön megfelelni, ugyanitt jelölte meg, hogy a műszaki alkalmasság feltételeinek közösen felelhetnek meg. A kérelmező azon kifogására, hogy az alkalmasságnak történő megfelelés vonatkozásában miért nem az alkalmassági szempontnál tette meg az előírását, hivatkozott más közbeszerzési eljárásban hasonló módon közzétett hirdetményekre. Az alkalmassági szempontnál a részvételre jelentkező alatt értette a 10% feletti alvállalkozót is, ahol ezt nem így értette, ott külön jelezte. A saját tőkére vonatkozó alkalmassági feltételnél nem volt alvállalkozót mentesítő feltétel, tehát neki is meg kellett felelni a pénzügyi, gazdásági alkalmassági feltételeknek. Megjegyzi, hogy a pénzügyi alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés nem is értelmezhető, számvitelileg nem igazolható, már ezért sem írhatta ezt elő ajánlatkérő.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Jelen közbeszerzési eljárás két szakaszból álló eljárás volt. A kétszakaszos eljárás közös szabályait a Kbt. 63-64. §-ai tartalmazzák.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő döntése jogszerű volt-e.
A részvételi felhívásban ajánlatkérő a referenciákkal kapcsolatos elvárásait pontosan rögzítette, nevezetesen előírta, hogy alkalmassági követelmény minimum 10 km 2 ö 1 nyomú új építésű főút építésének igazolása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciában szereplő utak minősítését valóban nem az elnevezés alapján kell megítélni, hanem a hatályos magyar előírások alapulvételével kell eljárni, azaz a magyar jogszabályok szerinti főút műszaki feltételeivel kell összevetni a becsatolt referenciák jellemzőit. E tekintetben kérelmező szakvéleményt is csatolt a Döntőbizottság részére, melynek tartalmát maga ajánlatkérő sem cáfolta.
A kérelmező részvételi jelentkezésének 211. oldalán 1. és 3. sorszámmal hivatkozott két út (az egyik "közút", a másik "út" megnevezéssel szerepel) műszaki jellemzőit tekintve kielégíti a magyarországi "főút" kategóriát.
A B7 jelű útnál (8,3 km) az ajánlatkérő nem vitatta, hogy új építésről van szó, azaz tartalmában elfogadta a becsatolt referenciát. E körben ajánlatkérő az alkalmatlanságot arra alapította, hogy a becsatolt referenciaigazolásból nem tudta megállapítani, hogy az kitől származik, nevezetesen kétséges volt számára, hogy a referenciaigazolást a megbízó adta-e ki. A becsatolt referenciaigazolással kapcsolatban tény, hogy kérelmező céges papírján került kiállításra, aláíróként azonban a megbízó szerepel. Ezt támasztja alá a becsatolt hiteles fordítás is. A Kbt. 44. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít ajánlatkérő számára, hogy az igazolások eredetiségét vizsgálja, szükség esetén - amennyiben kétsége volt - megkereshette volna a megfelelő osztrák hatóságot. A kérelmező a jogorvoslati eljárásban csatolt referencialevéllel egyértelműen igazolta, hogy a részvételi jelentkezése a valós adatokat tartalmazta. Ebből következően az ajánlatkérő által előírt referenciakövetelményt kérelmező teljesítette. Ez az ok nem alapozta meg a kérelmező szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítését. Figyelemmel arra a körülményre, hogy ajánlatkérő a B1 jelű útra vonatkozó referenciaigazolások közül az 1,96 km-es szakaszt elfogadta, és a Döntőbizottság álláspontja szerint a B7 útszakasz is kielégíti az alkalmassági követelményeket, így kérelmező eleget tett annak az alkalmassági feltételnek, hogy rendelkezik 10 km hosszú, 2 ö 1 nyomú, forgalomnak átadott, új építésű főút referenciával.
A felek között vita tárgyát képezte - bár az alkalmasság megítélése szempontjából már relevanciával nem bír -, hogy a B3-as út új építésű útnak minősül-e. E körben a Döntőbizottság csak azt tudja figyelembe venni, hogy az ajánlatkérő előírása volt az iratok, nyilatkozatok hiteles magyar nyelven történő fordítása. A hiteles fordításban rögzítetteket kell irányadónak tekinteni, az utólagos értelmezések relevanciával nem bírnak. A kérelmező hiteles magyar nyelven csatolta e tekintetben is a referenciaigazolását, mely e körben az alábbiakat tartalmazta. "4 sávos kiépítés" ennek tartalma alapján nem lehet következtetni arra, hogy új építésű útról van szó. A Döntőbizottság e körben ajánlatkérő álláspontját osztotta, mely szerint a kiépítés nem elégíti ki az új építés követelményét.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a másik alkalmatlansági ok, nevezetesen hogy a 10% feletti alvállalkozó nem felelt meg a pénzügyi alkalmassági feltételek közül a saját tőkére vonatkozó rendelkezésnek, fennáll-e.
E körben lényegében a jogvita tárgyát az képezte, hogy a saját tőkével kapcsolatos ajánlatkérői előírásnak a részvételre jelentkezőnek és az alvállalkozónak külön-külön vagy együttesen kell-e megfelelnie. Azt kérelmező ugyanis maga sem állította, hogy a részvételi jelentkezése megfelel az esetben is, amennyiben az előírást külön-külön kell teljesíteni.
Nem vitathatóan a részvételi felhívás 9. pontjában kell jogszerűen előírni a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának a módját és a 10. pontban az ehhez kapcsolódó alkalmassági, illetve alkalmatlansági követelményeket. Jelen esetben nem ez történt.
Ajánlatkérő a 9. pontban nem csak az igazolási módot fogalmazta meg, hanem egyben rendelkezett arról is, hogy az alkalmassági követelményeknek milyen módon kell eleget tenni a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak, hiszen e körben előírta, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelmények körében a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak külön-külön kell megfelelni az első és második francia bekezdésben foglalt előírásoknak, míg a harmadik francia bekezdés előírásának csak a részvételre jelentkezőnek kell megfelelni.
A Döntőbizottság értelmezése szerint a követelménynek való megfelelés tartalmilag nem az igazolás módjára, hanem már az alkalmassági követelménynek való megfelelésre történő utalást fogalmaz meg.
A műszaki alkalmasság igazolása körében pedig egyértelműen rögzítette ajánlatkérő, hogy a részvételre jelentkezőnek és az alvállalkozónak együttesen kell megfelelni. A Döntőbizottság álláspontja szerint itt sem csupán az igazolási mód megfogalmazása történt meg, hanem már az ajánlatkérő előírta azt is, hogy együttesen kell megfelelni a követelményeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát az ajánlatérői megfogalmazásból egyértelműen következik, hogy a 9. pontban nemcsak az igazolás módját írta elő ajánlatkérő, hanem az alkalmassági követelményekkel összefüggésben is tett előírást.
A Kbt. 44. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevétele alapján ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében eltérő követelményeket támasztott a részvételre jelentkezővel és az alvállalkozóval szemben, míg a műszaki alkalmasság körében rögzítette, hogy az alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük.
Az ajánlatkérő a 10. pontban az alkalmassá, illetve az alkalmatlanná minősítés szempontjainak meghatározásánál már nem ismételte meg a 9. pontban rögzítetteket, hanem azt a megoldást választotta, hogy az egyes szempontok meghatározásánál jelezte, amikor a szempontban foglaltak teljesítését az alvállalkozótól nem várta el.
Az alkalmassági feltételek az ily módon történő előírásának jogszerűségét a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőn belül senki nem tette kifogás tárgyává, így érdemben a Döntőbizottság nem vizsgálhatta a részvételi felhívás jogszerűségét.
Ebből következően a Döntőbizottságnak a részvételi felhívásban foglaltak tartalma alapján kellett megítélnie a részvételre jelentkezők alkalmasságát.
A Döntőbizottság álláspontja - a fentiekből következően - az, hogy ajánlatkérő a 9. pontban nem csak az igazolás módját határozta meg, hanem egyben döntött arról is, hogy az alkalmassági követelményeknek milyen módon kell a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak megfelelni külön-külön vagy együttesen.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében eltérő alkalmassági követelményt határozott meg ajánlatkérő, hiszen volt olyan előírása, ahol megkövetelte, hogy a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó külön-külön feleljen meg a követelményeknek, míg volt olyan is, ahol a követelményszintet egyedül a részvételre jelentkezővel szemben támasztotta. Ajánlatkérő a mérlegadatokkal kapcsolatos alkalmassági követelményét külön-külön határozta meg a részvételre jelentkező és az alvállalkozó vonatkozásában. A mérlegadatokból állapítható meg a saját tőke nagysága, így e körben külön-külön kellett megfelelni a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak. Az ajánlatkérői álláspontot támasztja alá az a körülmény is, hogy az alkalmasság elbírálása szempontok meghatározásánál a 10. a) pontban a saját tőke körében történt előírásnál nem szerepel az a kitétel, hogy az előírás az alvállalkozóra nem vonatkozik, ugyanígy az alkalmatlanná minősítés szempontjainál sem tette meg ezt az előírást ajánlatkérő. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
A kérelmező hivatkozott jogorvoslati kérelmében arra is, hogy ajánlatkérő előírásai a 9. és 10. pontokban nem következetesek, előfordul olyan eset, hogy a 9. pont alapján arra lehet következtetni, hogy külön-külön történő megfelelés az előírás, ezzel szemben a 10. pontban mégis arra hivatkozik ajánlatkérő, hogy az előírása az alvállalkozóra nem vonatkozik (Mrd Ft/év árbevétel). A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ajánlatkérői eltérés sem alapozza meg a jogorvoslati kérelmet. Egyrészt a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján ajánlatkérő jogosult eltérő rendelkezést tenni. Másrészt épp ez az eltérés mutat rá arra, hogy a többi alkalmassági követelmény vonatkozik a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozóra.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a meglapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 26.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildik ó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos