KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4231/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.119/12/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviseli dr. Fekete Zsuzsa ügyvéd, 4024 Debrecen, Kossuth u. 3. I/4., nevében eljár: EUROMEDIC Trading Kft., 1051 Budapest, Dorottya u. 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "DEOEC II. telep főépület bővítés és rekonstrukció elvi építési engedélyes és építési engedélyes tervek és a hozzá tartozó rekonstrukciós területek elvi építési és építési engedélyes terveinek elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontját, ezért az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma II. telepének főépülete (a továbbiakban: DEOEC) az úgynevezett "Auguszta" épület 1922-ben épült. Az épületet több ütemben bővítették. Először az 1950-es években a központi műtőtömbbel bővült, majd 1989-93 között a III. Sz. Belgyógyászati Klinika épületszárnyával, utána 1995-97 között a Szívsebészet épületszárnnyal, végül 2000-ben egy haemodinamikai épületszárnnyal. Ez utóbbi épület tervezője a KELET-TERV Kft. vezető tervezője, Kovács Ákos volt. Az így kialakított épületegyüttesben jelenleg a Kardiológiai Klinika, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika, a II. Számú Szívsebészeti Klinika, valamint a Tüdőgyógyászati Klinika került elhelyezésre.
Ajánlatkérő a tervezési munkák vonatkozásában először 1989 márciusában kötött tervezési szerződést az ATLANT Kft.-vel, mely szerint a tervező kötelezettséget vállalt a II. sz. telephelyen épülő Szívsebészeti Klinika bővítésével kapcsolatos versenyfelhívási és elvi építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére. A tervezési szerződés 3. sz. mellékletének 2. alpontja szerint a szerződésben részletezett feladatokon kívül felmerülő további tervezési munka elvégzésének feltételeit a szerződő felek külön megállapodásban határozzák meg.
A 3.6. pont szerint a tervezési szerződés tárgyát képező versenyfelhívási és építési engedélyezési tervdokumentáció az ATLANT Kft. - mint generáltervező - szellemi tulajdonát képezi.
Amennyiben a versenytárgyalás nyertese ezen terv szerinti létesítmények megvalósítására vállalkozik, megrendelő biztosítja, hogy a további tervfázisokra (beruházási programterv, esetleg építési engedélyezési terv, kiviteli terv) az ATLANT Kft. kapjon megbízást. Ezt a pontot azonban a felek 1989. április 13-án kelt nyilatkozatukkal módosították akként, hogy a megrendelő az építési engedélyezési, valamint a kiviteli tervdokumentációt bármely tervező szervezetnél megrendelheti, továbbá amennyiben a létesítmény kivitelezésére a megrendelő fővállalkozási szerződést köt, a kiviteli tervdokumentáció, valamint a műszaki engedélyezési terv elkészíttetésének joga és kötelezettsége fővállalkozóra száll. Az ugyanekkor kelt szerződésegyeztető jegyzőkönyv 2. pontja szerint az ATLANT Kft. mint a tenderterv készítője a szerzői jogát fenntartja, és a tervezés további fázisainak elkészítésére készséggel vállalkozik. Ezt követően a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat és az ATLANT Kft. között 1990. január 23-án létrejött tervezési szerződés szerint az ATLANT Kft., a DOTE II. Sz. Sebészeti Klinika és Szívsebészeti Központ műszaki kiviteli tervdokumentációjának készítésében való építésztervezői közreműködést vállalt. A szerződés 2. számú mellékletének 1. pontja szerint a tervdokumentáció a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat és az ATLANT Kft. közös szellemi tulajdona.
Az 1995. március 22-én kelt tervezési szerződésnek a DOTE III. Sz. Belgyógyászati Klinika bővítésének építési engedélyezési és versenyfelhívási tervdokumentációjának elkészítése volt a tárgya.
A szerződés 14. pontja szerint a tervező az általa szolgáltatott tervek szerzői jogait fenntartja, a megrendelő a tervezői díj fejében a terveknek a szerződésben rögzített célra történő egyszeri felhasználásra jogosult. A terveken változtatni a tervező közreműködésével, vagy előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet.
A III. Sz. Belgyógyászati Klinika bővítés beruházásának fővállalkozója a KELET-SPEECK Építőipari Kft. és az ATLANT Kft. között 1996. január 2-án létrejött tervezési szerződés szerint az ATLANT Kft. vállalta a DOTE III. Sz. Belklinika bővítése műszaki kiviteli tervdokumentációjának elkészítését. A szerződés 14. pontja szerint az ATLANT Kft. az általa szolgáltatott tervek szerzői jogait fenntartja, a terveken változtatni az ATLANT Kft. közreműködésével, vagy előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. A szerződés 3. számú mellékletének 4. pontja szerint az 1. sz. mellékletben meghatározott feladaton túlmenő tervezési munka elvégzése szerződésmódosítás, vagy külön szerződés keretén belül történik.
Az ajánlatkérő ezt követően európai uniós pályázathoz 2004-ben kidolgozta a "Kardiovaszkuláris és onkológiai komplex egészségcentrum kialakítása" című programot. A program szerint az "Auguszta" épületegyüttes és környezete jól megfelel a tervezett centrum kialakításának, mert a leendő klinikai tömb meghatározó elemei jelenleg is itt üzemelnek és itt áll rendelkezésre kellő terület a további bővítéshez, az ezirányú fejlesztés az 1990-es években már elkezdődött.
Az ajánlatkérő által készített műszaki tervezési program IV. része a kardiovasculáris és onkológiai klinikai tömb kialakításával kapcsolatban tartalmazza azt, hogy az "Auguszta" főépület 2 oldala mentén felépült új klinikai épületek vonatkozásában a mostani tervben ezekben az épület(rész)ekben semmiféle beavatkozással nem kell számolni.
Ezen előzményeket követően az ajánlatkérő 2004. február 12-én ajánlati felhívást küldött az ATLANT Kft.-nek, melyben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva, mind a műszaki-technikai sajátosságokra, mind pedig a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva a DEOEC II. telep főépület-bővítés és rekonstrukció (Kardiovaszkuláris és Onkológiai Regionális Egészségcentrum Auguszta projekt) elvi építési engedélyes és építési engedélyes tervek és a hozzá tartozó rekonstrukciós területek elvi építési és engedélyes terveinek elkészítése tárgyában. Ajánlatkérő 2004. február 16-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról az ajánlati felhívás megküldésével e beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás az eljárás alkalmazása feltételének indokaként tartalmazta, hogy a szerződést műszaki-technikai sajátosság miatt, valamint kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy személy képes teljesíteni tekintettel arra, hogy a DEOEC II. telep főépület-bővítés, Szívsebészeti Centrum és III. Sz. Belgyógyászati Klinika építési engedélyes és kiviteli terveit a jelen tárgyalásos eljárásra meghívott ajánlattevő készítette. Az ajánlatkérő az indokolás alátámasztásaként becsatolta az ATLANT Kft.-vel 1989-ben és 1995-ben a fenti tervezési munkákra kötött szerződéseit.
Az ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlatkérő meghatározta az eljárás lefolytatásának menetét, valamint a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint ezzel összefüggésben a résztvevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
A Döntőbizottság elnöke 2004. február 26-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre bocsátott tervezési szerződések alapján az eljárásfajta választás feltételének megléte nem egyértelmű.
Az ajánlatkérő a megindult jogorvoslati eljárásra tekintettel az eljárását felfüggesztette.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a kezdeményezés megszüntetését az alábbi indokok alapján.
Az elkészült terveket illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 67. §-a alapján a tervező hozzájárulása nélkül nem lehet változtatni, illetőleg az épület tervezőjét akár a terv, akár a megvalósított épület vonatkozásában nyilatkoztatni kell abban az esetben, ha a tervezett változtatás az épület külső megjelenítését, vagy rendeltetésszerű használatát befolyásolhatja. Az ajánlatkérő figyelembe vette egyrészt a külső megjelenés vonatkozásában, hogy az "Auguszta" főépület előző két ütemben történő bővítésénél az épületek építészeti kialakítását, burkolati elemeit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyta, melyek a további bővítmények építészeti jellegét a jövőre nézve is meghatározzák. A mindkét ütemben történő bővítés tervezője az ATLANT Kft. volt.
A jelen közbeszerzési eljárás tárgya a főépület rekonstrukciója mellett a mintegy 10 000 m 2 hasznos területű épületbővítmény tervezése, melynek megjelenésében az előző ütemek létesítményeihez kell illeszkednie.
Az ajánlatkérő másrészben figyelembe vett funkcionális szempontokat, nevezetesen a következőket:
- olyan összefüggő kardiovasculáris és onkológiai épület együttes jöjjön létre, ahol minden egység egy belső folyosón megközelíthető legyen,
- az új létesítmény műtőblokkja a Szívsebészeti Centrum műtőblokkjával egy egységet kell hogy képezzen,
- a központi intenzív osztály egy egységként épüljön ki, és minden klinika felől a legrövidebb úton elérhető legyen.
A fenti szempontok feltételezik a funkcionális, fizikai összekötést mind az eredeti főépület, mind pedig az ATLANT Kft. eddig tervezett épületrészek és az új létesítmény között.
Az ajánlatkérő az egyéb szempontok között pedig előadta, hogy a II. telep főépületre vonatkozóan a közműhálózat teljes rekonstrukciójának terveit szintén az ATLANT Kft. készítette el, így a tervezési munka sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban végezhető el, mivel az előző két ütemben elkészített egyes dokumentumok (pl. talajmechanikai mérések, környezetvédelmi tanulmány, közműtérképek) nagy részben felhasználhatóak.
Az egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő szóbeli és írásbeli észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból történt eljárás kezdeményezés megalapozott.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulatában szabályozott követelményeknek megfelelt-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívása, illetve a tárgyalásra történő felhívás nevű dokumentuma tartalma megfelel a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulata szerinti tartalmi követelményeknek.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta az eljárásfajta választására vonatkozó jogalap jogszerűségét.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapította, mely rendelkezés akkor alkalmazható árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A Döntőbizottság a jelen eljárásban a fenti és az ajánlatkérő által hivatkozott feltételek fennállását vizsgálta és megállapította, azok nem állnak fenn az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő részéről történő hivatkozás az ATLANT Kft. vonatkozásában fennálló kizárólagos jogra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 67. § alapján nem helytálló az alábbiak szerint.
A hivatkozott rendelkezés az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélküli megváltoztatását tiltja, illetve a mű jogosulatlan megváltoztatásának minősíti, ami a már elkészült építészeti alkotás külső megjelenését vagy annak rendeltetésszerű használatát befolyásolja.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és az általa becsatolt dokumentumok alapján megállapítható, hogy a jelen beszerzés döntő részben a fejlesztésre kijelölt területen egy új 10 ezer m 2 -t meghaladó klinikai tömb engedélyes terveinek az elkészítése úgy, hogy annak fizikailag, funkcionálisan és külső megjelenésében illeszkednie kell a már meglévő épületegyütteshez. A Döntőbizottság álláspontja szerint egy új épület megtervezésére, annak a meglévő épületegyütteshez történő fizikai, és külső megjelenésében való illesztésére az ajánlattételre felhívott ATLANT Kft.-n kívül más személy is képes, ahogy ez pl. a haemodinamikai épülettömb esetében is a KELET-TERV Kft. által végzett tervezés során megvalósult. Nem vitás, hogy az új épület és a tervezett épület fizikai kapcsolatának a megteremtésekor érintve lehet az ATLANT Kft. által tervezett épületszárny is. Azonban még a szerzői jogokkal érintett építészeti alkotások esetében is a tulajdonos a tulajdonosi jogosultsága alapján valamilyen meghatározott cél érdekében olyan átalakításokat végezhet az épületen, amely annak vizuális megváltoztatásával járhat. Ebben az esetben a tervező szerzői joga arra terjed ki, hogy megkívánhatja, hogy a véleményét kikérjék és amennyiben a használati céllal nem ellenkezik, azt figyelembe vegyék.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kizárólagos tervezői jogosultságra való hivatkozást az a tény is kizárja, hogy az előzményi tervezés során a DOTE II. Számú Sebészeti Klinikájának és a Szívsebészeti Központ műszaki kiviteli tervdokumentációja tekintetében az ATLANT Kft.-nek a Kelet-magyarországi Tervező Vállalattal közös szerzői jogosultsága van. Továbbá a kizárólagos jogosultságnak - amennyiben megállapítható lenne az összefüggés a 2 oldalszárnyra vonatkozó tervek és a beszerzés tárgyát képező bővítés és rekonstrukció tervezés között - a beszerzés egésze vonatkozásában kell fennállnia a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja vizsgálata szempontjából.
A Döntőbizottság figyelembe vette az ajánlatkérő nyilatkozatát, mely szerint a rekonstrukciós területek tervezési feladatainak vonatkozásában, amely az összes tervezési feladat kb. 10%-át teszi ki, egyébként sem áll fenn a kizárólagos jogosultság.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki-technikai sajátosságok sem indokolják az adott eljárásfajta választást az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki tervezési program szerint egyrészt az "Auguszta" épület vonatkozásában a volt konyhaépület és a központi műtőtömb elbontásával rekonstrukcióra kerül sor. E főépület vonatkozásában az ATLANT Kft. tervezési tevékenységet nem végzett az előzőekben a főépület két szárnyépületével kapcsolatos tervezési tevékenysége során. A tervezendő 10 000 m2-es új épület, valamint a meglévő épület közötti fizikai kapcsolat megteremtése során valóban érintve lehetnek az ATLANT Kft. által egyébként sem kizárólagosan tervezett épületrészek is. A kapcsolódási pontok megtervezése azonban nem tekinthető olyan műszaki technikai sajátosságnak, ami megalapozhatja az eljárásfajta választását. A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő álláspontját, hogy a bővítmény külső megjelenésének illeszkedési szükségessége alapozza meg az eljárásfajta választását, mivel a bővítmény illeszkedésére vonatkozó építészeti követelményeket más tervező is képes teljesíteni, nem csak az a tervező, aki a korábbi épületszárnyakat tervezte.
A beszerzés tárgyát képező tervezési feladat másik része a II. telephelyen kialakításra kerülő egészségcentrumhoz tartozó rekonstrukciós területek elvi építési engedélyes és építési engedélyes terveinek elkészítése is. A tervezett fejlesztés a főépület körül található 5., 6., 7. sz. épületeket érinti, melyek lebontásra kerülnek, valamint az I. sz. telephelyen található pszichiátriai épületet. Ezen épületrészek vonatkozásában azonban az ATLANT Kft. tervezési tevékenységet a korábbiakban nem végzett, tehát ez sem alapozza meg sem a kizárólagos jogot, sem a beszerzés olyan speciális műszaki-technikai jellegét, mely alapján kizárólag a felkért ajánlattevő képes a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását arra, hogy a II. telep közműhálózatának teljes rekonstrukciójára tekintettel célszerű az eljárásválasztás az ajánlatkérő részéről. A Kbt 70. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során nem hivatkozási alap a gazdaságosság és hatékonyság követelménye, ezért a Kbt.-ben meghatározott és főszabályként alkalmazandó nyílt vagy meghívásos eljárás helyett e körülményekre hivatkozással nem lehetséges tárgyalásos eljárás lefolytatása. A rekonstrukció során az egyes épületek funkcióváltása sem olyan szempont, mely az épületek alapvető egészségügyi jellegén változtatna és ez a funkció pedig nem bír olyan sajátossággal, melyre tekintettel csak egy ajánlattevő lenne csak képes a beszerzés megvalósítására.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjával kapcsolatos döntése jogsértő volt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) , d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
Az eljárásfajta választásának jogsértő voltára tekintettel szükségessé vált az ajánlatkérő döntéseinek az ajánlati felhívásig (tárgyalásra felhívás) történő megsemmisítése.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos jogszabályok szerint a bírság legkisebb összege szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft., természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásfajta választásra vonatkozó döntése a közbeszerzési bizottsága által kollektív döntés volt, így a személyes felelősség megállapítása nem volt indokolt. A Döntőbizottság figyelemmel volt a bírság minimális összege meghatározásánál arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás (tárgyalási felhívás) tartalmának meghatározása vonatkozásában nem követett el jogsértést, valamint az eljárást felfüggesztve együttműködő magatartást tanúsított és reparálhatóvá vált a jogsértés.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 30.
Dr. Csanádi Péter s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos