KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4232/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.165/9/2004.
Tárgy: az Impress Régió Lapkiadó Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Impress Régió Lapkiadó Kft. (1052 Budapest, Váci u. 18., képviseli: dr. Magyarné dr. Takács Gabriella ügyvéd 1222 Budapest, Kereszt u. 9/B, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Budapest Főváros Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzata (1051 Budapest, Erzsébet tér 4., képviseli: dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd 1068 Budapest, Felsőerdősor u. 8. fszt. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest Főváros Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzatának havonta kétszer megjelenő, Belváros-Lipótváros című lapjának kiadása, szerkesztése, terjesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. október 22-i 43. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyet a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 10-i 50. számában módosított.
Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit.
Ajánlatkérő felhívása 13. pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
10
- a lap előállítására
7
- terjesztésére
3
- az árváltozás éves mértéke a mindenkori hivatalos inflációs rátához viszonyítva (%-ban megadva)
4
- a terjesztés dokumentált ellenőrzésének gyakorisága (minimum évente 2, maximum évente 12 alkalom)
2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A rész- és alszempontokon belül az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra. A legjobb ajánlat a maximális pontszámot kapja. A következő ajánlatok pontszámai a legjobb ajánlathoz történő arányosítással kerülnek kiszámításra.
Ajánlatkérő előírta a dokumentáció 16. pontjának ötödik francia bekezdésében, hogy az ajánlati árként a lap előállításának és terjesztésének bruttó egységárát (Ft/lappéldány) külön-külön kell megadni.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában rendelkezett arról is, hogy a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 44. § és 46. §-aiban meghatározott nyilatkozatok és igazolások utólagos csatolására, valamint az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására egy ízben az összes ajánlattevők számára azonos feltételekkel biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi követelményeit, lap- és rovatterv bemutatását kérte.
Ajánlatkérő a feltett kérdéseket megválaszolta. Ennek keretében tájékoztatást adott arról, hogy az ajánlati ár nem kerül kétszer pontozásra, az ajánlati ár együttesen 10-es súlyszámmal kerül figyelembevételre, ezen belül 7-es súlyszámmal a lap előállítására adott árajánlat, míg 3-as súlyszámmal a terjesztésre adott árajánlat.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 20-ra ajánlatot nyújtott be a SPRINT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a kérelmező.
A bontási eljárás során a SPRINT Kft. képviselője több kérdést tett fel, melyre ajánlatkérő képviselője válaszolt, illetve azt a tájékoztatást adta, hogy az ajánlatok értékelése során vizsgálják, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a felhívás, illetve a dokumentáció rendelkezéseinek.
A kérelmező ajánlata 2. oldalán a 6. pontban rögzítette: "Ajánlati ár: - 1 700 000 Ft + áfa lapszámonként, mely összeg tartalmazza a fent említett valamennyi szolgáltatást".
A SPRINT Kft. ajánlata 2. oldalán tette meg az árajánlatát, mely külön tartalmazza a lap előállítására, illetve a lap terjesztésére vonatkozó nettó ajánlati árat + áfa és a bruttó ajánlati árat. Ugyanezen oldal tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy: "az árváltoztatás éves mértéke a mindenkori hivatalos inflációs rátához viszonyítva - 4%, mínusz 4%".
Ajánlatkérő szervezetén belül a Közbeszerzési Bizottság az ajánlatok értékeléséről javaslatot készít, melyet követően a polgármester jogosult a döntés meghozatalára.
A Közbeszerzési Bizottság - szakértői vélemények beszerzését követően - azt a javaslatot terjesztette a döntéshozó elé, hogy mindkét ajánlattevő ajánlatát nyilvánítsák érvénytelenné. A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása vonatkozásában egyhangú volt a bizottság javaslata. Rögzítették, hogy a kérelmező ajánlata számos hiányosságban szenved, azonban van pótolhatatlan hiányossága is az ajánlatnak és e miatt érvénytelen. A SPRINT Kft. vonatkozásában eltérő vélemények fogalmazódtak meg abban a kérdésben, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot milyen formai követelmények szerint kell megtenni és ennek függvényében érvényes-e a SPRINT Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő 2004. február 6-án tájékozatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal meghosszabbítja, az eredményhirdetés új időpontjáról írásbeli értesítést küld.
A döntéshozó a javaslatot nem fogadta el, a Közbeszerzések Tanácsának Titkárságát kereste meg a Kbt. 43. § (1) bekezdése tartamának tisztázása érdekében. A választ követően a polgármester a 2004. március 2-án kelt, a Közbeszerzési Bizottság elnökének címzett, "Helyben" megjelölésű levelében közölte a bizottság elnökével, hogy a bizottság által tett javaslatokat nem fogadja el, majd ismertette, hogy a SPRINT Kft. ajánlatát érvényesnek tekinti, a kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja. Az eljárás nyertese a SPRINT Kft.
Ajánlatkérő 2004. március 3-i levelében tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés módosított pontos időpontja: 2004. március 9-e.
Az eredményhirdetésen a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását hirdették ki, az eljárás nyerteseként pedig a SPRINT Kft-t. Az eredményhirdetésen mindkét ajánlattevő részt vett. A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását azzal indokolták, hogy egy ajánlati árat adott meg, nem pedig külön-külön a lap előállítására, illetve terjesztésére.
Ajánlatkérő 2004. március 12-én kézbesítő útján adta át az összegezését a SPRINT Kft. képviselőjének, a kérelmező részére a kézbesítő nem tudta átadni az iratot, azt a tájékoztatást kapta, hogy azt csak az ügyvezető személyesen veheti át.
Ajánlatkérő 2004. március 16-án postai úton adta fel a kérelmező részére az összegzést és azt a kérelmező átvette.
A kérelmező 2004. március 16-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntése megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson az alábbiak szerint tartotta fenn.
Álláspontja szerint érvényes ajánlatot nyújtott be, nem lehetett volna a miatt érvénytelenné nyilvánítani, hogy nem külön adta meg a lap előállítására és a terjesztésére vonatkozó árajánlatát. Az ajánlata egyértelmű volt, közölte, hogy az ajánlati árában benne van mindkét költség, és mivel a lapot maga is akarja terjeszteni, ezért nem tüntetett fel külön terjesztési költséget. A többen hivatkozása szerint benne foglaltatik a rész is. Amennyiben ajánlatkérő számára ez nem lett volna egyértelmű, hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia, illetve a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítás kéréssel kellett volna tisztáznia a kérdést.
Amennyiben ajánlatkérő értékelte volna a kérelmező ajánlatát is, úgy álláspontja szerint megállapítható lenne, hogy ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, erre vonatkozóan ismertette az általa készített értékelést. A kérelmező sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát. Ajánlatkérő előírta, hogy meg kell adni az ajánlattevő által tervezett árváltozás mértékét %-ban, a nyertes ajánlattevő azt közölte, hogy a hivatalos inflációs ráta -4%. A kérelmező álláspontja szerint ez a vállalás nem felel meg ajánlatkérő elő írásainak és értékelhetetlen helyzetet eredményezett, illetve több módon is értelmezhető.
A kérelmező a jogorvoslati kérelméhez becsatolta Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzata Polgármesterének a 2004. március 2-i keltezésű - fentiekben idézett - levelét, melyet a Közbeszerzési Bizottság elnökéhez címzett. Erre hivatkozással a kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését, ugyanis e levéltől számított 5 napon belül köteles lett volna kérelmezőt írásban tájékoztatni ajánlatkérő döntéséről. Ajánlatkérő azonban csak a 2004. március 9-i eredményhirdetésen közölte a döntését.
A Döntőbizottság a D.165/3/2004. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen nyilvánították érvénytelenné a kérelmező ajánlatát. A kérelmező által benyújtott ajánlat több hiányosságban is szenvedett, ezek egy része pótolható hiány volt. Hiánypótlási eljárást arra tekintettel nem folytatott le az ajánlatkérő, mert nem pótolható hiánya is volt a kérelmező ajánlatának.
Ajánlatkérő felhívásában a részszempontoknál, továbbá a 16. pontban előírta, hogy külön-külön meg kell adni az árajánlatot a lap előállítására és a terjesztésére. Ajánlatkérő kötve van a kérelmező ajánlatához, e körben a Kbt. szabályozása alapján hiánypótlás elrendelése nem lehetséges. A felvilágosítás kérése nem kötelezettség, illetve azzal sem lett volna orvosolható a kérelmező ajánlatának érvénytelensége. Hivatkozott arra is, hogy a kérelmezőnek a lap terjesztésére nyilatkozata nem volt, így annak tisztázására sem tehetett fel kérdést.
A nyertes ajánlattevő álláspontja szerint érvényes ajánlatot tett. Írásbeli észrevételében részletesen ismertette, hogy a nyertes ajánlata értékelése során az okozott problémát, hogy miként kell megítélni a Kbt. 43. § (1) bekezdésében megkövetelt nyilatkozatot. Jelen esetben ajánlatkérő többletelőírást, formai követelményt nem határozott meg a nyilatkozat megtételére, így ajánlatkérő elfogadta az ajánlatot, mivel egyébként az tartalmazta - csak nem egy okiratban - az előírt nyilatkozatokat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által megjelölt okból sem érvénytelen a nyertes ajánlata. Ajánlatkérő az érvényesség körében csak azt vizsgálhatja amilyen követelményeket támasztott. Ajánlatkérő második részszempontként "az árváltozás éves mértéke a mindenkori hivatalos inflációs rátához viszonyítva (%-ban megadva)" határozta meg, a nyertes ajánlattevő az árváltozás mértékét a hivatalos inflációs rátához viszonyította, és ehhez viszonyított %-ban pontosan meghatározta. Erre tekintettel érvénytelenség nem állapítható meg.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az eljárásjogi szabályokat sem sértette meg. 2004. március 9-én volt az eredményhirdetés. Az ettől számított 5 munkanapon belül postára adta a kérelmező részére az írásbeli összegezését. A kérelmező által becsatolt 2004. március 2-i levél egy belső munkaanyag része, a Közbeszerzési Bizottság elnökét tájékoztatta a döntéshozó, mely alapján a bizottság ismételt ülést is tarthatott volna. A Kbt.-ben előírt határidőt erre tekintettel az eredményhirdetés időpontjától kell számítani.
A kérelmező ajánlata érvénytelen, erre tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt, így az értékelés sem végezhető el.
Egyéb érdekeltként a SPRINT Kft. szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, az ajánlatkérő által felhozott indokokkal azonosan.
Kifogásolta továbbá, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében a kizárás szót használta, pedig a Kbt. 53. § (1) bekezdésében felsorolt taxatív kizáró okok az ő vonatkozásában nem állnak fenn. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. rendelkezése 5 munkanapra vonatkozik a kérelmező által megjelölt 5 nappal szemben.
Előadta, hogy az árváltozás tervezett mértékére vonatkozó ajánlata megfelel ajánlatkérő elő írásainak és az egyértelműen értelmezhető is, így ajánlata érvénytelenné nyilvánítására nincs ténybeli és jogi alap. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el mulasztást azzal, hogy nem kért felvilágosítást a kérelmezőtől. Ajánlatkérő a Kbt. 49. § (2) bekezdése alapján kötve van a benyújtott ajánlathoz, így a kérelmező árajánlatát nem módosíthatta volna. Ajánlatkérő viszont úgy kérte az ajánlattételt, hogy külön a lap előállítására és külön a terjesztésére. Nem elfogadható indok, hogy a terjesztési költség nulla forint, mivel abban az esetben is merül fel költség, ha a terjesztést maga végzi az ajánlattevő.
Utalt arra is a SPRINT Kft., hogy azon ok miatt is érvénytelen a kérelmező ajánlata, mert ajánlatában az árváltoztatás mértékét nem az ajánlati felhívásban rögzített formában adta meg.
A SPRINT Kft. szerint alaptalanul hivatkozott arra a kérelmező, hogy értékelés esetén az ő ajánlata lenne az összességében legelőnyösebb. Megállapítható az ajánlatok tartalmi elemei alapján, hogy a SPRINT Kft. ajánlata előnyösebb, mint a kérelmezőé.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság ajánlatkérő felhívása 16. pontjának ötödik bekezdése alapján megállapította, hogy ajánlatkérő érvényességi követelményként írta elő, hogy ajánlattevőknek külön-külön kell megadni a lap előállításának és terjesztésének bruttó egységárát Ft/lappéldány.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának fentiekben ismertetett 2. oldal 6. pontja alapján megállapította, hogy az nem felel meg ajánlatkérő elő írásainak. A kérelmező ajánlata más részében nem tett további nyilatkozatot az ajánlati árral kapcsolatban. Erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
A Kbt. szabályozása a 25. § rendelkezése értelmében kógens. Erre tekintettel ajánlatkérő nem jogosult - miként hivatkozza a kérelmező - a nem megfelelően megtett ajánlat érvénytelenné nyilvánításától eltekinteni.
Ajánlatkérő és ajánlattevő is a Kbt. 49. § (2) bekezdése, illetve a 26. § (2) bekezdése alapján a megtett ajánlatokhoz kötve van. Így kizárt annak ajánlatkérői értelmezés útján történő szétbontása.
Ajánlatkérő a felhívása 16. pontjában pontosan meghatározta, hogy milyen körben biztosít hiánypótlási lehetőséget. A kérelmező ajánlata tekintetében nem rendelhető el arra hiánypótlás, hogy a megtett árajánlatát módosítsa, bontsa ketté, mert ez nem tartozik az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási körbe és a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján sem lenne lehetséges az ajánlat ilyen hiányosságának pótlása.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít ajánlatkérő számára a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására. E szakasz tehát nem kötelezettséget állapít meg, így jogsértés ajánlatkérővel szemben nem állapítható meg. A kérelmező válasza alapján sem hozhatott volna ajánlatkérő más döntést, miután a kérelmező ajánlatának vonatkozó része az ajánlati kötöttség miatt nem módosítható, így az érvénytelenségtől nem lehet eltekinteni.
A kérelmező hivatkozott arra is, hogy sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése, illetve 59. § (1) bekezdése is, mert ajánlata előnyösebb, mint a nyertes ajánlattevőé.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett. A Kbt. e rendelkezése kizárja az értékelés elvégzését az érvénytelen ajánlatok esetében, erre tekintettel a Döntőbizottság sem végezte azt el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségére vonatkozó kérelmi eleme a kérelmezőnek.
Ajánlatkérő az árváltoztatás vonatkozásában részletes elő írásokat nem tett. A második értékelési részszempontnál írta elő, hogy az árváltozás éves mértékét a mindenkori hivatalos inflációs rátához viszonyítva %-ban kell megadni. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő fentiekben ismertetett ajánlata alapján megállapította, hogy az megfelel ajánlatkérő kérésének, a mindenkori inflációs rátához viszonyítva és %-ban adta meg.
Erre tekintettel érvénytelenség nem állapítható meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el jogsértést, a Kbt.-ben előírt határidőn belül küldte meg a kérelmező részére az írásbeli összegezést.
A kérelmező e kérelmi elemével kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakra kíván rámutatni.
A Kbt. 52. §-a értelmében ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. szabályozása nem tartalmaz tehát időbeli korlátot e kérdésben való döntésre. Ajánlatkérők egészen az eredményhirdetésig, illetve annak halasztott időpontjáig jogszerűen hozhatják meg az érvénytelenség kérdésében a döntésüket.
A Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozóan elő írást, hogy ajánlatkérő köteles lenne külön dönteni az érvénytelenség kérdésében és külön meghozni az eljárást lezáró döntését. Így Kbt.- elő írás hiányában ajánlatkérő jogosult eldönteni, hogy külön hirdeti-e ki az alkalmatlanságot, érvénytelenséget, vagy pedig az eljárást lezáró döntéssel együtt közli az érvénytelenné, alkalmatlanná nyilvánítást. Így abban az esetben, ha ajánlatkérő azt választja, hogy az eredményhirdetésen közli minden döntését, nem sérti meg a Kbt. szabályozását, miután a Kbt. e kérdésben nem tett külön elő írást.
Jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azt az eljárási rendet választotta, hogy az eredményhirdetésen közli minden döntését. Az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta, majd közölte az új eredményhirdetési időpontot.
Az eredményhirdetési időponttól, 2004. március 9-től számított 5 munkanapon belül a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megfelelően megküldte a kérelmező részére is az írásbeli összegzését.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező által becsatolt 2004. március 2-i okiratra való hivatkozást, egyrészt a fenti jogi indokok alapján. Másrészt a becsatolt okiratból megállapítható, hogy az egy belső munkaanyag. Címzettje a Közbeszerzési Bizottság elnöke, ismertetésre kerül benne, hogy a Közbeszerzési Bizottság javaslatát nem fogadja el a döntéshozó. E részek nem a közbeszerzési eljárás ajánlattevőire vonatkoznak, hanem ajánlatkérő belső eljárási rendjére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos