KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4256/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
lkt.sz.: D.134/8/2004.

Tárgy: a Tejút Plusz Kereskedelmi Bt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Tejút Plusz Kereskedelmi Bt. (1149 Budapest, Egressy út 23-25., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza (1204 Budapest, Köves út 2-4., képviseli dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi út 21-25. B. I. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 évben szükséges mirelit áru, tej, tejtermék, száraz- és fűszeráru, konzerváru, pékáru, tésztafélék, húsáru, baromfiáru, felvágottak, zsiradékok, tisztított áru megvásárlása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a 25. §-ra tekintettel az 55. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérőnek a II. termékcsoportra vonatkozó eljárást lezáró döntéseit, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, (egy millió forint) bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, ezen felül felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-én megjelent 51. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. Felhívása 3. a) pontjában I-XI. termékcsoportra bontotta beszerzési igényét. A II. termékcsoport a tej, tejtermék- csoportra vonatkozott.
Ajánlatkérő a rész- és a többváltozatú ajánlattételt megengedte.
A felhívás 11. pontja tartalmazta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, valamint az alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg.
Felhívásában 13. b) pont alatt meghatározta az alábbiakat:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke
10
- fizetési határidő
0,3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-20. Továbbá meghatározta az elbírálás módszerét.
Az ajánlattételhez kibocsátott dokumentációban meghatározta a szállítandó élelmiszerek részletes specifikációját termékcsoportonként. A tételsorok tartalmazták a tételek megnevezését, az éves mennyiséget, továbbá a mennyiségi egységet, a tej, tejtermékek II. termékcsoporton belül ajánlatkérő ismertette beszerzési igényét, többek között meghatározta, hogy:

Poz. sz. Megnevezés Mennyiség/év M. egység
II. Tej, tejtermékek

6.
 Mackó sajt (6 db-os) 15 120
 db
7.
 Medve sajt (8 db-os) 28 800
 db


Az ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy az általa készített ártáblázat szerint kell megtenni az árajánlatokat. Ajánlatkérő a feltett kérdésekre válaszolt, a 6. és 7. tétellel kapcsolatban kérdés nem merült fel.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 27-ére a II. termékcsoportra a kérelmező, a Jásztej Rt., a Budmárk Kft. és a Rózsavölgyi Kft. tett ajánlatot.


Kérelmező a II. termékcsoportra ajánlatát az 6. és 7. termékekre az alábbiak szerint tette meg:

Megnevezés Mennyiségi egység Éves szükséglet Ár/mennyiségi egység (nettó Ft) Ár/mennyiségi egység (bruttó Ft) Összesen Bruttó (Ft)
Mackó sajt 6 db db
 15 120
 143,4
 164,91
 2 493 439,2
Sajtmester 8 db db
 28 800
 148
 170,2
 4 901 760

A II. termékcsoportra kérelmező össz ajánlati ára 32 946 865,2 Ft volt. Az ártáblázatot a 6. és 7. tételnél kérelmező az alábbiak szerint töltötte ki:

3573/Jahn Ferenc/03 Élelmiszerek árajánlat Ajánlattevő megnevezése: Tejút Plusz Bt. (1149 Bp., Egressy út 23-25.)
Poz. sz. Megnevezés Mennyiség/év M egység Ajánlott termék megnevezése Ajánlott legnagyobb kiszerelési egység Nettó egységár (egy mennyiségre számított) HUF Nettó összár HUF Áfa HUF Bruttó összár HUF Szavatossági idö
II. Tej, tejtermékek
6.
 Mackó sajt (6 db-os) 15 120
 db
 Mizo 6 db 143,4
 2 168 208
 325 231,2
 2 493 439
 120 nap











7.
 Medve sajt (8 db-os) 28 800
 db
 Veszprémtej 8 db
 148
 4 262 400
 639 360
 4 901 760
 120 nap


A kérelmező ajánlata 4. oldalán rögzítette, hogy árai a pályázatban előre megadott kiszerelési egységre vonatkoznak és nem az előre megadott táblázat 5. oszlopában található ajánlott legnagyobb kiszerelési egységre.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta és 2004. február 2-án felvilágosítást kért a kérelmezőtől a Mackó, illetve a Medve sajt áráról. A kérelmező a válaszában rögzítette, hogy a megajánlott termékek megfelelnek a kiírásban foglaltaknak, amely a megadott sajtokra vonatkozóan az alábbiak szerint alakul:
Mackó sajt: 1 doboz Mackó sajt ára nettó 143,4 Ft. Egy ilyen dobozban 6 db sajtcikkely van, vagyis 1 cikkely ára nettó 143,4/6 db = 23,9 Ft.
Medve sajt: 1 doboz Medve sajt ára nettó 148 Ft. Egy ilyen dobozban 8 db sajtcikkely van, vagyis 1 cikkely ára nettó 148/8 db = 18,5 Ft.
2004. február 17-i keltezésű levelével ajánlattevőket 2004. február 18-án faxon értesítette az ajánlatkérő arról, hogy - többek között - a kérelmező ajánlatát a 11. termékcsoportra vonatkozóan érvénytelennek nyilvánította, mert ajánlata eltért az előírt kiszereléstől.
Ajánlatkérő a 2003. február 20-i eredményhirdetésen a II. termékcsoportban a Rózsavölgyi Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként, kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Ajánlatkérő módosította az érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó döntését és 2004. február 23-i faxában minden ajánlattevőt arról értesített, hogy kérelmező ajánlata nem érvénytelen, mert adminisztrációs hiba történt, azonban ez a tény nem befolyásolta a kihirdetett eredményt.
Kérelmező 2004. március 3-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a Döntőbizottságtól ajánlatkérő a II. termékcsoportra vonatkozó döntése felülvizsgálatát, jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, ajánlatkérő marasztalását a költségekben, továbbá ideiglenes intézkedésként a II. termékcsoport vonatkozásában a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmében a II. termékcsoportra vonatkozó ajánlata értékelését sérelmezte. Ajánlatkérő jogsértően vette figyelembe az általa megadott árakat sajtcikkelyárként.
Előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 3. fejezetének tej és tejtermékek rovatában a Mackó és Medve sajtokra nézve azt a kikötést tette: "Mackó sajt (6 db-os) 15 120 db" és "Medve sajt (8 db-os) 28 800 db". A kiírásból következően ezt csak úgy értelmezhette, hogy a "6 db-os" és "8 db-os" kiírásra vonatkozó követelmény. Ennek értelmében 15 120 doboz, illetve 28 800 doboz, dobozonként 6, illetve 8 sajt cikkelyt tartalmazó sajtot ajánlott meg. Ezeknek a bruttó ára 164,91 Ft, illetve 170,2 Ft/doboz.
Nem fogadja el ajánlatkérő azon érvelését, hogy az ajánlata 15 120, illetve 28 800 cikkely mennyiségű sajtra vonatkozik, cikkelyenként 164,91 Ft, illetve 170,2 Ft-ért.
Véleménye szerint sérti a közbeszerzési szabályokat az, hogy az árajánlatok összehasonlításakor a cikkelymennyiséget a dobozmennyiséggel vetették össze.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a számítási hibák javítását kellett volna elvégezni. A javítást követően ajánlati ára 26 579 959,2 Ft-ra változott volna és ez előnyösebb ajánlat, mint a nyertesként kihirdetett ajánlattevőé.
A 2004. március 18. napján megtartott tárgyaláson a Döntőbizottság a vizsgálatát a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján kiterjesztette azon körülmény vizsgálatára, hogy ajánlatkérő két eljárást lezáró döntést hozott, illetve a kihirdetett eljárást lezáró döntését utóbb megváltoztatta, egyúttal ideiglenes intézkedéssel a II. tej, tejtermékek termékcsoport vonatkozásában az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte kérelmező alaptalan kérelmének elutasítását.
Előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívásból és a dokumentációból egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő cikkelyre vonatkozóan várt ajánlatokat, amit alátámaszt az is, hogy a többi ajánlattevő ennek megfelelően tett ajánlatot.
A kérelmező nem megfelelően értelmezte a kiírást, ennek megfelelően rossz egységre vonatkozóan adta meg az ajánlatát. Az ajánlatában többször is lenyilatkozta, hogy a tej, tejtermék termékcsoportra vonatkozó ajánlata bruttó 32 946 865 Ft (4., 6., 63. oldalak).
A kérelmező tisztázó kérdésére adott válasza nem befolyásolta abban, hogy miként értékelje az ajánlatot. Kérelmező által javasolt korrigálást, miszerint számítási hibaként vegye figyelembe ajánlatkérő azt, hogy kérelmező cikkelyek helyett dobozra tett ajánlatot és ennek megfelelően javítsa ki az ajánlatát, nem tudta ajánlatkérő teljesíteni tekintettel arra, hogy a Kbt. nem ad ilyen jellegű javításra lehetőséget. A Kbt. 43. § (7) bekezdésében megjelölt számítási hiba nem csúszott a kérelmező ajánlatába, ezért az nem javítható. A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő kötve van az ajánlatához és az ajánlathoz való kötöttség folytán nem térhet el az ajánlat tartalmától, azt az ajánlat beadása után már nem módosíthatja, ennek megfelelően ajánlatkérő a kérelmező által megadott árat nem oszthatja el hattal, esetleg nyolccal. Az ár ilyen irányú módosítását nem lehet kérni, de engedélyezni, elvégezni se, hiszen az az ár lényegi tartalmának módosítását jelentené, amit kifejezetten tilt a Kbt. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatát érvényessé nyilvánító irat úgy fogalmaz, hogy a korábbi eredményhirdetést nem módosítja, de nem vitatta, hogy tartalmában megváltoztatta a korábbi érvénytelenné nyilvánító döntését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében ajánlatkérő értékelését sérelmezte.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között köteles értékelni.
A Kbt. értékelésre vonatkozó szabályozásának lényegi eleme, hogy az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit kell értékelni. Ez biztosítja egyrészt azt, hogy a benyújtott ajánlat kerüljön értékelésre, és ez adja az összehasonlíthatóság és objektivitás alapját.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlata, a kérelmező által a felvilágosítást kérő kérdésre adott válasz alapján megállapította, hogy a kérelmező a II. csoport 6. és 7. tételénél sajtdoboz- egységárat adott meg (mely 6., illetve 8 sajtcikkelyt foglal magába) és ennek alapján határozta meg az 6. és 7. tételsoroknál az árajánlatát. Ajánlatkérő értékelése és nyilatkozata alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelés során a sajtdobozárra alapított árat hasonlította össze a többi ajánlattevő sajtcikkelyek árára alapított árával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése erre tekintettel sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését azzal, hogy nem azonos tartalmi elemeket vetett össze.
A Kbt. szabályozásában az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntési jogkör az ajánlatkérőhöz került telepítésre. A Döntőbizottság ajánlatkérő helyett nem végezheti el az ajánlatok értékelését. Erre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek a kérelmező által támadott döntését. Az értékelő döntés jogsértő jellegére tekintettel az egész eljárást lezáró döntés megsemmisítése szükséges, erre tekintettel a Döntőbizottság a II. termékcsoport vonatkozásában hozott minden ajánlatkérői döntést megsemmisített.
A Döntőbizottság a megsemmisítés során tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályait megszegve utólag módosította a saját döntését. A Kbt. szabályozása a 25. § rendelkezése értelmében kógens. A Kbt. 55. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő egyszer jogosult döntést hozni. A Kbt. nem hatalmazza fel ajánlatkérőt arra, hogy a meghozott döntését saját hatáskörében módosíthassa.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 25. §-ára tekintettel az 55. § (1) bekezdését és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg a II. termékcsoportra vonatkozó minden ajánlatkérői döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékére - mely a II. termékcsoport esetében mintegy 30 M Ft - és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak, a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a megállapított jogsértésért felelős személye megalapozottan a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése alapján biztosítja.

Budapest, 2004. április 1.

Dr. Varga László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos