KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4258/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.138/ 9/2004.
Tárgy: a Reorg-Audit Könyvvizsgáló Kft. jogorvoslati kérelme a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Reorg-Audit Könyvvizsgáló Kft. (1116 Budapest, Hengermalom út 1., képv.: dr. Kincses László ügyvéd - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács (1146 Budapest, Hungária krt. 140-144., képv.: dr. Katona Miklós ügyvéd - továbbiakban: ajánlatkérő) monitorozó ellenőrzési tevékenység 100 ć 20% db szerződés vonatkozásában tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 31-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából.
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő "nevezzen meg legalább kettő olyan felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkező szakembert, aki legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, csatolva a végzettséget igazoló dokumentumokat". Kikötötte, hogy alkalmatlannak nyilvánítja a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha "nem rendelkezik legalább két olyan igazoltan felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkező szakemberrel, aki legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik".
A felhívás szerint ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget nem biztosított.
Az ajánlatok elbírálási szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, melyet az ár, a teljesítési határidő és a vállalt napi késedelmi kötbér mértéke elbírálási részszempontok alapján kívánt ajánlatkérő kiválasztani.
Az ajánlati dokumentációban az Általános információk című fejezetben ajánlatkérő ismertette a beszerzés tárgyát képező feladatokat.
Az ajánlati dokumentációt megvásárlók kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz, melyekre ajánlatkérő határidőben választ adott. A kérdések között a szakmai végzettséggel összefüggésben merültek fel kérdések, a szakmai gyakorlattal kapcsolatban nem.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. február 11-re a kérelmező, a Vofa Contó Kft., a Mátraholding Rt., a Pátria Consult Kft., a Regionális Projektiroda Kft., a Dialóg Plussz Audit Kft., a Contó 82 Kft. és a Csiky és Társa Kkt. tett ajánlatot.
Ajánlatkérő a február 19-én tartott eredményhirdetésen a Contó 82. Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést március 1-jén megkötötte.
Ajánlatkérő a többi ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, a kérelmezőét azzal az indokkal, hogy nem felel meg a kiírásban foglalt feltételeknek, mivel nem rendelkezik legalább két olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberrel, akinek legalább 3 éves gyakorlata van.
Kérelmező március 3-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Sérelmezte a közbeszerzési eljárásból való kizárását. Előadta., hogy ajánlatában szerepel dr. Köves Pál 30 éves szakmai gyakorlatának igazolása, miszerint nevezett privatizációs, vagyonértékelési, vállalati és intézményi átvilágítási, válság kezelési szakértői tevékenységeket végzett, ezen szakterületek mindegyike egy-egy komplex és összetett tevékenység, melyeknek köztudottan része a munkaügy, humánpolitika.
Előadta továbbá, hogy a nyertes napi 1 M Ft-os késedelmi kötbért vállalt, mely vállalás irreális. Becsatolta a nyertes 2001-2002. üzleti éveire vonatkozó mérleget, hivatkozva arra, hogy a mérleg szerint a nyertes árbevétele ezekben az években rendkívül alacsony, 6785 E Ft, illetve 8510 E Ft volt, ez nem nyújtott fedezetet a költségeire, veszteségesen gazdálkodott. Az elszenvedett veszteség miatt a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkéjének egy részét elveszítette. Ha pedig 2003-ban, illetőleg 2004-ben a tőkeveszteségét nem pótolta, akkor törvénytelenül működik, ilyen cég nem lehet az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a kérelmező által becsatolt dokumentumokból nem állapítható meg, hogy dr. Köves Pál rendelkezik-e 3 éves szakmai gyakorlattal. Kérelmező állítja ugyan a gyakorlat meg létét, de sem a csatolt önéletrajzban, sem az ajánlat más részében nincs adat arra nézve, hogy dr. Köves Pál az ismertetett szakterületeken munkaügyi ismereteit a gyakorlatban alkalmazta volna.
A nyertessel kapcsolatos kérelemre közölte, hogy nem kérte az ajánlattevőktől a mérleg csatolását, így a pénzügyi, gazdasági mutatókat nem kérhette számon az ajánlattevőktől. Amennyiben pedig a kérelem e mutatók bekérésének elmulasztása miatti kifogásra vonatkozik, úgy az elkésett.
A nyertes ajánlattevő a Döntőbizottság felhívására benyújtott észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelően működik, hogy saját tőke vonatkozásában a szükséges intézkedéseket megtette.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok alapján a következőket állapította meg.
A Kbt. 44. § (1), (2) bekezdése szabályozza az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolása módját, a bekérhető igazolások és nyilatkozatok körét. A (6) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határoznia, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A (8) bekezdés előírja, hogy ajánlatkérő az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
Ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy az ajánlattevőnek a műszaki alkalmassága igazolására meg kell nevezni legalább kettő olyan felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkező szakembert, aki legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, csatolva a végzettséget igazoló dokumentumokat. Kikötötte, hogy alkalmatlannak nyilvánítja azt az ajánlattevőt, aki nem rendelkezik legalább két olyan igazoltan felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkező szakemberrel, aki legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Rögzíthető, hogy ajánlatkérő a szakmai gyakorlat meglétére vonatkozóan nem határozta meg az igazolás módját, ez irányú kérdésfeltevés hiánya folytán az ajánlattételi időszakban sem adott ebben a kérdésben eligazítást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a műszaki alkalmasság körében az előírt szakmai gyakorlatot nem kellett igazolni.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése szövegében lévő "igazolható" szóból ugyanis egyértelműen következik, hogy ajánlattevőnek valamilyen módon igazolni kell az alkalmassági követelményeknek való megfelelőségét. Ha ajánlatkérő a felhívásban meghatározza az igazolás módját (okirat csatolása, nyilatkozat stb.), akkor ekképpen kell azt megtenni, ha viszont ezt ajánlatkérő nem határozza meg, úgy az ajánlattevőre bízza az igazolás módját. Ez utóbbi esetben az ajánlattevő választhatja az igazolásnak az egyszerű ismertetéssel, nyilatkozattal történő módját is, de ezekből mindenképpen ki kell tűnnie annak, hogy az ajánlattevő megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Az ajánlatban kifejezetten nem szereplő adat hiányában az ajánlatkérőnek nincs joga arra, hogy valamely ismertetésben, nyilatkozatban lévő adatot kiterjesztően értelmezve, abba mintegy "belemagyarázva" megtettnek tekintsen egy tény, körülmény igazolását. Ajánlatkérő csak akkor állapíthatja meg, hogy az általa előírt feltétel igazolást nyert, ha a tény fennállása vagy fenn nem állása az ajánlatból szó szerint, egyértelműen megállapítható.
A beszerzés tárgya a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) kormányrendelet 2. §-a értelmében munkaügyi tevékenységek ellátása, így az ajánlattevőnek munkaügyi tevékenység végzésében szerzett gyakorlatot kellett igazolni.
A jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a kérelmező ajánlatának 42. oldalán nevesíti azt a két szakembert, aki felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkezik:
Dr. Köves Pál munkaügyi szakközgazdászt,
Varró Istvánné felsőfokú munkaügyi szakképzettséggel rendelkező szakembert.
A szakmai gyakorlatot ismertető rovatban nevezetteknél ez olvasható:
Dr. Köves Pál: "30 éves szakmai gyakorlat, adószakértés, könyvelés, privatizáció, vagyonértékelés, vállalati és intézményi átvilágítás, válságkezelés." Varró Istvánné: "29 éves bérszámfejtői és munkaügyi tapasztalat".
Az ajánlat 52. oldalán csatolásra került dr. Köves Pál szakközgazdász oklevele az 54. oldalon pedig Varró Istvánné felsőfokú munkaügyi képesítéshez kötött munkakör betöltésére jogosító oklevele. Ezek által a végzettség igazolás nyert.
A munkaügyi szakmai gyakorlatra nézve a 42. oldalon Varró Istvánnéra nézve kifejezetten adat szerepel: "29 éves bérszámfejtő és munkaügyi tapasztalat".
Dr. Köves Pált illetően a 42. oldalon kifejezetten munkaügyi tapasztalat meglétét rögzítő adat nem szerepel.
Dr. Köves Pál önéletrajzában a "szakterületek" cím alatt ugyanazok az adatok szerepelnek, mint az ajánlat 42. oldalán lévő táblázatban, még utalás sincs arra nézve, hogy nevezett ezen szakterületeken végzett munkája munkaügyi tevékenység végzésére is kiterjedt volna.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatából konkrét adattal igazolt módon nem állapítható meg, hogy az alkalmasság igazolására megjelölt két szakembere közül dr. Köves Pál rendelkezik munkaügyi gyakorlattal, így ajánlatkérő helytállóan nyilvánította a kérelmezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi: nem azt állapította meg, hogy dr. Köves Pálnak nincs meg (nem lehet meg) munkaügyi szakterületen az előírt szakmai gyakorlata, hanem azt, hogy ez a tény a kérelmező ajánlatából nem derül ki, kérelmező nem hozta ajánlatkérőt abba a helyzetbe, hogy dr. Köves Pálnak a munkaügyi szakterületen meglévő szakmai gyakorlatát megállapíthassa. Kétségtelen, hogy a felsorolt szakterületeknek (privatizáció, válságkezelés stb.) részét képezik a munkaügyi feladatok is. Végezhetők voltak azonban a felsorolt tevékenységek úgy is, hogy a munkaügyi tevékenységeket a teljes feladaton belül elkülönítve más személy látta el.
A jogorvoslati kérelem a nyertes alkalmatlansága, illetőleg a nyertesnek a közbeszerzési eljárásból való kizártsága tekintetében sem megalapozott.
A Kbt. fent idézett 42. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérő az (1), (2) és (6) bekezdésben foglaltakat veheti figyelembe az ajánlattevő alkalmassága megállapításánál.
Ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmassága körében csak azon tények, adatok, fennállását vagy fenn nem állását vizsgálhatja, amelyekre vonatkozóan az igazolás kötelezettségét előírta.
A tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a felhívásban nem kérte sem az ajánlattevő mérlegének, sem más olyan dokumentumnak a csatolását, melyből megállapítható lett volna az ajánlattevő aktuális pénzügyi, gazdasági helyzete, ezért nem is volt joga ennek vizsgálatára. A mérlegcsatolás előírásának hiányában a nyertes ajánlatából ajánlatkérő által nem volt megállapítható a kérelmező által állított tény, miszerint a nyertes a 2001. és 2002. évi mérlege szerint nem rendelkezik a jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével.
A mérleg vagy más, a saját tőke és a jegyzett tőke helyzetét tükröző dokumentum csatolásának elő írása hiányában ajánlatkérő nem mondhatta ki az ezen dokumentumokat nem csatoló ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét és ezáltal a közbeszerzési eljárásból való kizártságát sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy nem állapította meg a nyertes alkalmatlanságát vagy a közbeszerzési eljárásból való kizártságát, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A kérelem közelíthető úgy is, hogy kérelmező a mérleg csatolása elő írásának hiányát kifogásolja.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértő (vagy jogsértőnek tartott) cselekményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő. A határidő jogvesztő. A mérleg csatolását ajánlatkérőnek a felhívásban kellett volna előírnia. Az ajánlati felhívás 2003. december 31-én történt közzétételétől a jogorvoslati kérelem 2004. március 8-án történt elő terjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a felhívás tartalmát kifogásoló kérelmét elkésetten terjesztette elő, ezért azt elutasította.
Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2004. április 6.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos