KÖZBESZERZESEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4351/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.123/11/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (5000 Szolnok, Vízpart krt. 32., nevében eljár: TERVBER Tervező-Beruházó Kft. (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "kiegészítő építési beruházás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulatát, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 15-ei 3. számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás megindítására az alábbi beszerzés tárgyában: analitikai labor kialakítása meglevő épületben, főépület felújítása, átalakítása, a kapcsolódó munkák kivitelezésének munkái és a fenti épületek labortechnológia berendezéseinek beépítése az ARCHITEX Kft. által készített kiviteli tervdokumentáció alapján. A részvételi felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő részletezte a fenti munkák megvalósítása kapcsán az elvégzendő építési feladatokat.
A közbeszerzési eljárás nyertese a BAU-VERTIKÁL Kft. lett. A munka elvégzésére az egyösszegű átalányáras vállalkozási szerződést 2003. május 7-én kötötték meg bruttó 285 545 283 Ft összegben 2004. augusztus 31-i teljesítési határidővel.
A vállalkozási szerződés 1. pontjában határozták meg a felek a szerződés tárgyát, mely szerint az ajánlat a teljes feladat teljes ellenértékét tartalmazza, e műszaki tartalom megvalósítása ellenértékeként a megrendelő semmiféle további költséget nem fizet.
A vállalkozási szerződés 3. pontja szerint a műszaki tartalom változtatása a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján végezhető, valamint a vállalkozói költségvetésben nem szereplő pótmunkákra a felek meghatározták az anyagköltséget, valamint a vállalkozói rezsióradíj összegét. A szerződéskötést követően a munkaterület átadás-átvételi eljárásra 2003. május 28-án került sor. Az ajánlatkérő 2003 októberétől elvégeztetett kiegészítő munkálatokat a BAU-VERTIKÁL Kft.-vel a központi épület, az analitikai laboratórium, a telepi külső gázhálózat, valamint a telepi ellenőrző és működtető rendszerek és az optikai kábelhálózat kiépítése, a laborépület bútorozása vonatkozásában, amely az építkezés első üteméhez szorosan nem kapcsolódott, illetve amely vonatkozásában a pénzügyi fedezetet rendelkezésére állására vonatkozó értesítést csak 2004. február 9-én kapta meg a Földművelésügyi Költségvetési Iroda részéről. Az ajánlatkérő a kiegészítő munkálatok megrendelését részben az időközben megszerzett építészeti és informatikai szakértői megállapodások alapján célszerűségi, gazdaságossági szempontok figyelembevétele alapján eszközölte.
Ajánlatkérő 2004. február 17-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a felújítási munkák végzése során előre nem látható körülmények elkerülhetetlenné tették a szerződés módosítását, a munkálatok elvégzése az eredeti szerződésben foglaltak hiánytalan működéséhez alapvetően szükségesek, azokat csak a korábbi nyertes vállalkozóval lehet elkészíteni. A feladatok elvégzésére hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, melyben a korábbi eljárás nyertesét hívta fel ajánlattételre.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökének megküldött tájékoztatóban az eljárás jogalapjának a Kbt. 70. § (2) bekezdését jelölte meg, és az eljárás választásának indokaként előadta a következőket:
- A szolgálat központi épületében folyó munkák során kiderült, hogy a földszint emelt szintű részén az aljzatok közötti feltöltés elázott, emiatt azokat a falakat és az aljzatot ki kell bontani, amelyek eredetileg a helyükön maradtak volna. Ezen munkák során a faanyagú ajtókat is cserélni kell, a befejező munkák mennyisége is növekszik az eredeti tervhez képest.
- Az analitikai laboratórium munkái során az akkreditálás sikere érdekében néhány olyan új technológiai változtatást kell végrehajtani, amely lehetővé teszi, hogy a laboratórium rugalmasabban alkalmazkodjon a várható - és változó - körülményekhez. Ez érinti az egyes helyiségek padlózatát, bútorzatát, a technológiai gázvezetéket, a gázfejlesztő és a palacktároló technológiát is. - A korábban második ütemben tervezett munkák egy részét időben előre kellett hozni annak érdekében, hogy az első ütemben megvalósuló fejlesztések, korszerűsítések működni tudjanak. Ebben a körben szükséges a telepi külső gázhálózat kiegészítése, az analitikai laboratórium környezetének víz elvezetési problémáinak megoldása, a porta épületének kiegészítése a telepi ellenőrző és működtető rendszerek fogadása, illetve az optikai kábelhálózat rákötése az első ütemben nem érintett épületekre.
- A munkálatok az eredeti szerződés műszaki ütemezését nem módosítják.
A kalkuláció szerint a szerződést módosító munkák értéke nem éri el az eredeti szerződés összegének 10%-át sem.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a beszerzés tárgya és mennyisége cím alatt azt határozta meg, hogy a korábban kötött szerződés építési munkáihoz szorosan kötődő, azt kiegészítő, az ajánlati felhíváshoz mellékelt ajánlattételi dokumentáció szerinti építési munkára kell ajánlatot tenni, mely tartalmilag megegyezett a tájékoztatásban szereplő feladatok meghatározásával a központi épületre, az analitikai laboratóriumra és a második ütemre tervezett munkák előbbre hozatalára vonatkozóan. Előírta, hogy igényli az írásbeli ajánlatot, meghatározta a beadandó iratok körét, az első tárgyalás időpontját, a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit, a teljesítés helyét, határidejét, hogy rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni. Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására nem kért adatokat közölni, nem határozta meg az ajánlattevő alkalmasságának megállapításához szükséges szempontokat és ezzel összefüggésben a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmatlanságának szempontjait, továbbá az ajánlat elbírálásának szempontját sem. A megküldött ajánlati dokumentációban az elvégzendő feladatokat a Döntőbizottság elnökének küldött értesítésben foglaltakkal egyezően határozta meg, azonban az elvégzendő munkák körét és mennyiségét pontosan nem határozta meg az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerint kötelezően megadandó, a költségvetési tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás szerint.
A BAU-VERTIKÁL Kft. az ajánlatában a pótköltségvetési főösszesítő 9 csoportban foglalva adta meg a kiegészítő feladatok költségét, melynek bruttó értéke 24 773 856 Ft, a nettó érték 19 819 085 Ft.
2004. március 1-jén került sor az első tárgyalásra, melyet március 11-én folytattak és az aznap felvett jegyzőkönyv, illetve vállalkozásiszerződés-módosítás szerint a felek között a megállapodás létrejött a kiegészítő munkák elvégzésére a fenti bruttó vállalkozói díjösszegben.
A Döntőbizottság elnöke 2004. február 27-én a Kbt. 79. § (5) bekezdés szerinti jogköre alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, melyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg az eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Az ajánlatkérő az eljárása során az iratokat megküldte, és érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését az alábbi indokok alapján.
- Az épületek átépítése-felújítása során változatlanul csak az épületeken belül merült fel többletigény, a tárgyalásos eljárás újabb épületeket nem von be a feladatba, legfeljebb csak a közműrendszerek kiegészítése kapcsán.
- A központi épületben a bontások során az derült ki, hogy a földszint egy részén az aljzat alatti feltöltés - tartós közműhibák miatt - annyira elázott, hogy a megmaradónak tervezett gipszfalak tönkrementek és alkalmatlanok további feladatukra. Ez a megmaradónak tervezett faajtókat is érintette. Ennek következtében - ha más kivitelező is számba jöhet -, akkor az új szerződés alapján a kiválasztott kivitelező elbontja a bontandó szerkezeteket, felépíti helyettük az újakat. A már szerződött - régi kivitelező ugyanezen műveleteket elvégzi az alapszerződése által eredetileg ráeső alaprajzi módosítások keretében a falazási és egyéb szerkezetépítésekkel, s utána - mindkét szerkezetre - elvégzi az épületgépészeti és villamos, valamint befejező munkákat. Tekintettel arra, hogy munkaszervezési, munkavédelmi problémák és garanciális - szavatossági kérdések merülhetnek fel, ezért célszerű a felkért ajánlattevővel a munkák elvégeztetése.
- Az analitikai laboratórium esetén a módosuló laboratóriumi bútorokat nem szállíthatja más, hiszen a módosulás például azzal jár, hogy az eddig műanyag borítású munkalap helyett kerámiaborítású az igény, vagy ahol eddig csak az ablak alatt készült volna munkahely, ott most szigetasztalt is be kell építeni. A technológiai gázhálózat például kibővült egyes palacklefejtőről dupla palacklefejtőre, illetve újabb munkahelyeket kellett ellátni a vezetékek meghosszabbításával.
- A padlóburkolatok cseréje is azt jelenti, hogy az eddig elképzelt PVC helyett kerámiaburkolat az igény, ennek csak a különbözete képezi a szerződésmódosítás alapját.
- A külső közművek vonatkozásában célszerű a két - jelenleg munkával nem érintett - épület rákötése az új hálózatra, mert a két rendszer együttes üzeme a teljes hálózat biztonságos üzemeltetését akadályozta volna.
- A telepi gázhálózat eredetileg nem érintette volna a porta épületét, de a megmaradónak ítélt, a főépületen keresztülmenő régi acélvezetékek kiváltása - műszaki állapotuk miatt - mindenképpen indokolt munka, így a gázhálózat teljessé válik.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a beérkezett - de ekkor még el nem bírált - ajánlat az eredeti szerződés összegének 8,7%-a, így alatta van a törvény szabta 50%-os határnak.
Az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatosan az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a Kbt. 63. § (4) bekezdése értelmében a részvételre jelentkezők alkalmasságát a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában már az adott - a nyertes - kivitelező kapcsán beszerezte, így erre már nincs lehetőség, de szükség sem. A 2003. május 7-én megkötött vállalkozási szerződés 3. pontjában részletezésre került, hogy a szerződés módosítása esetén hogyan kell az árakat alkalmazni. Mivel ez a tárgyalásos közbeszerzési eljárásra is érvényes, így a korábbi nyertes, egyedüli ajánlattevő ajánlatának elbírálási szempontjait külön nem kellett előírni a tárgyalási felhívásban.
Az ajánlatkérő elismerte, hogy a központi épület vonatkozásában, valamint a telepi külső gázhálózat kiegészítése tárgyú munkálatok már 2003. során elkészültek, valamint az analitikai laboratórium környezete külső csapadékvíz-elvezetése és az optikai kábelhálózat kiépítése is. Az analitikai laboratórium padlózatát és egyéb kiegészítő munkálatait érintő beruházás, valamint a portaépület kiegészítése a telepi ellenőrző és működtető rendszerek fogadására is részben már elkészült.
A jogorvoslati tárgyaláson az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kiegészítő beruházások, figyelemmel a 2003. május 7-én megkötött vállalkozási szerződés 1. pontjára figyelemmel mindenképpen megvalósításra kerültek volna, azonban a pénzügyi forrás biztosítása részükre csak a 2004. február 9-ei Földművelés ügyi Költségvetési Iroda által megküldött értesítéssel vált ismeretessé. Előadta, hogy a kiegészítő munkák részben azáltal váltak szükségessé, hogy országos szinten az összesen 11 analitikai laboratórium száma 6-ra csökkent az elmúlt években, ami létszámcsökkentéssel járt, és ugyanakkor három műszakos működést lehetővé tevő műszerpark beszerzése vált emiatt indokolttá. A Nemzeti Akkreditációs Testület iránymutatásait is be kellett tartani az időközben az analitikai laboratóriumban eszközölt technológiai változtatások kapcsán, ugyanakkor az ajánlatkérő elismerte, hogy az akkreditálási folyamat során nem jogszabályváltozás az indoka a tervezett változtatásoknak. Az ajánlatkérő feladatai is bővültek a laboratóriumi munkák vonatkozásában az Élelmiszerbiztonsági Hivatal részére végzendő mérésekre kiterjedően, melyhez héliumgáz-szerelés vált szükségessé.
A felkért ajánlattevő észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő szóbeli és írásbeli észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból történt eljáráskezdeményezés megalapozott.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy az eljárásválasztás jogalapja a Kbt. 70. § (2) bekezdésében szabályozott követelményeknek megfelelt-e.
A Döntőbizottság a jelen eljárásban e feltételek fennállását vizsgálta és megállapította, hogy a fenti együttes feltételek nem valósultak meg az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. fenti rendelkezése szerint a kiegészítő beruházásokra vonatkozóan sem azok előre nem látható volta, sem pedig az a feltétel nem teljesült, hogy a jövőben kielégítendő beszerzési szükséglet indokolja a tárgyalásos eljárásfajta választását.
A Kbt. 2. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az 1. § szerint i szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő nyilatkozata alapján, hogy a beszerzés keretében végzendő és a Döntőbizottság elnökének megküldött ajánlati felhívás dokumentációjában megjelölt munkálatok már nagyobbrészt elkészültek, azaz az ajánlatkérő beszerzési igénye kielégítést nyert.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő munkálatok célszerűségi szempontok figyelembevételével a beruházás során eljáró építési, informatikai szakértők javaslata alapján kerültek elvégzésre.
A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint azonban a célszerűségi, szakmai indokok nem képezhetik az alapját az eljárásfajta választásának, kizárólag az e Kbt. rendelkezés kógens előírásai alapján folytatható le a közbeszerzési eljárás. A kiegészítő munkálatok - a szigetelési munkákat kivéve - már az előzményi nyílt eljárás során előre láthatóak voltak az ajánlati dokumentációban megjelölt összes kiegészítő munkák vonatkozásában, mivel az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a beruházás II. ütemére vonatkozó tervek is rendelkezésre állnak. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatosan sem, mivel az ajánlatkérő nyilatkozata szerint mindenképpen meg kívánta valósítani a kiegészítő beruházásokat és a Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti feltételek szempontjából ez közömbös körülmény.
Az ajánlatkérő hivatkozása, hogy egyébként a Kbt. 70. § (2) bekezdés a, b, c) pontjai szerinti feltételek megvalósultak, nem elégségesek a tárgyalásos eljárásfajta választás jogszerű voltának megállapításához, mivel a Kbt. 70. § (2) bekezdés első fordulata szerinti feltételek egyike sem állt fenn.
Az ajánlatkérő már egy megvalósult kiegészítő beszerzés vonatkozását kívánta utólag jogszerűvé tenni, azonban figyelembe véve az eljárás kezdeményezésének időpontjára vonatkozó, a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti fenti előírást, eljárása e vonatkozásban sem volt jogszerű.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívása megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek, így különös tekintettel a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulatában meghatározott tartalmi követelményeknek.
A Kbt. 71. § (3) bekezdés második fordulata szerint e törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
A Kbt. 71/B. (1) bekezdés második fordulata szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d) , 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban nem szerepel a Kbt. 9. sz. melléklet 3. a) pontja szerint beszerzési tárgy és mennyiség meghatározása, valamint az ajánlati dokumentáció sem felel meg a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló, a Kbt. 96. § (3) bekezdésében lévő felhatalmazás alapján megalkotott 1/1996. (II. 7.) KTM sz. r. 5. számú melléklete szerinti mennyiségi kimutatásra vonatkozó előírásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban nem szerepel az ajánlattételi határidő és a szerződéskötés időpontja, amely szintén a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó, a Kbt. 33. § (1) bekezdése, a Kbt. 71. § (5) bekezdése és a 62. § (2) bekezdése szerinti előírás.
Az ajánlati felhívás nem tartalmazta a Kbt. 9. sz. melléklet a) és b) pontjai szerinti az ajánlattevő szerződés teljesítésére vonatkozó, alkalmasságával kapcsolatos szempontokat és alkalmatlanná minősítési szempontokat, mely kötelező lett volna legalább a Kbt. 46. § (4) és (5) bekezdése szerinti körben, továbbá a Kbt. 9. sz. melléklet c) pontja szerint az ajánlat elbírálásának szempontját.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érveit, hogy a kiegészítő beruházás megvalósulására figyelemmel, már nem volt szükséges a fenti szempontok megadása, ugyanis az a tény, hogy az ajánlatkérő jogszerűtlenül már a beszerzés megvalósulása nagy részének befejezését követően kezdeményezte a tárgyalásos eljárást, nem szolgálhat indokul az ajánlati felhívás tartalma jogszerű voltának igazolására.
Az ajánlatkérő 2003. január 15-én indított nyílt előminősítési eljárása a 2003. május 7-én történt szerződéskötéssel lezárult, tehát az annak keretében eszközölt pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körében megtett adatközlés már nem használható fel a jelen közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapválasztással kapcsolatos döntése jogsértő volt, valamint az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma is a Kbt. fenti rendelkezéseibe ütközött.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos jogszabályok szerint a legkisebb összeg szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásfajta választásra vonatkozó döntése már nem reparálható a már megkötött kiegészítő vállalkozási szerződésre tekintettel. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben szabta ki a bírságot figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a lebonyolítóval a jelen közbeszerzéssel kapcsolatban nem csak az előzményi nyílt eljárásra vonatkozóan kötött írásban megbízási szerződést.
A Döntőbizottság figyelemmel volt a bírság minimális összegének meghatározásánál arra, hogy a beszerzés nettó értéke 19 819 085 Ft, valamint az ajánlatkérővel szemben a bírság kötelező kiszabásával kapcsolatos Kbt.-módosítás 2002. január 1-jei hatálybalépése óta még nem került sor jogsértés megállapítására.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 26.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzés biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos