KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4369/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.151/16/2004.
Tárgy: a MESTER NÍVÓ Kft. és a HUNÉP Rt. jogorvoslati kérelme Berettyóújfalu Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Berettyóújfalu Város Önkormányzata (4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17-19., nevében és megbízásából eljár: NOX 2000 Rt., 1113 Budapest, Bartók Béla út 152., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy Zs. út 21. IV. em. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "Berettyóújfalu Város Önkormányzata Területi Kórház rekonstrukció, mely magában foglalja a rendelőintézet (1744 m 2 ), valamint a röntgen-labor épület (1127 m 2 ) működő létesítményben végzett rekonstrukcióját, technológiai rendszerek kiépítését, telepítését" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a MESTER-NÍVÓ Kft. (1043 Budapest, Munkásotthon utca 14-16., képviseli: dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1027 Budapest, Margit krt. 27. I/1., továbbiakban: I. r. kérelmező) és a HUNÉP Építőipari Rt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36., továbbiakban: II. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján megindult jogorvoslati eljárásban I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, a Kbt. 53. § (2) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül I. r. kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. november 5-én a Közbeszerzési Értesítő 45. számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A részvételi jelentkezési határidőig részvételi jelentkezést nyújtott be I. r. és II. r. kérelmező is.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményhirdetésén kihirdette, hogy érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be és a szerződés teljesítésére alkalmas a KIPSZER Rt., a MASZER Rt., a KÉSZ Kft., a Strabag Építő Rt., a BAUCONT Rt., a FERROÉP Rt., a Középületépítő Rt., a BÁÉV Rt., valamint I. r. és II. r. kérelmező, és részükre 2003. december 22-én kelt levelével az ajánlati felhívást megküldte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta az alábbiakat:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: ajánlatkérő a megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontok alapján bírálja el.
b) Az ajánlatkérő az alábbi pontozás szerinti értékelést kívánja alkalmazni:
részszempontok
súlyszámok
- vállalási ár
4
- teljesítési határidő
2
- garancia időtartama
2
- jóteljesítési garancia mértéke
1
- késedelmi kötbér mértéke
1
- szervizszolgáltatás időbelisége
1
Ajánlatkérő valamennyi részszempont esetén a legkedvezőbb feltételt a maximális (100) pontszámot, a legkedvezőtlenebb feltételt nyújtónak a minimális (60) pontszámot adja. A részszempontok értékelése a megadott ponthatárok között lineáris eloszlás alapján történik. Az értékelésnél alkalmazásra kerülő képletet az ajánlati felhívási dokumentáció tartalmazza."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melynek 9. oldalán a 6.1. és 6.2. pontban az alábbiakat határozta meg.
"6.1. Ajánlatot kizárólag a jelen fejezet 4. pontban megadott tárgyban és a jelen dokumentációban meghatározott követelményeket kielégítően lehet benyújtani. Alternatív ajánlat olyan műszaki megoldásokat, alkalmazott építési technológiákat tartalmazhat, amelyek árcsökkentést eredményeznek és a rendeltetésszerű használat szempontjából azonos műszaki követelményeknek felelnek meg, mint a kiadott műszaki dokumentációban leírtak.
6.2. Az ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárja."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 15. oldalán az V. fejezet 4. és 5. pontjában az alábbiakat határozta meg.
"4. Ajánlattevők részletezzék ajánlatukban a vállalt fizetési feltételeket, garanciális feltételeket, a vállalt garancia időtartamát hónapokban, a jóteljesítési garancia mértékét a nettó vállalási ár %-ában, a jóteljesítési garancia futamidejét, a pótmunkával kapcsolatos feltételeket, és a gépek szervizelésére a kiszállási idő vállalását, hogy a meghibásodás után hány órával állnak rendelkezésre a gép megjavítására, egyéb, az ajánlattevő által vállalat feltételeket.
5. Ajánlattevők ajánlatukban kötelesek vállalni jóteljesítési garanciát az alábbi minimumfeltételeknek megfelelően:
- a kivitelezés során ajánlatkérő a benyújtott részszámlák összegét az egyes számlák összegének min. 3%-ának visszatartásával nyújthatja be, mely teljesítési biztosítékként szolgál és a szerződés szerinti átadás-átvételi eljárás sikeres lezárulását követő lezárásáig marad érvényben. Ajánlatkérő a visszatartásnak megfelelő összeget bankgarancia ellenében kifizeti ajánlattevő részére,
- ajánlatkérő a jóteljesítési garancia mértékét a vállalási árra vonatkoztatottan minimum 3%-ban határozza meg. Ajánlattevők ajánlatukban a vállalt garancia teljes időtartamára kötelesek a vállalási árra vonatkoztatott jóteljesítési garancia %-os mértékét megadni. Ajánlattevők szabadon választhatják meg, hogy a jóteljesítési garancia vállalásánál jóteljesítésnek megfelelő összeg visszatartását, vagy letétbe helyezését, vagy annak összegével egyező bankgarancia nyújtását választja. A letétbe helyezés esetében ajánlattevőnek biztosítania kell az ajánlatkérő, későbbi megrendelő szabad hozzáférését indokolt esetben a jóteljesítési biztosítékként elhelyezett összeghez. A jóteljesítési garancia esedékessége a végszámla benyújtásakor áll fenn és a garanciális időszak lezárásig tart."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 18. oldalán a 2.1.1. pontban az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlathoz mellékelni kell a műszaki leírásokat, mely tartalmazza a vállalkozó által választott műszaki megoldásokat, megjelölve az összes beépíteni kívánt berendezést és anyagot, valamint műszert. A leírásnak olyan mélységűnek kell lennie, mely alapján a megrendelő képes elbírálni, hogy azok mennyiben felelnek meg a kiírásnak, az átvett dokumentációnak. A kiírás szerinti gép-műszer lista alapján a műszerekre tételesen szükséges megadni a következőket:
- orvostechnológiai alkalmasságot igazoló megfelelőségi tanúsítványt kiállító, vagy a terméket regisztráló intézmény megnevezését,
- a megfelelőséget vagy a regisztrációt igazoló dokumentum számát, keltét,
- szerviz nevét, címét,
- garancia időtartamát,
- a hiba elhárításának megkezdését az értesítés kézhezvételét követően (órában),
- raktáron nem lévő alkatrész utánpótlásának idejét (napokban),
- szavatosságra vonatkozó kikötéseket.
A műszaki leírás hiánya vagy a nem megfelelősége, mely az ajánlat értékelhetőségét nem teszi lehetővé, vagy a műszerek alkalmasságának megítélésére szolgáló fenti adatok közlésének hiánya az ajánlat érvénytelen minősítését vonja maga után."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 19. oldalán a 2.1.3. pontban az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlattevőnek ajánlatában a műszaki fejezetben specifikált átépítésre tételes ajánlatot kell készíteni. A megnevezett munkanemeknek tartalmaznia kell az anyagköltségen és díjon kívül az összes felmerülő egyéb költségeket is (pl. gépköltség stb.). Nem tekinthető elegendőnek a tételes kiírás egyszerű beárazása. Ajánlattevő tartozik összevetni azt a műszaki dokumentáció egyéb részeivel és olyan módon észrevételezni azt, hogy az árazott költségvetés a szükséges észrevételezéssel komplett, működőképes megvalósítást tartalmazzon. Ajánlatkérő nem jogosult pótmunkaként kezelni a terven vagy műszaki leírásban szereplő költségvetésben nem jelölt tételeket."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 19. oldalának 3.3.2. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"Minden ajánlattevőtől elvárt, hogy a műszaki dokumentációban megadott bontásban adja meg az árat. Az ajánlattevőknek az árakhoz rendelten meg kell adnia a tervek és a dokumentáció alapján meghatározott követelményeknek megfelelő anyagok, berendezések konkrét típusát és az alkalmazni kívánt technológiákat."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 38. oldalán a szerződéstervezet 14. "Garanciális bejárások" című pontjának 1. és 3. pontjában az alábbiakat is meghatározta.
"1. Vállalkozó a szerződés tárgyára a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított ....... hónap időtartamra jótállási kötelezettséget vállal (Ptk. 248. § alapján)."
"3. Az egyes berendezésekkel összefüggésben a garanciális idő alatti meghibásodások miatti jótállási igényeket az üzemeltető érvényesíti, amennyiben a gyártó cég által adott jótállási idő lejárt, de a vállalkozó szavatossági ideje még nem, úgy a javítási költséget a vállalkozó viseli. A jótállás nem vonatkozik a természetes elhasználódásra."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 39. oldalán a szerződéstervezet 16. Garanciák, biztosítékok című fejezetének 1., 2., 3. és 4. pontjában az alábbiakat is meghatározta:
"1. vállalkozó kötelezett a jóteljesítés biztosítására visszatartott összeg formájában, vagy megfelelő bankgaranciát szolgáltatni,
2. vállalkozó kötelezett a teljesítés biztosítékaként megrendelő részére a részszámlák összegéből a szerződés szerinti átadás-átvételi eljárás lezárásáig a számlázott összegre vetítetten min. 3 (három) %-nak megfelelő összeget visszatartásként elismerni. Vállalkozó választhatja teljesítésbiztosítékként a megrendelő javára nyújtott, a visszatartás összegének megfelelő bankgarancia szolgáltatását,
3. vállalkozó a jóteljesítési garanciaként a vállalási árra vetítetten min. 3% mértékű garanciát biztosít, mely a sikeres műszaki átadás-átvételt követő végszámla benyújtásával válik aktuálissá és a vállalt garancia teljes időtartamára kötelesek a vállalási árra vonatkoztatott jóteljesítési garanciát biztosítani. Megrendelő a jóteljesítés biztosítékaként a megfelelő összeget a végszámlából visszatarthatja, vagy vállalkozó az összegnek megfelelő letétbe helyezést biztosít a megrendelő szabad, indokolt hozzáférése mellett. A garanciális idő lejártáig vállalkozónak joga van arra, hogy a visszatartást kiváltsa egy letétbe helyezett összeggel, vagy a megrendelő javára szóló megfelelő bankgaranciával felszabadítsa,
4. bankgarancia-nyújtás esetén, vagy a letéti számla kezelésére vonatkozóan a bank kötelezi magát, hogy a garanciális kifogásra hivatkozással megrendelő első írásbeli felszólítására, a vállalkozó esetleges kifogását figyelmen kívül hagyva, a jogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezettsége alapján azonnal kifizeti a megrendelőnek megjelölt összeget."
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott, melyről az elkészült jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére megküldte.
Ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszában az alábbiakat is feltüntette:
"66. Kérdés: az értékelésnél alkalmazásra kerülő képletet az ajánlati felhívási dokumentáció nem tartalmazza. Kérnénk pótolni!
Válasz: az első, második és utolsó részszempont esetén
(max. pontszám - min. pontszám) = P ak t
A max = legkedvezőbb ajánlat, A min = legkedvezőtlenebb ajánlat
További részszempontok esetében
-ra változik az egyenlet első része
2004. február 2-ig az ajánlattételi határidőig a Ferroép Rt., a KÉSZ Kft., a BÁÉV Rt., a Strabag Rt., valamint I. r. és II. r. kérelmező nyújtott be összesen 12 (alap-, illetve alternatív) ajánlatot.
Ajánlatkérő 2004. március 3-án tartotta a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszának eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Ferroép Rt. opciós alternatív ajánlata, míg az I. r. kérelmező ajánlatai érvényesek és a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő az összegezést 2004. március 8-án megküldte az ajánlattevőknek. Az összegezésben ajánlatkérő a II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbiakkal indokolta:
"Érvénytelen a HUNÉP Universal Építőipari Rt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) alap ajánlata azért, mert ajánlattevő az ajánlati felhívás Dokumentáció VII. fejezet 2.1.1. pontja szerinti követelményt teljeskörűen nem teljesítette. A kiírásban felsorolt műszerekre tételes adatszolgáltatás megadása a követelmény, amely magába foglalja a szerviz nevének, címének, a garancia időtartamának, a hiba elhárításának megkezdését az értesítés kézhezvételét követően (órában), a raktáron nem lévő alkatrész utánpótlásának idejét (napokban), valamint a szavatosságra vonatkozó kikötések megadását. Ezt az adatszolgáltatást ajánlattevő nem teljesítette teljeskörűen, mivel a kért tételes adatszolgáltatást elmulasztotta, nem adta meg a szerviz nevét és címét, a raktáron nem lévő alkatrész utánpótlásának idejét, a szavatosságra vonatkozó kikötéseket. Érvénytelen az ajánlat azért is, mert ajánlattevő a kiemelten fontos MG-47 alatti EUB-6500 típusú ultrahang-diagnosztikai berendezés esetében nem specifikálta, hogy milyen tartozékokkal együtt szállítja. Nem ajánlotta meg a műszaki specifikáció MG 47-es tétel alatti tartozékokat.
Ily módon a szállítási terjedelem nem felel meg a kiírásnak, érvénytelen."
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattal kapcsolatban az alábbiakat tüntette fel a 4. a) pontjában.
Egyösszegű alternatív ajánlat: bruttó: 616 885 135 Ft.
A vállalt teljesítési határidő: 2004. december 17.
Opciós ajánlat közül szerződéskötésre javasolt tételek:
Tétel megnevezés:
Nettó ár
Bruttó ár
Ft
Ft
- szülészet-nőgyógyászat OPCIÓ:
- belső nyílászárók bontása (1-4. oldal)
56 314
70 393
- szülészet-nőgyógyászat OPCIO I. em. (1-15. oldal)
15 339 602
19 174 503
- asztalos nyílászárók (1-3. oldal)
2 532 386
3 165 483
- elektromos (1. oldal)
38 745 701
4 844 626
- épületgépészet (1-7. oldal)
2 200 054
2 750 068
- CCTV- rendszer (OPCIÓ)
2 065 954
2 582 443
Összesen
26 070 011
32 587 514
Ajánlatkérő 2004. március 12-én "Összegezés az eljárásról" című irat három táblázatos oldalát pótlólag megküldte az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2004. március 12-én megkötötte a szerződést.
I. r. kérelmező 2004. március 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését, mert az ajánlatok értékelését jogsértően végezte. E tekintetben nem a tényleges vállalásoknak megfelelően határozta meg az értékelés alapjául szolgáló tartalmi elemeket, a vállalási ár, a szervizszolgáltatás időbelisége és a garancia időtartama, valamint a jóteljesítési garancia bírálati részszempont esetében.
Álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését.
Megsértette továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését is, mert az ajánlatokat nem a tényleges tartalmi elemeiket tüntette fel az összegezésben és pontozását nem indokolta meg.
I. r. kérelmező 2004. március 22-én kiegészítette jogorvoslati kérelmét, melyben előadta, hogy az összegezést ajánlatkérő 2004. március 12-én faxon kiegészítette egy levéllel és 3 db táblázattal. E táblázatok alapján megállapítható álláspontja szerint, hogy azokat 2004. március 8-át követően készítették el és ezek is csupán részben tartalmazzák az ajánlatok valódi tartalmát. E körben hivatkozott ismételten arra, hogy az ajánlati ár bírálati részszempont esetében az opciók figyelembevételével, azoknak az összegezésből való feltüntetése alapján az állapítható meg, hogy ajánlatkérő nem döntött a fűtési rendszerhez szükséges opciós tételekben, nem fogadott el e körben egyetlen ajánlatot sem, ez azonban a vállalási árat befolyásolja, mert műszakilag szükséges a szerződésszerű működésképes teljesítéséhez az, hogy az épületgépészet fűtési része működőképes legyen. Ennek alapján ajánlatkérő nem vette figyelembe valamennyi, a beszerzés megvalósításához (működőképes rendszer kialakítása) szükséges költséget, ezért megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését az ajánlati árak tekintetében. Hivatkozott arra, hogy a garanciavállalás időtartamával kapcsolatos bírálati részszempontban az ajánlatkérő nem a tényleges vállalásokat értékelte, mert a beszerzés tárgya orvostechnológiai eszközökre is kiterjed és a berendezések jótállása a garancia időtartamában nem szerepelnek, illetve nem kerültek figyelembevételre. A nyertes ajánlattevő által vállalt 60 hónap garancia csak az építési beruházásra vonatkozhat, és az nem terjed ki és az nem vonatkozhat az orvosi gépekre, műszerekre. A jóteljesítési garancia mértéke bírálati részszemponttal kapcsolatban ismételten előadta, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatok tényleges tartalmát hasonlította össze, míg a szervizszolgáltatás időbelisége bírálati részszemponttal kapcsolatban sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatok tartalmi elemeit nem tüntette fel az összegezésben, hanem átlagot számított valami alapján és az átlag nem azonos a tényleges vállalásokkal.
I. r. kérelmező 2004. március 29-én a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét ismételten kiegészítette. Hivatkozott arra, hogy a 2004. március 25-én történt iratbetekintés során megismerte az egyes bírálati részszemponthoz tartozó ajánlati elemeket a nyertes ajánlatában és ennek alapján álláspontja szerint érvénytelen a Ferroép Rt. alapajánlata, mert annak műszaki tartalma nem megfelelő, illetve az több pontban eltér az ajánlati dokumentációban meghatározott anyagoktól, berendezésektől és erre szerinte nem volt lehetőség az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján. Előadta továbbá, hogy érvénytelen a nyertes ajánlattevő alap- és alternatív ajánlata egyaránt, ugyanis a garanciavállalás során eltért az ajánlatkérő által meghatározott módszertől, előírástól akkor, amikor a garanciális idő teljes tartamára nem az ajánlati dokumentációban meghatározott három módszer valamelyikével ajánlotta meg a garancia összegét.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő azért is megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését, mert az általa véglegesnek tekintett összegezést és az ehhez tartozó táblázatokat a 7. munkanapon küldte meg részére a törvényben meghatározott 5. munkanap helyett.
II. r. kérelmező 2004. március 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Kérelme indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlata érvényes, mert abban az ajánlatkérő által kifogásolt és hiányolt ajánlati elemek megtalálhatók. Vitatta továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét, mert álláspontja szerint a nyertes ajánlat ajánlati árát csak az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott műszaki tartalom csökkentésével lehetett megajánlani. Ennek alapján álláspontja szerint nem felel meg a nyertes ajánlat műszaki tartalma az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottaknak.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerint járt el, a Ferroép Rt.-nek, mind az alap- és mind az alternatív ajánlata érvényes volt, az alapajánlat műszaki tartalma megfelel a felhívás és dokumentáció előírásainak. A felhívásban és dokumentációban nem határozta meg előírásként, hogy csak és kizárólag a dokumentációban megjelölt termékekkel lehet ajánlatot tenni, hanem a Kbt. rendelkezésének megfelelően az előírt paramétereket teljesítő egyéb anyagokat, eszközöket is fel lehetett használni.
A garanciavállalás módjával kapcsolatban előadta, hogy a Ferroép Rt. 60 hónapos garanciális időt vállalt, ebből 12 hónapra bankgaranciát biztosított, míg a fennmaradó 48 hónapra kezesi biztosítást kötött.
Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározta azt, hogy az ajánlati biztosíték célja az ajánlatkérő részére történő szabad hozzáférés, ennek pedig megfelelt a Ferroép Rt. ajánlatában szereplő megoldás is. Előadta továbbá, hogy az általa kiválasztott, nyertesnek minősített ajánlat az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott műszaki paramétereknek megfelel, nem csökkentett műszaki tartalmú, így ennek alapján is érvényes. Hivatkozott arra, hogy az alternatív ajánlatot az opciók ajánlatkérő részére szükséges elemeivel egészítette ki. Párhuzamosan folyó beruházások alapján a teljes hűtő-fűtő rendszer és a klímakondenzátorok beszerzése nem volt szükséges jelen eljárás során, mert jelenleg folyik a hűtő-fűtő rendszer korszerűsítése. Ennek alapján működő rendszert választott ki nyertesnek és állapította meg az ajánlati árat. Egyéb elemeket jelen közbeszerzési eljárás során nem szükséges megvásárolnia, mert az I. r. kérelmező által kifogásolt elemek más közbeszerzési eljárás részei és más korszerűsítési, felújítási eljárás során kerülnek beszerzésre. Egyebekben hivatkozott arra, hogy a Ferroép Rt. által beépített radiátorok mind fűtésre, mind hűtésre alkalmasak, tehát a klímakondenzátorok beszerzésére egyéb okból sincs szükség.
II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy az összegezésben meghatározott hiányosságok ebben az ajánlatban fennállnak. Az ajánlati dokumentációban meghatározta ajánlatkérő, hogy az egyes megajánlott orvostechnikai eszközök szervizelésével kapcsolatban milyen adattartalmú nyilatkozatokat kell tenni, illetve milyen tájékoztatásokat kell csatolni. Ennek nem tett teljeskörűen eleget II. r. kérelmező. Továbbá II. r. kérelmező ajánlatában nem található meg az MG-47 sz. alatt megajánlott Hitachi EUB-600 típusú ultrahang-berendezésnél az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott tartozékok mindegyike, mert a dokumentációban megjelölt tartozéklista utolsó előtti és utolsó tétele nem került feltüntetésre.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a nyertes ajánlat ajánlati ára nem tért el olyan mértékben, ami alapján azzal kapcsolatban a nem megfelelő műszaki színvonal kérdése felvetődött volna, az összhangban volt az ajánlati árral és teljes műszaki tartalomra vonatkozott.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerint végezte az ajánlatok értékelését, az ajánlattevői kérdésekre adott válaszában meghatározott képletek szerint. Az ajánlatok tartalmi elemeinek megállapításakor jogszerűen járt el és a valós tartalmi elemeket tárta fel. A vállalási ár tekintetében azonos műszaki színvonalon értékelte az ajánlatokat. Ennek megfelelően az opciós ajánlati elemek árait is figyelembe vette.
A garanciális idő tekintetében a szerződéstervezetben lehetőséget biztosított arra, hogy az ajánlattevők az egyes orvostechnikai eszközök, berendezések gyártói garanciális idején túli garanciát vállaljanak, és ennek alapján állapította meg a nyertes ajánlat esetében a 60 hónapos időtartamot, mely alatt a garancia- idő körébe eső javítások és más költségek a nyertes ajánlattevőt terhelik. A jóteljesítési garancia bírálati részszempont esetében a garanciális időtartam első évére meghatározott százalékos értékeket vette figyelembe, ennek alapján végezte az értékelést.
A szervizszolgáltatás időbeliségével kapcsolatban az adott eszközöknél feltüntetett szervizszolgáltatási ajánlati elemek közül az egyes kiszolgálási időtartamokat vette figyelembe, oly módon, hogy az egyes berendezésekhez tartozó kiszállási időket összesítette, majd átlagolta. Ennek alapján képezett minden egyes ajánlat esetében egy átlagos időtartamot és ezeket az időtartamokat hasonlította össze az egyes ajánlatok értékelése során.
A Kbt. 6l. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos kérelmi elemekkel kapcsolatban előadta, hogy az ajánlatok értékelésének módszerét feltüntette. Az egyes képleteket és az azok alapján végzett számításokat miután a képletek az ajánlattevők már ismerték, nem kellett külön feltüntetnie, elegendő volt a szöveges indokolás arról, hogy mely tartalmi elemeket hasonlított össze.
Álláspontja szerint a tartalmi elemeket teljeskörűen tartalmazta az összegezés. Előadta, hogy az eredményhirdetést követő 7. napon megküldött táblázatok csupán részei, mintegy kiegészítései az összegezésnek. Ennek alapján álláspontja szerint nem lehet jogsértő eljárása, hiszen az előírt határidő lejártát megelőzően (5 munkanap) megküldte az összegezés többi részét az ajánlattevőknek.
Fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel a II. r. kérelmező által kezdeményezett D.155/2004. jogorvoslati eljárást a korábban megindított D.151/2004. sz. jogorvoslati eljáráshoz egyesítette.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei - a megkötött szerződésre tekintettel - nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint megalapozott, míg II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a nyertes ajánlatai érvénytelenségével kapcsolatos kérelemi elemek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Ferroép Rt. alapajánlatának műszaki okból való érvénytelensége.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a műszaki specifikáció körében az ajánlattevőktől tételes költségvetés benyújtását várta el, melynek során az egyes megajánlott felhasználásra kerülő anyagokat, berendezéseket is nevesíteni kellett, ezek árainak feltüntetése mellett, vagyis nemcsak az ajánlatkérő által meghatározott anyagokat és eszközöket lehetett alkalmazni.
Erre tekintettel az ajánlati dokumentáció 2.1.1. pontjának és 3.3.2. pontjának előírásait a részletes költségvetés ily módon történő meghatározásával összevetve megállapítható, hogy ajánlatkérő csupán a műszaki-technikai paraméterek megadása céljából nevesített anyagokat, illetve berendezéseket és nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy ajánlatkérő azt az előírást tette volna, hogy alapajánlatot kizárólag a költségvetési kiírásban meghatározott anyagokkal lehet tenni és azzal azonos műszaki megoldás megajánlására nincs lehetőség. Ez a kikötés egyébként ellentétes is lett volna a Kbt. 40. § (5) bekezdésének rendelkezéseivel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes cég alapajánlatában - tehát nem a nyertesként kihirdetett ajánlatában - a kiadott tervdokumentációban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő anyagokat, eszközöket tartalmazó ajánlatot tett a kiírással azonos műszaki tartalommal, ezért ez az ajánlat e szempontból megfelel a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Ennek alapján I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozatlan.
A Ferroép Rt. opciós alternatív ajánlatának műszaki okból való érvénytelensége.
I. r. és II. r. kérelmező azon álláspontja, hogy mivel működőképes rendszereket kellett átadni és a nyertes ajánlat nem tartalmazott egyes működéshez alapvetően szükséges berendezéseket pl. a klímakondenzátort, illetve alacsonyabb műszaki színvonalú anyagokat használt fel, ezért az ajánlat érvénytelen, nem megalapozott. A nyertes alternatív ajánlatot ajánlatkérő az opciós tételekkel együtt fogadta el és az opciós tételek között egyértelműen megállapíthatóan szerepelnek a beruházás működőképes megvalósításához szükséges gépészeti berendezések.
A nyertes ajánlatának műszaki tartalmát áttekintve a Döntőbizottság nem észlelt olyan, az I. r. kérelmező által megjelölt konkrét hiányosságot - tekintettel az ajánlati dokumentáció műszaki előírásaira -, amely megalapozta volna a nyertesként kihirdetett ajánlat műszaki okok alapján történő érvénytelenné nyilvánítását. Ennek alapján a jogorvoslati kérelmek e része megalapozatlan.
Jóteljesítési garanciával kapcsolatos érvénytelenség vizsgálata a Ferroép Rt. alap- és az opciós alternatív (nyertes) ajánlatai esetében.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 15. oldalán az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények 5. pontjában úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevők ajánlatukban a vállalt garancia teljes időtartamára kötelesek a vállalási árra vonatkoztatott jóteljesítési garancia százalékos mértékét megadni. Továbbá a jóteljesítési garancia esedékessége a végszámla benyújtásakor áll fenn és a garanciális időszak lezárulásáig tart.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció ugyanezen pontjában meghatározta azt is, hogy az ajánlattevők a jóteljesítési garanciát csak a jóteljesítési garancia összegének megfelelő pénzösszeg visszatartásával, letétbe helyezésével, vagy ezen összeggel megegyező bankgarancia nyújtásával teljesíthetik. Ajánlatkérő ezek alapján tételesen meghatározta azt, hogy az ajánlattevőknek milyen módon lehet a jóteljesítési biztosíték összegét nyújtaniuk.
A Ferroép Rt. ajánlatának 6. oldalán úgy nyilatkozott, hogy a jóteljesítési garanciát 60 hónap (a vállalt garancia teljes időtartalmára) időtartamra biztosítja, ebből 12 hónap bankgarancia formájában, 48 hónap a bankgaranciának megfelelő biztosítótársaság által kiadott kezességbiztosítás formájában.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy számára a jóteljesítési biztosítékhoz való minél könnyebb hozzáférés volt a lényeges és ennek érdekében határozta meg ezeket a feltételeket és e feltételnek megfelelt a kezesi biztosítás is, miután az készfizető-kezesi kötelezettséget jelent, vagyis a biztosító a biztosítási összeg mértékéig az ajánlatkérő rendelkezésére - függetlenül a Ferroép Rt. nyilatkozatától, vagy beleegyezésétől - a garanciális igény esetén a jóteljesítési garancia összegéig kifizetést teljesít, nem megalapozott. Ajánlatkérő ugyanis a rendelkezésre álláson túlmenően meghatározta azt is, hogy milyen módon kell a jóteljesítési garanciát nyújtani.
Ennek alapján a jóteljesítési garancia összegét csak az ajánlati dokumentációban nevesített mód bármelyikének felhasználásával - esetleg azok kombinációjával -, de a teljes garanciális időtartamra vonatkozóan kellett az ajánlatok e tartalmi elemét meghatározni.
Az ajánlati dokumentáció alapján a jóteljesítési garancia teljes vállalt időtartamára az ajánlati dokumentációban meghatározott háromféle lehetséges mód valamelyike szerint kellett nyújtani a jóteljesítési garanciát. A Ferroép Rt. ajánlatai 60 hónapos garanciális időt tartalmaztak, ennek alapján az ajánlatnak a garanciaösszeg biztosítására vonatkozó részének is erre az időszakra kellett vonatkoznia és a teljes időszakra meg kellett felelni az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak. A Ferroép Rt. ajánlata azonban csupán az első 12 hónap tekintetében felel meg ennek, míg az ezt meghaladó részben ettől eltérő módon nyújtja a jóteljesítési garanciát.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a Ferroép Rt. ajánlatában nem az ajánlati dokumentációban meghatározottaknak megfelelően ajánlotta meg a jóteljesítési garancia nyújtásának módját, ugyanis ajánlatkérő előírása szerint teljes időtartamra vonatkozóan az ajánlati dokumentáció meghatározott háromféle módon lehetett ezt teljesíteni, azonban a Ferroép Rt. ajánlata ettől eltérő, itt nem szereplő módon (kezesi biztosítás) tartalmazott 48 hónap időtartamban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Ferroép Rt. mind az alap-, mind az alternatív ajánlatában a garanciális idő egy részére nem az ajánlati dokumentációban meghatározott formában ajánlotta meg a jóteljesítési biztosíték összegét, ezért ajánlatai nem felelnek meg az ajánlati dokumentáció előírásainak, így alap- és alternatív ajánlatai a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenek. Ajánlatkérő azon eljárása, hogy ezeket az ajánlatokat érvényesnek minősítette, sérti a Kbt. 52. § (1) bekezdését és 53. § (2) bekezdését. Ennek alapján az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításának megalapozottságát vizsgálta meg.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 18. oldalán a 7. fejezet 2.1.1. pontjában meghatározta azt, hogy a kiírás szerinti gép- és műszerlista elemeinél a megajánlott berendezésekhez fel kell tüntetni többek között az egyes szervizek nevét, címét, a garancia időtartamának, a hiba elhárításának megkezdését az értesítés kézhezvételét követően (órában), a raktáron nem lévő alkatrész- utánpótlást (napokban), valamint a szavatosságra vonatkozó kikötéseket.
A Döntőbizottság megállapította - II. r. kérelmező által is elismerten -, hogy II. r. kérelmező az ajánlati dokumentáció ezen előírásainak az általa benyújtott ajánlatban a berendezések egy része vonatkozásában a szervizek és az alkatrészellátás időtartamának meg nem jelölése miatt nem teljeskörűen tett eleget. Ennek alapján az általa benyújtott ajánlat eltér az ajánlati dokumentációban meghatározottaktól.
Az ajánlati dokumentáció "műszerek" című részének 19. oldalán található az MG 47 jelzésű berendezés ajánlatkérő által meghatározott tartozéklistája. A felsorolás utolsó két francia bekezdése tartalmazza az alábbiakat:
"- vizsgálófej, általános hasi, lágyrész és ízület szoftver
- vizsgálófej, általános szülészeti-nőgyógyászati szoftver"
II. r. kérelmező ajánlatának 175-214. oldalain csatolta be az MG 47-es eszközhöz az általa megajánlott Hitachi EUB-6500 digitális ultrahang-diagnosztikai berendezés műszaki leírását, illetve az ahhoz tartozó prospektusokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy II. r. kérelmező ajánlatában a Hitachi EUB-6500 típusú általa megajánlott eszközhöz az említett két tartozékot nem tüntette fel, illetve nem szerepeltette mint megajánlott tartozékot. II. r. kérelmező azon nyilatkozata, mely szerint csak alapajánlatot nyújtott be és az alapajánlatot teljeskörűen kellett megtenni, így az vonatkozott a berendezésekre és azok összes tartozékaira is, továbbá ezzel kapcsolatban teljeskörűségi nyilatkozatot is tett, a Döntőbizottság álláspontja szerint nem megalapozott, ugyanis II. r. kérelmező ajánlatában több helyen, pl. a 176. és a 178. oldalon is felsorolja a berendezés tulajdonságait, illetőleg speciális tartozékait, kezelési lehetőségeit, azonban ezek között nem tünteti fel e két vitatott tételt.
II. r. kérelmező ajánlata e szempontból sem felel meg az ajánlati dokumentáció előírásainak, e tekintetben sem minősíthető teljeskörűnek. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy II. r. kérelmező ajánlatában az ajánlatkérő által meghatározott mindkét érvénytelenségi ok - bár már egy fennállása is megalapozná az érvénytelenséget - fennáll, így az a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, ezért ajánlatkérőnek azon döntése, hogy érvénytelenné nyilvánította II. r. kérelmező ajánlatát jogszerű, ennek következtében a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része is megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének és mivel ez az ajánlat érvénytelen volt, ezért az nem vehetett volna részt az eljárás további szakaszaiban - így az értékelésben sem -, hiszen érvénytelen ajánlatot nem lehet az érvényes ajánlatokkal összehasonlítani. Erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését is.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot vont be az ajánlatok értékelésébe és ennek alapján megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a továbbiakban - a már megállapított jogsértésre figyelemmel - nem vizsgálta ajánlatkérő értékelésének további részeit, az egyes értékelési pontszámok meghatározásának jogszerűségét, miután ajánlatkérő értékelése teljes egészében jogsértő az érvénytelen ajánlati elemek értékelése következtében.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján csak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő értékelés alapján kiválasztott legkedvezőbb ajánlat lehet a közbeszerzési eljárás nyertese.
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által nyertesnek nyilvánított ajánlat érvénytelen. Így jogszerűen nem is vehetett volna részt az ajánlatok pontozásos értékelésében, ezért a legkedvezőbb ajánlat sem lehetett volna. Ennek alapján ajánlatkérő azon eljárása, hogy érvénytelen ajánlatot nyilvánított a közbeszerzési eljárás nyertesének, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését is, így I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része is megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő 2004. március 3-án tartotta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését és a Kbt. 61. § (1) bekezdésében meghatározott 5 munkanapos határidő letelte előtt 2004. március 8-án megküldte az ajánlattevőknek az összegezés az eljárásról című iratot.
Ajánlatkérő 2004. március 12-én pótlólag megküldte az ajánlattevőknek az "összegezés az eljárásról" című irat négy táblázatos oldalát, amelyben az értékelésbe bevont ajánlati árak és az értékelési, valamint az összpontszámok is eltérnek a 2004. március 8-án megküldött iratban lévő adatoktól.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 5. sz. melléklete teljes egészében tekintendő az összegezés az eljárásról című iratnak, azt kell megküldeni az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő e kötelezettségének március 8-án eleget tett.
A Kbt. 5. sz. mellékletének 2. a) pontja alapján az összegezésben fel kell tüntetni az érvényes ajánlatot tevő ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuknak az elbírálási szempontját és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit.
A Kbt. 5. sz. melléklet 2. c) pontja alapján az összegezésben fel kell tüntetni az értékelt ajánlatok értékelési pontszámainak indokolását.
Ajánlatkérő az összegezésben megismételte az ajánlati felhívásban előírt értékelési módszert hivatkozva arra, hogy az ott meghatározottak alapján, a korábbiakban közölt képletek alkalmazásával végezte az értékelést. Ajánlatkérő a pontozás indokolásában meghatározta azt is, hogy az egyes bírálati részszempontokban milyen a bírálati részszemponthoz tartozó tartalmi elemeket - azok adatainak feltüntetése nélkül - értékelt az ajánlatokban és azok megállapításánál az ajánlatok mely részeit vette figyelembe. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a képleteket és az értékelés módszerét az ajánlati felhívásban és dokumentációban közölte az ajánlattevőkkel, így az általa az ajánlatok pontozásos értékelésének indokolásául feltüntetett adatok és szöveges indokolás a pontszámok kellő magyarázatát adják, a 2. c) pontban meghatározott kötelezettséget teljesítik, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Ajánlatkérő a szervizszolgáltatás időbeliség bírálati részszemponthoz tartozó tartalmi elemek közül csupán az általa számított átlagértékeket tüntette fel az ajánlatában, míg az azok alapjául szolgáló ajánlatokban ténylegesen megtalálható megajánlásokat, illetve időtartamokat nem szerepeltette.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az összegezés az eljárás című irat 2. a) és b) pontjában előírt kötelezettségének nem teljeskörűen tett eleget akkor, amikor az ajánlatok tartalmi elemei közül a szervizszolgáltatásra vonatkozó tényleges ajánlati elemeket nem tüntette fel, továbbá ajánlatkérő nem az általa az értékelésbe bevont - opcióval megnövelt ajánlati árakat és az azokhoz tartozó pontszámokat szerepeltette az összegezésben.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e tartalmi elemek feltüntetési kötelezettségének nem lehet azzal eleget tenni, hogy az ajánlatokban szereplő valamely adatok alapján képzett szerepeltetik csak az összegezésben, mellőzve a számítás alapjául szolgáló számok, adatok, ajánlati elemek feltüntetését. Szintén a Kbt. megsértését jelenti, amennyiben nem a valós adatokat tünteti fel ajánlatkérő az összegezésben. Ajánlatkérő pedig - általa is elismerten - az egyes berendezésekre vonatkozó kiszállási és hibaelhárítási időtartam-megajánlásokat tartalmazó adatokat, melyek alapján a számításait végezte, nem rögzítette az összegezésben, illetve az ajánlattevőknek 2004. március 8-án megküldött összegezésben nem az általa figyelembe vett opciós árat és annak pontszámait tüntette fel.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része is megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód, mivel ajánlatkérő részéről testület hozta a kifogásolt döntést.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének a kétszerese.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatban először állapította meg, továbbá azt, hogy a jogsérelem a megkötött szerződésre tekintettel nem reparálható, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint nettó 493 508 108 Ft-os értékét és a maximálisan kiszabható 30%-os bírság (148 M Ft) összegét és a jogsértések jellegét, súlyát. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő együttműködő magatartást tanúsított.
Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírság - ami mintegy 1%-a a beszerzés nettó értékének - kiszabása áll arányban az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, míg a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, és ennek megfelelően a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.