KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4382/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.83/12/2004.
Tárgy: a STAND-Art 98 Bt. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A STAND-Art 98 Kiállítás Tervező-, Kivitelező és Szolgáltató Betéti Társaság (9027 Győr, Tompa u. 12., képviseli: dr. Berger Adrián ügyvéd, 9021 Győr, Teleki L. u. 17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Turizmus Rt. (1012 Budapest, Vérmező út 4., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapesti Vásárközpontban 2004. március 18. és 21. között megrendezésre kerülő Utazás 2004. kiállításon az idegenforgalmi régiók standjának és a központi funkciós terület kulcsrakész kivitelezése, szervezése és üzemeltetése a dokumentációban megadott arculati terv alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-ei számában megjelent felhívásában nyílt eljárás keretében kért ajánlatot a következők szerint:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: a Budapesti Vásárközpontban 2004. március 18. és 21. között megrendezésre kerülő Utazás 2004. kiállításon az idegenforgalmi régiók standjának és a központi funkciós terület kulcsrakész kivitelezése, szervezése és üzemeltetése a dokumentációban megadott arculati terv alapján az alábbi területekre:
- Budapest-Közép-Duna-vidék (400 m 2 alapterület),
- Észak-Magyarország (406 m 2 alapterület),
- Balaton (300 m 2 alapterület),
- Alföld (532 m 2 alapterület),
- Dunántúl (400 m 2 alapterület),
- központi funkciós terület, illetve dekoráció (600 m 2 alapterület), színpad, vetítőfal, pavilonhomlokzat-dekorációk, belső irányító rendszer, központi fórum kialakítása a dokumentáció szerint.
Az alapterület max. -20%-kal változhat.
b) A teljesítés helye: Budapest X. ker., Albertirsai út 10., Budapesti Vásárközpont.
A 3. c) és d) pontjaiban írtak szerint részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel lehetősége megengedett volt.
A felhívás 11. pontja tartalmazta a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért adatokat, valamint az alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat kiválasztását jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 16. egyéb információk pontjában ajánlatkérő - többek között - előírta, hogy ajánlattevők csatolják 60 napnál nem régebbi cégkivonatukat, s amennyiben még el nem bírált módosítási kérelem van, annak másolatait is. Ugyanezen pontban ajánlatkérő a Kbt. 43. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlás lehetőségét megengedte.
Az ajánlattételhez kibocsátott dokumentáció meghatározta az ajánlattétel formáját és tartalmát, a feladatot, továbbá a szerződéstervezetet, illetve a tájegységenkénti kiállítóterületek műszaki specifikációját.
A több feltett kérdést és az azokra adott egységes ajánlatkérői válasz megismerését követően a 2004. január 27-i ajánlattételi határidőig a kérelmezőn kívül (aki csak a Balaton régióra pályázott) az Intersystem GmbH, a Trade Fair Plussz Kft., a SYMA+SD Kft. és a Hungexpo Expotech Kft. tett több-kevesebb részre ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat azok felbontását követően a tartalmuk alapján megvizsgálta és értékelte.
Kérelmezőt és az Intersystem GmbH-t 2004. január 30-án levélben értesítette ajánlatkérő az ajánlatuk érvénytelenségéről. Kérelmező ajánlata érvénytelenségét azzal indokolta, hogy nem csatolt 60 napnál nem régebbi cégkivonatot.
A további három ajánlattevőt ajánlatkérő még ugyanezen a napon (január 30.) értesítette írásban 2004. február 5-én 9.00 órai határidővel a pótolható hiányok benyújtásának lehetőségéről. A fenti határidőig a SYMA+SD Kft. nem teljesítette a hiánypótlást, míg a másik két felhívott ajánlattevő ajánlatkérő részére megküldte a hiányzó adatokat.
Ezt követően ajánlatkérő a Hungexpo Expotech Kft. és a Trade Fair Plussz Kft. érvényes ajánlatait részenként értékelte. Az értékelést követően 2004. február 10-én megtartott eredményhirdetésen minden részajánlat tekintetében a Hungexpo Expotech Kft.-t hirdette ki nyertesnek ajánlatkérő, akivel a szerződést 2004. február 18-án, a felhívásban megjelölt időpont szerint meg is kötötte.
Kérelmező a 2004. február 9-én becsatolt jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására hiánypótlás keretében 2004. február 18-án kiegészítve terjesztette elő a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte jogsértés megállapítását és ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmét azzal indokolta, hogy a beadott ajánlatban az ajánlati felhívás 16. pontjának 6. bekezdésére figyelemmel csatolta az ajánlattevő cégkivonatát, ami - sajnálatos módon - adminisztratív tévedés okából kifolyólag 60 napnál régebbi volt.
Megítélése szerint azonban ezen adminisztratív tévedés a Kbt. 43. § (4) bekezdésének nyelvtani, rendszertani és logikai értelmezése alapján csakis és kizárólag az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságnak tekinthető.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 14. bekezdésében viszont az ajánlatkérő a felhívott (4) bekezdés szerinti hiánypótlás biztosításáról rendelkezett. Ennek alapján álláspontja szerint jelen formai hiányosság pótlására az ajánlatkérőnek határidőt kellett volna biztosítania.
Tekintettel azon körülményre, hogy az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott valamennyi feltételnek eleget tett és csatolta a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat, nézete szerint ajánlata nem lehet a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelen.
Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlati felhívás 16. pontjának 3. bekezdésében írt igazolások körében mind ez idáig nem állt módjában csatolni a Vám- és Pénzügyőrség igazolását arról, hogy vám- és adótartozása nincs. Az erre vonatkozó igazolást jelen kérelem mellékleteként csatolja.
Megjegyzi, hogy ezen igazolás csatolására való határidő lehetősége is fennáll a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdése szerint, ez irányú felhívás azonban az ajánlatkérő részéről a mai napig nem történt.
Álláspontja szerint a Kbt. 43-46. § egybevetése és az ezzel kapcsolatos gyakorlat alapján az igazolás csatolásának elmaradásánál lényegesen kisebb fokú hiányosságnak tekinthető egy ténylegesen benyújtott, de adminisztratív okból 60 napnál régebbi cégkivonat.
A Döntőbizottság a kérelemben megfogalmazott ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában a jogorvoslati eljárás keretében nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson megerősítve és kiegészítve kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. E kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy a közbeszerzési törvény rendelkezései, valamint a hiánypótlásra vonatkozó, a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott ajánlás szerint az ajánlattevőket csak azon hiányok pótlására lehet felhívni, amelyek pótlására jogszabályi lehetőség van.
Ilyen nem pótolható dokumentumok voltak a jelen eljárásban a hatósági igazolások és a hatóságokkal szemben fennálló tartozásokról szóló nyilatkozatok körének kivételével valamennyi, az ajánlati felhívás 16. pontjának első francia bekezdésében található dokumentumok.
A cégkivonat pótlására a Kbt. és a tanács ajánlása nem ad lehetőséget, ezért az ilyen jellegű hiány fennállása a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
Az iratbetekintés keretében megismert Trade Fair Plussz Kft. észrevételével kapcsolatosan a tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a dokumentáció mellékleteként kiadott terveket az AREAL-X Kft. készítette, így a fentebb nevezett ajánlattevő észrevétele e kérdés vonatkozásában nem helytálló. Ezen nyilatkozata alátámasztására becsatolta a Döntőbizottsághoz azt a szerződésmásolatot is, mely a fenti nyilatkozatát dokumentálhatóan alátámasztotta.
Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a Kbt. 38. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárás során köteles minden tájékoztatást úgy megadni, hogy ne sértse az ajánlattevők esély egyenlőségét. Álláspontja szerint azzal sértették volna meg a Kbt. 38. § (3) bekezdését, ha lehetővé tették volna, hogy az egyes ajánlattevők egyenként keressék meg a tervezőt. Így az általuk feltett kérdésekről és válaszokról nem tudott volna az összes ajánlattevő. E kérdéskörnél megjegyezte azt is, hogy a tervező sem tudott volna állandóan az ajánlattevők rendelkezésére állni, ugyanakkor a szakmai kérdések megválaszolásába a tervezőt be kívánták vonni. A Trade Fair Plussz Kft. észrevételével kapcsolatosan azt is előadta, hogy a terveket készítő cég mindvégig az ajánlatkérővel állt kapcsolatban, így egy ajánlattevővel sem tárgyalt. E körben azt is nyilatkozta, hogy az ajánlattételi szakasz során feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat minden ajánlattevő részére megküldték 2004. január 7-én és 8-án, valamint 2004. január 20-án is, amit Döntőbizottsághoz becsatolt faxigazolások alátámasztanak. Összegzésként azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a Hungexpo Expotech Kft. azért lett mind a hat részajánlat nyertese, mert az öt ajánlattevő közül három érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a Trade Fair Plussz Kft. pedig a nyertesnél magasabb árat adott ajánlatában. Ennek alátámasztására hivatkozott az összegzésre, melyet 2004. február 17-én minden ajánlattevő részére igazolható módon továbbítottak.
Az ügyben érdekelt felek közül a Trade Fair Plussz Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy 2004. február 21-én jutott olyan információ birtokába, mely szerint a Hungexpo Rt. Expotech Kft.-je végezte a tervezési munkát, és ezért ennek kapcsán minden egyes területi résztvevővel konzultációt folytatott. Álláspontja szerint ezzel az Expotech Kft.-nek jelentős előnyt biztosított az ajánlatkérő, ezért megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdését. A részére megküldött két db levelet - melyben ajánlatkérő az ajánlattevőket tájékoztatta a feltett kérdésekről és az arra adott válaszokról - úgy értékelte, hogy ajánlatkérő e magatartásával a közvetlen konzultációtól a pályázókat eltiltotta. Ezen írásos észrevételében azt is nyilatkozta, hogy úgy gondolja, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése értelmében a Döntőbizottságnak hivatalból kellene vizsgálódnia.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő írásos nyilatkozatában foglalt indítványra tekintettel 2004. február 27-i keltezésű levelében értesítette a feleket tárgyalás tartásáról, mely szerint annak időpontját 2004. március 9-én 9.00 órában jelölte meg.
A 2004. február végi és március havi postai küldemények kézbesítése során tapasztalható késedelmek azt eredményezték, hogy a Döntőbizottság által postai úton kézbesített értesítéseket a felek a tárgyalás időpontjáig többségében nem kapták kézhez és az értesítések átvételére vonatkozó tértivevények is csak március 17-én, majd március 26-án érkeztek vissza a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a fentiekre is tekintettel a jogorvoslati eljárás határidejét a törvényben meghatározott 10 nappal egy esetben meghosszabbította, értesítve erről az ügyben részt vevő feleket, majd 2004. március 25-i keltezésű értesítésben postai úton és egyben telefax útján ismét értesített minden ügyben érintettet arról, hogy a körülményekre tekintettel megismételt tárgyalást tart a jogorvoslati eljárás keretében 2004. április 1-jén 11.30 órakor. A faxbizonylatok, valamint az időközben visszaérkező tértivevények tanúsága szerint ezen értesítést a felek időben kézhez vették. Ennek ellenére az újabb tárgyaláson a szabályszerű, megismételt értesítés ellenére csak az ajánlatkérő képviselője jelent meg és tett érdemi nyilatkozatot.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a megismételt tárgyaláson szóban előterjesztett ajánlatkérői nyilatkozat alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Kbt. 43. §-ának (4) és (5) bekezdései a hiánypótlással kapcsolatosan az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
"(4) Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
(5) A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt."
Az eljárás során keletkezett iratokból és nyilatkozatokból megállapítható az is, hogy az ajánlatok bontására 2004. január 25-én 9.00 órakor került sor, amit követően ajánlatkérő azokat megvizsgálta. A kérelmező ajánlatáról megállapította, hogy az ahhoz benyújtott cégkivonat 2000. december 6-án kelt, ezért az ajánlat - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül - érvénytelenné lett nyilvánítva ajánlatkérő részéről. Az is megállapítható - kérelmező által sem vitatottan -, hogy erről a döntéséről ajánlatkérő 2004. január 30-án kelt levelében értesítette kérelmezőt.
Nem vitatott a felek által az sem és dokumentumok által bizonyítható, hogy ajánlatkérő a hiánypótlásra lehetőséget 2003. január 30-án a kizártak értesítésének napján biztosította azon ajánlattevők számára, akiknek az ajánlata a fentebb hivatkozott 43. § (4) bekezdése szerint hiánypótlással kiegészíthető.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, vagy akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azokat az ajánlatokat, melyek olyan hiányosságokban szenvedtek, amik a Kbt. fenti szabályai szerint a meghirdetett hiánypótlási lehetőség ellenére nem pótolhatóak, jogosan nyilvánította érvénytelennek és zárta ki a fentebb hivatkozott rendelkezés értelmében a további eljárásból.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy 2004. január 30-án értesítette az érvénytelenné nyilvánításról kérelmezőt és a másik ajánlattevőt ajánlatkérő, nem járt el jogszerűtlenül, hisz az esetleg pótolható, hiányzó adatok becsatolása esetén sem vált volna kérelmező ajánlata érvényessé a fentebb leírt indokok alapján. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása és a kérelmezőnek további eljárásból való kizárása nem volt jogsértő.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaiból csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
E rendelkezést figyelembe véve megállapítható, hogy a törvény maga sehol nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint a Kbt. 53. § (2) bekezdése alól felmentést adna az ajánlatkérő számára, így tehát a jogorvoslati kérelem teljeskörűen megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította és ugyanezen bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 7.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos