KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4399/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.180/10/2004.
Tárgy: a Trans-Ver 3 '96 Kft. jogorvoslati kérelme a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Trans-Ver 3 '96 Kft. (1107 Budapest Száva u. 5-7., képv.: dr. Kovátsits László ügyvéd - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Szegedi Tudományegyetem (6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 107., képv.: dr. Nagymihály Tamás ügyvéd - továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő könyvtáraiból a dokumentáció szerint 28 000 folyóméter dokumentumállomány, bútorok és egyéb eszközök költöztetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 44. § (8) bekezdését, az 52. § (1) bekezdését és az 55. § (6) bekezdését. A jogsértések miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására ajánlatkérő előírta az ajánlattevő pénzintézetének 60 napnál nem régebbi igazolását arra nézve, hogy egy éven belül volt-e sorban állás az ajánlattevő számláján. A 11. b) pont első bekezdése szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha számláján egy éven belül sorban állás volt. A felhívás 11. a) pontja második bekezdésében az ajánlattevő "előző 2 év (2001., 2002. évek) mérlegének és eredménykimutatásának, egyszerűsített mérlegének és eredménylevezetésének, illetve egyéni vállalkozók esetében az adóbevallás benyújtását" kérte.
A 11. b) pont második bekezdésében kikötötte, hogy alkalmatlannak nyilvánítja a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha a mérlegadatokból kitűnően gazdálkodása veszteséges a 2001. vagy 2002. években.
A műszaki alkalmasság igazolására ajánlatkérő előírta a megelőző 3 év legjelentősebb dokumentáció költöztetési munkáinak ismertetését az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés mennyisége (dokumentáció folyóméterben), a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével, referencialevelek csatolásával (amelyet a megrendelő ír alá, tartalmazza a költöztetett dokumentáció mennyiségét és a minősítést). A 11. b) pont szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 3000 folyóméter mennyiségű dokumentumállomány (megrendelési helyenként legalább 1000 folyóméter) pozitív minősítésű költöztetési referenciával.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az első részszempont 10-es súlyszámmal a 28 000 folyóméter dokumentum- és eszközállomány átköltöztetésének díja. A pontozásnál adható pontszámtartomány: 1-10.
Ajánlatkérő közölte: "a részszempontokon belül az értékelési pontszám az arányosítás módszerével kerül kiszámításra. Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, az ettől eltérő ajánlatok a legkedvezőbbtől való eltérések arányával kapnak kevesebb pontszámot, az így meghatározott pontszám annyival tér el a maximális pontszámtól, mint az adott ajánlat a legkedvezőbb ajánlattól."
A felhívás szerint az eredményhirdetés időpontja 2004. február 16., a szerződéskötésé február 26.
Az egyéb információk között, a 16. pont hatodik bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti adatokat. A nyolcadik bekezdésben előírta továbbá, hogy "ajánlattevő csatolna a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói vonatkozásában a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjai, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjai, továbbá a (4), (5) és (6) bekezdései szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat."
A tizedik bekezdésben ajánlatkérő rögzítette: "a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlattevővel köti meg a szerződést, amennyiben az eredményhirdetéskor azt megnevezte".
Az ajánlati dokumentáció az ajánlattételi követelményeket, az elvégzendő feladatok leírását és a szerződéses feltételeket tartalmazta. Az ajánlat legelső oldalaként a felolvasólapot kellett csatolni, amelynek 7. pontjában kellett megjelölni az alvállalkozó bevonását a szerződés teljesítésébe.
A dokumentáció 5.3. pontja szerint ismertetni kellett a költöztetés részletes technológiai leírását, a leírás ajánlatkérő kikötése szerint nem megfelelő, "ha csak a dokumentáció 1. és 2. sz. mellékletét tartalmazza és csak általánosságban írja le az egyes dokumentumok, bútorok, egyéb eszközök átköltöztetését". (Az 1. sz. melléklet a költöztetendő bútorok, egyéb eszközök és dokumentumállomány jegyzéke, a 2. sz. melléklet a költöztetési követelmények meghatározása.)
Az 5.4. pontban ajánlatkérő előírta: csatolni kell az ajánlathoz az ajánlattevő tárgyi munkájára vonatkozó felelősség biztosítás kötvénymásolatát, illetőleg nyilatkozatát, hogy a felelősségbiztosítást meg fogja kötni.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 27-re a kérelmező 53 000 000 Ft-os, a Veri-Trans Bt. 26 700 000 Ft-os, a Hóruk-Speed Bt. 23 700 000 Ft-os, Mauer Péter egyéni vállalkozó 41 340 000 Ft-os ajánlati árral nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a március 16-ra halasztott eredményhirdetésen a Hóruk-Speed Bt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőt nem hirdetett ki. Az összegezést ajánlatkérő március 16-án kelt levelével az ajánlattevőknek megküldte. A nyertessel a szerződést március 26-án megkötötte.
Kérelmező március 22-én személyesen 15.10 órakor nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást ugyanezen a napon, a hivatalos munkaidőn túl, 19.33 órakor faxon küldte meg, így az igazolást a Döntőbizottság március 23-ára iktatta. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, ez utóbbi kérelmét március 25-én 20.20 órakor faxon megismételte.
Előadta, hogy az összegezés március 16-án történt kézhezvételével értesült annak tartalmáról.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőt nem nyilvánította alkalmatlannak a szerződés teljesítésére az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján, mivel a kérelméhez csatolt, a cégbíróságtól beszerzett egyszerűsített mérlegadatok alapján az előírt időszakban a Hóruk-Speed Bt. veszteséges volt.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő számítási hibát vétett az átköltöztetési díj értékelése során, álláspontja szerint az ajánlata szerinti díjra helyes számítással 4 pont jár az 1 helyett, így a súlyszámot is figyelembe véve ajánlatkérő 30 ponttal adott részére kevesebbet, mint ami járt volna.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert a kérelemből nem volt megállapítható az eredményhirdetés és erre tekintettel a szerződéskötés időpontja, ezeknek a felhívás alapján február 16-án, illetve február 26-án be kellett következni. A kérelemből továbbá nem volt megállapítható az sem, hogy a nyertesnek volt-e alvállalkozója és a nyertes ezen alvállalkozóval együtt sem felelt-e meg a pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltételnek.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a nyertes alvállalkozója, az Insure 98. Kft. mindkét évre pozitív mérleget csatolt, és mivel a felhívás értelmében az alkalmassági feltételeknek az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen kellett megfelelnie, nem lett volna jogszerű a nyertes alkalmatlanná nyilvánítása. Észrevételében foglaltak alátámasztása céljából hivatkozott a Döntőbizottság korábbi határozataiban foglalt megállapításokra.
Az átköltöztetési díj részszempont-értékelésére vonatkozóan előadta, hogy az előre megadott módszerrel értékelt, így kérelmező legdrágább ára az alsó ponthatár szerinti 1 pontot kapta.
Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos kérelemre és kiegészítésére közölte, hogy mivel nem hirdetett második legkedvezőbb ajánlattevőt, kérelmező a jogorvoslati kérelme esetleges megalapozottsága esetén sem lehetne az eljárás nyertese a beszerzés becsült értékéhez képest magas ajánlati ára miatt. Így kérelmezőt nem érte hátrány az ideiglenes intézkedés elmaradása miatt.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a jogorvoslati eljárásban április 14-én tartott tárgyaláson kiegészítette. A tudomásszerzés időpontjaként az április 13-i iratbetekintésre hivatkozott.
Sérelmezte a következőket:
A nyertes ajánlattevő nem csatolta a 2001., 2002. évi mérlegét.
A nyertes alvállalkozója nem csatolt be banki igazolást a sorban állásra nézve.
A nyertes nem csatolta a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos igazolást.
A nyertes által csatolt igazolásokban nincs megjelölve, hogy azokat közbeszerzési eljáráshoz adta ki az illetékes hatóság.
A nyertes nem rendelkezik közúti árufuvarozási felelősségbiztosítással, e kérdésben nem is tett nyilatkozatot. Ezen biztosítással nem is rendelkezhet, mert tevékenységi körében nem szerepel a fuvarozási tevékenység.
A nyertes irreális vállalást tett, mert az általa megadott árért csak veszteségesen lehet 28 000 polcfolyóméterre nézve a beszerzés szerinti munkát elvégezni.
Irreális a vállalás azért is, mert 7 fő szakemberrel csak a munkaügyi szabályok megsértésével lehet a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni a szolgáltatást.
A nyertes nem csatolt elegendő számú referenciát, azok nem megfelelőek.
A nyertes a dokumentációban foglalt előírás ellenére nem dolgozta ki megfelelő szinten a könyvtárköltöztetés technológiáját, ezért az ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő a kiegészítő kérelemre a következőket adta elő:
Az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés folytán elegendő volt, ha a banki nyilatkozatot illetőleg a mérleget vagy az ajánlattevő vagy az alvállalkozó csatolta. Azért nem zárta ki a nyertest, mert a mérleget az alvállalkozó, a banki nyilatkozatot a nyertes ajánlattevő csatolta.
A hatósági igazolások egy részében meg van jelölve, hogy az közbeszerzési eljárásra tekintettel lett kiadva, a hatóságok formanyomtatványt alkalmaznak erre a célra, ezek szövegezésébe az ajánlattevőknek nincs beleszólásuk.
A nyertes nyilatkozott, miszerint a Munkaerő-piaci Alappal szemben nem áll fenn fizetési kötelezettsége. Nem vizsgálta e nyilatkozat valóságtartalmát, mert az ilyen tevékenységek tipikusan olyanok, melyek végzését nem alkalmazottakkal, hanem alkalmi megbízás alapján végzik a cégek.
A nyertes az ajánlat 36. oldalán, alvállalkozója az ajánlat 37. oldalán nyilatkozott arra nézve, hogy felelősségbiztosítást fog kötni.
Álláspontja szerint ajánlati ára azért alacsonyabb a többi ajánlattevő áránál, mert csak a nyertes nem budapesti székhelyű.
A 7 munkást elegendőnek tartotta a munka elvégzésére, tekintettel arra is, hogy a nyertes nyilatkozott ajánlata 75. oldalán, hogy szükség esetén megemeli a létszámot.
A munkavégzés technológiáját a nyertes kidolgozta, a kidolgozást elegendő mélységűnek tartotta.
A nyertes elegendő számú referenciaigazolást csatolt.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 44. §-a szabályozza.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint igazolható a pénzügyi, gazdasági, a (2) bekezdés szerint a műszaki alkalmasság.
A (4) bekezdés előírja: "Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik."
A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A (8) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevő az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
A tárgyi közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása 11. a) pontjában előírt igazolási módok a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdés szövegezése értelmében úgy az ajánlattevőre, mint az alvállalkozókra vonatkoztak. Ajánlatkérő a felhívásban ettől eltérő rendelkezést nem tett, ezért az alkalmassági feltételeket az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen kellett teljesíteniük.
A nyertes ajánlattevő az ajánlatában így nyilatkozott: "Alul írott Lajos Mihály mint a Hóruk-Speed Bt. képviselője nyilatkozom, hogy a kért időszakra pozitív mérlegeredményt tartalmazó mérleget csatolni nem tudok, így az alvállalkozóval együttesen teljesítem ezen feltételt." A nyertes mérleget nem csatolt.
A nyertes csatolta alvállalkozója, az Insure 98 Kft. 2001., 2002. évi mérlegét. A 2001. évi mérleg 666 000 Ft, a 2002. évi mérleg 1 032 000 Ft mérleg szerinti eredményt mutatott.
A nyertes alvállalkozója tehát megfelelt a pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltételnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő és az alvállalkozó együttes alkalmassága megállapításához vizsgálni kell e két résztvevő előjelhelyes nyereségösszegét. Az ajánlattevő és az alvállalkozó akkor felel meg együttesen a pozitív mérleg feltételnek, ha a pozitív mérlegadat és a negatív mérleg adat összege pozitív.
Ajánlatkérő ezt a vizsgálatot nem végezhette el, mert a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem csatolt mérleget, így nem lehetett megállapítani, hogy az alvállalkozó és az ajánlattevő mérlegeredményeinek összege pozitív volt-e. Ajánlatkérő tehát ebben a tekintetben nem dönthetett az alkalmasság kérdésében. Mivel a nyertes a felhívásban előírtak ellenére nem csatolta a mérleget, ajánlata érvénytelen volt.
A nyertes nem csatolta alvállalkozója banki igazolását sem, az ajánlat ez okból is érvénytelen.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie." Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ezen feltételnek nem megfelelő ajánlat érvénytelen, melyet az (1) bekezdés alapján ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az érvénytelenség kimondása elmulasztása által megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését is.
Ajánlatkérő az értékelés módjaként azt írta elő, hogy bírálati részszempontokon belül az értékelési pontszám az arányosítás módszerével kerül kiszámításra. A legkedvezőbb ajánlati elem a legmagasabb pontot kapja, az ettől eltérő ajánlatok a legkedvezőbbtől való eltérésük arányával kapnak kevesebb pontszámot.
Ezt megerősítve közölte még, hogy az így meghatározott pontszám annyival tér el a maximális pontszámtól, mint az adott ajánlat a legkedvezőbb ajánlattól.
A szövegezésből következik, hogy ajánlatkérő az arányosság alatt egyenes arányosságot értett.
Ennek ellenére az első bírálati részszempontból akként végezte az ajánlatok értékelését, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb ajánlati ár különbségét elosztotta a ponthatárok 9-es különbségével, és az így kijött hányadossal pontozási lépcsőket hozott létre:
53 000 000 Ft-23 700 000 Ft = 29 300 000 Ft.
29 300 000 Ft/9 = 3 255 556 Ft.
A legalacsonyabb összegű ajánlatra 10 pontot adott. A hányados összegét hozzáadta a legalacsonyabb árhoz, az így keletkezett számot tekintette 9 pontra érdemesnek, majd a 9 pontot érő összeghez ismét hozzáadta hányadost, ez az összeg ért számára 8 pontot és így tovább.
A számítással kijött 23 700 000 Ft, 26 955 556 Ft, 30 211 112 Ft, 33 466 668 Ft, 36 722 224 Ft, 39 977 780 Ft, 43 233 336 Ft, 46 488 892 Ft, 49 744 448 Ft és 53 000 000 Ft küszöbszámok közül csak a legalacsonyabb és a legmagasabb egyezett pontosan valamelyik ajánlattevő által ajánlott díjösszeggel, nevezetesen a nyertesé, mint a legalacsonyabb, valamint a kérelmezőé, mint a legmagasabb díj. A másik két ajánlattevő pontszámát úgy határozta meg, hogy ezekre azt a pontszámot adta, amelyik küszöbszámhoz tartozó pontszámhoz az ajánlati áraik a legközelebb esik; a Veri-Trans Kft. 26 700 000 Ft-os ajánlata a 9 pontos küszöbszámhoz esett a legközelebb, így 9 pontot kapott, Mauer Péter egyéni vállalkozó 41 340 000 Ft-os ajánlata pedig a 4 pontoshoz, így 4 pontot kapott.
Kétséget kizáróan megállapítható, hogy ez az értékelési mód nem az egyenes arányosság alapján áll, nem arányosan tükrözi az egyes ajánlati elemek közötti különbségeket.
Az arányossági képlettel számolva kérelmezőnek az első részszempontra 4,47 pont jár, súlyozva 44,7 pont. Kérelmező összpontszáma 150 volt, így a helyes pontszám (150-10) + 44,7 = 184,7.
A nyertes összpontszáma: 150, tehát amennyiben ajánlatkérő hirdetett volna második legkedvezőbb ajánlattevőt, úgy az kérelmező lett volna.
Ajánlatkérő tehát nem az ajánlati felhívásban megadott módon - arányosítással - végezte az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés második mondata szerint ajánlatkérőnek az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott módszerrel kell végeznie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első részszempont értékelését nem az ajánlati felhívásban megadott módszerrel végezte, ezáltal megsértette az 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította alkalmatlannak a nyertest annak ellenére, hogy nem csatolt elegendő és megfelelő referencialevelet.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát és észlelte, hogy a nyertes az ajánlata 49., 50., 51. oldalán az irodai felszerelések, dokumentumok költöztetésére, a bútorok költöztetésére, a nehéz és értékes tárgyak költöztetésére összesen 35 referenciát jelölt meg.
Az 52-58. oldalon csatolt 7 referencialevelet.
Mivel a felhívás értelmében az ismertetett referenciákat referencialevéllel kell alátámasztani, a Döntőbizottság csak azokat a referenciákat vette alapul a megfelelőség vizsgálatakor, amelyekre nézve ismertetés és referencialevél is volt az ajánlatban.
Az ajánlatkérő 2004. január 15-én kelt referencialevelével igazolta, hogy a nyertes 2002 novemberében és decemberében 4-6 dolgozóval, 18-20 munkaóra alatt 18 000 kötetet szállított át a Hattyas sori külső raktárba, mely munkáért 120 000 Ft-ot számlázott.
A referencialevél tartalmazta a munkavégzés évét, a teljesítés mennyiségét, az ellenszolgáltatás összegét, a megrendelő megnevezését és a munka minősítését.
A Döntőbizottság nem fogadta el a referenciaigazolást, mert abban a megrendelő nem a felhívásban foglalt előírás szerint - folyóméterben - adta meg a teljesítés mennyiségét.
A DÉMÁSZ Rt. a 2004. január 22-én kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes a 2001 márciusában kötött keretszerződés alapján megfelelő minőségben folyamatosan végzett számára több ezer folyóméter dokumentáció költöztetésére irányuló tevékenységet. A munka értéke éves szinten több millió forint volt.
A Döntőbizottság nem fogadta el a referenciát, mert az nem tartalmazta konkrétan a teljesítés mennyiségét és az ellenszolgáltatás összegét.
A Trióda Kft. a 2004. január 22-én kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes 2003 áprilisában az új telephelyére 1000 folyóméter iratot költöztetett megfelelő minőségben. Az ellenszolgáltatás összegét nem jelölte meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el a referenciát, mert az nem a felhívás megjelenését megelőző 3 év időszakra vonatkozott és nem tartalmazta az ellenszolgáltatás összegét.
Az Országos Fordító és Fordításhitelező Iroda Rt. a 2004. január 20-án kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes 2003 júniusában 1000 folyóméter iratot szállított át az új székhelyére kifogástalan módon, 125 000 Ft-ért.
A Döntőbizottság nem fogadta el a referenciát, mert az nem a felhívás megjelenését megelőző 3 év időszakra vonatkozott.
A Szegedi Vásár és Piac Kft. a 2004. január 22-én kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes 2001 márciusában kb. 1000 folyóméter dokumentumot, valamint irodabútorokat stb. költöztetett részére az "M" pavilonba jó minőségben, 61 600 Ft ellenszolgáltatásért.
A Döntőbizottság elfogadta a referenciát, mert az megfelelt a felhívásban foglaltaknak.
A Csongrád Megyei Földhivatal a 2004. január 26-án kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes folyamatosan, jó minőségben végzett részére több mint 1000 folyóméter dokumentum költöztetésére irányuló tevékenységet. Az ellenszolgáltatást nem jelölte meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el a referenciát, mert az nem tartalmazta az ellenszolgáltatás összegét és teljesítés konkrét idejét.
A Röntgen és Kórháztechnikai Bt. a 2004. január 22-én kelt referencialevéllel igazolta, hogy a nyertes több éve végez részére költöztetési tevékenységet jó minőségben. Az ellenszolgáltatást nem jelölte meg.
A Döntőbizottság az előző indokkal nem fogadta el a referenciát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes nem tett eleget a felhívás azon kikötésének, hogy az előző 3 évben legalább 3 000 000 folyóméter dokumentumállományra vonatkozó pozitív megítélésű referenciával kell rendelkezni. A felhívásnak megfelelő tartalmú referenciaigazolások összesen csak 1000 folyóméter teljesítés igazolására alkalmasak.
Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek ezen okból alkalmatlannak kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlatát. Az alkalmatlanság megállapítása mellőzésével ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (8) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát a felelősségbiztosítással való rendelkezés hiánya miatt.
Az ajánlati dokumentáció ebben a tekintetben vagylagos feltételt szabott. Ha az ajánlattevő nem rendelkezik a felelősségbiztosítással, akkor elegendő ennek a nyertesség esetére való megkötésére tett nyilatkozat.
A nyertes ajánlatában nyilatkozott, hogy a felelősségbiztosítást meg fogja kötni. Ajánlatkérőnek nem volt jogalapja e nyilatkozatot megkérdőjelezni, így helytállóan járt el, amikor a felelősségbiztosítás hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, miszerint a tevékenységi kör hiánya miatt a nyertesnek nem áll módjában felelősségbiztosítást kötni, mert nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami erre az esetre kizárná a biztosításszerződés megkötését.
Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes ajánlatában lévő hatósági igazolásokban nincs megjelölve, hogy azokat a hatóság közbeszerzési eljáráshoz adta ki.
A kérelem alaptalan. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmaz olyan megszorítást, miszerint csak akkor fogadható el a hatósági igazolás, ha azon szerepel a szóban forgó megjelölés, így ajánlatkérő ezen az alapon nem mondhatta volna ki az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező irreálisnak tartja a nyertes ajánlatát úgy az ajánlati ár, mint a 7 fő szakemberrel történő munkavégzés tekintetében.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése irreálisan alacsony ár esetén azt a kötelezettséget rója ajánlatkérő terhére, hogy írásban magyarázatot kell kérnie az ajánlattevőtől, a magyarázat elfogadása vagy el nem fogadása esetéhez további jogkövetkezményt nem fűz.
Ajánlatkérőnek tehát nincs olyan lehetősége, hogy az írásbeli magyarázat tartalmát ne fogadja el és emiatt érvénytelenné nyilvánítsa az ajánlatot. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a többi ajánlati árhoz képest nem tartotta kirívóan alacsonynak a nyertes árát, mert a nyertes székhelye a teljesítés helyéhez közel van, a többi ajánlattevő budapesti (vagy ahhoz közeli) székhelyű, továbbá az eljárás előkészítése során a becsült érték lényegében egyezett a nyertes ajánlattevő árával.
Mivel ajánlatkérő indokoltan nem tartotta kirívóan alacsonynak a nyertes árát, terhére az 57. § (2) bekezdésének megsértése sem állapítható meg.
A szolgáltatás ajánlatkérő álláspontja szerint 7 fő szakemberrel is elvégezhető, megfelelő munkaszervezés mellett a Döntőbizottság sem látja ezt a vállalást irreálisnak. A nyertes ajánlatában vállalta, hogy szükség esetén növelni fogja a munkavégzők létszámát.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes nem csatolta a Munkaerő-piaci Alap igazolását, emiatt ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A nyertes az ajánlata 26. oldalán nyilatkozott, hogy elkülönített állami pénzalappal szemben nem áll fenn fizetési kötelezettsége.
Ez a Munkaerő-piaci Alap tekintetében azt jelenti, hogy a nyertesnek alkalmazottja nincs.
Az ajánlatban nincs arra utaló adat, tény vagy körülmény, ami ennek a nyilatkozatnak a valóságtartalmát megkérdőjelezné, ezért ajánlatkérőnek nem volt jogalapja arra, hogy a nyilatkozatot ne fogadja el és érvénytelennek nyilvánítsa a nyertes ajánlatát.
Ajánlatkérő a tárgyaláson közölte, hogy tapasztalata szerint a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet végzők nem mindegyike foglalkoztat alkalmazottat; a megrendeléseket túlnyomórészt alkalmilag megbízott személyekkel végeztetik.
Mivel ellenkező bizonyíték hiányában a Döntőbizottság sem cáfolhatja a nyilatkozat valóságtartalmát, a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő elfogadta a nyertes által adott néhány oldalas technológiai leírást, holott pl. kérelmező ajánlatában ez 30 oldalt tesz ki.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban ekként határozta meg a technológiai leírásra vonatkozó elvárását: közölte: a "technológiai leírás nem megfelelő, ha csak a dokumentáció 1. és 2. sz. mellékletét tartalmazza és csak általánosságban írja le az egyes dokumentumok, bútorok, egyéb eszközök átköltöztetését." "Külön-külön válaszoljon a következő kérdésekre: honnan, hová?, mit?, mennyit?, hány fővel?, mikor?, milyen eszközökkel?, hogyan?."
A nyertes ajánlata 75-85. oldalán tételesen ismertette a dokumentumok, bútorok, reprográfiai eszközök, kötészeti gépek, anyagok, informatikai eszközök, fémpolcos állványzat, személyi anyagok költöztetésére vonatkozóan a munkavégzés módját, mennyiségét, a munkavégzők számát, a szükséges időmennyiséget, a használandó eszközöket, a költöztetés útvonalát.
A nyertes ezáltal eleget tett a technológiai leírásra vonatkozó ajánlatkérői követelményeknek.
Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 1 M Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A bírság mértéke a (4) bekezdés értelmében min. 1 M Ft, max. a beszerzés értéke 30%-a.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, ez eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság elegendőnek tartotta a minimumösszegű bírság kiszabását, mivel a beszerzés alacsony értékű (nyertes ajánlati ára: 23 700 000 Ft), valamint az ajánlattevővel szemben korábbi közbeszerzési eljárásban jogsértés megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.