LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4441/2004)
Kf.IV.37.236/2002/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Gilly Sarolta ügyvéd (Szentendre, Dumtsa J. u. 1.) által képviselt Szentendre Város Önkormányzata (Szentendre, Városház tér 13.) felperesnek a dr. Nagy László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat törvényességének bíróság felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított perében a 2001. december 19-én meghozott 13.K.32.212/2001/3. számú ítélet ellen az alperes részéről 4. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 28-ai 13. számában 1989/2001. szám alatt ajánlati felhívást tett közzé Szentendre közparkjainak, zöldterületeinek, játszótereinek, fasorainak fenntartására és játszótéri eszközeinek karbantartására. A kiírás a szerződés időtartamát három évben jelölte meg. Az elbírálási szempontok egyike az ajánlati ár volt. A felhívásra két ajánlat érkezett. Az ajánlattevők egyike az árat egy évre meghatározta és közölte, hogy ezt évente a KSH által közzétett hivatalos árindex 85%-ával emeli. A másik ajánlattevő egy év árát adta csak meg. A felperes az ajánlatok bontása után felhívta az utóbbi résztvevőt árajánlatának pontosítására: az egységárakat milyen időszakra kívánja alkalmazni, illetve a szerződés tartama alatt milyen ártendenciákat szeretne érvényesíteni. A felvilágosításkérésre nevezett úgy nyilatkozott, hogy az egy évre adott árajánlata az egész időszakra érvényes.
Az alperes D.379/10/2001. számú határozatával megállapította, hogy a felperes által tett felhívásra adott válaszok a nyertes ajánlatát módosította, kiegészítette, így a felperes megsértette az ajánlatok módosítását tiltó előírást, ezért az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek kellett volna tekinteni, a közbeszerzési eljárásból kizárással egyidejűleg. Mivel mindezt a felperes elmulasztotta, 2 000 000 forint bírsággal sújtotta.
A felperes keresetében elsődlegesen a döntőbizottsági határozat hatályon kívül helyezését, illetőleg megváltoztatását, másodlagosan a kiszabott bírság eltörlését vagy mérsékelését kérte. Előadta, hogy azért is helye volt felvilágosításkérésnek, mert a dokumentáció részét képező műszaki terv is csak egy évre vonatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az ajánlattevő pontosító nyilatkozata nem tekinthető ajánlatmódosításának, mert az ár - a szerződés helyes értelmezése szerint - mindhárom évre irányadó volt, így az a felvilágosítás megadásával nem változott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását. A fellebbezési álláspont szerint az ajánlati árat pontosan kell meghatározni. Nem tekinthető pontos meghatározásnak azonban, ha a hároméves időszakból csak egy évre jelölik meg a szolgáltatás ellenértékét.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 57. §-a (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében. Az ajánlattevő a felvilágosításra adott válaszában értelmezi és pontosítja az ajánlatát. A törvény idézett rendelkezéséből az következik, hogy felvilágosítás kérésére az ajánlat egyértelműsítése céljából kerülhet sor akkor, ha az ajánlat valamely elemének bizonytalan az értelmezése: van tehát az ellenszolgáltatás teljes terjedelmére ajánlat, azonban annak bizonyos eleme nem egyértelmű.
Jelen ügyben az ajánlattevőnek tudnia kellett azt, hogy több évre kiterjedő szolgáltatásra kell ajánlatát megtennie. Az ennek ellenére egy évre adott ajánlat nem tekinthető bizonytalannak, hanem azt csak a teljes ajánlat egy részeként lehet értelmezni. Nem osztja tehát a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját a szerződés értelmezését illetően, nem következik ugyanis a többéves szerződésre kiírt közbeszerzéseknél az egyik évre megadott árból a szolgáltatás egészének ellenértéke. Amilyen időtartamú a szolgáltatás, ugyanolyan időszakra kell meghatározni az ellenszolgáltatást is. Minthogy a felvilágosítást pontosításnak kell értelmezni és az nem terjedhet ki az ajánlat olyan lényeges részére, melyet az ajánlat nem tartozott, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes határozatát jogszabálysértőnek minősítette.
A kifejtett indokok következnek a Kbt. 42. § (1) bekezdésébe foglalt azon előírásból, mely szerint az ellenszolgáltatás összegére nyilatkozni kell, valamint a 49.§ (1) és (2) bekezdésének az ajánlat módosításának tilalmára vonatkozó rendelkezéseikből is.
A kiszabott bírság összegszerűségére a felperes által előadott körülmények a Kbt. szerint nincsenek befolyással. A bírság összege, annak kiszabható mértékét alapul véve, nem magas.
A Legfelsőbb Bíróság a bírság mértékének megállapítására vonatkozó alperesi mérlegelést nem tartotta a jogszabályokkal ellentétesnek, azért a nem eltúlzott mértékben kiszabott bírság mérséklésének sincs helye.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles az alperesnek megfizetni az első fokú és a fellebbezési eljárásban felmerült perköltséget. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdése b) pontja értelmében illetékmentes, ezért a felmerült kereseti és fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2004. február 25.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k. ,
bíró