KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4473/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.158/49/2004.

Tárgy: a Prometheus Tüzeléstechnikai Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme a Balassagyarmat Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Prometheus Tüzeléstechnikai Rt. (1108 Budapest, Gyömrői út 140., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B II. 7/A a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Balassagyarmat Város Önkormányzata (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 12., nevében eljár: KESCO Mérnöki Szolgáltató Kft., 1046 Budapest, Dunakeszi u. 21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő tulajdonában lévő 9MW (+9MW tartalék) kőtermelő kapacitással rendelkező energiaellátó rendszer, kazánpark, kőközpontok, távvezetékrendszer és kapcsolódó fűtési rendszer - az eddiginél minimálisan 15%-kal alacsonyabb költségszinten történő folyamatos üzemeltetése, rendszeres karbantartása, a fűtési rendszer igény szerinti korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdésére tekintettel a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérő 2004. február 18-i, a prognosztizációra vonatkozó döntésétől kezdődően az eljárást lezáró döntésével bezárólag hozott valamennyi döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni.
A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. október 1-jén a Közbeszerzési Értesítő 40. számában (7034/2003 számon) részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására a rendelkező részben megjelölt tárgyban. A részvételi felhívás 2. b) pontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján folytatta le a tárgyalásos eljárást.
A 3. a) pontban ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlattevő ráfordítási költségei az ajánlattevővel megkötött hosszú távú szolgáltatási szerződés keretében térülhetnek meg az ajánlatkérő részére kiszámlázott szolgáltatás díjából.
Ajánlatkérő részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget.
A részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit és a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő a felhívás 9. c) pontjában határozta meg, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma 7 volt. A felhívás 11. pontja szerint legfeljebb kétváltozatú ajánlat tehető.
A részvételi jelentkezési határidő 2003. október 27. volt, amelyre kérelmezőn kívül a Gáztech Kft., a Tata Hűtőtechnika Fővállalkozó Kft., a Biohő Kft., a Kalor Center Kft., az Energo Prompt Mérnökiroda Kft. és a Sinergy Kft. nyújtott be jelentkezést.
A jelentkezések elbírálását követő 2003. november 3-i eredményhirdetésen a Biohő Kft. kivételével ajánlatkérő valamennyi részvételre jelentkezőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak nyilvánította és 2003. november 10-én kelt levelével ajánlattételre felhívta.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattal kapcsolatos követelményeket, az értékelési szempontokat, a korszerűsítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos elvárt követelményeket, valamint mellékleteket.
A dokumentáció 7. oldalán a 3. pontban határozta meg ajánlatkérő a részletes ajánlatra vonatkozó követelményeit, melynek harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdése az alábbi elő írásokat tartalmazta:
- valamennyi, az ajánlatkérő által fizetendő díjtétel az ajánlatbontás napján érvényes árakon - éves bontásban a futamidő alatt,
- valamennyi, az előzőek szerint megállapított díjaknak az inflációtól, és/vagy egyéb összetevőknek a változásától függő meghatározása a teljes futamidőre vonatkozóan, az ajánlatbontás napján érvényes közüzemi energiaárakból kiindulva,
- a garantált energia-megtakarítás összege meghatározása, mérési, számítási módja, elszámolása.
A dokumentáció 8. oldalán a 4. pont többek között az alábbiakat rögzítette:
"Az ajánlattevőnek cégszerűen aláírt szerződéstervezetet kell mellékelnie ajánlatához, amelyben pontosan rögzíteni kell az ajánlattevő által vállalt szolgáltatás leírását, a felek jogait, az ajánlatkérőnek az ajánlattevővel szembeni kötelezettségeit, a szolgáltatás árát és indexálását..."
A dokumentáció 9. és 10. oldala tartalmazta az értékelés részszempontjait, a súlyszámokat, a ponthatárokat, valamint a pontozás módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
a) a szolgáltatás díjának összege a szerződés ideje alatt
30%
b) a szolgáltatási díj indexált összege a szerződés ideje alatt
25%
c) a megajánlott műszaki tartalom
20%
d) a korszerűsítés környezetre gyakorolt együttes hatása
15%
e) a pályázó referenciái
10%
Meghatározta, hogy az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10, az ajánlatok pontszámainak meghatározása lineáris arányosítással történik, a legjobb ajánlat 10, a legrosszabb 1 pontot kap.
Az a) szempont vizsgálatakor a pályázó ajánlata alapján számítható díjakat, kedvezményeket, többletbevételeket összesíti ajánlatkérő a jelenlegi árszinten.
A b) szempontnál is az előzőekben vázolt tételeket vizsgálja az ajánlatkérő, azonban figyelembe veszi a pályázók által alkalmazni kívánt indexálási feltételeket is egy ajánlatkérő által feltételezett, de minden pályázó számára egységesen alkalmazott gazdasági környezetben.
A dokumentáció 1. sz. melléklete az ajánlati kivonat volt, melyen az ajánlat alábbi legfontosabb adatait kellett feltüntetni:

1. A kivitelezés kötbérmentes teljesítésének időpontja (év, hó, nap)

2. Az üzemeltetés megkezdésének időpontja (év, hó, nap)

3. A szerződés futamideje (év)

4. Vételár a tulajdonjog átadásakor (Ft)

5. A tulajdon átadásának időpontja (év)

6. Az üzemeltetési díj összege éves bontásban jelen áron a futamidő egyes évei alatt az átadott hő díja nélkül (Ft/év)

7. Az ajánlatkérőnek értékesített hő díja (Ft/GJ)

8. Egyéb, a kórházat terhelő díjak (Ft/év)

9. Egyéb, a kórháznak fizetett díjak (Ft/év)

10. Az egyes díjtételek folyó értékének változását meghatározó képlet, vagy eljárás

11. A kórház 15 éves megtakarítása az ajánlatbontás napján érvényes árakon számolva (Ft)

12. A megajánlott beruházás nettó költsége (Ft)
Az ajánlattevő 2003. november 20-án és 27-én helyszíni bejárást és konzultációt tartott. A feltett kérdésekre 2004. január 12-én adott válaszai között, a levél 4. oldalán tájékoztatta ajánlattevőket, hogy az értékelési részszempontok között tévesen szerepel a "pályázó referenciái (10%)". Ezért a véglegesített ajánlatok a felsorolt a)-d) szempontok szerint kerülnek elbírálásra. A 27. számú kérdésre adott válaszban megadta a bázis hőfogyasztás és a bázisköltség számításának alapadatait. A bázisköltség körében a gázköltség, a karbantartási költség, a bérköltség és járulékai és a revíziók és felújítások leosztott költségei szerepeltek. Közölte, hogy ezen adatok figyelembevételével meghatározott bázisköltség az elszámolás és pályázatértékelés alapja, azaz a pályázó szolgáltatásának kedvezményekkel, bérleti díjjal csökkentett ára az adott évben nem lehet több, mint a tárgyévre a kórház által meghatározott bázisköltség, a 15 év alatti kötelezettségek pedig nem haladhatják meg a 15 évre meghatározott bázisköltség 85%-át. A szolgáltatás 15 éve alatt, annak minél alacsonyabb költségszintje (bázisköltséghez viszonyított megtakarítás %-ban) a legfontosabb a számára.
A 2004. január 20-ra halasztott ajánlattételi határidőre, a kérelmező egyváltozatú, a Gáztech Kft. kétváltozatú és a Color Center Kft. nyújtott be ajánlatot, melyet ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánított.
Kérelmező ajánlati kivonatában többek között a következőket adta meg:

6. Az üzemeltetési díj összege éves bontásban jelen áron a futamidő egyes évei alatt az átadott hő díjával:
(1-10 évig) 113 249 000 Ft/év
(11-15 évig) 83 468 034 Ft/év

10. az egyes díjtételek folyó értékének változását meghatározó képlet vagy eljárás:
Külön képletet adott meg a hődíj egységára, a gáz egység ára, a gáz alapdíj, az érvényes szolgáltatási díj (1-10 évig) és (11. évtől), valamint a bérleti díj számítására.
A Gáztech Kft. ajánlatának "A" változata a meglevő hőellátó rendszer korszerűsítésére vonatkozott, az üzemeltetési díj bázis értékéhez képest 1-5 évig 4%, 6-10 évig 8%, 11-15 évig 33% kedvezményt ajánlott. A "B" változat gázmotor beépítésére vonatkozott, a kedvezményt a bérleti díj megemelésével kívánta biztosítani. Az árváltozási képletet ajánlata 8. oldalán ismertette.
Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel 2004. január 26-án megtartott I. tárgyalást követően 2004. január 27-én kelt levelében új ajánlattételi határidőként 2004. január 30-át jelölte meg. Közölte továbbá, hogy a kórház jelenlegi módon történő üzemeltetésének bázisköltsége 118 millió forint.
A benyújtott ajánlatok értékelését követően ajánlatkérő 2004. február 18-án újabb levélben fordult ajánlattevőkhöz, amelyben közölte, hogy az értékelhetőség érdekében egyértelművé tette azokat a költségelemeket, amelyek a hőellátás vonatkozásában, a jelenlegi állapot fennmaradása esetén terhelnék az intézményt, azaz viszonyítási alapot képeznek az ajánlattevő szerződése esetén kialakuló költségterhek tekintetében.
Ennek megfelelően ajánlatkérő a kiírásban közölt a) és b) értékelési szempontok esetében ezen költségösszeghez (2-3 sz. mellékletek) viszonyítva állapítja meg, hogy milyen százalékos költségmegtakarítást biztosít számára az ajánlattevő a szerződés 15 éve alatt. A 2. sz. melléklet a kórház hőellátásának bruttó bázisköltségét költségelemenként (gázfelhasználás, bér + jutalék, karbantartás, villamos energia, egyéb energiaadó) részletezte, amelyek összegét 123,19 millió forintban jelölte meg. Ajánlatkérő közölte, hogy ez képezi az értékelés a) szempontját, mert ezzel a költséggel veti össze az ajánlattevő szolgáltatása esetén kialakuló költségterheit és állapítja meg, hogy a 15 év alatt a költségcsökkenés elérte-e a 15%-ot.
A 3. sz. melléklet az értékelés b) szempontja szerinti, a hőellátás indexált bruttó költségterheit tartalmazta 1-15 üzem évekre, amelyhez ajánlatkérő hozzáfűzte, hogy ezzel a költséggel veti össze ajánlattevő szolgáltatása esetén kialakuló költségterheit és állapítja meg a 15 év alatti költségcsökkenés mértékét, melynek el kell érnie a 15%-ot.
A táblázat tartalmazta az egyes költségelemek indexálási előírásait (gázárral a gázfelhasználás és energiaadó, inflációval a bér + jutalék, a karbantartás, egyéb költség, áramárral a villamos energia). Ajánlatkérő ismertette évenként az általa feltételezett alapkamat, gáz és áramár, valamint a várható infláció %-os értékeit.
Ajánlatkérő előírta ajánlattevőknek az általa előírtak szerint a szerződéstervezetek módosítását, valamint meghatározta a módosított ajánlatok 2004. február 23-i benyújtási időpontját.
Kérelmező 2004. február 20-án telefaxon észrevételezte, hogy nem ért egyet a költségelemek százalékos prognosztizációjával a gázár tekintetében, mert az nagyobb mértékben fog változni, ugyanakkor az infláció 10%-os bázisértékét magasnak tartotta.
A bonyolító válaszában közölte, hogy a megadott prognosztizáción nem kíván változtatni.
A 2004. február 23-án benyújtott módosított ajánlatokról a felek 2004. február 24-én tárgyaltak, amelyen elhangzottakat hangszalagon rögzítette ajánlatkérő. A kérelmező a tárgyaláson ismételten jelezte, hogy nem ért egyet a 2004. február 18-án megkapott prognosztizációval. A saját és a Gazdaság Kutató Intézet (GKI) adatai alapján a gázár változása az infláció felett alakul és jellemzően magasabb lesz.
Az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy többféle prognózis alapján lefuttatja ugyanezeket a modelleket, hogy tudjon számolni. "Nyilván a GKI prognózisával érdemes számolni. Tehát a Prometheus Rt. esetében van még átszámolni való, a többféle prognózis alapján való lefuttatást kéri." Kérelmezőt felkérte, hogy másnap 12 óráig adja meg a pótlásokat.
Ajánlatkérő közölte, hogy a végleges ajánlat benyújtásának határideje 2004. február 25.
Kérelmező a végleges ajánlatában - a meglevő rendszer korszerűsítését követően - szolgáltatási díjat ajánlott, amely a bázisköltség kedvezménnyel csökkentett értéke.
A bázisköltséget, valamint változásának meghatározását az ajánlatkérő 2004. február 18-i levelében foglaltak szerint vállalta. A kedvezményt a bázisköltség %-ában a következők szerint adta meg: 1-5 év: 7% , 6-10 év: 10%, 11-15 év: 34%.
Közölte a szolgáltatási díjtétel folyó értéke változásának számítási képletét, továbbá, hogy amennyiben a gázdíjak és az árindex arányának változása 20%-nál nagyobb, úgy üzemeltető szerződésmódosítást javasol. A 15 éves megtakarításra az ajánlatbontás napján érvényes árakon számolva 314 690 871 Ft-ot adott meg.
A Gáztech Kft. végleges ajánlatában a hagyományos hőenergia-ellátó rendszer korszerűsítés mellett a hő-, villamosenergia- és hűtéskapacitás-termelő gázmotor-beruházást ajánlott. A hidegenergia szolgáltatási árát 1 Ft jelképes áron ajánlotta. A bázisköltséghez képest az 1-5 évben 5%, a 6-10 évben 8%, a 11-15 évben 32% kedvezmény biztosítását vállalta. Felajánlotta, hogy amennyiben a fejlesztés eredményeképpen 30%-nál nagyobb fajlagos földgázköltség-megtakarítás képződik, akkor a többletgázköltség fele ajánlatkérőt illeti.
Ebben az ajánlatában nem, hanem a február 23-i ajánlatában a 15 éves megtakarításra az ajánlatbontás napján érvényes árakon számolva 294 180 000 Ft-ot adott meg.
Az ajánlatkérő bírálóbizottsága kérelmező prognosztizációra vonatkozó észrevétele alapján arról döntött, hogy ajánlatát a 2. évtől kezdődően az ajánlatkérő által meghatározott, a 2004. február 18-án előírttól eltérő indexálással kell figyelembe venni.
Ajánlatkérő mindkét ajánlat esetében 25%-os gázfelhasználás-csökkenést határozott meg. A Gáztech Kft. által kiváltott hidegenergia-költségre 522 000 Ft megtakarítást állapított meg a gázmotor trigenerációs rekonstrukciós megoldásra tekintettel.
A környezetvédelmi szempont szerint a két ajánlatot egyenértékűnek tekintette. Az ajánlatok értékelését követően az ajánlatkérő a következő összegezést készítette:
Prometheus Rt. jelen áron 1885 M Ft, indexálva 4409 M Ft, míg a Gáztech Kft. a jelen áron 1555 M Ft, indexálva 4131 M Ft költségen biztosítja a hőellátást a kórháznak 15 év alatt. A teljes körű korszerűsítést mindkét ajánlattevő megvalósítja, ezen felül Gáztech Kft. trigenerációs egységet telepít. A Prometheus Rt. helyi szinten jelentősen csökkenti, régió szinten nem változtatja a légszennyezést. A Gáztech Kft. helyi szinten minimális, régió szinten a trigeneráció révén jelentős mértékben csökkenti a légszennyezést a fejlesztés előtti állapothoz képest.
Az ajánlatkérő képviselő-testületének 34/2004. (11. 26.) számú határozata alapján a polgármester az eljárás nyertesének a Gáztech Kft.-t hirdette ki 2004. február 27-én kelt határozatával.
Az összegezéshez csatolt táblázatban ajánlatkérő megadta az ajánlattevők részszempontok szerinti pontértékét az alábbiak szerint:

Az elbírálás részszempontjai Súlyszám Ajánlattevő neve Ajánlattevő neve
Prometheus Rt. Gáztech Kft.


Ért. pont Ért. és súlysz. szorzata Ért. pont Ért. és súlysz. szorzata
Pü előny jelen áron 30
 1
 30
 10
 300
Indexált pü. előny 25
 1
 25
 10
 250
Műszaki tartalom 20
 5
 100
 5
 100
Környezetvédelem 15
 5
 75
 5
 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei

230
725


Kérelmező 2004. március 12-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A tárgyalásokon módosított és pontosított kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő magatartásával megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, mert nem biztosította a verseny tisztaságát, továbbá a (2) bekezdését is, mert nem biztosította az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az ajánlatkérőnek a költségek viselésére való kötelezését. Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg az eljárást lezáró szerződés megkötését. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő a tárgyalások során úgy változtatta meg az érékelési szempontok tartalmát, hogy azt kérelmezővel nem közölte, és erről a jogorvoslati eljárás 2004. március 31-i tárgyalásán értesült. Sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy ajánlatkérő a 2004. február 18-án megküldött levelének mellékletében az a) és a b) értékelési szempontok vonatkozásában meghatározta azokat a bázisköltségeket és az indexált bázisköltségeket, amelyekkel össze fogja vetni a pályázó szolgáltatása esetén kialakuló költségterheket, és így fogja megállapítani a költségmegtakarítás mértékét, az ajánlatkérő eltért ettől a táblázattól, és más adatok figyelembevételével állapította meg a költségmegtakarítás mértékét.
Előadta, hogy amennyiben ajánlatkérő az utolsó tárgyaláson közölte volna vele, hogy milyen adatok alapján fogja megállapítani a költségmegtakarítás mértékét, végső ajánlatát más tartalommal tette volna meg, törölte volna ajánlatából a gázár és infláció arányváltozásából következő korlátozó feltételt. Előadta, hogy az értékelés szempontjainak változásáról a 2004. március 3-án megküldött összegezésből szerzett először tudomást.
Álláspontja szerint a közbeszerzés tisztasága sérült azzal, hogy az utolsó ajánlattételi időpontot követően olyan időszakban, amikor már nem állt módjában ajánlatát módosítani, az azt megelőzően közölt értékelési prognosztizációs szempontokat a kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő megváltoztatta.
A Döntőbizottság D.158/3/2004. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak megalapozatlanságára való hivatkozással.
Előadta, hogy éppen a kérelmezővel folytatott utolsó tárgyaláson elhangzottak alapján döntött úgy a bírálóbizottság, hogy a bonyolító 2004. február 18-i levelének 3. sz. mellékletében foglalt prognózist nem fogadja el, és több prognózis alapján (GKI, FŐTÁV, OTP, saját) megvizsgálja az ajánlatokat, hiszen a makrogazdaság helyzetének alakulása a szolgáltatási díjak alakulását erősen befolyásolta. A bírálóbizottság valamennyi prognózis alapján megvizsgálta az ajánlatokat, a többféle prognózis alapján állított fel egy saját prognózist, mely végül az értékelés alapját képezte. Ez a saját prognózis az utolsó tárgyalást követően alakult ki.
Azt is vizsgálta, hogy az eltérő műszaki tartalom, valamint az alkalmazott díjszerkezet milyen költséghatásokat eredményez az egyes ajánlattevőknél, a fejlesztéssel megvalósuló gázmegtakarítás függvényében hogyan alakulnak a kérelmező korrigált szolgáltatási díjai. Megállapította, hogy a kérelmező a 2. évben az eredeti ajánlati konstrukciójára jogosult visszatérni, amely számára nagyobb, a kórház számára viszont kisebb előnyt biztosít. Előadta, hogy bármelyik értékelési szempont szerint végezte el az ajánlatok értékelését, minden esetben a Gáztech Kft. ajánlata bizonyult jobbnak. Előadta, hogy mindkét ajánlat értékelésénél 25%-os gázmegtakarítást vett figyelembe, és kérelmező ajánlata csak 40%-os gázmegtakarítás esetén bizonyult kedvezőbbnek. Azonban ha a Gáztech Kft. ajánlatát is 40%-os gázmegtakarítás figyelembevételével vizsgálta meg, akkor az volt a kedvezőbb.
Egyéb észrevételt érdekelt nem tett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése kimondja, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja mondja ki azt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat elbírálhatja az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján is.
A (2) bekezdés szabályai szerint az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A (3) bekezdés rendelkezései szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat.
Kérelmező azt sérelmezte, hogy a végső ajánlatának beadását megelőzően ajánlatkérő nem tette egyértelművé az értékelés szempontjaira vonatkozó előírásait, nevezetesen azt, hogy a 2004. február 18-i levelének mellékletében meghatározott prognosztizációtól eltérő módszert fog alkalmazni, s ennek következtében a február 18-i állapotnak megfelelően tette meg végső ajánlatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban megadott, a szolgáltatási díj indexált összege a szerződés ideje alatt értékelési szempontra vonatkozó előírásait a 2004. február 18-i levelének mellékletében akként változtatta meg, hogy kimondta, hogy az ott mellékelt táblázatban megadott költségekkel veti össze az ajánlattevő ajánlatából számított, az ajánlattevő szolgáltatása esetén kialakuló költségterheket, és állapítja meg a 15 év alatti költségcsökkenés mértékét. A táblázatban megadott bázisköltség adatait a kórház jelenlegi költségeinek adataiból kalkulálta az általa feltételezett gázár emelkedés, infláció, áramárváltozás segítségével. Kérelmező végső ajánlatát ennek az összehasonlítási módszernek az ismeretében adta meg.
Ajánlatkérő elismerte, hogy a 2004. február 24-i tárgyalást követően a végső értékelést nem a fenti prognosztizáció alapján végezte el. Arra hivatkozott, hogy kérelmező álláspontját elfogadva változtatott az értékelés módszerén, azonban ezt anélkül tette, hogy ezt kérelmezővel egyértelműen közölte volna. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek az érvelését, hogy elegendő tájékoztatást jelentett az, hogy a tárgyaláson ajánlatkérő részéről elhangzott, hogy több prognózis alapján is lefuttatja az ajánlatokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevőknek a tárgyalásos eljárás során jogos igényük az, hogy az eljárás menetére vonatkozóan pontos tájékoztatást kapjanak, az ajánlatkérőnek pedig kötelessége lett volna az ajánlattevőket különösen arról tájékoztatni, hogy ajánlataik milyen módosítást igényelnek.
Ez a tájékoztatás ugyanis szükséges ahhoz, hogy a Kbt. 33. § (1) bekezdésének megfelelően egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az érvelését, hogy kérelmező akkor sem tudott volna előnyösebb ajánlatot tenni, ha tisztában van azzal, hogy ajánlatkérő melyik prognosztizáció alapján, hogyan fogja ajánlata alapján a megajánlott költségmegtakarítás mértékét megállapítani.
A Döntőbizottság elfogadta kérelmezőnek azt az előadását, hogy abban az esetben, ha ajánlatkérő közölte volna vele, hogy az értékelést a kérelmező által javasolt prognosztizáció alapján fogja elvégezni, más tartalmú ajánlatot tett volna.
Ajánlatkérő lefolytatta a tárgyalásokat az ajánlattevőkkel több fordulóban, és a tárgyalásokon készült emlékeztetők szerint határozott nyilatkozatot tett arra nézve, hogy az általa táblázatos formában megadott konkrét adatok alapján kéri az ajánlatok megadását és fogja az értékelést elvégezni.
A Döntőbizottság a hangszalagok meghallgatása során megállapította, hogy a 2004. február 24-i tárgyaláson ezt az álláspontját ajánlatkérő nem változtatta meg, hanem határozatlan nyilatkozatokat tett arra nézve, hogy több szempontból is meg kell vizsgálni az ajánlatokat, és felkérte kérelmezőt, hogy másnap 12 óráig "adja meg a pótlásokat", azaz a végső ajánlatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint az elhangzottak alapján a kérelmező nem volt abban a helyzetben, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen végső szempontok szerint kell megadni ajánlatát és ajánlatkérő milyen adatok alapján fogja abból a megajánlott költségmegtakarítás mértékét megállapítani, amely a b) ponttal jelölt értékelési szempont volt. Ennélfogva kérelmező a 2004. február 18-i ajánlatkérői levél alapján adta meg ajánlatát, s nyilatkozata szerint ezért maradt az ajánlatának része a gázár és infláció arányának változásából következő korlátozó feltétel, mely számára a kedvezőtlen értékelést eredményezte.
Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a makrogazdaság helyzetének alakulása a szolgáltatási díjak alakulását erősen befolyásolta, és a tárgyalások során azért változtatta az előírásait, hogy a megfelelő előrejelzések alapján adják meg ajánlattevők az ajánlatukat, s a megajánlott költségmegtakarítás mértékét a lehető legpontosabban tudja megállapítani és értékelni.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége. A Kbt. 26. § (5) bekezdése értelmében tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, és a (6) bekezdés szerint a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során is fennáll tehát ajánlatkérőnek az a kötelessége, hogy biztosítania kell az ajánlattevők számára, hogy egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Fentiek alapján ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a kérelmezővel folytatott tárgyalások befejezését követően és kérelmező utolsó ajánlatának beadását követően változtatta meg az értékelésre vonatkozó, az ajánlattevőkkel korábban közölt döntését, elzárva így ajánlattevőt attól a lehetőségtől, hogy döntésének ismeretében módosítsa az ajánlatát, megsértette a Kbt.-nek az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó előírásait és a verseny tisztaságára vonatkozó szabályait.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértést, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy nem egy személy, hanem az ajánlatkérő különféle bizottságai hozták a döntéseket.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 21.

Dr. Telek Katalin s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos