KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4528/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.156/9/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás Bodajk Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a bizottság elnöke) által Bodajk Nagyközség Önkormányzata (8053 Bodajk, Petőfi S. u. 60., képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta, 1054 Budapest, Alkotmány u. 4., I. em. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bodajk, Fehérvári u. 12. szám alatt épülő nyugdíjasház kiegészítő építési beruházása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés, valamint a 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti, valamint ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Bodajk Nagyközség Önkormányzata 2002. május 8-án ajánlati felhívást tett közzé közbeszerzési eljárás lefolytatására a község területén megvalósuló 60 férőhelyes nyugdíjasház kivitelezési munkáinak megvalósítására. A beruházás pénzügyi fedezete a Széchenyi terv pályázata alapján elnyert és a Gazdasági Minisztériummal megkötött támogatási szerződésben rögzített összeg, valamint az önkormányzat saját pénzügyi alapja. A közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult, a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevő, a Viadom Rt. és ajánlatkérő 2002. október 9-én megkötötte.
A szerződés szerint - a statikai kiviteli terv kivételével - megrendelő biztosít valamennyi, a kivitelezéshez szükséges tervet vállalkozó számára, továbbá megrendelő kötelezettsége:
- tűzivízigény biztosítása, tűzivízhálózat kiépítése,
- közműfejlesztési hozzájárulások befizetése a beruházás megkezdésétől számított 3 hónapon belül,
- a közművek fogyasztásmérőinek biztosítása,
- a telek kitűzése, egy magassági pont megadása, tereprendezés után az épület kitűzése, épületfeltüntetési vázrajz elkészítése.
A felek a teljesítés határidejét akként határozták meg, hogy az a kivitelezési munkák kezdésétől számított 260. nap. Az ellenszolgáltatás összege bruttó 216 963 644 Ft volt.
A szerződés alapján a munkák elkezdődtek, majd 2002 őszén az újonnan megválasztott képviselő-testület és polgármester a beruházást felülvizsgálta, melynek eredményeképpen megállapították, hogy a vállalkozási szerződés nem tartalmazza a létesítmény üzembe helyezéséhez szükséges valamennyi munkarészt. 2002. november 28-án 239/2002. számú határozatával az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a nyugdíjasház kiegészítő építési beruházási munkáira a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti közbeszerzési eljárást indít.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő a ZALABER Kft. bevonásával 2004. március 2-án indított közbeszerzési eljárást a fenti jogalap alapján. Az ajánlati felhívást a Viadom Rt. részére küldte meg.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a felhívás mellékletét képező árazatlan tételes költségvetés tartalmazza.
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét 2004. április 30-ban írta elő.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. március 9-re - mely egyben az első tárgyalás időpontja is - írásbeli ajánlatot kért, amelyben a tételes költségvetési kiírás beárazását kérte.
A szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálatára nem kért adatokat, jelezte, hogy a nyílt eljárásban csatolt dokumentumokat veszi figyelembe.
A felhívás 9. c) pontjában az ajánlat elbírálásával összefüggésben a következő előírást tette: "A tárgyalások során ajánlatkérő az eredeti vállalkozási szerződés feltételrendszerét figyelembe véve a szerződés mellékletét képező, tételes, árazott költségvetésben rögzített paramétereket alapul véve kíván megállapodni."
Az ajánlati felhívás nem tartalmazta sem az eredményhirdetés, sem a szerződés megkötésének időpontját.
A tételes költségvetési kiírásból a beszerzés tárgyára, mennyiségére vonatkozóan megállapítható, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya részben a már elkészült munkák, részben a tűzivíztároló pótmunkái, részben pedig egyéb tervezési és kivitelezési munka. Az elvégzendő műszaki feladatok között van a komplett légtechnika kivitelezése, út és támfal, valamint kerítés építése, külső közműépítés, konyhatechnológia berendezése és bútorzata.
Ajánlatkérő a korábbi nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének megküldött felhívással egyidejűleg tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytat le Bodajk, Fehérvári u. 12. szám alatt épülő nyugdíjasház kiegészítő építési beruházására. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását a következőkkel indokolta:
Bodajk Nagyközség Önkormányzata 2002-ben nyílt közbeszerzési eljárást folytatott a község területén megvalósuló 60 férőhelyes nyugdíjasház kivitelezési munkáinak megvalósítására. A közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult, a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevő Viadom Rt. és az előző önkormányzati vezetés 2002. október 9-én megkötötte.
A vállalkozási szerződés alapján a kivitelezési munkák megkezdődtek.
2002 őszén az újonnan megválasztott képviselő-testület és polgármester a beruházást felülvizsgálta, melynek eredményeképpen megállapította, hogy a vállalkozási szerződés nem tartalmazza a létesítmény üzembe helyezéséhez szükséges valamennyi munkarészt. A létesítmény üzembe helyezéséhez további kivitelezési munkák, kiegészítő építési beruházás vált szükségessé, mely az eredeti vállalkozási szerződéstől csak részben különíthető el, de feltétlenül szükséges a szerződés teljesítéséhez, a létesítmény üzembe helyezéséhez.
A Döntőbizottság elnöke 2004. március 12-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a beszerzés tárgyát képező munkák nem ismertek. A felhívás is ellentétes a hatályos Kbt. rendelkezéseivel, nem tartalmazza a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve az alkalmatlanná minősítés szempontjait, az elbírálás szempontját és az eredményhirdetés, valamint a szerződéskötés időpontját.
Mindezek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Az ajánlati felhívással kapcsolatosan előadta, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasságot a jelen eljárásban nem tartották szükségesnek megvizsgálni, mivel ezen közbeszerzési eljárást a korábbi eljárásban nyertes részvételével kívánták lefolytatni, akinek a vizsgálata korábban megtörtént, az azóta eltelt időszak alatt a feltételek nem változtak. Más vállalkozóval csak aránytalan nehézségek árán lehetne a beszerzés tárgyát megvalósítani. A jelen beszerzés értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át.
Az elbírálás szempontjaira a felhívás 9. c) pontja tartalmazza az ajánlatkérő előírásait. Álláspontja szerint az itt meghatározott kritériumok alapján az első tárgyalásra benyújtott ajánlat elbírálható volt.
Ajánlatkérő megítélése szerint a legalacsonyabb összegű ajánlatot fogadta el - a piacon jelenleg elfogadott árképzési metodikának is megfelelően -, hiszen a nyílt közbeszerzési eljárás áraihoz igazodó árajánlatot nyújtott be ajánlattevő.
Ajánlatkérő írásbeli és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában kiegészítette a tájékoztatójában foglaltakat.
Az egyes kiegészítő munkák elvégzésének szükségességét a költségvetési főösszesítőben szereplő csoportosítás mentén az alábbiak szerint indokolta:
A már elkészült pótmunkák körében az alapozás, szerkezet építés, valamint az építőmesteri munkák az építkezés során váltak szükségessé és el is készültek.
A gépészetet illetően egyedi vízmérőórák beszerelése képezte a kiegészítő beszerzés tárgyát. A légtechnikát illetően ajánlatkérő előadta, hogy azért vált szükségessé, mert az eredeti tervek szerint nem volt biztosítva a belső terű helyiségek - 40 apartman fürdőszobái és vécéi - szellőztetése semmilyen formában. Itt valójában szellőzőrendszerek beépítéséről volt szó, ami szintén elkészült a megadott összegben elszámolva.
A főösszesítő szerint a befejezéshez szükséges pótmunkák között került felsorolásra az út- és támfalépítés. A támfalépítésre azért volt szükség, mert az építkezés során 5 m körüli szintkülönbség alakult ki a telekhatáron. Korábban tervezési hiba miatt nem észlelte az ajánlatkérő, hogy a létesítmény telke, valamint a terep felső szintjén levő épületek védelmében szükséges a támfal megépítése, enélkül a szerződést nem lehet teljesíteni. Az útépítéssel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy a tűzoltóság igényelte a nyílt közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben szereplő útburkolat (murvaterítés) helyett burkolt út készítését.
A külső közmű nem képezte az eredeti szerződés tárgyát. A szerződés megkötésekor ajánlatkérő úgy tervezte, hogy e munkát külön rendeli majd meg, de erre nem került sor, viszont a nyugdíjasház üzembe helyezéséhez ezek szükségesek.
A kerítést illetően előadta, hogy az nem volt része az eredeti tervnek. A konyhatechnológia vonatkozásában csak a csatlakozási pontok kiépítése képezte a nyílt eljárásban az ajánlatkérés tárgyát.
A főösszesítőben szereplő tervezési pótmunka tartalmazza azokat a tervezési munkákat, amelyek az eredeti tervek hiányossága miatt menet közben váltak szükségessé, és valójában már a korábban hivatkozott pótmunkák tervezési feltételét teremtették meg. Ezek is elkészültek a mai napig.
A főösszesítőben az öregek otthona címszó alatt feltüntetett tervezői előirányzat és kivitelezési előirányzat nem tartozik a jelen közbeszerzési eljárás tárgyához, tévedésből került itt megjelölésre, mert ajánlatot nem kértek rá.
A tűzivíztároló kivitelezésére vonatkozó ajánlatkérést az indokolta, hogy az eredeti terv szerint a tűzivízellátás biztosítására más megoldás volt meghatározva, mint ami jelenleg szükséges. Időközben megoldódott a terület vezetékes tűzivízellátása, ezért tűzivíztározóra nem lesz szükség, ellenben a vezetékes tűzi vízellátás biztosítása érdekében bizonyos munkák szükségesek. Egyébként ez a munka is már teljesült.
Álláspontja szerint az előzőekben részletezett valamennyi tétel a korábbi közbeszerzési eljárás hiányosságai miatt merült fel, amelyek nélkül a szerződés nem lenne teljesíthető.
2004. március 9-én sor került az ajánlat bontására, egyúttal az első tárgyalásra is. Az itt felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az ajánlatkérő bizottsága az ajánlat elfogadását javasolta a képviselő-testület számára. A képviselő-testület 38/2004. (III. 9.) szám alatt meghozta az eljárást lezáró döntését, mely szerint a szerződés megkötésére a polgármestert "azonnali" határidővel felhatalmazta. A benyújtott ajánlat szerint a kiegészítő munkák ellenértéke nettó 58 585 005 Ft. A szerződés megkötésére - a Döntőbizottság eljárására tekintettel - nem került sor.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályait a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen törvényi feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e.
A költségvetési főösszesítő feladatcsoportokra lebontva tartalmazza a kiegészítő munkákat. A Döntőbizottság minden egyes tételcsoportra megvizsgálta, hogy az abban megjelölt feladatok az ajánlatkérő számára előre láthatóak voltak-e, illetve feltétlenül szükségesek-e az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A már elkészült pótmunkák körében a Döntőbizottság elfogadta az alapozás, szerkezetépítés és építési mesteri munkák, valamint a gépészeti szerelési, villanyszerelési és légtechnikai munkák vonatkozásában az ajánlatkérő indoklását. Az itt megjelölt feladatok kétségtelenül az eredeti szerződés teljesítéséhez szükségesek, többnyire tervezési hiányosságok miatt nem voltak korábban láthatók és ezen munkák - figyelembe véve a technológiai sorrendet is - egymástól el nem választhatók.
A befejezéshez szükséges pótmunkák körében az út- és támfalfelépítéssel összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő előre nem látható módon szembesült azzal a helyzettel, hogy részben terepadottságok miatt, részben a tűzoltóhatóság által előírt követelmények miatt az eredeti szerződés teljesüléséhez a kiegészítő beruházás elvégzése szükséges.
Ugyanakkor a külső közműt illetően a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő indokait. Az eredeti vállalkozási szerződés 10.4. pontjában az ajánlatkérő ugyanis a megrendelő, tehát saját feladata között szerepeltette a közműfejlesztéseket egészen a mérőórák biztosításáig. Ezzel jelezte, hogy tisztában van az elvégzendő munka szükségességével, de azt nem a vállalkozóval kívánja elvégeztetni, hanem valamilyen formában maga tervezi a munkák elvégeztetését. Ebben a vonatkozásban tehát nem hivatkozhat alappal arra, hogy előre nem láthatóan merültek fel ebben a körben a kiegészítő munkák. Hasonló a helyzet a kerítéshez tartozó nyílászárók esetében is. A korábbi nyílt eljárásban az ajánlatkérő és a nyertes közötti egyeztetések során rögzítésre került, hogy az ajánlat a felhívásnak megfelelően egyszerű drótkerítést tartalmaz, a kerítés nyílászárói későbbi megrendelés tárgyát képezik. Ehhez képest a jelen közbeszerzésben magasabb színvonalú (nem egyszerű drótfonatos) kerítés építése képezi a beszerzés tárgyát. Mindebből az következik, hogy nem kiegészítő beruházási munkáról, hanem új beszerzési igényről van szó.
A konyhatechnológia, amely szintén a főösszesítő ugyanezen csoportjához tartozik, pedig egyáltalán nem képezte a nyílt eljárás tárgyát. Nyilvánvalóan az ajánlatkérő akkor is tudatában volt annak, hogy a létesítmény üzembe helyezéséhez nem elegendő a konyha szerkezeti kiépítése a csatlakozási pontokkal, hanem ahhoz később technológiai berendezés is szükséges. A beszerzési igény tehát nem váratlanul, előre nem láthatóan, hanem mindvégig ismert körülmények miatt merült fel.
A tervezési pótmunkák körében mindazon tervi munkarészek megrendelésére jogszerűen kerül most sor, amelyek valóban a kiegészítő építési beruházási munka megvalósítását szolgálják. Természetesen nem képezheti a jelen beszerzés tárgyát az a tervezési munka, amely a már korábban részletezett új beszerzési igényekhez (kerítés, konyhatechnológia stb.) kapcsolódik.
A tűzivíztározóval kapcsolatos munkát illetően a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő indoklását. Miután a létesítmény kivitelezése idején változtak a terület közmű-ellátottsági viszonyai, a nyílt eljárás előtti időszakban még nem tervezhették a tűzivízvezetékkel történő biztosítását. A megváltozottt körülmények között a vezetékes ellátás biztosítása az egyetlen lehetséges megoldás, amely nélkül az eredeti szerződés nem teljesíthető.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárása részben jogsértő volt.
A Döntőbizottság az előzőeken túlmenően vizsgálta az ajánlati felhívás jogszerűségét is.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d) , 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésben foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás a 9. sz. melléklet kötelező tartalmi elemei közül nem tartalmazza a 8., valamint a 9. a) , b) és c) pontokban foglaltakat. Ennek alapján a felhívás nem tartalmazza az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a jelentkező alkalmasságának elbírálása, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, továbbá az elbírálás szempontját.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban is irányadóak a nyílt közbeszerzési eljárás szabályai.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása körében kizárólag a Kbt. 44. § (1), illetve (2) bekezdésében taxatíve felsorolt igazolási módok közül választhat.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az ajánlatkérő köteles meggyőződni az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságáról, hiszen a közbeszerzési eljárásban csak a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők vehetnek részt.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja a Kbt. 34. § (1) és (2) bekezdése alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja lehet.
Az ajánlatkérő részéről az ajánlati felhívás 9. c) pontjában az ajánlat elbírálásával összefüggésben megfogalmazott előírása pedig nem felel meg a hivatkozott Kbt. 34. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.
A Döntőbizottság a fenti indoklásra tekintettel megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem felelt meg a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért az jogsértő.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításánál a Kbt. 88. § (5) bekezdésére vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe, mely szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhely figyelembevételével mérlegelési jogkörben eljárva a rendelkező részben írt összegű bírság kiszabása mellett határozott. Tekintettel volt arra, hogy a választott jogalap csak részben volt jogsértő, valamint a beszerzés összege sem indokolta a magasabb összegű bírság megállapítását. Lehetőség volt továbbá a jogsértés reparálására is, figyelemmel arra, hogy a szerződéskötés még nem történt meg.
A Döntőbizottság személlyel szembeni bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a jogsértő eljárást lezáró döntést a képviselő-testület hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 20.
Dr. Bátorligeti Márta s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos