KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4561/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.188/11/2004.

Tárgy: a Trendex Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Államkincstár közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Trendex Holding Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 60., képv.: Novák és Társa Ügyvédi Iroda - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold u. 4. - továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő 9 megyei területi igazgatósága központi épületeibe elektronikus beléptetőrendszer telepítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással. Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 9-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából. A felhívás szerint a teljesítési határidő 2004. április 30.
A felhívást 2004. január 23-án módosította, miszerint a beszerzés tárgya bővült a tűzjelző rendszerrel.
A felhívás alapján a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő naptól számított 8. nap.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyet ajánlatkérő a 40-es súlyszámú ajánlati ár, a 30-as súlyszámú teljesítési határidő (naptári nap), a 15-ös súlyszámú késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap) és a 15-ös súlyszámú hibás teljesítési kötbér mértéke (Ft/nap) kívánt kiválasztani 1-20 terjedő pontszámozással.
Ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában közölte: "A részszempontokra adható pontszám: 1-20 pont. Az értékelés módszere: minden részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximálisan adható 20 pontot, a következő ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően arányosítással kerül meghatározásra."
Az ajánlattételi határidőre, március 4-re 13 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz. A március 16-án tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő az Erando Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a TVT Rt.-t. A nyertessel a szerződést március 24-én megkötötte. Az összegezés az eljárásról dokumentumot az ajánlattevőknek március 18-án megküldte.
Kérelmező március 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként a következőkre hivatkozott:
Ajánlatkérő nem adta meg a kiírásban az ajánlatok értékelése során alkalmazandó képletet, ami nagyban befolyásolta az ajánlattételi feltételeket, ezzel csökkentette az ajánlattevők esély egyenlőségét. Az értékelési rendszer nem egyezett a felhívás 13. pontjában közölt értékelési móddal, ajánlatkérő arányosítás helyett az összegezés 2. c) pontjában megjelölt képletet alkalmazta.
A beszerzésnek része volt tűzvédelmi rendszer kiépítése is, mely rendszernek mind a tervezési fázisa, mind az elkészült rendszer tűzrendészeti hatósági engedélyköteles. A kivitelezés csak a terv engedélyezését követően kezdhető el, az üzembe helyezés is csak a kivitelezést követő engedélyeztetés után történhet meg. A tűzjelzőrendszer-tervezés engedélyeztetése az államigazgatási eljárás szabályai szerint 30 nap, a megvalósult rendszer engedélyeztetése ugyanennyi.
A legtöbb ajánlattevő ezen belüli ügyintézést vállalt; ezek lehetetlen vállalások. Ajánlatkérőnek a kiírásban figyelembe kellett volna vennie az államigazgatási eljárás szerinti engedélyezési határidőket, azokat az ajánlatokat, amelyek e határidőtől rövidebb ajánlatot tettek, érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A felhívásban megadott 80-90 napos teljesítési határidő sem elégséges az ajánlat benyújtására, mely határidő a felhívás módosításával lerövidült.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a kérelem előterjesztésének napjára a felhívásban foglaltak szerint a közbeszerzési szerződés már megkötésre került.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az ajánlatok értékelését a felhívásban megadott módszerrel végezte, az ajánlati elemekre a pontszámokat a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően arányosítással osztotta ki, figyelembe véve azt is, hogy a felhívásban 1-20-ig határozta meg az adható pontszámokat.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) a 30 napot maximális ügyintézési határidőként szabályozza. Az ajánlattevők átfogó ismeretekkel rendelkeznek az illetékes államigazgatási szervek ügyintézési határidőiről, ennek birtokában tették meg ajánlatukat. Az ajánlatkérő nem jogosult felülbírálni az ajánlattevő által vállalt határidőket. Amennyiben a teljesítés során a nyertes ajánlattevő késedelembe esne, úgy számolnia kell a késedelem szankcióival.
Az ajánlatok elkészítésére és beadására biztosította a Kbt.-ben előírt 41 napot, a módosítás folytán ez az időtartam csak 3 nappal tolódott el. Az eredményhirdetés időpontja nem változott, így nem változott a kivitelezésre rendelkezésre álló időtartam sem.
A Techno Security egyéb érdekelt észrevételében osztotta kérelmezőnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos álláspontját, azzal viszont nem értett egyet, hogy érvénytelenek a 2 ö 30 napos engedélyeztetési határidőre vonatkozó ajánlatok.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. az ajánlatok értékelésére vonatkozóan a következőket tartalmazza:
A 34. § előírja, hogy az értékelésre nézve a felhívásban mit kell meghatároznia ajánlatkérőnek.
"34. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
(2) Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetén azonos,
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos."
Az 55. § meghatározza, hogy ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelését miként kell végeznie:
"55. § (6) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
Kérelmező az értékelésre vonatkozóan az alkalmazott képletet kifogásolta; álláspontja szerint a képlet nem azonos a felhívásban meghatározott értékelési módszerrel.
A Döntőbizottság ezért azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által az értékelésnél alkalmazott matematikai képlet adekvát-e a felhívásban ismertetett értékelési módszerrel.
A felhívás 13. b) pontjából az értékelés módjára vonatkozóan a következőket határozta meg:
- részszempontonként 1-20 közötti pontszámot fog adni a részszempont tekintetében releváns ajánlati elemekre,
- az ajánlatok közül az adott részszempont tekintetében legkedvezőbb ajánlati elem kapja a maximálisan adható 20-as pontszámot,
- a legkedvezőbb ajánlati elemet követő ajánlati elemekre járó pontszámokat arányosítással fogja meghatározni, mégpedig úgy, hogy a pontszámok olyan mértékben térnek el a legkedvezőbb ajánlati elem pontszámától, mint amilyen mértékű az eltérés a legkedvezőbb ajánlati elem és az arányosítandó ajánlati elem között.
A meghatározásból egyértelműen következik, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem megkapja a 20-as pontszámot, az viszont nem, hogy a legkedvezőtlenebb 1-es pontszámot fog kapni, azaz ajánlatkérőnek a pontozásnál szándékában áll felhasználni a teljes, 1-20-ig terjedő pontszámtartományt.
Ha ajánlatkérő az ajánlati elemekre járó pontszámot a legkedvezőbb ajánlati elemhez való arányosításra szolgáló képlettel (legkedvezőbb/aktuális ö 20 = aktuális pontszám) állapítja meg, akkor a pontszámok nem úgy alakulnak, mint akkor, ha azok a teljes, 1-20-ig terjedő pontszámtartományt kihasználó, az ajánlatkérő által az összegezésben ismertetett képlet [19 x (legnagyobb-aktuális)/(legnagyobb-legkisebb) + 1] alapján kerülnek kiosztásra.
Ez a megállapítás az alábbi, az ajánlattevők által ajánlott teljesítési határidők, mint ajánlati elemek kétfajta módon való pontozását szemléltető táblázattal bizonyítható:

Teljesítési határidő naptári napokban Pontszám a teljes ponttartományt kiosztó képlettel Pontszám a legkedvezőbb ajánlati elemhez történő arányosítással
16
 20
 20
17
 19,57
 18,82
18
 19,14
 17,77
20
 18,27
 16
25
 16,11
 12,18
30
 13,95
 10,66
40
 9,64
 8
46
 7,05
 6,95
60
 1
 5,33


Ezek a számok az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési módszerrel egy egyenes vonalon helyezkednek el (lineáris függvény), a legkedvezőbb ajánlati elemhez történő arányosítás képletével történő értékelési módszer esetén pedig egy görbén.
Tehát az ajánlatkérő által a felhívásban az egyes pontszámok meghatározására megadott "a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően arányosítással kerül meghatározásra" értékelési módszer eltér a lineáris függvény alkalmazásával történő értékelési módszertől.
Ajánlatkérő a felhívásban nem közölte azt, hogy lineáris függvény alkalmazásával végzi az értékelést, ezért nem alkalmazhatta volna a lineáris függvényt eredményező képletet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszerrel végezte az ajánlatok értékelését, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy a felhívás módosítása által a beszerzés részévé tette a tűzjelző rendszer kiépítését is, a teljesítési határidőt lerövidítette az e rendszer megépítéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges 30 napos ügyintézési határidővel.
Kérelmező a felhívás módosítása tartalmáról legkésőbb az ajánlattételi határidőben, március 4-én tudomással bírt, ez időponttól a kérelem előterjesztéséig, március 25-ig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a teljesítési határidő mértékét kifogásoló kérelme elkésett, ezért azt elutasította.
Kérelmező sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek azokat az ajánlatokat, amelyek megtételekor az ajánlattevő nem vette számításba, hogy az engedélyek megszerzésének az Áe. szerinti ügyintézési határideje 30 nap és ennél rövidebb ügyintézési határidőt vállaltak.
A kérelem nem alapos.
Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő az ajánlattevő részére annak megadását, hogy a teljesítési határidőn belül az ahhoz szükséges egyes munkafázisokat, így pl. az engedély megszerzését mikor teljesíti.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatát az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az az ajánlat az érvénytelen, amelyik e feltételnek nem felel meg. Így nem állapítható meg az ajánlat érvénytelensége olyan adat hiánya miatt, mely adat megadását az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban nem tette kötelezővé.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező, annak összegét az (5) bekezdés alapján az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A közbeszerzés értéke, a nyertes ajánlati ára nettó 11 975 064 Ft, a beszerzés értéke tehát alacsony. A jogsérelem súlyosnak tekintendő, mert azt ajánlatkérő a közbeszerzés meghatározó fázisa, az ajánlatok értékelése terén követte el. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő terhére korábbi jogorvoslati eljárásokban (330/2003., 656/2003.) már állapított meg jogsértést.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 27.

Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s . k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták