KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4562/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.167/ 8/2004.
Tárgy: a Depona Kft. jogorvoslati kérelme Hajdúhadház Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DEPONA Mélyépítő és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16., képviseli: dr. Csire Lajos ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Ady u. 11., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Hajdúhadház Város Önkormányzata (4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1., lebonyolító: Nyír-Hidrofil Kft., 4400 Nyíregyháza, Szamos u. 4. I. 2., képviseli: dr. Prekub János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Hajdúhadház-Téglás szennyvízcsatorna-hálózat és közös szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2004. január 14-én a K. É. 4. számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában 10154/2003 szám alatt.
A felhívás alapján a jelentkezési határidőig, 2004. február 9-ig, hét részvételi jelentkezés érkezett a következő cégektől: kérelmező, KEVIÉP Kft., Betonút Rt., INNOTERV Rt., PURATOR Kft., Alterra Kft. és Strabag Rt. Ajánlatkérő 2004. február 24-én valamennyi jelentkezőt a szerződés teljesítésre alkalmasnak minősített, majd 2004. március 1-jén kelt levéllel ajánlattételre hívta fel őket.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát, valamint az értékelés módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- teljesítési garancia abszolút értékben, Ft-ban megadva, bankgarancia-ígérvénnyel alátámasztva
10
- késedelmes teljesítés esetén a vállalt kötbér napi mértéke Ft/nap, 60 nap időtartamra, bankgarancia-ígérvénnyel alátámasztva
7
- bruttó ajánlati ár
4
- jóteljesítési garancia mértéke, az ajánlattételt elősegítő dokumentációban előírt időre, abszolút értékben, Ft-ban bankgarancia-ígérvénnyel alátámasztva
4
Adható pontszám alsó és felső határa: 3,7-5,0.
A részszempontokra adott megajánlások a legkedvezőbbtől indulva sorrendbe állításra kerülnek.
A legkedvezőbb ajánlat 5 pontot kap. A további helyezettek a helyezések csökkenésének sorrendjében az előző helyezettre adott pontszám 95%-át kapják. A törtszámok kerekítése egy tizedes jegyig történik, a kerekítés szabálya szerint.
A felhívás 17. pont 7. bekezdésében meghatározta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) alapján a kirívóan alacsony ajánlati ár ellenszolgáltatás esetén magyarázatot kér. A magyarázat részeként ajánlatkérő figyelembe veszi, hogy a műszaki tartalom teljes megvalósítása során milyen a megvalósítás gazdaságossága, a választott műszaki megoldáshoz ajánlattevő számára milyen kivételesen előnyös feltételek állnak rendelkezésre, a tételes költségvetés kidolgozottsága megfelelő-e.
A 17. pont 8. bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy amennyiben az ajánlatok tartalmi elemei a részszempontok körében teljesíthetetlen (irreális, komolytalan) kötelezettségvállalásokat (szerződéses feltételeket) tartalmaznak, az ajánlatkérő az ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítja.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő, mely részletes tájékoztatást adott az ajánlattevőknek. A II. fejezet az ajánlat, illetve az értékelési szempontok tartalmát ismerteti többek között az alábbiak szerint:
2.Teljesítési garanciavállalás (súlyszám)
10
Ajánlattevő a szerződés maradéktalan teljesítésére vonatkozóan pénzügyi biztosítékot ajánljon fel, melynek lehívhatósága a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárás időpontját követő 90. nap kell hogy legyen. Nyertes ajánlattétel esetén a megajánlott összegnek megfelelő bankgaranciát a szerződés megkötését megelőző időpontban biztosítani kell.
A bankgaranciára vonatkozóan a 3.2. pontban meghatározottak szerinti banki ígérvényt az ajánlatban csatolni kell. A megajánlás csak abszolút összegben kifejezett Ft-értékben történhet. Ettől eltérő formában tett ajánlat esetén az ajánlat érvénytelen.
3. Késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke (súlyszám)
7
3.1. Az ajánlattevő késedelmes teljesítés esetére késedelmi kötbért köteles felajánlani 60 napi időtartamra. Ezt meghaladó késedelem esetén a teljesítési garancia kerül igénybevételre és amennyiben a késedelem a vállalkozó hibájából áll elő, megrendelő a szerződést felbonthatja. Az ajánlatkérő a kötbérmegajánlás tekintetében előírja, hogy a kötbérvállalás fedezeteként az ajánlattevők csatolják a 60 napi kötbérvállalásuknak megfelelő bankgarancia-ígérvényt, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának időpontját 90 nappal meghaladó érvényességgel. A vállalt kötbér mértékét az egy napra eső Ft-összegben kell meghatározni. A megajánlás csak az ebben a pontban rögzített formában történhet. Nyertes ajánlattétel esetén a megajánlott összegnek megfelelő bankgaranciát a szerződés megkötését megelőző időpontban biztosítani kell. Ettől eltérő formában tett ajánlat esetén az ajánlat érvénytelen.
5. Jóteljesítési garancia mértéke (súlyszám)
4
5.1. Ajánlattevőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása előtt banktól származó, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárás időpontját 14 hónappal meghaladó, érvényben lévő jóteljesítési garanciát kell szolgáltatni.
A vállalásra vonatkozóan a megfelelő bankigarancia-ígérvényt a 3.2. pont szerinti tartalommal biztosítani kell az ajánlatban.
A jóteljesítési garanciát abszolút összegben, Ft-értékben kell megadni. Ettől eltérő formában tett ajánlat esetén az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlattételi határidő 2004. április 13-ában lett meghatározva.
Helyszíni konzultáció 2004. március 22-én volt, melyen kérelmező képviselője nem vett részt. Ezen kérdés vetődött fel az irreális vállalások határértékével kapcsolatban. Ajánlatkérő válasza szerint határértékeket nem akar meghatározni. A vállalásokat egyedileg a többi ajánlathoz és a Közbeszerzési Döntőbizottság eseti döntéseiből kikövetkeztethető gyakorlatához mérten lehet meghatározni és konkrét adattal indokolni. Rendelkezés hiányában az ajánlati elemeknek az üzleti (szerződéskötési) gyakorlat és a tisztesség szempontjából elfogadható szerződéses feltételeket kell tartalmaznia. Ajánlatkérő rendelkezés hiányában a reális megvalósíthatóság feltételeit szem előtt tartva a tervezői költségvetés 80%-ában határozza meg a kirívóan alacsony ár kritériumát.
Kérelmező 2004. március 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kifogásolja az ajánlatkérő által a bírálati részszempontok értékelésére meghatározott módszert, mely szerint az ajánlatokat a legkedvezőbbtől kiindulva sorrendbe állítja, és a helyezésük csökkenésének megfelelően az előző helyezettre adott pontszám 95%-át kapják úgy, hogy a törtszámok kerekítésére egy tizedesig történik a kerekítés szabálya szerint, és ez sérti a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő által megadott értékelési módszer nem alkalmas az ajánlatok valódi értékelésére, mert az akár 1 Ft-tal magasabb összegű ajánlati ár 0,3 pontot veszít, de az az abszurd helyzet is előállhat, hogy 100 millió Ft-tal drágább ajánlattevő is csak 0,2 ponttal kap kevesebbet a kerekítés miatt. Álláspontja szerint ez sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőség elvét.
A négy bírálati részszempont közül sem a teljesítési garancia, sem a késedelmi kötbér, sem a jóteljesítési garancia mértékét nem maximálta ajánlatkérő, ezáltal lehetőséget ad a gazdaságilag lényegesen erősebb ajánlattevőknek az irreális ajánlatok adására. Az elmúlt időszak gyakorlatában előfordult, hogy a cégek a vállalási ár többszörösét ajánlották meg, ami mögött nyilvánvalóan nincs valós teljesítési szándék, csak az eljárás minden áron történő megnyerésének szándéka áll. De az is előfordulhat, hogy a beruházó a 100%-ban elkészült művet átveszi, majd az 1 éves garanciális felülvizsgálat során az elkészült beruházás 1,5-2-szeresét jóteljesítési garancia címén igénybe veszi. Véleménye szerint ajánlatkérő az ilyen felhívással megsérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjának rendelkezését, mely szerint a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, és a szerződés feltételeivel kapcsolatban kell állniuk.
Kérte a felhívás megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztésének elrendelését, valamint az eljárással felmerült költségek megtérítését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a Kbt. az ajánlatkérő saját belátására és mérlegelésére bízza, hogy milyen bírálati részszempontokat tart fontosnak és milyen mértékben, hogy a tervezett nagy értékű beruházás gazdaságilag és műszakilag biztonságosan, megfelelő határidőben és minőségben megvalósuljon. A beruházó önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a vállalási árat megfelelő súlyú garanciák egyensúlyozzák ki és a lehető legkisebbre csökkenjen a megkezdett beruházás esetleges félbeszakadásának, jelentős késedelmének vagy műszakilag hibás, hiányos teljesítésének a kockázata. Véleménye szerint amennyiben a szerződéses feltételeket maximálná az ajánlati ár %-ában, akkor ez látszólagossá tenné a versenyt, mert minden ajánlattevő törekedne a maximális vállalás megtételére. Előadja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 2/2003. számú ajánlása is csak azt ajánlja ajánlattevőknek, hogy azt vizsgálják meg, hogy kívánnak-e az egyes részszempontok körében olyan maximum-értékeket megállapítani, amelyek nem léphetőek át.
Álláspontja szerint az általa alkalmazott módszernek épp az a logikája, hogy maximálás nélkül is a reális mértékű garanciák vállalására ösztönzi az ajánlattevőket, mivel a helyezési sorrend szerinti pontozás következtében egész egyszerűen nem éri meg irreálisan magas értékeket vállalni, hiszen nem hoznak a versenyt önmagában eldöntő vagy érdemben befolyásoló többletpontokat.
Az előadottakra tekintettel kérte a kérelem elutasítását.
A 2004. április 6-án megtartott tárgyaláson ajánlatkérő előadta, hogy a gyakorlatban már többször alkalmazták a kérelmező által sérelmezett módszert, kérelmező is már több olyan pályázaton vett részt, mely során ezt az értékelési metódust alkalmazták és akkor kérelmező ez ellen nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
Álláspontja szerint az árverseny önmagában nem alkalmas a verseny eldöntésére, mivel az ajánlattevők hajlamosak arra, hogy irreális ajánlatokat tegyenek, hogy megnyerjék a közbeszerzési eljárást. Viszont majd a későbbiek során kérdésessé válik az, hogy tudnak-e egyáltalán teljesíteni. Tehát arra törekedtek az elbírálás részszempontjainak megfogalmazásakor, hogy a garanciális feltételek fokozottabb hangsúlyt kapjanak, hiszen a település életében ez egy nagyon fontos beruházás. Számukra nem is az ajánlati ár volt a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a beruházás ténylegesen meg is valósuljon és ehhez kötöttek ki olyan részszempontokat, amelyek biztosítják ezt a megvalósulást. A beruházás tervezett 1 milliárd forintos értékéből az önerő kb. 20-25%, a többi állami támogatás.
Ajánlatkérő előadta, hogy az irreális vállalásokat az ajánlati felhívás alapján kiszűrtnek lehet tekinteni, hiszen az árajánlatnál a 80% alatti árajánlatot már irreálisnak minősítik, tehát az az ajánlat már érvénytelen. Előadta, hogy az őáltala alkalmazott értékelési módszer hosszú gyakorlatuk alapján alakult ki, eszerint nem lineáris arányosságot alkalmaznak a részszempontoknál, hanem helyezési sorrendet állítanak föl. Ez a módszer álláspontja szerint kiküszöböli az irreális vállalásokat, hiszen az értékelés során nem alakulhatnak ki kiugróan eltérő pontszámok. Ezenkívül hozzátette, hogy az irreális vállalásoknak egy újabb fékét jelenti a bankgarancia vállalása is, hiszen a bankgaranciát irreális vállalásokhoz nem lehet beszerezni. Álláspontja szerint az ő kiírásuk a versenyt nem korlátozza, az esélyegyenlőség nem sérül, éppen ezek a feltételek teszik lehetővé, hogy az ajánlattevők reális ajánlatot tudjanak tenni, hiszen minden szempont ismert előttük.
Kérelmező tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint ajánlatkérő aggálya alaptalan a részszempontok vállalásának maximalizálását tekintve, mert akkor a Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint tud sorrendet felállítani. Továbbiakban sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem lineáris arányosítást alkalmaz az értékelés módszereként. A Döntőbizottság kérdésére, miszerint ezt a Kbt. tiltja-e, kijelentette, hogy nem tud arról, hogy ezt az arányosítási módszert a Kbt. tiltaná, de szerinte ez a Kbt. 24. § (2) bekezdésébe ütközik. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás azért sérti a 34. § (4) bekezdés c) pontját, mert ajánlattevők irreális ajánlatokat adhatnak és akkor már gazdaságilag nem mérhetők a megadott értékek.
Ajánlatkérő álláspontja szerint ez nem állja meg a helyét, mivel az ár tekintetében előírták, hogy mi az irreális vállalás mértéke. Előírták azt, hogy a tervezői árhoz viszonyítva milyen százalékos ajánlati árnál kérnek a Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint magyarázatot. A többi részszempontnál ezt nem lehet előre látni. Ezeknél csak az ajánlatok beérkezése után, az ajánlatokat egymással összevetve lehet megállapítani, hogy melyik az irreális vállalás.
Kérelmező álláspontja szerint ha ajánlatkérő a beruházási értékhez viszonyítva írja elő a teljesítési garanciák vonatkozásában a maximumot, ami álláspontja szerint a beruházás értéke körüli, akkor az ajánlati felhívás nem lenne jogsértő.
Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy éppen a pontozási metódus az, ami kizárja az irreális vállalások adásának az ésszerűségét. Hiszen a pontozási metódus szerint olyan kis különbségek vannak, hogy nem éri meg az ajánlattevőknek az irreális vállalás tétele, hiszen mindössze 5% a különbség. Álláspontja szerint a gazdasági szereplők ésszerűen működnek, a költségeknél értelemszerűen bizonyos árszint alá már nem mehetnek az ajánlattevők, viszont az egyéb vállalásoknál már a saját kockázatvállalásuk, hogy milyen ajánlatot tesznek például a teljesítési garanciák vonatkozásában.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt az alábbiak szerint elutasítja.
A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak először abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megadott értékelési módszere sérti-e a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját, illetve a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerint:
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az adható pontszám alsó és felső határa 3,7-5,0, a részszempontokra adott megajánlások a legkedvezőbbtől indulva, sorrendbe állításra kerülnek.
A legkedvezőbb ajánlat 5 pontot kap. A további helyezettek a helyezések csökkenésének sorrendjében az előző helyezettre adott pontszám 95%-át kapják. A törtszámok kerekítése egy tizedes jegyig történik, a kerekítés szabálya szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő mindegyik részszempontra azonos módon határozta meg az adható pontszám alsó és felső határát, valamint mindegyik részszempontra azonos módon határozta meg az értékelés módszerét is. Kérelmező maga sem tudott olyan jogszabályi hivatkozást felhozni, mely szerint ajánlatkérő által megadott értékelési módszer a Kbt. valamely előírásába konkrétan ütközne.
A hatályos Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja nem ír elő a közbeszerzési eljárások értékelésekor kötelezően alkalmazandó vagy ajánlott értékelési módszert, amikor ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki. Így értelemszerűen ajánlatkérői kompetenciába tartozik az értékelés módszerének meghatározása, olyan megkötéssel, hogy az nem ütközhet jogszabályba, így jelen esetben a Kbt. előírásaiba. Ez alapján ajánlatkérők szabadon határozhatják meg az értékelés módszerét figyelembe véve azt, hogy mindegyik részszempont esetében ugyanazt a módszert kell alkalmazni. Így az értékelés módszereként előírhatják pl. a lineáris arányosítást, vagy akár a sávos értékelés módszerét is. Ajánlatkérő jelen esetben tulajdonképpen sávos értékelési módszert alkalmazott. Ehhez az ajánlati felhívásban megadta mindegyik részszempont esetében egységesen az adható pontszámok alsó és felső határát, valamint mindegyik részszempont esetében az értékelési módszert is, amely szintén azonos mindegyik részszempontnál. Ezt ajánlattevők mindegyike előre megismerhette és ehhez igazodva tehette meg ajánlatát. A Döntőbizottság megjegyzi azt, hogy az ajánlatkérő által megadott bírálati módszer alapján a sorrendhez tartozó egyes értékelési pontszámok közti különbség 0,2-del csökkennek, szemben a kérelmező által előadott 0,2 és 0,3 pontszámkülönbséggel, arra való tekintettel, hogy az alacsonyabb helyezéshez tartozó pontszámot az előző pontszámhoz, tehát a már 1 tizedesre kerekített értékhez viszonyítva kell meghatározni a 0,95-ös szorzó alkalmazásával.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az elbírálás módszerének meghatározásakor nem sértette meg a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját, illetve a Kbt. 24. § (2) bekezdését sem. Ezért a jogorvoslati kérelem e részét megalapozatlanság miatt elutasította.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdését, mivel a teljesítési garancia, a késedelmi kötbér, illetve a jóteljesítési garancia részszempontoknál nem maximálta a vállalások mértékét.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló bírálati részszempontok szerződés teljesítésével kapcsolatos szerződéses feltételekre vonatkoznak, azok a teljesítés időre és megfelelő minőségben való megvalósításának biztosítékául szolgálnak. Azok a közbeszerzés tárgyával összefüggnek, továbbá azok gazdaságilag mérhetőek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a bírálati részszempontok meghatározása megfelelt a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek.
A Kbt.-nek nincsen olyan rendelkezése, amely előírná, hogy ajánlatkérő köteles a vállalások maximális mértékét meghatározni, hiszen ez a gazdasági verseny korlátozásához vezethetne. A Kbt.-nek pedig egyik alapvető célja az, hogy jogszerű versenyben kerüljön sor az ajánlatkérő számára összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására és ezt követően az eljárást lezáró szerződés megkötésére. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon érvelését, hogy a sérelmezett részszempontok tekintetében az irreális ajánlatok tételének okszerű korlátját jelenti az általuk meghatározott értékelési módszer is, hiszen az az előre meghatározott sávos értékelés miatt nem honorálja kiugróan magas pontszámmal a feltűnően magas vállalásokat. Egyetértett azzal az ajánlatkérői állásponttal is a Döntőbizottság, hogy az irreális ajánlatok megtételének korlátját jelentik a részszempontoknál követelt bankgarancia-ígérvények is, hiszen a bankok irreális vállalásokhoz garanciát feltételezhetően nem biztosítanak.
Az ajánlattevők számára ezen részszempontok is megismerhetőek voltak az ajánlati felhívásból, azok mindegyik ajánlattevő számára egyenlő követelményeket fogalmaztak meg, így az ajánlattevők esélyegyenlősége sem sérülhet.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdését sem, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét is elutasítja megalapozatlanság miatt.
Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította, és a h) pont szerint - tekintettel arra, hogy jogszabálysértés megállapítására nem került sor - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 26.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.