KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4563/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.212/ 7/2004.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Pusztaszentlászló Községi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, dr. Kardkovács Kolos (1276 Budapest 22., Pf. 13), dr. Varga Zs. András (1372 Budapest, Pf. 438) és dr. Berczi Norbert (1860 Budapest 55. Pf. 1), a Közbeszerzések Tanácsa tagjai (a továbbiakban: a Tanács tagjai) által a Pusztaszentlászló Községi Önkormányzat (8896 Pusztaszentlászló, Kossuth u. 87., a továbbiakban: ajánlatkérő) "szakértői szolgáltatás biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (4) bekezdés a) és c) pontját, ezért ajánlatkérőt 3 000 000 Ft azaz hárommillió forint, Tóth András polgármestert 200 000 Ft, azaz kettőszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt és Tóth András polgármestert, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a kezdeményező irat alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 10-én megjelent 50. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására. Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
"szakértői szolgáltatás biztosítása az ajánlatkérő részére:
- az Európai Unió által folyósított nyugdíjasház létesítésére felhasználható pénzügyi támogatások elnyerésére kiírt lehetőségek felkutatása,
- pályázatok előkészítése,
- pályázati dokumentáció összeállítása,
- pályázati eljárásban a megbízó képviselete,
- a megvalósítás során a megbízó képviselete."
A részvételi felhívás tartalmazta a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A részvételi felhívás 9. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt.
A részvételi felhívás 10. pontja szerint az ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevők keretszáma három.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2004. január 8-ig részvételi jelentkezést nyújtott be a Kéköböl Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Kft., az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt., a Tímár és Társai Kft., valamint a PERFEKT TEN-der Kft.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, mind a négy részvételi jelentkezést érvényesnek és a részvételre jelentkezőket alkalmasnak minősítette.
Ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntését 2004. január 19-én hirdette ki azzal, hogy a részvételi felhívásban meghatározott keretszámra tekintettel 3 részvételre jelentkezőt hívott fel ajánlattételre, nevezetesen a Kéköböl Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-t, az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.-t, valamint a Tímár és Társai Kft.-t.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására vonatkozó előírásait az alábbiak szerint részletezte:
részszempontok
súlyszámok
- megbízási sikerdíj mértéke
10
- a pályázati eljárás képviseletének mértéke
10
- a feladat megoldásába bevont szakemberek száma
40
- a feladat megoldásába bevont szakemberek nyelvtudása
50
alszempontok:
- felsőfokú nyelvvizsga
35
- középfokú nyelvvizsga
15
- a feladat megoldására vonatkozó módszertani tanulmány
30
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-20, az értékelés módszere: a legjobb ajánlati elem a maximális pontot kapja, a többi pedig a legjobb ajánlati elemhez lineárisan arányosítva kap pontot.
Az ajánlattételi határidőig, 2004. február 9-ig mind a három ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. Ajánlatkérő 2004. február 12-én tárgyalást is folytatott az AQUAPROFIT Rt.-vel és a Kéköböl Kft.-vel. A tárgyalási jegyzőkönyv rögzítette, hogy a tárgyaláson a Tímár és Társai Kft. nem jelent meg.
A bírálóbizottság 2004. február 16-án elkészítette a döntési javaslatát. Nyertesként a Kéköböl Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ajánlatát indítványozta elfogadni. A képviselőtestület a bírálóbizottság javaslatát 2004. február 17-én elfogadta és a 7/2004. sz. testületi határozatában a Kéköböl Kft. által benyújtott ajánlat nyertesként történő kihirdetése mellett foglalt állást.
Ajánlatkérő ezen döntését 2004. február 19-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen ki is hirdette. Ajánlatkérő elkészítette az 5. sz. melléklet szerint az összegzését is az eljárásról, továbbá a 6. sz. melléklet szerinti tájékoztatót az eljárás eredményéről, amely a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségéhez 2004. február 23-án meg is érkezett.
A Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége hiánypótlásra hívta fel ajánlatkérőt. 2004. február 26-án egyrészt az ajánlatok értékelése körében kért pontosítást, másrészt pedig a közbeszerzés összértékére vonatkozó tájékoztatást kért, ugyanis a megküldött iratokból a rendelkezésre álló keretösszeg nem volt megállapítható. Ajánlatkérő a válaszában közölte, hogy a szolgáltatás nyújtásának egyik legfontosabb eleme az ajánlattevő szakembergárdája és az is nagyon fontos, hogy a szakembergárda milyen végzettséggel és nyelvismerettel rendelkezik.
Ezt követően, 2004. március 26-án került közzétételre a Közbeszerzési Értesítő 31. számában a "Tájékoztató az eljárás eredményéről", amelynek 4. pontja tartalmazta az ajánlati felhívás szerinti elbírálási szempontokat, a 9. pontja az ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan pedig az alábbiakat tartalmazta: "a sikerdíj mértéke a pályázati összeg 8%-a, a pályázati eljárás képviseleti díja 3%. A közbeszerzés összértéke pontosan nem ismert, a pályázat függvénye, várhatóan 600 M Ft."
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2004. április 6-án, dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2004. április 8-án, míg dr. Berczi Norbert, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2004. április 13-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A hivatalból történő eljárási kezdeményezések arra irányultak, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során a 3. és 4. részszempont körében olyan körülményeket értékelt, amelyek a Kbt. rendelkezései szerint kizárólag az ajánlattevő alkalmassága körében értékelhető szempontok, valamint kifogás tárgyát képezte a második részszempont meghatározása is, mert az gazdaságilag értékelhető tényezővel nem mérhető. A hivatalból történő kezdeményezés utalt arra is, hogy az eredményhirdetés időpontja 2004. február 19-én volt, ezzel szemben ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül nem tette közzé, a hirdetményt csak 2004. március 10-én adta fel.
A hivatalból történő kezdeményezők a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2004. március 31-e, illetve 2004. április 5-e közötti időpontokat jelöltek meg figyelemmel arra, hogy ekkor értesültek a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által 2004. március 30-án kelt és részükre megküldött tájékoztatóból. A hivatalból történő eljárást kezdeményezők indítványozták a jogsértés megállapítását és ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság az első két hivatalból történő kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásokat 2004. április 8-án a D.212/2004. sz. alatt egyesítette, majd az utolsóként beérkezett eljárási kezdeményezés alapján ez utóbbi D.221/2004. sz. alatti eljárást 2004. április 23-án hozzáegyesítette a D.212/2004. sz. ügyhöz.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatása során jogszerűen járt el. A beszerzés tárgya speciális volt, ezért szükséges volt az ajánlattevő szakembereinek száma és nyelvvizsgával való rendelkezésének értékelése is. Álláspontja szerint a szakemberek száma és nyelvvizsgával való rendelkezés nem értékelhető az alkalmasság körében, ugyanis az alkalmasság körében csak a szakemberek megnevezését és képzettségük ismertetését lehet kérni. E körbe nem fér bele a szakemberek száma és a nyelvvizsgával való rendelkezés sem a képzettséghez kapcsolódó fogalom. A több szakember és a több nyelvvizsgával való rendelkezést az értékelési szempontoknál figyelembe vették. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az eredményhirdetést követő napon, 2004. február 20-án a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége részére megküldték.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a hivatalból történő eljárás kezdeményezése alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. fenti rendelkezéseiből következően ajánlatkérőnek, amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kíván értékelni, úgy figyelemmel kell lennie a részszempontok meghatározásánál a Kbt. előírásaira.
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő által megadott elbírálási szempontokat és megállapította, hogy azok nem felelnek meg maradéktalanul a Kbt. előírásainak.
Ajánlatkérő a 3. és 4. részszempont körében tipikusan az alkalmasság körébe tartozó szempontot értékelt.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő előírjon a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki alkalmassági követelményeket. A Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő meggyőződjön az ajánlattevők szakembereinek a képzettségéről, a szerződés teljesítésére való alkalmasságukról. E körben kérhető számon a szakemberek végzettsége és ide tartozik a nyelvtudás ismerete is. Ajánlatkérő számára, amennyiben fontos a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettségének és nyelvtudásának az ismerete, úgy a műszaki alkalmasság körében kérhette volna ezek bemutatását.
A fenti hivatkozott Kbt. 44. § (6) bekezdése pedig lehetővé teszi olyan alkalmassági kritériumok előírását, amelyek miatt ajánlatkérő a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt alkalmatlannak kívánja minősíteni. Jelen ügyben ajánlatkérő meghatározhatta volna, hogy amennyiben ajánlattevő szakemberei között nincs pld. 5 felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező szakember, úgy azt alkalmatlannak minősíti.
Ajánlatkérő a fentiek alapján megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdésének a) pontját, amikor az alkalmasság körébe eső szempontokat az ajánlatok értékelése körében írta elő.
Az ajánlatkérő 2. részszempontként a pályázati eljárás képviseletének mértékét írta elő. Ajánlatkérő nem határozta meg, hogy ezen értékelési szemponton belül mit kíván értékelni. A beadott ajánlatok alapján megállapítható volt, hogy az ajánlattevők a pályázatfigyeléstől az elszámolásig vállalták a képviseletet. Ezen túlmenően volt, aki lobbyterv készítését is vállalta, volt aki nyilatkozott, hogy az ajánlatkérői igénynek megfelelően vállalja a képviseletet.
A fentiekből is megállapítható, hogy ezen elbírálási szempont gazdaságilag nem értékelhető, mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapul.
Ajánlatkérő ezzel az előírásával megsértette a Kbt. 34. § (1) bekezdés c) pontját.
A Kbt. 61. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményét 2004. február 19-én hirdette ki és a fenti jogszabályhelynek megfelelően a 6. sz. mellékletet elkészítette és a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága részére az előírt határidőn belül megküldte, hiszen a szerkesztőséghez az 2004. február 23-án meg is érkezett. A hiánypótlási felhívásra tekintettel került sor a közzétételre 2004. március 26-án. Ajánlatkérő a hirdetmény megküldésének határidőben eleget tett, e körben ezért a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy ajánlatkérő a jogsértést az ajánlatok elbírálási szempontjainak meghatározása körében követte el, amely súlyos jogsértésnek minősül, figyelemmel volt továbbá arra a körülményre is, hogy a jogsértés már nem is volt reparálható, valamint figyelemmel volt a beszerzés magas értékére is. A becsatolt felelősségi rend alapján a közbeszerzési eljárás folyamán hozott valamennyi döntésért egyszemélyes felelős a polgármester volt, így a Döntőbizottság személlyel szemben is alkalmazott jogkövetkezményt. A személlyel szemben kiszabott bírság mértékének meghatározásánál is figyelemmel volt a fenti indokokra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 28.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.