FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (4575/2004)
3.Kf.27.284/2003/4. szám
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Puskás János jogtanácsos által képviselt Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata (5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult a Fővárosi Bíróság 2003. április 11-én kelt 13.K.30.012/2003/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget. A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes 2002. augusztus 22-én a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdése szerinti nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított Békésszentandrás nagyközség szennyvízcsatorna-hálózata befejező ütemének megépítésére. A módosított részvételi felhívás 10. a) pontjában a felperes az alkalmasság vizsgálati szempontjai között jelölte meg "a feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök fölötti rendelkezés" jogát. A 10. b) pont ötödik francia bekezdése szerint alkalmatlan az a részvételre jelentkező (közös részvételre jelentkezők), aki nem rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök fölötti rendelkezési joggal (legalább 4 db árok ásó-kotró, 2 db teherautó és 2 db talajvízszint-süllyesztő berendezéssel). E feltételhez a dokumentáció további részletes előírást fűzött akként, hogy az előírt technikai eszközök fölötti rendelkezési jogot hitelt érdemlően kell igazolni: pl. számla, állóeszköz-nyilvántartás, leltár stb.
A 2002. szeptember 30-ig terjedő ajánlattételi határidőben érkezett részvételi jelentkezések alapján a felperes a Hídépítő Rt., a Somogy és Társa Kft., a Schumann és Fischer Bt., továbbá a SADE-Mo Kft. és a SÁMA Kft. jelentkezőket alkalmatlannak minősítette, mert a 10. b) pont ötödik francia bekezdésében meghatározott alkalmassági szempontnak nem feleltek meg, mivel a benyújtott tárgyieszköz-nyilvántartás, szándéknyilatkozat, bérleti szerződés, számla és leltárjegyzék alapján nem volt megállapítható, hogy rendelkeznek-e az előírt gépi felszerelések rendelkezési jogával.
A felperes a részvételi szakasz eredményét 2002. október 7-én kihirdette és az alkalmasnak minősített jelentkezők részére az ajánlati felhívást megküldte.
A felperes részvételi szakaszt lezáró döntése ellen több jogorvoslati kérelem érkezett. Többek között kifogás érte a rendelkezési jog vizsgálatára vonatkozó felperesi értékelést. A jogorvoslati eljárás során a felperes akként nyilatkozott, hogy a részvételi felhívásban meghatározott rendelkezési jog mint a tulajdonjog egyik részjogosítványa feltételezi a tulajdonjogot, így a rendelkezési jog a gépek feletti tulajdonjogot jelenti. Az alperes a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján, a 44. § (7) bekezdésében meghatározott szabályok betartásának körében hivatalból vizsgálta azt, hogy helyesen járt-e el a felperes, amikor a gépek feletti rendelkezési jog megléte körében azt vizsgálta, hogy a jelentkezők tulajdonjoggal rendelkeznek-e, és a kért gépek tulajdonjogának megkövetelése összhangban van-e a törvény szabályaival, illetőleg az alkalmatlanná minősítés mindezek figyelembevételével tekinthető-e jogszerűnek. A Schumann és Fischer Bt. kérelmén kívül, a jogorvoslati kérelmeket alaposnak találva megállapította, hogy a felperes a saját részvételi felhívását megszegve végezte el az alkalmasság vizsgálatát a felhívás 10. b) pontjának ötödik francia bekezdése, a gépek rendelkezési jogának vizsgálata körében, ezért sérült a Kbt. 44. § (7) bekezdése. Az Integrál Rt. jogorvoslati kérelme alapján jogsértőnek minősítette a referenciaigazolás formai hiányossága okán érvénytelennek nyilvánított ajánlatra vonatkozó döntést az 52. § (2) bekezdésének d) pontja, valamint 53. § (2) bekezdése szerint. A felperesnek a részvételi szakaszt lezáró döntését, a részvételi felhívásig visszamenőleg valamennyi döntését az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisítette és 1 M Ft-os pénzbírsággal sújtotta.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben - többek között - előadta, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az érintett körben nem bizonyított a jelentkezőknek a felhívás 10. b) pontjának ötödik francia bekezdésében felsorolt eszközök feletti rendelkezése, illetve azok tulajdonjogának megléte, ezért őket helyesen minősítette alkalmatlannak.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, a Kbt. 44. § (7) bekezdésének megsértésére vonatkozó részt törölte, ezt meghaladóan - a referenciát igazoló levelek alaki hiánya miatti érvénytelenséget megállapító rész elleni - felperesi keresetet elutasította. A részvételi felhívás 10. b) pont ötödik francia bekezdésével kapcsolatosan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes azzal előre biztosítani kívánta a teljesítéshez szükséges gépek, felszerelések kellő időben való rendelkezésre állását, amelyet a tulajdonjog részjogosítványai közé tartozó rendelkezési jog megléte a legaggálytalanabb módon garantál. A részvételi felhívás ezen előírását az érdekeltek nem kifogásolták, ezért az annak tulajdonítható tartalom alapján kellett az alkalmasságot értékelni. Erre figyelemmel a felperes nem járt el jogszabálysértően akkor, amikor a tulajdonosi minőséget vizsgálta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását, a felperes keresetének teljes körben való elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel arra, hogy az alperes hivatalból vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen írta-e elő a részvételi felhívás 10. b) pontja ötödik francia bekezdésében megfogalmazott alkalmatlansági feltételt, így annak nem volt jelentősége, hogy az érdekeltek azt nem támadták. A Kbt. 44. § (7) bekezdésének sérelme vizsgálatakor az elsőfokú bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, miért elengedhetetlen feltétel a szükséges gépek feletti tulajdonjog és miért nem elegendő a tulajdonjog egy másik részjogosítványával való rendelkezés.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, alperes költségben való marasztalását indítványozta azzal, hogy a rendelkezési jogot érintően az elsőfokú bíróság helytálló jogi álláspontra helyezkedett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A felperes előminősítési eljárást folytatott le, melynek célja, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. A Kbt. 63. § (1); (3) bekezdése szerinti kétszakaszos eljárás során a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (l)-(7) bekezdése alapján kell meghatározni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A hivatkozott szakasz alapján ajánlatkérőt a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltak korlátozzák, ezért az ajánlatkérőnek az (l)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A felperes előírása a gépek feletti rendelkezési jog volt, melyet a dokumentációban meg is erősített, példálózó jelleggel sorolva fel az igazolásul szolgáló okirattípusokat. Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a hivatalbóli eljárás során vizsgálat tárgyává tette a felperesi értékeléssel összefüggésben:
1. jogszerűen járt-e el a felperes, amikor a rendelkezési jog helyett tulajdonjogot követelt meg,
2. a tulajdonjog megkövetelése a törvénnyel összhangban van-e,
3. az előzőekből következően az alkalmatlanná minősítés jogszerű lehet-e.
Tekintettel arra, hogy a felperes nem vitatottan a tulajdonjog fennállását vizsgálta, nem volt annak jelentősége, hogy a részvételi felhívásban előírt rendelkezési jog vizsgálatát az érintettek nem kifogásolták. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyva a részvételi felhívás tényleges tartalma helyett a felperesi nyilatkozatok szerinti tartalom alapján, lényegében egyenlőségjelet téve a tulajdonjog és rendelkezési jog közé jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt jogsértést a felperes nem követte el. Ez téves jogi álláspont, mivel a rendelkezési jog a tulajdonjog egyik részjogosítványa. Ezért a másodfokú bíróság az alperes álláspontját osztva azt állapította meg, hogy a felperes a részvételi felhívástól eltérően járt el, amikor az alkalmasságot aszerint ítélte meg, hogy a gépek tulajdonosai-e a jelentkezők. Ezért a továbbiakban azt kellett a vizsgálat tárgyává tenni, hogy a tulajdonjog megkövetelése arányban áll-e a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékével.
A szerződés teljesítéséhez műszakilag elengedhetetlen, hogy az ajánlattevő "rendelkezzen" a szükséges gépekkel, hogy vállalt szerződéses kötelezettségének eleget tudjon tenni. A Kbt. 44. § (7) bekezdéséből következően azonban már nem tekinthető a szerződés teljesítésével arányban állónak az, hogy a felperes az eszközök tulajdonjogát megkívánva csak a tulajdonosi pozícióban lévők számára biztosította a további részvételi lehetőséget a közbeszerzési eljárásban. Ugyanis nem mondható ki, hogy műszakilag azok a jelentkezők ne lennének alkalmasak, akik igazolják, hogy más jogalapon ugyan, de a megjelölt gépeket a feladat elvégzésére igénybe tudják venni. Ezért a perbeli esetben igénybevétel jogalapjának a műszaki alkalmasság feltételeként való meghatározása sértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
A fentebb foglaltak alapján tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a részvételi felhívás 10. b) pont ötödik francia bekezdésére figyelemmel jogszerűnek és a szerződés teljesítésével arányban állónak azt, hogy a felperes a műszaki alkalmasság körében a gépek feletti tulajdonjoggal való rendelkezést kívánta meg.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (l)-(2) és 79. § (1) bekezdése értelmében köteles a sikeresen fellebbező alperes javára első és másodfokú perköltség megfizetésére.
A feljegyzett fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §-a alapján az állam viseli, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjába foglalt, a felperest megillető személyes illetékmentesség folytán.
Budapest, 2004. március 31.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
a tanács elnöke, előadó bíró,
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró