KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4594/2004)


Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.163/8/2004.

Tárgy: a Profitrade 90 Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Profitrade 90 Kft. (1023 Budapest, Bécsi út 25., képviseli: dr. Szabó Gyula Mihály ügyvéd, 1067 Budapest, Podmaniczky u. 39., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24., képviseletében dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az engedélyezett minősítőhelyeken történő szarvasmarha, sertés, juh (vágóállatok) vágás utáni vágott-test- minősítési adatok fogadását, nyilvántartását és kezelését biztosító központi számítógépes rendszer kifejlesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, (azaz egymillió forint) bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2004. január 5-én tette közzé részvételi felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlattevők keretszámát háromban állapította meg. Ajánlatkérő a részajánlattételt és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg.
A részvételi szakasz lezárását követően ajánlatkérő 2004. február 23-án a kérelmezőn kívül az Albacomp Rt.-t és a Szenzor Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattételhez szükséges információkat, meghatározta az ajánlattételi határidőt (2004. március 2. 10.00 óra), illetve az első tárgyalás időpontját (március 5. 10.00 óra) és az eljárás lefolytatásának menetét az alábbiak szerint:
"Az ajánlatkérő - az üzleti titokra tekintettel - külön-külön, egymást követően kíván tárgyalni az ajánlattevőkkel.
Az első tárgyalás kezdési időpontja: 10.00 óra, a második tárgyalás kezdési időpontja: 11.00 óra, a harmadik tárgyalás kezdési időpontja: 12.00 óra. Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel való tárgyalási sorrendet - az ajánlatok számának ismeretében - az ajánlatok bontásakor sorsolja ki."
Rögzítette, hogy: "az ajánlatok elbírálhatósága érdekében meghatározza a végleges ajánlattételi határidőt, amely 2004. március 9., 15.00 óra. A végleges ajánlattételi határidő elteltét követően az ajánlatokat már nem lehet módosítani. A végleges ajánlattételi határidő lejártával beáll az ajánlati kötöttség. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az esetleges ajánlati módosításokat - a végleges ajánlattételi határidő lejártát megelőzően - cégszerűen aláírva, 6 példányban kell benyújtani az 5. pontban megjelölt helyen."
Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szemponthoz az alábbi részszempontokat, pont- és súlyszámokat, értékelési módszert határozta meg:
- a kért ellenszolgáltatás összege
2
- az ajánlat szakmai kidolgozottsága
8
ezen belül alszempontok
- az ajánlatban ismertetett szereplők (actorok) száma
2
- az ajánlatban ismertetett szükséges események száma
3
- az ajánlatban ismertetett use case-ek száma
3
(A 3 alszempontra adott pontok súlyszámmal való szorzatainak összege adja az erre a részszempontra adható pontszám összegét.)
Az értékelés módszere: az egyes részszempontokon belül az értékelési pontszámot arányosítással kell kiszámítani. Ennek során az egyes ajánlatok részszempontonkénti, alszempontonkénti tartalmi elemét az adott részszemponton, alszemponton belül a megajánlott legjobb tartalmi elemhez kell arányosítani oly módon, hogy a legjobb tartalmi elem az adott részszempontra, alszempontra a maximális 100 pontot kapja.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ami tartalmazta az ajánlatokkal kapcsolatos tartalmi követelményeket, a műszaki specifikációt, a rendszerismertetést, a feladat jogszabályi hátterét, a szerződéstervezetet, adatlapot, nyilatkozatmintát.
Ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalán ismertette, hogy az OMMI, illetve a Vágott-test Minősítési Felügyeleti Osztályának feladata a minősítő szervezetek engedélyeinek kiadása, nyilvántartása, rendszeres felülvizsgálata, ellenőrzése. További feladata a minősítő szervezetekkel jogviszonyban lévő minősítők munkájának ellenőrzése, a kiadott fém testbélyegzők, a gumi körbélyegzők, a minősítőhelyek és a minősítőhelyekhez kapcsolódó műszerek nyilvántartása, engedélyezése és felülvizsgálata. A vágóhidakon minősített vágóállatok minősítési adatainak összegyűjtése és nyilvántartása az e célra létrehozott központi adatbázisban. Gondoskodnia kell az adatok rendszerezéséről, biztosítani kell a jogosultak számára az adatokhoz való hozzáférést, valamint adatszolgáltatást az FVM és az EU felé.
Ajánlatkérő a dokumentáció 3-5. oldalán ismertette a kialakítandó rendszer feladatkörét. Az OMMI által használt vágott- test-minősítés szabályzatában foglalt nyilvántartások vezetése. Az ügyiratok kezelése, az összes bejövő és kimenő irat szakmai iktatása. Az ügyirat OMMI-ban bejárt útjának regisztrálása a kapcsolódó ügyintézőkkel, állapotokkal és időpontokkal együtt. Regisztrálni kell az irat beérkezésének dátumát, az osztályra érkezés időpontját, az irat beküldőjét, az irat tárgyát. A minősítéshez kapcsolódó szervezetek, személyek nyilvántartása körében nyilván kell tartani a minősítő szervezetek általános partner- és egyedi adatait. Pl. a név, cím, engedélyszám, kapcsolattartó. Egyedileg kell nyilvántartani a minősítő személyeket, minősítő- helyeket, a bélyegzőket, a minősítő műszereket és alkalmazó minősítő személyeket. A jegyzőkönyvek nyilvántartása keretében az OMMI hatósági feladatokat ellátó szervezet, tevékenységét ellenőrzési jegyzőkönyvekben rögzíti. Összesítést kell készíteni a hiányosságokra vonatkozóan, különös tekintettel a javításra megadott határidők ellenőrizhetőségére. A beérkező adatok ellenőrzése keretében a kialakítandó rendszert fel kell készíteni a beérkezett adatok ellenőrzésére és a felmerülő hibák kezelésére. A minősítőhelyen keletkezett adatokat össze kell vetni az ENAR-ban nyilvántartott adatokkal és eltérés esetén értesítő levelet kell küldeni az érintetteknek. Az ellenőrzés során a regisztrált és a beérkezett adatok eltéréseiről hibalistát kell készíteni.
A dokumentáció 11. oldalán előírta: "A fejlesztést a nyertes pályázónak UNIFIED MODELLING LANGUAGE (UML) szabvány, illetve az UML-nyelvre épülő, a pályázó által megválasztott módszertan elemeit felhasználva kell létrehoznia."
Ajánlatkérő előírta: "Az ajánlattevőnek olyan ajánlatot kell benyújtani, ami demonstrálja a szakértelmét, illetve ismereteit a megvalósítandó követelményspecifikáció témájával kapcsolatban. Semmiképpen sem várható el a pályázótól a teljesség sem tartalmi, sem mennyiségi szempontból, hiszen ezek a feladatok a követelményelemzés folyamatának fogják a lényegi részét képezni. Ennek érdekében az ajánlat legalább az alábbi részeket kell hogy tartalmazza:
- a végleges rendszer megvalósításával kapcsolatos koncepció
- a követelményspecifikáció megvalósításának kivitelezésére vonatkozó terv,
- az alkalmazni kívánt módszertan,
- a leadandó követelményspecifikáció egy vázlata, ami tartalmazza:
- a rendszer szereplőit (actorokat),
- a rendszer eseteit/eseményeit,
- az use case-eket.
A követelményspecifikáció vázlatának megadása során törekedni kell az Unified Modelling Language (UML) szabályai szerinti megfogalmazásra. Az ajánlat lényegében felsorolásszerűen kell hogy megadja a kért információkat. A felsorolás minden elemét néhány mondatos magyarázattal kell ellátni, melyből ki kell hogy derüljön, az adott elem valóban releváns-e a rendszer szempontjából. Az ajánlatok bírálatánál a bírálók csak a relevánsnak talált elemeket pontozzák."
Ajánlatkérő - az UML-szabványt - felhasználva meghatározta, hogy milyen értelmezésben értékeli a különböző tételeket:
- a szereplők (actorok) értelmezése: "az actorok a rendszeren kívül álló személyek vagy rendszerek, amelyek kölcsönhatásban vannak a rendszerrel, szolgáltatást várnak el tőle, vagy nyújtanak neki. Az actor egy olyan szerepkör, amely az adott szerepkörben megjelenő személyeket vagy rendszereket egyesíti,
- az esetek/események értelmezése: a rendszer céljait, végrehajtandó funkcióit írja le. Az esetek/események ismertetésének célja elsődlegesen a rendszer körvonalainak meghatározása, a rendszer egésze szempontjából kiemelt, fontos, kevésbé fontos funkciók meghatározása, amelyből kiderül a rendszer céljának megértése. Az eseteket/eseményeket jellemzi előfordulásuk, kimenetelük, végrehajtásuk célja, elérni kívánt eredménye, súlya a rendszeren belül,
- az use case értelmezése: az UML definíciója szerint az use case (használati eset) a rendszer egy funkcionalitása, amely egy felhasználói célt valósít meg. A használati eset elnevezése ezt a célt fogalmazza meg. A használati eset elnevezése és dokumentálása során is az esetek/események között megadott fogalmakat kell használni. A használati eset a felhasználó szemszögéből vizsgálja a rendszer funkcióit és nem a rendszer belső működése szempontjából. A használati eset leírása során tehát nem technikai részleteket, a rendszer első működését kell leírni, hanem a felhasználó és a rendszer közötti interakciót."
Az ajánlattételi határidőre, 2004. március 2-re kérelmező és a Szenzor Kft. adta be ajánlatát, melyet ajánlatkérő bontási eljárás keretében bontott fel.
Ajánlatkérő 2004. március 5-én 10.00 órakor, illetve 11.00 órakor külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel. A kérelmezővel tartott tárgyalásról készített emlékeztetőben ajánlatkérő rögzítette, hogy az 1. pont az ajánlat szakmai tartalmának megtárgyalása. E körben "tisztázásra kerültek az informatikai kérdések, a programkészítés fázisonkénti részletezése szükséges, az ajánlattevő módosított ajánlatában fel fogja tüntetni azokat a részeket, amelyek 2004. április 30-ig elkészülnek, valamint a végső határidőt, amely 2004. június 15-re módosult".
Mindkettőjüket arról tájékoztatta, hogy amennyiben ajánlatukat módosítják, úgy a módosított ajánlatokat az ajánlati felhívás 6. pontjában megjelölt időpontig, 2004. március 9-én 15.00 óráig nyújthatják be. A Szenzor Kft. 2004. március 14-én 14.10 órakor adta át a módosított ajánlatát, melyről ajánlatkérő 2004. március 9-én faxon (14.34-kor) értesítette kérelmezőt. A kérelmező 14.45 órakor nyújtotta be az ajánlata módosítását, melyről ajánlatkérő 14.59-kor tájékoztatta a Szenzor Kft.-t. Ajánlatkérő mindkét ajánlattevőt ismételten értesítette, ugyanezen napon a 15.00 órai határidő leteltét követően az ajánlatok végleges módosításairól.
Ajánlatkérő a 2004. március 12-i eredményhirdetésen a Szenzor Kft.-t hirdette ki nyertesnek. Ajánlatkérő az alábbiak szerint összesítette az egyes ajánlatok részalszempontok szerinti tartalmi elemeit és azok értékelését, a megállapított pontszámokat.
A kérelmező esetében:

Értékelési részszempontok Adott pontszámok Súlyszámok Összes pontszám
1. a kért ellenszolgáltatás összege: 22 250 000 Ft 100
 2
 200
2. az ajánlat szakmai kidolgozottsága

(553)
ezen belül alszempontok:


2.1. az ajánlatban ismertetett szereplők (actorok) száma 13
 35
 2
 70
2.2. az ajánlatban ismertetett szükséges események száma 39 61
 3
 183
2.3. az ajánlatban ismertetett use casek száma 43 100
 3
 300
Összpontszám: 753



A nyertes Szenzor Kft. esetében:

Értékelési részszempontok Adott pontszámok Súlyszámok Összes pontszám
1. a kért ellenszolgáltatás összege: 30 000 000 Ft 74
 2
 148
2. az ajánlat szakinai kidolgozottsága

(752)
ezen belül alszempontok:


2.1. az ajánlatban ismertetett szereplők (actorok) száma 37 100
 2
 200
2.2. az ajánlatban ismertetett szükséges események száma 64 100
 3
 300
2 3. az ajánlatban ismertetett use casek száma 36 84
 3
 252
Összpontszám: 900



Kérelmező 2004. március 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, továbbá ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését. Előadta, hogy az első jogsértő esemény 2004. március 9-én történt. A tárgyalásos eljárásban a tárgyalást követően ajánlatkérő végleges, nem módosítható ajánlattételi időpontként 2004. március 9-én 15.00 órát jelölte meg. Ezen a napon mindkét ajánlattevő ajánlatát korábban beadta, az ajánlatokat 15.00 óra előtt kibontották. Részükre 14.35 órakor a Szenzor Kft. módosítását faxon leadták. Ajánlatkérő azzal, hogy a kijelölt határidő előtt bontotta fel az ajánlatokat, megsértette a Kbt. 63. § (8) bekezdése alapján a Kbt. 51. § rendelkezéseit.
Álláspontja szerint az ajánlattételi határidő előtt az egyik cég ajánlatának a másik cégnek történő megküldésével ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. §-ában foglaltakat is.
A másik jogsértő esemény 2004. március 12-én történt az eredményhirdetés napján azzal, hogy ajánlatleérő nem az általa meghirdetett értékelési szempontok szerint bírálta el az ajánlatokat és a kedvezőtlenebb ajánlatot nevezte meg nyertesként. Konkrétan "az ajánlatban ismertetett szereplők (actorok) száma" és "az ajánlatban ismertetett use case-ek száma" alszempontok értékelését kifogásolta. Ezzel sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdése.
A tárgyalásos eljárásban két cég adott be ajánlatot: a kérelmező 22,2 M Ft-ra, a Szenzor Kft. 30 M Ft-ra tett ajánlatot. Az eljárás nyerteseként ajánlatkérő mégis a Szenzor Kft.-t nevezte meg azzal indokolva, hogy a Szenzor Kft. által ajánlott szakmai specifikációt jellemző adatok számszerűen magasabbak a kérelmező adatainál. A dokumentációban ajánlatkérő rögzítette, hogy csak a tényleges szakmai elemeket veszi figyelembe az ajánlatok bírálatánál. Álláspontja szerint a Szenzor Kft. ajánlatában megjelölt 37 actor ténylegesen egyenértékű az ajánlatukban szereplő 13 actorral, ugyanígy a 64 szükséges eseményszám megegyezik az általuk ajánlott 39 eseménnyel. Ajánlatkérőnek az általa rögzített bírálati metodika szerint kellett volna az ajánlatokat elbírálnia és ebben az esetben a 30%-kal olcsóbb ajánlatunk lett volna a nyertes.
Tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a dokumentációban az első alszempontnál meghatározásra került az actor fogalma, amely szerepkört jelent, ennek ellenére a bírálat során ajánlatkérő a szereplők számát vette figyelembe. Konkrétan kifogásolta - többek között - hogy ajánlatkérő önálló actorként vette figyelembe a nyertesnél az ENAR kecskeadatbázist, ezt az ő ajánlata is tartalmazza, csak ő ajánlatkérő rendelkezésének megfelelően a juh- és kecske-ENAR-t együtt tüntette fel. Elfogadta ajánlatkérő 3 actorként a postázó szervezet, a postázót és a postabontót, pedig ez egy szerepkör. A nyertes a külső szereplőket szétbontotta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3 főosztályára, saját szervezetén belüli főosztályokra. Úgyszintén szétbontotta rendszergazdára, illetve rendszerszervezőre. Sérelmezte az események száma alszempont értékelésénél is, hogy a nyertes indokolatlanul szétbontott és - a dokumentáció szerint - eseménynek nem minősülő momentumot értékelt eseményként. Hivatkozott nyertes ajánlatának 18. és 23. pontjára, ami véleménye szerint ugyanarra vonatkozik. A 12. és 13. pont is egy esemény, mert az érkeztetés szerinte egy esemény, azt nem lehet külön érkeztetésként és érkeztetés dátuma szerint két eseményként feltüntetni. Ilyen téves szétbontást alkalmaz a 61-64. pontnál is, amikor a partner adatainak nyilvántartását nem egy eseményként kezeli. Megítélése szerint a "nyilvántartás"-ként megjelölt események ténylegesen nem felelnek meg az esemény fogalmának. A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő nem adott megfelelő tájékoztatást a tárgyaláson arra vonatkozóan, hogy a dokumentációtól eltérően várná el az ajánlattételt. A dokumentációban azt kérte, hogy nem kell részletesen kibontani szerepkörönként az ajánlatot, ehhez képest most másképp történik az értékelés, ezzel sérültek az alapelvek is. A kérelmező azt nem vitatta, hogy a tárgyaláson ők sem tettek fel pontosító részletezést kérő kérdéseket az ajánlatkérő felé, azonban példaként utalt arra, hogy felvető
dött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, melyet a dokumentáció egy fogalomként tüntetett fel, és a tárgyaláson is csak az hangzott el, hogy minisztérium. Ugyanakkor a kérelmező ajánlatkérő előírásai alapján - figyelemmel a szerepkör fogalmára - nem is érezte szükségét, hogy tovább bontsa a szerepkört.
A Döntőbizottság 2004. március 17-én meghozott D.163/3/2004. sz. ideiglenes intézkedésével a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően az alapajánlatok felbontásakor tartott bontási eljárást, amelynek időpontjáról és helyéről az ajánlati felhívás 5. b) pontjában rendelkezett. Azonban az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban nem írta elő, hogy a módosított ajánlatok benyújtásakor az erre meghatározott végleges ajánlattételi határidő lejártakor újabb bontási eljárást tart, erre vonatkozó kötelezettséget a Kbt. sem ír elő az ajánlatkérő részére. Erre tekintettel nem állapítható meg vele szemben jogsértés amiatt, hogy nem tartott még egy bontási eljárást.
Az ajánlati felhívás 6. pontjában foglaltak szerint az ajánlatkérő mindkét ajánlattevő számára egyenlő feltételekkel biztosította azt, hogy az ajánlattevők ajánlatukat - a végleges ajánlattételi határidő lejártát megelőzően - bármely időpontban módosíthassák. A végleges ajánlattételi határidő tehát nem egy újabb bontási eljárás kezdési időpontja volt, hanem az ajánlati módosítások benyújtásának véghatárideje, amely időpontot követően beáll az ajánlati kötöttség. E határidő megállapítására éppen azért került sor, hogy meghatározzák azt az időpontot, amikor beáll az ajánlati kötöttség és ezeket az ajánlatokat értékeli majd az ajánlatkérő. A most hatályos Kbt. nem állapítja meg tárgyalásos eljárás esetén az ajánlati kötöttség beállásának időpontját. Előadta, hogy a Szenzor Kft. 2004. március 9-én 14.10 órakor nyújtotta be a módosított ajánlatát. A módosított ellenszolgáltatás összegéről és a teljesítési határidőről az ajánlatkérő a kérelmezőt 14.34 órakor fax útján értesítette. Megítélésük szerint a kérelmező érdeksérelmének megállapítása fogalmilag kizárt arra is tekintettel, hogy éppen a kérelmező értesült korábban a másik ajánlattevő ajánlatának módosításáról.
A kérelmező 2004. március 9-én 14.45 órakor nyújtotta be a módosított ajánlatát. A módosított ellenszolgáltatás összegéről és a teljesítési határidőről az ajánlatkérő a Szenzor Kft.-t 14.59 órakor fax útján értesítette. Mindkét ajánlattevő vonatkozásában azonosan járt el. A Kbt. 26. §-ának (6) bekezdése alapján a nyílt eljárás szabályait megfelelően alkalmaznia kell. Erre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.28.165/1998. sz. perben hozott ítéletében megállapította, hogy "...a nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy az ajánlatok olyan lényeges részeit, amelyek a többi résztvevő ajánlatára, illetőleg azok módosítására kihatással lehetnek, bármelyik ajánlat módosítása esetén a közbeszerzési eljárásban részt vevő többi ajánlattevővel közölni kell. A Kbt. 51. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az ajánlatok lényeges részeit..." Az ajánlatkérő a Kbt. 51. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett azzal, hogy a beérkezett módosított ajánlatnak a Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglalt adatairól a másik ajánlattevőt haladéktalanul - fax útján - értesítette. Erre tekintettel ajánlatkérő nem sértette meg az alapelvelvet.
Ajánlatkérő álláspontja szerint mindkét ajánlat érvényes, megfelel a műszaki dokumentációban és az ajánlati felhívásban előírtaknak.
Alapvető eltérések vannak az ajánlatokban koncepcionális megközelítésben és a tartalmi részek "nyelvezetében", részletességében. Míg a Szenzor Kft. az ajánlatában az alkalmazói környezet terminológiáit használja az informatikai szempontok jellemzésére, addig a kérelmező főleg informatikai terminológiában fogalmaz, kevésbé használva a konkrét felhasználói kapcsolatokat. E részletesebb felhasználói technológiaismeret jelent meg a Szenzor Kft. ajánlatában a szereplők (actorok) és az esetek/események felsorolásánál.
A két ajánlatban még a látszólag azonos entitásokat is más-más "bontásban" szerepeltetik az ajánlattevők. Az ajánlatokban szerepeltetett valamennyi releváns elemet elfogadta ajánlatkérő függetlenül attól, hogy miért éppen annyi szereplőre és eseményre bontották a feladatot.
Az ajánlati felhívásban, dokumentációban közzétett pontozással nyomatékosan kinyilvánította ajánlatkérő, hogy fontosnak tartja a minél nagyobb számú szereplő, esemény és használati eset elkülönítését. A nyertes ajánlatából - a kérelmező által kifogásolt - szereplőket és eseményeket indokoltan fogadta el önálló actornak, eseménynek. Hivatkozott arra is, hogy például a nyertes ajánlata szereplők száma tekintetében nem igazán helyes, mert külön van VHT és külön van VHT Vágóállat és Hústermék Tanács, de ennek ellenére ezt két, külön szereplőként értékelte.
Az ajánlati ár mellett, a felsorolt ajánlati szakmai kidolgozottsági alszempontokra adott súlyozott pontszámok nagysága volt a döntő nyertes ajánlattevő kiválasztásánál.
Ajánlatkérő, a kérelmezőnek a tárgyalások lefolytatását sérelmező nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy ajánlatkérő a részére feltett konkrét kérdéseket megválaszolta sem a kérelmező, sem a nyertes ajánlattevő nem tett fel a vonatkozásban kérdést, hogy mi a két alszempont - az actorra, illetve az eseményre vonatkozó - tartalma. E vonatkozásban a dokumentáció előírásaihoz képest ajánlatkérő részéről sem történt többlettájékoztatás. Ajánlatkérő úgy érezte, hogy a megtett ajánlatok értékelése a dokumentáció rendelkezései alapján végre tudja hajtani. Ajánlatkérő a dokumentációban tájékoztatást adott arról, hogy az alszempontoknál mi minősül előnyösebbnek, ezt kellett maguknak az ajánlattevőknek figyelembe venni az ajánlatuk elkészítése során. Ajánlatkérőnek körültekintően kell eljárni a tárgyalások során, hogy megfelelően elkülönítve hagyja az egyes ajánlatokat, ne valósítson meg olyan befolyást, hogy egy ajánlat színvonalát hozza fel a másik ajánlat színvonalára. Ez egy nagyon kényes, nehéz út.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlatok értékelését sérelmező részében az alábbiak szerint alapos.
A kérelmező két műszaki alszempont értékelését vitatta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. értékelésre vonatkozó szabályozásának lényegi és egyben garanciális eleme az, hogy az ajánlatok rész-, alszempontok szerinti tartalmi elemeit köteles összehasonlítani az ajánlatkérő.
Jelen esetben ajánlatkérő a dokumentációja fentiekben idézett részében kifejezetten akként rendelkezett, hogy az ajánlatok bírálata során csak a relevánsnak minősített elemeket pontozzák.
A Döntőbizottság erre tekintettel azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő értékelése megfelel-e a Kbt. és saját előírása rendelkezéseinek.
A vizsgálat során a Döntőbizottság az ajánlatkérő által a dokumentáció 11. és 12. oldalán a szereplők, az esetek/események értelmezésére, tartalmára adott ajánlatkérői iránymutatást vette alapul.
Az actor vonatkozásában rögzítette, hogy az egy olyan szerepkör, amely az adott szerepkörben megjelenő személyeket vagy rendszereket egyesíti. Az esetek/események vonatkozásában pedig azt a tájékoztatást adta, hogy a rendszer céljait, végrehajtandó funkcióit írja le.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatban ismertetett szereplők száma és az ajánlatban ismertetett szükséges események száma, alszempontok értékelése során, ajánlatkérő a nyertes ajánlatában olyan szereplőket és eseményeket is elfogadott relevánsként és értékelt, pontozott, amelyek vonatkozásában ez nem állapítható meg.
Az aktorok számára vonatkozó alszempontnál például a nyertes ajánlatában a 3.1.4.1. pont 16-18. pontjában a postázási szerepkört külön postázó szervezetre, postabontóra, postázóra bontotta. E vonatkozásban a Döntőbizottság megítélése szerint nem vonható le következtetés arra, hogy a rendszer szempontjából mindegyik releváns szerepkörnek lenne minősíthető. Úgyszintén nem egyértelmű az, hogy a nyertes ajánlatában 10. és 11. pont alatt feltüntetett minősítő szervezet és minősítő személyen kívül a 34-37-ig feltüntetésre került minősítő helyek is külön-külön megalapozottan releváns szerepkörnek minősülnek-e. A nyertes ajánlattevő külön pontban tüntette fel az ENAR kecske adatbázist, ezt ajánlatkérő elfogadta és értékelte. Ehhez képest nem állapított meg releváns tartalmi elemet a kérelmező ajánlatának azon részére, amely szintén tartalmazza az ENAR kecske adatbázist, csak a juh adatbázissal egy pontban tüntet te fel.
A Döntőbizottság a fenti példák alapján úgy ítélte meg, hogy az ajánlatban ismertetett szereplők actorok alszempont esetében az ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt.-ben támasztott és az általa előírt követelményeknek.
A Döntőbizottság az ajánlatban ismertetett szükséges események száma alszempont esetében is azt állapította meg, hogy ajánlatkérő értékelése nem fogadható el. Példaként említhető, hogy a nyertes ajánlattevő tizenkettedikként feltüntette az "érkeztetés"-t, melynek tartalmát az alábbiakban adta meg: "a be érkező (személyesen átvett, illetve postabontóból származó) iratokat az iktatóban dátumbélyegzővel és egyedi azonosítóval (vonalkód) kell ellátni és rögzíteni az adatbázisban". Ezt követően tizenharmadikként "érkezési dátum meghatározása" esemény került megjelölésre azzal a tartalommal, hogy a beérkezett iratokhoz az érkezéskor nap megállapítása. A nyertes ajánlat harminchetedik eseményként rögzíti a "partnerek nyilvántartás"-át megjelölve, hogy tartalmazza a partnerek általános adatait: név, címek, elérhetőségek, azonosítók stb. Ehhez képest 61-64-es eseménynek külön-külön feltünteti a partnerek alap adatainak nyilvántartása, a partner azonosítóinak nyilvántartása, a partner címadatainak nyilvántartása, a partner elérhetőségeinek nyilvántartása. A nyertes ajánlattevő 18-as eseményként feltüntette az "információs modul kialakítás"-át - a regisztrált adatok alapján - statisztikák, kimutatások készítése tartalommal. A 23. eseményként feltüntette "kimutatások, jelentések készítése", melyek tartalmát abban határozta meg, hogy a rendszerben regisztrált adatokból statisztikák elkészítése. A 25. eseménynél feltüntette a minősítéshez kapcsolódó szervezetek, személyek nyilvántartása. Ehhez képest a 28. és a 29. eseménynél szétbontva szintén feltüntette a minősítéshez kapcsolódó szervezeteket, és külön eseményként a minősítő személyek nyilvántartását. Úgyszintén problematikus, hogy relevánsnak fogadta el az ajánlatkérő a 30-as eseményként feltüntetett minősítő bélyegzők nyilvántartását, míg az 51-es eseményt a minősítő bélyegző nyilvántartás listája.
A Döntőbizottság összegezve a fentieket megállapította, hogy a két alszempont értékelése nem felel meg a Kbt. előírásainak, erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A Döntőbizottság arra tekintettel nem vizsgálta a Kbt. 59. § (1) bekezdése megsértését, mert a Kbt. az ajánlatkérő számára biztosítja az ajánlatok értékelésének a jogát. A Döntőbizottság így megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek az első jogorvoslati kérelmi eleme.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a Kbt. 63. § (8) bekezdése alapján sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 51. §-át akkor, amikor a kijelölt határidő előtt felbontotta a módosított ajánlatokat.
A Döntőbizottság felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a Kbt. 63. § (8) bekezdése a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan mondja ki, hogy alkalmazni kell - többek között - a Kbt. 51. §-át. Erre tekintettel az ajánlati szakaszban e törvényi rendelkezésre nem hivatkozhat a kérelmező.
A Kbt. IX. fejezete tartalmazza a tárgyalásos eljárásra irányadó szabályokat. A Kbt. 71. § (3) bekezdése kimondja, hogy a törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e fejezetben szabályozott eltérésekkel. A nyílt eljárásban, mint az ismert a kérelmező előtt is, egy ajánlattételi határidő kerül megállapításra, és ennek alapján a Kbt. 51. §-a szerint ebben az időpontban kell felbontani az ajánlatokat. A tárgyalásos eljárás vonatkozásában a Kbt. szabályrendszere nem állapít meg kötelező előírást arra, hogy a tárgyalások menetében benyújtott módosított ajánlatok vonatkozásában miként kell eljárni. Így a módosított ajánlatok bontásra vonatkozásában kötelező Kbt.-előírás nincs. A Kbt. 71. § (4) bekezdés f) pontja alapján az ajánlatkérő jogosult meghatározni eljárása lefolytatásának menetét, az általa meghatározott különös szabályokat. E rendelkezés alapján elvileg ajánlatkérő jogosult akként rendelkezni, hogy minden egyes tárgyalási forduló után a benyújtott módosított ajánlatokat bontási eljárás keretében bontja fel. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő felhívásának - fentiekben idézett - rendelkezéseit és megállapította, hogy ajánlatkérő nem írta elő, hogy még egy bontási eljárást tart. A végleges ajánlattételi határidő megállapítása önmagában nem vonja maga után eltérő jogszabályi vagy ajánlatkérői előírás hiányában szabályos bontási eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A végleges ajánlattételi határidőnek a jogi relevanciája az, hogy mely időpontig módosíthatók az ajánlatok, illetve mikor áll be az ajánlati kötöttség. Ajánlatkérő felhívásában ezekkel a szempontokkal indokolta a végleges ajánlattételi határidő megállapítását.
A Döntőbizottság vizsgálta azt a kérdést is, hogy ajánlatkérő eljárása sérti-e a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelveket.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban köteles biztosítani, az ajánlattevők pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát, míg a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapított tényállás alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le következtetés a két alapelv megsértésére.
Ajánlatkérő mindkét ajánlattevő vonatkozásában azonosan járt el, mindkettőjüket tájékoztatta a másik ajánlattevő ajánlatának módosításáról. Jelen esetben a tájékoztatást követően egyik ajánlattevő sem nyújtott be újabb módosított ajánlatot. A Döntőbizottság megítélése szerint ilyen feltételek mellett nem állapítható meg, hogy ténylegesen bekövetkezett az alapelvek sérelme. A Döntőbizottság erre tekintettel e kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által a tárgyaláson előterjesztett azon kifogás, hogy ajánlatkérő nem megfelelően folytatta le a tárgyalásokat, elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a tudomásra jutástól számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkeztétől számított 90 napon belül lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani.
Ajánlatkérő 2004. március 5-én tartotta a tárgyalást, ehhez képest a kérelmező ezt a kifogását 2004. április 1-jén terjesztet te elő.
A Döntőbizottság megjegyzi e körben azt is, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevők kötelezettsége, hogy ajánlatukat a felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően elkészítsék. Az ajánlatok elkészítése során azok tartalmának kialakítása az ajánlattevők jogkörébe tartozó kérdés. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő nem változtatta meg felhívása dokumentációja rendelkezéseit a műszaki tartalom vonatkozásában. A tárgyalások adta lehetőség mindkét fél számára nyitott mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők számára biztosítja, hogy tisztázásra kerüljenek valamelyik fél számára nem egyértelmű rendelkezések, előírások. Ilyen feltételek mellett nem hárítható kizárólag ajánlatkérőre olyan felelősség, hogy valamely alszempont mélyebb tartalmát a felek részletesen nem tárgyalták meg, különösen akkor, ha egyébként a kérelmező az előírásoknak megfelelő ajánlatot nyújtott be.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Az ezt meghaladó kérelmi elemeket pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a beszerzés értékére és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a jogsértésért felelős személy megalapozottan a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése alapján biztosítja.

Budapest, 2004. április 26.

Dr. Varga László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.