KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4626/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.182/11/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Pest Megye Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 7., nevében eljár: Volmer Kft., 1113 Budapest, Villányi út 53., képviseli: Budapesti 169. Sz. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Váczi Judit ügyvéd, 1042 Budapest, Árpád u. 119., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pest Megyei Flór Ferenc Kórház rekonstrukciójának I. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 71. § (3) bekezdés 2. fordulatára tekintettel a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulatát és a Kbt. 62. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2004. március 17-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról a rendelkező részben meghatározott tárgyban az ajánlati felhívás megküldésével.
A felhívás szerint a beszerzés tárgya és mennyisége a következő:
"- a műtőket a kiszolgáló légtechnikai rendszernek az épület-felügyeleti központhoz történő csatlakoztatásának kiépítése, orvostechnológiailag, üzemeltetés és karbantartás miatt szükséges,
- az intézményi orvosigáz-alapvezeték hálózata leromlott műszaki állapotú, az üzembiztos működés érdekében annak cseréje nélkülözhetetlen, szükséges,
- az újonnan létesítendő műtőkben ÁNTSZ-szakhatósági előírás alapján, rozsdamentes ütközősávokat kell létesíteni, a kiemelt gyógyászati egységeknél az MSZ 737/3 EU-harmonizált magyar szabvány előírja a pressure-monitorok használatát, mellyel az orvosi gázok szünetmentes ellátását lehet biztosítani,
- az eredetileg betervezettnél (felújítottnál) korszerűbb, a szakmai követelményeknek megfelelő műtőasztal beépítése a szülészeten, a császárműtőben,
- az EU-országokban használatos mentő-, roham- és esetkocsiknak megfelelő módon átalakított mentőbeálló építése szükségszerű,
- a tűzoltóság mint szakhatóság az időközben érvénybe lépett, a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet és az MSZ 2364 szabvány alapján ragaszkodik a teljes körű védelemhez, ami a következőket jelenti:
- a teljes D (műtőblokki) épület tűzjelző hálózat kiépítése,
- az álmennyezetek felett füstérzékelők elhelyezése, rendszerbe kötése.
A szakhatóság az MSZ 2364-610 szabványban 2002 novemberétől előírja, hogy a használatbavételi engedélyhez a hozzájárulást csak abban az esetben adja ki, ha az épület teljes biztonságtechnikai vizsgálata el van végezve, erről a jegyzőkönyvet a szakhatóság megkapja.
A meglévő épület vasbeton tartószerkezeti elemeinek tervektől eltérő hajdani kivitelezése miatt építészeti, épületgépészeti módosítások váltak szükségessé az A épületi vizesblokkokban.
A rekonstrukciós munkák során az épületek közösségi folyosóin PVC-padló cseréje lett betervezve, ám ezzel egyidejűleg szükséges a folyosók fal- és nyílászáró felületeinek is a felújítása, festés-mázolása. Ezen munkák, a jelenlegi műszaki állapotuk miatt, a folyosók teljes rekonstrukciójához elkerülhetetlenek."
Az ajánlatkérő az eljárás alkalmazásának indokaként előadta, hogy a K. É. - 10866/2002 számú közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeképpen megkötött vállalkozói szerződés módosítása vált szükségessé a kiegészítő építési, beruházási munkák miatt, melyek értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át.
Az eljárás előzménye, hogy a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház rekonstrukciója I. ütemének címzett támogatását az Országgyűlés a 2001. évi XCV. törvényben fogadta el. Az elkészített tervek alapján az építési hatósági, szakhatósági engedélyezési határozatok 2001 decemberében kerültek kiadásra.
A PROGRESS-B '90 Kft. 2002. augusztus 29-i ajánlata bruttó 899 996 936 Ft fővállalkozói árat határozott meg a pénzügyi, műszaki ütemezés, illetve ütemterv szerinti műszaki tartalommal.
Az ajánlatkérő a lefolytatott nyílt eljárásokat követően kötötte meg az építési beruházásra vonatkozó vállalkozói szerződést 2003. május 28-án bruttó 1 023 229 156 Ft értékben. A szerződésben a pótmunkák számára a felek a 10.4. pontban 40 929 166 Ft + 10 232 292 Ft áfa tartalékkeretet állapítottak meg, azzal, hogy a tartalékkeret csak előre nem látható pótmunkák költségfedezeteként használható fel. A kivitelezési munkák során orvostechnológiai, közegészségügyi, tűzrendészeti és műszaki szükségességből kiegészítő építési munkák igénye merült fel, melyek becsült értéke 247-255 M Ft volt.
A rekonstrukciós munkák 2003. július 16-án kezdődtek meg.
A rekonstrukciós beruházást megalapozó tervek és engedélyek kiadása óta megváltoztak a jogszabályi és a szabványokra vonatkozó, valamint a szakhatósági előírások. Előadta, hogy a tervezéstől eltérően történt részben a kivitelezés, valamint a jelenlegi rossz műszaki állapot is indokolja a tárgybani beruházást az 1975-1979 között épült kórházban. A rekonstrukció elvégzése a kiegészítő építési munkák nélkül nem végezhető el, és a munkákat (műszakilag egymásra épülő technológiai folyamatok) aránytalan nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől. Előadta továbbá, hogy gazdasági megfontolások miatt így a határidő betartására, valamint az esetleges garanciális igények érvényesítésére tekintettel hátrányos lenne újabb vállalkozó igénybevétele. A fedezetet az ajánlatkérő közgyűlése 2004. február 27-én jóváhagyta.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta a fentiek szerint a beszerzés tárgyát és mennyiségét azzal, hogy a tárgyalás alapját képező szerződés a 2003. május 28-án kötött vállalkozási szerződés módosítása.
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
A teljesítés határideje: 2004. május 30.
Az ajánlat elbírálási szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját jelölte meg. Az ajánlatkérő által felkért ajánlattevő a Progress-B '90 Kft. volt. Az ajánlatkérő előírta a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok becsatolását az ajánlattevő és a 10%-on felüli alvállalkozó vonatkozásában.
Az ajánlatkérő nem határozta meg az ajánlattevő alkalmassága elbírálásának szempontjait a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság körében, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az eredményhirdetés időpontja, továbbá a szerződéskötés időpontja nem került meghatározásra.
Az ajánlatkérő megküldte a felkért ajánlattevő részére az árazatlan költségvetést mint dokumentációt a beszerzés tárgyát képező műszaki tartalmú munkákra vonatkozóan.
2004. március 22-én a felek tárgyaltak, és a tárgyalási jegyzőkönyv szerint az ajánlatkérő bírálóbizottsága javasolta a közgyűlés elnökének a felkért ajánlattevővel megkötni a szerződést 244 958 608 Ft összegben. Ezt követően az ajánlatkérő közgyűlésének elnöke 2004. március 26-án kelt határozatában jóváhagyta a korábbi vállalkozási szerződésnek az ajánlati dokumentációban történő műszaki tartalommal történő módosítását bruttó 244 958 608 Ft-os összeggel. Ugyanezen nap a felek megkötötték a vállalkozásiszerződés-módosítást, mely szerint a szerződés tárgyát képező kivitelezési munka a fenti pótmunkákkal kiegészítve 1 076 157 949 Ft + áfa értékű és a műszaki átadási határidő 2004. június 30.
A vállalkozási szerződés műszaki tartalmának tárgyát az alábbi munkálatok képezték:
- A, B, D, G épületek folyosói falfelületeinek, illetve nyílás záróinak felújítása,
- a mentőbeálló átalakítása valamennyi mentőtípus fogadására,
- a szülészetbe, császárműtőbe rozsdamentes ütközősávok beépítése,
- szülészetbe, császárműtőbe komplex műtőasztal áttelepítése, beépítése,
- a D épület tűzjelző hálózatának kiépítése,
- a D épület pressure-monitor rendszerének kiépítése,
- az intézményi orvosigáz-alapvezeték felújítása,
- a műtőket kiszolgáló légtechnikai rendszernek az épület-felügyeleti központhoz való kiépítése.
A Döntőbizottság elnöke 2004. március 23-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást, tekintettel arra, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek nem voltak megállapíthatóak, a részvételi felhívás nem tartalmazza az ajánlattevő alkalmasságának elbírálásához szükséges szempontrendszert, valamint az eredményhirdetési és szerződéskötési időpont sincs meghatározva. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és a részvételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás megszüntetését a következő indokok alapján.
Előadta, hogy az orvostechnológiai, közegészségügyi, tűzrendészeti és műszaki indokokból megvalósítandó kiegészítő építési munkák szükségessége merült fel, melyek becsült értéke bruttó 247-255 M Ft.
Az előzményi nyílt közbeszerzési eljárásban 2003. május 28-án megkötött vállalkozási szerződés szerinti bruttó értéke 1 023 229 156 Ft volt.
Teljesül a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pont szerinti 50%-os értékhatárra vonatkozó feltétel.
Teljesül továbbá az elválaszthatatlanságra vonatkozó feltétel is a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontja alapján az alábbiak szerint.
A folyamatos működés biztosítása mellett kell a központi műtőblokk bővítéses rekonstrukcióját, a betegfelvételi egység épületbővítéses átalakítását, a kórházi vizesblokkok rekonstrukcióját, a padlóburkolatok cseréjét elvégezni. A korábbi eljárás nyertese generálkivitelezőként köteles e feladatok megfelelő ütemezéséről gondoskodni, annak műszaki, pénzügyi és jogi következményei vállalásával. Újabb kivitelező alkalmazása hátráltatná a megvalósulást, a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesíthetőségét.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján az elválasztható építési munkarészek szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez.
E feltétel azért áll fenn, mivel a tervezés kezdete óta újabb jogszabályi változások következtek be, valamint a szabványok is változtak. Továbbá az eredeti tervtől eltérő kivitelezés és a jelenlegi rossz műszaki állapot is szükségessé teszi a kiegészítő munkák elvégzését. Az ajánlati felhívás kísérőiratában megjelölt munkák megelőzik az eredeti szerződés teljesítésrészét képező befejező, eltakarási munkákat.
Az ajánlatkérő és a lebonyolító álláspontja szerint a 2004. március 26-án megkötött vállalkozásiszerződés-módosítás tárgyát képező egyes munkanemek vonatkozásában a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő előadta az eredeti vállalkozási szerződés szerinti pótmunkák vonatkozásában, hogy azok 90%-ban az új betegfelvételi épület kapcsán kerültek felhasználásra, ugyanis új alapozási rendszert kellett megvalósítani. Ebből következően az eredeti vállalkozási szerződésben foglalt pótmunkák műszaki tartalma teljesen eltér a jelen beszerzés tárgyát képező 8 munkafázis szerinti beszerzéstől.
Az ajánlatkérő az A, B, D, G épületek folyosói falfelületein, illetve nyílászáróinak felújítása munkanem kapcsán előadta, hogy azokra a strangrendszer teljes felújítása kapcsán került sor. Egyrészt az úgynevezett strangszekrények ajtajait kellett a bontások során kicserélni, másrészt a folyosói ablakok és a folyosói falak felújítása vált szükségessé, mivel a tervezőnek nem volt módjában kutató feltárásokat végezni, azonban a feltárásokat követően a strangokkal kapcsolatos bontási, felújítási munkák kapcsán azok mellőzhetetlenek voltak.
Az összesen 107 M Ft-os nagyságrendű költségű folyosóifal- és nyílászáró-felújítás munkanem és ezen belül a mintegy 30 M Ft-os értékű festés-mázolási munkák vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy a 2001. évi tervekhez képest több év telt el, és ezalatt következett be a műszaki állapotromlás.
A mentőbeálló átalakítása valamennyi mentőtípus fogadására munkanem vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy az Országos Mentőszolgálat 2003 folyamán értesítette, hogy a rohamgépkocsik magasságához képest a mentőbeálló eredetileg tervezett magassága nem teszi lehetővé a mentők beállását. Ehhez képest az eredeti födém bontása és átalakítása válik szükségessé. Az ajánlatkérő becsatolta az ajánlatkérő rekonstrukciós tervmódosítást végző Hinter Land Mérnöki Iroda Kft. 2003. december 13-i megkeresését, melyben a mentőbeálló geometriájának véglegesítését kérik az Országos Mentőszolgálat budapesti mentőszervezetétől.
A szülészetbe, császárműtőbe rozsdamentes ütközősávok beépítése és komplex műtőasztal áttelepítése, beépítése munkanem vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy a bontott műtőasztalt az eredeti elképzeléseknek megfelelően nem lehetett újra felhasználni a beruházás során. Ezért az eredeti elképzelésekhez képest más típusú műtőasztal került a központi műtőblokkból áthelyezésre, melynek kapcsán a különböző elektromos hálózati bevezetések miatt a padozat és a mennyezet bontási munkálatai váltak szükségessé.
A rozsdamentes ütközősáv vonatkozásában - amely nem is szerepelt az eredeti tervekben - az ÁNTSZ 2004. évi új előírásai miatt vált szükségessé e műszaki megoldás választása.
A D épület tűzjelző hálózatának kiépítése beruházási munkarész vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy erre az eredeti tűzoltósági szakhatósági előírások szerint nem volt szükség (úgynevezett tűzzáró ajtók szerepeltek az eredeti tervekben), azonban időközben az észrevételben megjelölt jogszabályi módosítások miatt vált ez elkerülhetetlenné.
A D épület pressure-monitor rendszer kiépítése beruházási munkarész vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy az eredeti műszaki előírások szerint a műtőkben az orvosi gáz felhasználásának felügyeletét nem automatikus rendszer, hanem személyek látták el. Azonban a későbbi és az észrevételben megjelölt EU-szabvány előírása szerint feltétlenül indokolt az automatika kiépítése az eddigi megoldás helyett. A vonatkozó szabvány szerint - melyet becsatolt - a kórházi gázellátó rendszerek időszakos felülvizsgálatánál a szükséghelyzeti gázellátó egységek meglétét és működőképességét igazolni kell, tekintettel arra, hogy az ellátás fenntartása szükséghelyzet esetén is biztosítandó.
Az ajánlatkérő az intézményi orvosigáz-alapvezeték felújítása munkanem vonatkozásában előadta, hogy az eredeti ajánlatban a gépészeti és ezen belül az alapvezetékek cseréje nem szerepelt. A feltáró munkák során azonban észlelték, hogy az 1979-ben kialakított vezetékhálózat olyan rossz műszaki állapotban van, hogy a központi gázellátó és a műtőblokk közötti gázalapvezeték-szakasz cseréje feltétlenül indokolt.
Az ajánlatkérő a műtőket kiszolgáló légtechnikai rendszernek az épületfelügyeleti központhoz történő csatlakoztatása munkanem vonatkozásában előadta, hogy a beruházások során nyilvánvalóvá vált, hogy a műtőtér teljes légtechnikai rendszere üzemképtelen. Az eddigi működtetése szabálytalannak minősült. A jelenleg kialakítandó légtechnikai rendszer elektronikus vezérlése kapcsán új elektronika kerül kialakításra, mely tekintettel arra, hogy épületfelügyeleti rendszer eddig nem működött, feltétlenül szükséges.
Álláspontja szerint az alkalmassági szempontrendszer már az előzményi közbeszerzési eljárás során igazolást nyert, ennek ismétlése nem szükséges. A Kbt. 44. §-a szerinti pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása csak egy lehetőség a jelen közbeszerzési eljárásban, azonban a felek között érvényes és hatályos, a polgári jog szerinti vállalkozási szerződés módosításáról van csak szó. Ehhez képest az alkalmasság igazolása nem szükséges, kizárólag a Kbt. 46. §-a szerinti, az eljárásból való kizárást megalapozó körülményeket kellett ebben az esetben az ajánlatkérőnek igazolnia.
Álláspontja szerint a Kbt. 71. § (4) bekezdés és a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése nem írja elő kötelezően az eredményhirdetési és szerződéskötési időpont meghatározását. Az ajánlatkérő elismerte, hogy az eljárást lezáró döntés meghozatalának napján megkötötték a szerződést, és hogy a 8 napos szerződéskötési moratóriumot nem tartották be a Kbt. 62. § (2) bekezdés szerint.
Előadta, hogy a Kbt. a közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés vonatkozásában írja elő a szerződéskötési moratóriumot, azonban a szerződés módosítása vonatkozásában ez nem előírás.
A PROGRESS-B '90 Kft. érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő szóbeli és írásbeli észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból történt eljáráskezdeményezés megalapozott.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás a Kbt. 7l/B. § (1) bekezdés második fordulatában szabályozott követelményeknek megfelelt-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részvételi felhívásként megjelölt, tartalma szerint ajánlati felhívása nem felel meg a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulata szerinti alábbi tartalmi követelményeknek.
A Kbt. 71. § (3) bekezdés második fordulata szerint e törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésekben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4 ) A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
(5) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
(6) Tárgyalásos eljárásban az eljárás eredményét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése második fordulata szerint az ajánlati felhívásnak a Kbt. 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d) , 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. fenti rendelkezései alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége lett volna az eljárás lefolytatásának menetét meghatározni, az egyes eljárási szakaszok határidejét, így az eredményhirdetés időpontját, valamint a szerződéskötés időpontját is. Az ajánlatkérő azonban csak az első tárgyalás időpontját határozta meg, a további eljárási szakaszokra vonatkozóan nem rendelkezett a felhívásban.
A Kbt. fenti rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a közbeszerzési eljárás szakaszai és az ahhoz rendelt határidők az ajánlattevők számára előre ismertek legyenek, eljárási lépéseiket ezekhez igazíthassák. A felhívás a megjelölt időpontokat nem tartalmazta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazza a 9. sz. melléklet 8., 9. a)-b) pontjai szerint az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának megállapítását szolgáló szempontokat, valamint ezzel összefüggésben a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait sem. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását, hogy az előzményi, nyílt közbeszerzési eljárás során már az alkalmassági szempontok vizsgálatra kerültek, mivel az előzményi közbeszerzési eljárás a szerződés megkötésével lezárult. A jelen közbeszerzési eljárásban az alkalmasság ismételt vizsgálata kógens előírás a fentiek szerint, az ajánlatkérőnek csak a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolási módozatainak a megválasztására van módja a törvényi taxáció keretén belül.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a vonatkozásban sem, hogy a Kbt. 46. §-a szerinti igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozó szabálynak való megfelelés pótolja az ajánlattevőre vonatkozó kötelező alkalmassági vizsgálatot, mivel e kizáró körülmények vizsgálata teljesen elkülönül a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolásával kapcsolatos vizsgálattól.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta az eljárásfajta választására vonatkozó jogalap jogszerűségét.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira alapozta.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy:
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve a szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság a jelen eljárásban a fenti és az ajánlatkérő által hivatkozott feltételek fennállását vizsgálta és megállapította, hogy azok nem állnak fenn az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételeinek a beszerzés egésze, az annak tárgyát képező teljes műszaki tartalom vonatkozásában kell fennállnia, azonban az ajánlatkérő a feltételek fennálltát nem bizonyította sem az A, B, D, G épületek folyosói, illetve nyílás zárói felújítása munkanem, sem pedig a D épület pressure- monitor rendszer kiépítése munkanem, illetve az orvosigáz-alapvezeték munkanem vonatkozásában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredeti tervek elkészültekor hatályos jogszabályi rendelkezések és az időközi szakhatósági előírások változása miatt szükségessé váló munkanemek (rozsdamentes ütközősáv beépítése, D épület tűzjelző hálózatának kiépítése, műtők légtechnikai rendszeréhez kapcsolódó épületfelügyeleti központ kiépítése) vonatkozásában fennállnak a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek. Fennállnak továbbá a feltételek az eredeti tervek idején érvényesülő, és azóta megváltozott, a mentőkocsikra vonatkozó műszaki követelmények miatti munkanem (mentőbeálló átalakítása) tekintetében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az A, B, D, G épületek nyílászárói, folyosói falfelületei és burkolatainak felújítása nem minősülnek váratlan és előre nem látható beruházásnak, figyelemmel arra, hogy már az ajánlattevő eredeti ajánlata is tartalmazott építőmesteri és padlóburkolati munkákat a vizes blokkok felújításával kapcsolatosan, melyektől a jelen felújítás elkülöníthető, továbbá ezek szükségessége a beruházás kezdetekor is felismerhető volt. A választott eljárásfajta konjunktív feltételei közé tartozik, hogy a kiegészítő beruházásoknak az ajánlatkérő által előre nem láthatóaknak kell lenniük, mely feltétel nem áll fenn, hiszen már szerepeltek feltárással járó, azonos munkanemek az előzményi beruházás során is. Az e munkanem körébe tartozó munkák tehát új beszerzésnek minősülnek. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő indokát, hogy az időközi állagromlás miatt váltak ezek a munkák szükségessé, mivel ezek szükségessége már a 2003 májusában megkötött szerződés idején is megállapítható volt, továbbá az építési beruházás eredeti szerződésének teljesíthetősége ezen munkák elvégzésétől nem függ. Figyelembe vette azt a tényt is a Döntőbizottság, hogy az 1. munkanem - mely vonatkozásában az eljárásfajta-választás feltételei nem állnak fenn a fenti indokok alapján - a kiegészítő beruházás értékének közel a felét képviseli.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő hivatkozása a pressure-monitor rendszer kiépítésével kapcsolatban az MSZ EN 737-3.2000 szabványra nem helytálló, mivel a becsatolt szabvány előírása szerint nemcsak automatika, hanem az ajánlatkérő által eddig alkalmazott személyzet útján is megoldható a gázellátó rendszer ellenőrzése. Következésképpen az automatika beépítésével új beszerzési igényen alapuló beruházásról van szó, mely nem képezi elválaszthatatlan kiegészítését az eredeti beruházásnak.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását az esetleges garanciális igények érvényesíthetőségével kapcsolatosan sem, mivel e célszerűségi szempont nem vehető figyelembe az eljárásfajta-választás feltételei vizsgálatánál.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az orvosigáz-alapvezeték munkanem keretén belül tervezett felújítási munkák szintén elkülöníthetőek, új beszerzésnek minősülnek, mivel azok szükségessége a kórház 1979 óta bekövetkezett műszaki állapotromlására tekintettel merültek fel. Tehát ezen munkanem sem minősíthető kiegészítő építési munkának, mely az eredeti beszerzéstől elválaszthatatlan, hiszen az alapvezeték cseréjéről van szó a rossz műszaki állapotra figyelemmel.
A Döntőbizottság szintén nem fogadta el az ajánlatkérőnek a Kbt. szerződésmódosítással kapcsolatos, a 73. § (3) bekezdésére történő hivatkozását, ugyanis az ajánlatkérő konkrétan megválasztott hirdetmény közzététele nélküli eljárást indított, amely eredménye az elfogadott ajánlatnak megfelelő szerződés. Az ajánlatkérő eljárása nem szerződés módosítására irányult, hiszen akkor nem a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint kellett volna eljárnia.
A Döntőbizottság álláspontja szerint teljesen eltérő jogcímekről van szó, és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlatkérői döntés kizárja az ezzel egyidejűleg történő és az előzményi közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosítására történő hivatkozást.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjával kapcsolatos döntése jogsértő volt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos jogszabályok szerint a bírság legkisebb összege szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásfajta-választásra és a felhívásra vonatkozó döntése a közbeszerzési bizottság által hozott kollektív döntés volt, így a személyes felelősség megállapítása nem lehetséges.
A Döntőbizottság figyelemmel volt a bírság összegének meghatározásánál a beszerzés értékére (245 M Ft), valamint arra, hogy az ajánlatkérő mind az ajánlati felhívás (részvételi felhívás) tartalmának meghatározása során, mind pedig az eljárásfajta választása vonatkozásában jogsértést követett el, a megkötött szerződésre tekintettel a jogsértés nem reparálható, ugyanakkor az is figyelembe veendő körülmény volt, hogy az ajánlatkérő együttműködő magatartást tanúsított a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 29.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.