FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (4639/2004)
13.K.33.3701200314.
A Fővárosi Bíróság a dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 55. III. 1.) által képviselt Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85. D.531/11/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 15 000 (tizenötezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2003. augusztus 6-án közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított a BKV Rt. HÉV Üzemigazgatóság 6 telephelyének vagyonvédelme tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával kapcsolatos ajánlatkérői követelményeket.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik a 13. b) pontban meghatározott részszempontok, súlyszámok, értékelési ponthatár és értékelési módszer figyelembevételével.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában közölte a felperes az ajánlat benyújtásával kapcsolatos egyéb információkat. E pont második francia bekezdése értelmében az ajánlattevőnek a saját, illetve az általa a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vonatkozásában az ajánlati felhívás megjelenésétől számított 30 napnál nem régebbi keltű eredeti cégkivonatot vagy eredeti cégbírósági bejegyzési kérelmet, a harmadik francia bekezdés szerint az aláírási címpéldány eredeti példányát, a negyedik francia bekezdés szerint a változásbejegyzési kérelem eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolati példányát kell csatolnia.
A hatodik francia bekezdés értelmében az ajánlatkérő a cégkivonat alapján állapítja meg, hogy rendelkezik-e az ajánlattevő a szolgáltatás ellátásához szükséges tevékenységi kör bejegyzéssel, a szükséges tevékenységi kör bejegyzésének hiányában az ajánlat érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Az utolsó francia bekezdés rögzítette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőséget biztosít, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt.
Az ajánlatkérő által készített dokumentáció 6. oldalának 3.6. pontja az ajánlati felhívással egyezően rögzítette azt az ajánlatkérői előírást, hogy eredeti cégkivonatot vagy eredeti cégbírósági bejegyzési kérelmet kell az ajánlathoz csatolni.
A 2003. szeptember 16-ig tartó ajánlattételi határidőben a DI-SEC Discrate Security Kft., a Hochtief Hungaria Facility Kft., a Bank Biztonság Bizalom Rt. és a Group 4 Falck Biztonsági Szolgáltató Kft. nyújtott be ajánlatot.
A Group 4 Falck Biztonsági Szolgáltató Kft. az ajánlatának 28-33. oldalán nem az eredeti cégkivonatot, hanem a 2003. augusztus 6-i keltezésű eredeti cégkivonatnak közjegyző által hitelesített másolatát csatolta be.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során hiánypótlást nem alkalmazott.
Az ajánlatkérő a 2003. szeptember 30-án kelt levelében tájékoztatta a Group 4 Falck Biztonsági Szolgáltató Kft.-t arról, hogy ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, mivel az eredeti cégkivonat csatolására vonatkozó előírás ellenére nem eredeti dokumentumot, hanem hiteles másolati példányt csatolt az ajánlatába.
A 2003. október 15-én tartott eredményhirdetésen az eljárás nyertese mindegyik rész vonatkozásában a DI-SEC Discrate Security Kft. lett.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést az eljárás nyertesével nem kötötte meg.
A Group 4 Falck Biztonsági Szolgáltató Kft. (kérelmező) 2003. október 14-én jogorvoslati kérelmet nyújtotta be az alpereshez, vitatva ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy közjegyző által hitelesített másolat becsatolása nem nyújt alapot ajánlata érvénytelenné nyilvánításához, mivel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. rendelkezései értelmében a közjegyző által hitelesített másolat is közokirat, akárcsak a cégbíróság által kiállított cégkivonat, így azok egyenrangúak, azonos bizonyító erővel bírnak. Álláspontja szerint amennyiben a formai követelménynek - okirat eredetiségének - nem felelne meg az ajánlata, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége lett volna a Kbt. 43. § (5) bekezdése alapján a hiánypótlási eljárás lefolytatása.
Az alperes a 2003. november 11-én kelt D.531/11/2003. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdésére tekintettel a 43. § (5) bekezdésének második fordulatát, továbbá az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését. Ezért megsemmisítette az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és az eljárást lezáró döntését, és felhívta az ajánlatkérőt arra, hogy a közbeszerzési eljárásban biztosítsa a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdésének megfelelően. Egyben az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírsággal sújtotta.
A határozat indokolásában az alperes rámutatott arra, hogy a cégkivonat vonatkozásában az ajánlatkérő formai követelményként eredeti példány csatolását írta elő. A formai követelményeknek megfelelés vizsgálata során nincs relevanciája annak, hogy az egyes okiratok milyen bizonyító erővel rendelkeznek. A cégbíróság által kiadott cégkivonat eredeti okirat, így a kérelmező annak másolati jellegére alaptalanul hivatkozott.
A hiánypótlás elmaradását sérelmező kifogással kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a kérelmező által csatolt cégkivonat tartalma minden tekintetben kielégíti a tartalmi követelményeket, a kiadmány kelte is megfelel az erre vonatkozó igénynek. A kérelmező az ajánlatát formai szempontból hiányosan adta be, mivel nem eredetiben, hanem közjegyző által hitelesített másolatban csatolta a cégkivonatot. Az alperes leszögezte, hogy a cégkivonat a formai követelménynek nem felelt meg, mert formai követelmények közé sorolható, ha nem az előírt alakszerűségi követelményt elégíti ki a becsatolt okirat.
Az alperes álláspontja szerint a Kbt. 43. § (4) bekezdésének második fordulatában az "egyéb" kifejezésből azt a következtetést lehet levonni, hogy minden további hiányosságra alkalmazni rendeli a jogalkotó a hiánypótlás lehetőségét. A "különösen" kifejezés használata sem értelmezhető szűkítően, a felsorolás nem taxatív jellegű, a jogszabály csak kiemelt példákat sorol fel.
Az alperes utalt arra, hogy jelen esetben a formai hiány pótlására nem utólagos csatolással kerülne sor, mert az utólagos csatolás azt jelenti, hogy valamit egyáltalán nem csatoltak az ajánlatba és ezt utólag teljesítik. A kérelmező akként pótolhatja a hiányt, hogy a már becsatolt okirat formailag megfelelő példányát csatolja, az ilyen jellegű hiánypótlást nem zárja ki a Kbt. 43. § (4) bekezdésének egyik fordulata sem. A második fordulat pl. a nem megfelelő példányszám vonatkozásában tesz lehetővé hiánypótlást, amely szintén úgy valósítható meg a gyakorlatban, hogy további példányok kerülnek csatolásra. Az ajánlatkérő tehát jogsértően járt el akkor, amikor a Kbt. 44. § (5) bekezdésének kötelező rendelkezése ellenére nem hívta fel a kérelmezőt az általa megállapított formai hiány pótlására, amellyel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését is megsértette.
Az alperes a megállapított jogsértések miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján döntött a bírság kiszabásáról. Ennek során a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - különös tekintettel a jogsértések reparálhatóságára - a felperessel szemben a minimális összegben, 1 000 000 Ft-ban tartotta a bírság kiszabását indokoltnak.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy a cégkivonatot az ajánlati felhívásban nem a Kbt. 44. § és 46. §-ába tartozó igazolásként, illetve nyilatkozatként kérte, hanem az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információk" pontjában, annak érdekében, hogy megállapítsa, rendelkezik-e az ajánlattevő a szolgáltatás ellátásához szükséges tevékenységi kör bejegyzéssel. Erre tekintettel a cégkivonatra nem vonatkozik a hiánypótlásról rendelkező Kbt. 43. § (4) bekezdés első fordulata. A Kbt. 43. § (4) bekezdésének második fordulata szerint az egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlása a hiánypótlás körébe esik, de ez nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a törvény által megadott példák (pl. nem megfelelő aláírás) köre nem tágítható a szigorúan a formai hiányosság körébe tartozó eseteken túlmenően.
Kifejtette, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdés 1. fordulatában megjelölt hiányosságok a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolásával pótolhatóak, tehát a hiányzó igazolást vagy nyilatkozatot ajánlattevő egy újabb dokumentum benyújtásával pótolhatja. A Kbt. 43. § (4) bekezdés 2. fordulatában említett hiányosságok esetén azonban a Kbt. nem biztosítja az utólagos csatolás lehetőségét, így az e körben megjelölt hiányosságoknál nincs lehetőség újabb dokumentum benyújtására. A Group 4 Falck Kft. ajánlatának hiányossága csak az eredeti ajánlat részét nem képező cégkivonat becsatolásával lett volna orvosolható, amelyre nincs jogszerű lehetőség. Utalt arra, hogy a Kbt. 49. § (1)-(2) bekezdései értelmében az ajánlat csak az ajánlattételi határidő lejártáig módosítható, azt követően arra az ajánlatkérő hozzájárulása esetén sincs lehetőség. A hiánypótlás Kbt.-ben rögzített kógens szabályai a módosítási tilalom alól adnak felmentést, a hiánypótlás alkalmazására azonban csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések nem értelmezhetőek kiterjesztően, mert az új cégkivonat becsatolásának lehetővé tétele esetén felmerülhetne az esélyegyenlőség alapelvének a sérelme, hiszen az egyik ajánlattevőnek hiánypótlás keretében ajánlatkérő az ajánlat "módosítását" megengedte. A Group 4 Falck Kft. által csatolt cégkivonat nem megfelelő volta nem a Kbt. 43. § (4) bekezdés 2. fordulata szerinti egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságnak minősül, hanem hibás, nem megfelelő okiratnak, amelynek hiánypótlás keretében történő utólagos csatolására a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint csak a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat esetében van lehetőség, az egyéb formai hiányosságok esetében nincs.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a felperes tévesen különböztette meg egymástól az ajánlatok módosítását és az ajánlatok hiányosságainak pótlását. A Kbt. 49. § (1) bekezdése biztosítja az ajánlattevők számára a jogot ajánlatuk módosítására, a módosítási jog fogalmilag az ajánlatok tartalmi elemeinek a megváltoztatását jelenti. Ettől eltérő jogintézmény a Kbt. 43. § (4) bekezdésében szabályozott hiánypótlás, amely - figyelemmel a 44. § (6) bekezdésének rendelkezésére is - nem teszi lehetővé, hogy az ajánlat tartalmi eleme megváltoztatásra kerüljön. A közjegyző által hitelesített cégkivonat vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy szóba sem kerülhet az ajánlat tartalmi elemének a módosulása az eredeti cégkivonat becsatolása esetén, mivel ugyanazon rendelkezéseket tartalmazó cégkivonat kerül be az ajánlatba, így nem sérülnek az ajánlat módosítására vonatkozó tilalmi rendelkezések.
Az alperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy az eredeti cégkivonat és a közjegyző által hitelesített cégkivonat között a különbség kizárólag alakisági, formai jellegű. Az ajánlatkérő a cégkivonat vonatkozásában támasztotta formai követelményként, hogy a cégkivonatot eredetiben kell becsatolni. Az okiratok megkülönböztetése eredeti vagy másolat vonatkozásában nem tartalmuk alapján, hanem létrejöttüktől függően történik. Eredeti okirat az, amelynek létrejöttével annak tartalma is létrejön, másolat az arról készített bármilyen jellegű, formájú újabb okirat, amely önmagában is kifejezi azt, hogy a két okirat egyébként tartalmilag azonos, csak alakiságuk eltérő. Jelen esetben a megállapított formai hiányosság jogszerűen pótolható a Kbt. 43. § (4) bekezdése második fordulata alapján.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a hiánypótlási felhívás elmulasztásával megsértette-e az alperesi határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Ezzel kapcsolatban vizsgálandó volt az a kérdés, hogy az ajánlati felhívásban érvényességi követelményként előírt eredeti cégkivonat csatolása helyett a cégkivonat hiteles másolatának becsatolása az ajánlat formai vagy tartalmi hiányosságának minősül-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az ajánlati felhívás 16. pontjában az "Egyéb információk" között írta elő az eredeti cégkivonat becsatolását, így a cégkivonat eredetisége az ajánlat érvényességét érintő kritérium volt. A kérelmező az ajánlatában nem a cégbíróság által kiadott eredeti cégkivonatot, hanem annak közjegyző által hitelesített másolatát csatolta be, amely kétségkívül nem felelt meg az ajánlatkérő által támasztott alakszerűségi követelménynek.
A felperes az ajánlati felhívás 16. pontjának utolsó francia bekezdésében közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőséget biztosítja.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése előírja, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A bíróság rámutat arra, hogy a cégkivonat eredeti példánya és - az eredetivel való egyezőségre figyelemmel kiadott - közjegyzői hitelesítéssel ellátott cégkivonat-másolat között kizárólag formai különbség adódik, tartalmában tehát mindkét okirat azonos adatokat tüntetett fel. Az alperes a felperes eljárását azért találta jogszabálysértőnek, mert az ajánlati felhívásban biztosított hiánypótlás ellenére a hiánypótlásra nem adott lehetőséget, ezáltal a kérelmező ajánlatának formai hiányossága nem vált kiküszöbölhetővé.
A bíróság osztotta az alperes álláspontját a formai hiány értelmezésével kapcsolatban. A fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében ugyanis az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság alatt az olyan hiány értendő, amelynek pótlása az ajánlat tartalmában semmilyen változást nem eredményez. Mivel a cégkivonat eredeti és másolati példánya között kizárólag formai különbség mutatkozik, az eredeti cégkivonat hiánypótlás keretében történő becsatolása nem az ajánlat tartalmának megváltoztatását, hanem a formai követelmények pótlólagos teljesítését jelentette volna. Ebből következően a felperesnek a formai hiányosság észlelését követően a kérelmezőt a cégkivonat eredeti példányának becsatolására kellett volna felhívnia a Kbt. 43. § (4) bekezdésének megfelelően, ennek elmulasztása miatt Kbt. 43. § (5) bekezdését megsértette.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján olyan okból került sor, amely a hiánypótlás elmulasztása miatt nem vált kiküszöbölhetővé. Szabályszerű ajánlatkérői eljárás esetén a kérelmező hiány pótlás keretében a formai hiányosság pótlására lehetőséget kapott volna, így vele szemben az érvénytelenségi ok csak a hiánypótlás nem teljesítése esetén lett volna megállapítható. A hiánypótlási felhívás elmulasztásával ezért jelen esetben a Kbt. 52. § (1) bekezdésének megsértése is bekövetkezett.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, jelen esetben egymillió forint. Az alperes a törvényi minimumnak megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezte a felperest, ezért a bírság összegszerűsége a felperes részéről megalapozottan nem kifogásolható.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes költségeinek megfizetésére.
A felperes illetékfizetési kötelezettsége a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. március 3.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró