KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4642/2004)


1024 Budapest, Margit krt 85.
Ikt.sz.: D.193/28/2004.

Tárgy: a NABI Rt. jogorvoslati kérelme az Autóbusz-Invest Kft. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A NABI Autóbusz-ipari Rt. (1165 Budapest Újszász u. 45., képv.: dr. Barna András ügyvéd, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Autóbusz-Invest Gépjárműhasznosítási Kft. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képv.: dr. Bodrogi Melánia Ildikó jogtanácsos és dr. Bagi Gyula ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) 50 + 30% db elővárosi szóló autóbusz szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással. Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 19-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából, felhívását a teljesítési határidőre vonatkozóan 2004. január 5-én módosította.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a 11. a) pontjában előírta, hogy ajánlattevő csatolja "a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot az előző 3 év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról".
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, melyet ajánlatkérő a 4-es súlyszámú "ellenszolgáltatással kapcsolatos részszempont", a 4-es súlyszámú "üzemeltetési költséggel kapcsolatos részszempont" és az "egyéb szolgáltatások részszempontjai bírálati részszempontok, azokon belüli alszempontok alapján 0-10-ig terjedő pontszámozással kívánt kiválasztani.
Az első részszempont alszempontjai között szerepelt az ajánlati ár, a jármű férőhely-kapacitása, a második részszempont alszempontjai között a "hosszú élettartamú, korrózióálló vázszerkezeti és burkolóelemek részaránya (x%)", a harmadik részszempont alszempontjai között "az alkatrész vállalt (a megrendelés beérkezésétől számított) kiszolgálási ideje (x óra vagy nap)", "az ajánlatban szereplő járművek komplett felépítményének és /vagy komplett alvázának garanciális szolgáltatás végzésére feljogosított szervizek száma".
A felhívás 16. pontja első bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem rendelkezik autóbusz javítására felhatalmazott márkaszervizzel.
A hetedik bekezdés szerint az ajánlati árat a dokumentációban rögzített általános és speciális követelményeknek megfelelő autóbuszra kell megadni.
Az ajánlati dokumentáció III/3. pont az ajánlati ár részletezését így írta elő: széria ár 50-60 db járműig és 60 db jármű felett. Az értékelés alapja az 50-60 db járműre vonatkozó széria ár.
A 17.3. pont nyolcadik bekezdése meghatározta az ajánlati ár fogalmát, miszerint az ajánlati ár a dokumentációban rögzített általános és speciális követelményeknek megfelelő alapkivitel ára, amely magában foglalja a kötelezően előírt bővítési tételek árát is.
Az ajánlati dokumentáció 3.2. h) pontja érvényességi feltételként határozta meg a jármű (beleértve a lényeges gépészeti egységek) márkaszerviz-hátterét.
A 8. rész tartalmazta a műszaki előírások között alapkövetelményként a 9. pontban a fődarabgyártóktól nyilatkozat csatolását. A 11. pont a méretezett ülésrajz csatolását írta elő.
A speciális követelmények között az 1.2. pont az álló- és ülőhelyek 2:1-1:1 arányát, egyedi igény szerinti lehetőséggel szabta meg. Az utasok száma min. 85 fő. Az 5. pontban ajánlatkérő közölte, hogy a jármű döntően max. utasterheléssel közlekedik.
Az alapkövetelményekre nézve a 82. oldalon ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő tegyen bővítési ajánlatot a 6. rész ajánlati nyilatkozat 2. táblázat kitöltésével a központi kenőberendezésre, a gumiabroncsokra, a vezetőülésre, az utasülésekre, az üléselrendezésre, a vezetőfülkére, a belső csomagtartóra, a mozgássérültkocsi-rögzítő szerkezetre, a mozgássérültjárműbe történő bejutást elősegítő szerkezetre, vezetőtéri klímára, elektronikus utastájékoztató berendezés vázas és elektromos előkészítésére és a szoftveres diagnosztizáló rendszerre.
A karosszériára vonatkozóan az ajánlattevőnek nyilatkozni kellett a 6. sz. táblázat kitöltésével, hogy mennyi a jármű hosszú élettartamú, korrózióálló, ill. korróziónak fokozottan ellenálló vázszerkezeti és burkolóelemeinek részaránya.
Az ajánlattevők által feltett kérdésekre 2004. február 17-én adott válaszában ajánlatkérő közölte: A 8. rész (80. oldal) 9. pontjában felsorolt főegységekre kell az ajánlattevőnek és/vagy a teljesítésbe bevont alvállalkozójának nevére szóló hiteles nyilatkozatot csatolni arról, hogy a beépítés a fődarab- gyártó jóváhagyásával történik. Amennyiben ez a nyilatkozat nem magyar nyelvű, fordításának becsatolása is szükséges. A nyilatkozat minden olyan esetben szükséges, amikor a beépített fődarab nem a jármű- vagy az alvázgyártó terméke.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. február 24-re a kérelmező, a Kravtex Kft. és a M.A.N. Türkiye S. A. nyújtott be ajánlatot.
A március 25-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Kravtex Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, a másik két ajánlatot érvénytelennek nyilvánította.
A kérelmező ajánlata érvénytelensége indokaként arra hivatkozott, hogy az előző 3 év teljes és ugyanezen időszak közbeszerzés tárgya szerinti forgalmáról szóló nyilatkozat nem tartalmazza a 2000. évre vonatkozó adatokat.
Kérelmező március 29-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként a következőket adta elő:
Az ajánlati felhívás 2003. év végén jelent meg, a felhívást ajánlatkérő 2004. január 5-én módosította. Az ajánlattételi határidő tehát 2004. évre esett.
A Kbt. nem szabályozza, hogy a 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "előző 3 év" alatt éves időszakot vagy naptári évet kell érteni, valamint azt sem szabályozza, hogy mihez (kiírás, az ajánlattételi határidő dátumához) képest kell a megelőző évet értelmezni. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő aktuálisabb képet kap az ajánlattevő teljes és közbeszerzés tárgya szerinti forgalmáról, ha az előző éves időszakra kapja meg ezeket az adatokat.
Másodsorban a nyertes Kravtex Kft. ajánlata érvénytelensége megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet kérelmező, mely kérelmét március 30-án, április 6-án és az április 15-i iratbetekintést követően április 19-én kiegészítette.

1. A nyertes által megjelölt 23 márkaszerviz nem felel meg a bírálati alszempontként megjelölt garanciális szolgáltatás ellátására, tekintettel az Iveco-márkaszervizekre, amelyek kizárólag a motor szervizelésére jogosultak, a felépítményre és alvázra nem. Vitatta, hogy a Volán Rt. több telephelye külön-külön szervizként figyelembe vehető.

2. Álláspontja szerint a fődarabgyártóktól a beépítésre vonatkozó jóváhagyó nyilatkozatok közül a SOR, az Iveco, a ZF és a Voith cégek nyilatkozatai nem felelnek meg ajánlatkérő elvárásának, mert nem egy adott, az ajánlat szerinti autóbusz- típusba való beépítéshez járulnak hozzá, hanem a fődaraboknak a nyertes részére való szállításához.

3. A 91 fő szállíthatósággal a nyertes túllépte a műszakilag megengedett tömeget. Teljes terhelés esetén az autóbusz tömege kérelmező számítása szerint 14 338 kg, ami nagyobb az ajánlatban vállalt, a kiírás szerint megengedett 14 200 kg tömegnél. Számításánál az állóutas-számot 63 főnek vette, az ülőutas- számot 28-nak.
A nyertes ajánlata az előírt álló- és ülőutas-szám 2:1-1:1 aránya helyett 2,2:1 arányú.

4. Az ajánlati árból nem állapítható meg, hogy az tartalmazza-e a kötelező bővítéseket is.
Ajánlatkérő nem kért magyarázatot az 57. § (2) bekezdése alapján a nyertes irreálisan alacsony, a kérelmezőéhez képest 25%-kal alacsonyabb árára.

5. A pótalkatrész-kiszolgálásra vállalt 1 órás időtartam teljesíthetetlen, a vállalás megalapozottsága az ajánlatból nem állapítható meg.

6. A nyertes által ajánlott jármű korrózióálló anyagból előállított anyaga megállapítását kétségesnek tartja, mivel vélhetően hozzá hasonló mennyiségű idomelemeket tartalmaz a nyertes által ajánlott busz is.
A Döntőbizottság a D.193/6/2004. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatos álláspontját fenntartotta. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy amennyiben kérelmező érvelése helytálló lenne, akkor tört évekre való igazolási módot is elő lehetne írni. Kérelmezőnek élnie kellett volna a Kbt.-ben rögzített lehetőséggel és tisztázó kérdést kellett volna feltennie.
A nyertes ajánlatával kapcsolatos kérelmekre a következőket adta elő:
A nyertes ajánlat 83. és 84. oldalán csatolt listából megállapította, hogy a nyertes 23 szervizzel rendelkezik az általa gyártott Credo buszok karbantartására, szervizelésére, beleértve a garanciális szolgáltatások ellátását. A nyertes adatszolgáltatását nem volt oka kétségbe vonni.
A fődarabok beépítési jóváhagyását illetően figyelembe vette, hogy a nyertes a SOR Libchavy Ltd.-vel licencszerződést kötött, ami a buszok további fejlesztésére is vonatkozik, ez tartalmilag beépítési jóváhagyásnak minősül.
Ajánlatkérőnek nincs joga a típusjóváhagyás alapját képező típusvizsgálatban foglalt számítások ellenőrzésére. A nyertes vállalta, hogy legkésőbb a kiírás szerinti időpontban, a járművek átadása előtt 30 nappal típusbizonyítvánnyal fog rendelkezni az ajánlott járművekre.
Kérelmezőnek az álló- és ülőutas-szám arányára vonatkozó számítása téves, az helyesen:
30 ülőhely
60 állóhely
1 fő gépjárművezető
91 fő összesen
60:30 = 2:1.
Az ajánlatok vizsgálata során kiszámította, hogy 91 fő szállítása esetén sem haladja meg az autóbusz tömege a kiírásban előírt 14 200 kg-ot.
A nyertes az ajánlata első oldala harmadik bekezdésében nyilatkozott, hogy ajánlati ára az ajánlati dokumentáció második rész 17.3. pontjában foglaltaknak megfelelően 30 570 000 Ft + áfa. Ebből a nyilatkozatból következik, hogy az ajánlati ár tartalmazza a kötelező bővítések árát is.
A nyertes az ajánlat III. iratgyűjtő 78. oldal 8. pontjában rögzítette, hogy a központi raktárból azonnal, a rendelés kézhez vételét követő egy órán belül biztosítja a pótalkatrészeket.
A jármű korrózióállóanyag-hányadára a nyertes számítást csatolt az ajánlatához, e számítás alapján adta meg az adatokat, - a számítást ellenőrizte, ennek helyessége folytán fogadta el azokat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson átadta kérelmező részére a nyertes ajánlat vonatkozó részét, és kérelmező úgy nyilatkozott, hogy az abban foglalt számítást nem tudja cáfolni.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg.
Kérelmező sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolását.
Az alkalmasság igazolása módját a Kbt. 44. §-a tartalmazza.
A 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolható az ajánlattevőnek (illetve alvállalkozónak) az "előző, legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával".
A törvény nem határozza meg, hogy az "előző három év" alatt éves időszakot vagy naptári évet kell-e érteni, ennek meghatározását az ajánlatkérőre bízza.
A Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében a három év visszaszámítása alapját az ajánlati felhívás közzététele, azaz a közbeszerzési eljárás megkezdése képezi. A felhívás szerinti, határidőhöz kötött, jövőbeni cselekmények határidejét (pl. ajánlattételi határidő, dokumentáció megvásárlása határideje stb.) ettől az időponttól kell számítani.
A visszafelé számításnak az alkalmasság, a közbeszerzési eljárásból való kizártság fenn nem állása tekintetében van jelentősége. Vannak olyan igazolási módok, ahol a megelőző év/évek alatt naptári évet/éveket lehet érteni, ilyen pl. a csatolandó mérleg éve, mivel a számviteli rendelkezések főszabálya az, hogy a mérleg szerinti üzleti év a naptári évvel esik egybe, vagy ilyen az adóév is, mert az adófizetési kötelezettségek mindig a naptári évhez kötődnek.
Vannak azonban olyan igazolási módok is, amelyeknél nem határozható meg egyértelműen, hogy mit kell érteni a megelőző év/évek fogalmán, mert az adott adatszolgáltatás teljesíthető naptári évre és éves időszakra is. Ilyen pl. az ajánlattevő pénzforgalmára vagy a három évnél korábban történt hamis adatszolgáltatásra vonatkozó nyilatkozat. Ezekben az esetekben ugyanis nincs indokolt akadálya az adatszolgáltatás, nyilatkozat akár naptári évre, akár éves időszakra nézve történő megadásának.
Ilyenkor, ha ajánlatkérő kétfajta időszak közül valamelyikhez ragaszkodik, meg kell határoznia, hogy naptári évre vagy éves időszakra kéri az adatszolgáltatást, nyilatkozatot (meg kell adni a naptári évet/évek számát, pl. 2000., 2001. 2002.).
Ajánlatkérő a felhívásban lényegében megismételte a törvény szövegét, nem adott eligazítást az ajánlattevők részére arra nézve, hogy az előző három év alatt a felhívás közzétételétől visszaszámított három évet érti-e, vagy a közzététel évét megelőző naptári éveket.
Ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy a forgalmi adatokat az előző naptári évekre vagy éves időszakokra kéri, így kérelmező az előző 3 év forgalmi adatait a 2001., 2002., 2003. évekre vonatkozóan adta meg. Ajánlatkérő viszont az előző 3 év fogalma alatt a 2000., 2001., 2002. éveket értelmezte.
Ajánlatkérő csak olyan pontosságot várhat el az ajánlattevőtől az ajánlat tartalmát illetően, amilyen pontossággal elvárásait meghatározta, egy, sem a Kbt.-ben, sem a kiírásban pontosan meg nem határozott feltétel általa történő értelmezéséhez az ajánlattevővel szemben jogkövetkezményt nem alkalmazhat.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az e követelményeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen, ajánlatkérőnek tehát az 52. § (1) bekezdése alapján a kiírásban meghatározott követelményeknek nem megfelelő ajánlatot kell érvénytelenné nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő olyan követelményre nézve vonta le az érvénytelenségi konzekvenciát, melyet a felhívásban nem határozott meg, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Kérelmező több okból vitatta a nyertes ajánlat érvényességét.
Az első ok a második bírálati részszempont egyik alszempontja, a garanciális szolgáltatás végzésére jogosult szervizek száma volt.
A márkaszervizei felsorolását a nyertes ajánlat III. iratgyűjtő 83-84. oldala tartalmazza. A felsorolásban szereplő 19 db Volán Rt. önálló jogi személy, önálló székhellyel, műszaki-gazdasági vezetéssel. Ajánlatkérő mindegyik szervizzel önálló szerződést kötött a nyertes által gyártandó Credo járművek garanciális és azon túli karbantartási, szervizelési munkái elvégzésére, a szerződéseket a Döntőbizottsághoz becsatolta. (A szerződéskötés időpontja a Volán Rt.-kel 2003. december 19. és 2004. január 5. közötti, a Truck Kft.-kel 2004. február 18. volt.)
Nem helytálló tehát kérelmező vélekedése, miszerint ezeket a cégeket nem lehet külön-külön szervizként figyelembe venni.
A felsorolásban feltüntetett további 4 cég az Iveco-szerviz- hálózatba tartozó Truck Savaria Kft. Szombathely, Truck Savaria Kft. Debrecen, Truck Arrabona Kft. Győr és Truck Itália Kft. Miskolc. Kérelmező állítása szerint ezek a szervizek kizárólag a motor szervizelésére jogosultak.
A nyertes becsatolta e szervizekkel kötött szerződéseket is, melyek szerint a Truck szervizek ellátják a nyertes által gyártott Credo autóbuszok teljes körű garanciális és azon túli karbantartását, szervizelését. A Döntőbizottság nyilatkozattételre való felhívására a Truck szervizek mindegyikének igazgatója írásban nyilatkozott; hogy a szerződésben vállalt munkák végzésére felhatalmazással rendelkezik, mégpedig oly módon, hogy a fődarabok gyártóitól az engedélyt az autóbusz gyártója kapta meg, és a gyártó e jogosultságát engedményezte a szervizekre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint fentiek alapján a Track szervizek teljes körű szervizszolgáltatásra való jogosultsága fennállása nem vitatható. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes valós adatot szolgáltatott a garanciális szolgáltatás ellátására jogosult szervizei számát illetően, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező vitatta, hogy a fődarabok gyártói közül a SOR, az Iveco, a ZF és a Voith cégek hozzájárultak volna gyártmányuknak a nyertes által ajánlott típusú járműbe való beépítéséhez.
A nyertes ajánlat I. iratgyűjtő 4. oldalán közölte, hogy a cseh SOR Libchavy cégtől vásárolta meg a Credo autóbuszok gyártási licencét.
A fődarabok gyártóinak nyilatkozatai (II. iratgyűjtő 167-171. oldal) a licencadónak címzettek, tartalmuk szerint felhatalmazzák a licencadót, hogy a Kravtex Kft.-nek Iveco motort, ZF sebességváltót, Voith retardert szállítson.
Az Iveco nyilatkozatában kifejezetten utal arra is, hogy hozzájárulását adja a motoroknak a Kravtex cég saját gyártású autóbuszaiba való beépítéséhez. A ZF nyilatkozata úgy szól, hogy a ZF beépítési irányelvei betartása mellett hozzájárul a motoroknak a Kravtex cég által gyártott autóbuszokba való beszereléséhez.
A Voith és a SOR általi hozzájárulás a Kravtex által gyártott buszokba való beszereléshez azáltal állapítható meg, hogy a nyilatkozat utal a gyártási licenc megvásárlására, a licencvevő pedig ugyanazokkal a jogosultságokkal rendelkezik a fődarabok beépítését illetően, mint a licenceladó.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes megfelelően igazolta, hogy rendelkezik az általa gyártott autóbuszokba a fődarabok gyártóinak hozzájárulásával, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező vitatta az autóbusz terhelhetőségét.
A dokumentáció az álló- és ülőhelyek arányát 2:1-1:1 egyedi igény szerinti lehetőséggel írta elő.
A nyertes az I. iratgyűjtő 2. oldalán a szállítandó személyek számát min. 85 főben, különböző üléselrendezési változattól függően jelölte meg.
Az állóhelyek-ülőhelyek aránya (gépkocsivezető nélkül) így 44:44, illetve 60:30. Ezáltal az l:1, illetve 2:1 arány biztosított.
A III. iratgyűjtő 2. oldalán a műszaki adatok között a nyertes a menetkész tömeget 8150 kg, a műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeget 14 200 kg értékként tüntette fel.
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM r. 20. § (1) bekezdése szerint a "terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a saját tömeg különbségeként kell meghatározni. A jármű megengedett legnagyobb össztömegét a 6-8. és a 18. §-okban foglalt rendelkezések alapján, továbbá a fékberendezés, a kormányszerkezet, a gumiabroncsok teherbírása és a gyártó által megadott egyéb adatok figyelembevételével kell meghatározni." A terhelhetőségre a rendelet továbbá a következő előírásokat tartalmazza:
(3) Személyszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül meg kell határozni a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - és a poggyásztömeget is.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a szállítható személyek számát az ülőhelyek száma, valamint - ha álló utasok szállítása is megengedett - az álló utasok elhelyezésére szolgáló terület minden négyzetméterére
- menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbusz esetén 8 személy,
- egyéb autóbusz esetében 6,7 személy
figyelembevételével kell meghatározni.
(5) Személyszállításra szolgáló jármű esetében egy személy tömegét 68 kilogrammal, a nem menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbuszok estén 71 kilogrammal, az autóbusz vezetőjének tömegét 75 kilogrammal kell számításba venni."
Az ajánlatkérő a Kravtex Kft. által ajánlott adatok alapján a terhelhetőséget a rendelet alapján megvizsgálta és a 90 fő szállítható személyek tömegének 6120 kg, a menetkész tömeg 8150 kg értékeinek összegéből megállapította, hogy a megengedett legnagyobb össztömegnél, a 14 200 kg-nál 70 kg-mal több az autóbusz össztömege.
Figyelemmel arra, hogy a különböző férőhelyváltozatokhoz tartozó menetkész tömegadatok közlését ajánlatkérő nem írta elő és a tömegtúllépés 0,5% alatti csekély értékű, valamint hogy a szállítás előtt 30 nappal típusbizonyítványt kell átadni, az ajánlatkérő nem tekinthette érvénytelennek a Kravtex Kft. ajánlatát.
A Kravtex Kft. állítása szerint nem pontos az ajánlattevő számítása, az autóbusz össztömege nem haladja meg a megengedett 14 200 kg-ot. Álláspontja alátámasztására a tárgyaláson csatolta az általa készített tömegadat-számítást tartalmazó észrevételét, valamint a Központi Közlekedési Felügyelet 4 00-6485-05 sz. alatt kiadott típusbizonyítványt, miszerint az ajánlatában szereplő 8150 kg menetkész saját tömeg a megajánlott üléselrendezéshez tartozó legnagyobb érték.
Ebben az észrevételében a nyertes megjelölte, hogy a 44-44 fő álló- és ülőutas-arány esetén 8146 kg az autóbusz menetkész tömege (ülésekkel, tele tankkal, gépkocsivezetővel).
A 30 ülőhelyes változatnál a saját tömeg 8020 kg, a 90 utas tömegével együtt az össztömeg 14 140 kg, amely a megengedett értéket nem éri el.
Tény, hogy a Kravtex Kft. ajánlatában nem határozta meg, hogy a 8150 kg menetkész tömeg melyik ülésszámhoz tartozó érték, de tény az is, hogy ajánlatkérő az adatok ilyen részletességgel történő meghatározását nem írta elő.
Az ajánlattevő kötelezettsége tehát az volt, hogy olyan adatokat közöljön, amelyekért felelősségét tud vállalni, az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felteendő tisztázó kérdésére azokat számításokkal alá tudja támasztani.
Ajánlatkérő nem élt a tisztázó kérdések feltevése lehetőségével, így a Kravtex Kft.-nek a jogorvoslati eljárásban kellett igazolnia az általa megadott adatok helyességét.
A Kravtex Kft. a jogorvoslati eljárásban csatolta a tömegadat számítását.
A saját tömeget ülések nélkül, tele tankkal, gépkocsivezetővel 7750 kg-ban adta meg.
Ezt követően "Ülőhely", "Saját tömeg ülésekkel, tele tankkal, gépkocsivezetővel", "Terület", "Állóhely", "Össztömeg", "Szállítható személyek száma", "Utaslétszám" sorokon az egyes változatokra a következő adatok szerepelnek:

EC11DN
EC11DM EC11DL EC11DK EC11DJ EC11DH EC11DG EC11F EC11DE EC11DD EC11DC EC11DB EC11DA
44
41
40
39
38
37
36
35
34
33
32
31
30
8146
8119
8110
8101
8092
80083
8074
8065
8056
8047
8038
8029
8020
5,8
6,8
6,8
6,8
6,8
6,8
6,9
6,9
7
7,7
7,8
7,7
7,8
44
28
49
50
51
52
53
54
56
57
58
59
60
14130
14171
14162
14153
14144
14135
14126
14117
14176
14167
14158
14149
14140
89
90
90
90
90
90
90
90
91
91
91
91
91
88
89
89
89
89
89
89
89
90
90
90
90
90

Az "Álló/ülő utasok" arányát az egyes oszlopokhoz tartozóan 1; 1,170732; 1,225; 1,28205; 1;34211; 1,4054, 1,47222; 1,543; 1,64706; 1,72727; 1,8125; 1,90323; 2.-ként adta meg.
A tömegadat-számításból megállapítható, hogy a nyertes által ajánlott autóbusz menetkész tömege egyik álló/ülő utas kiosztás esetében sem haladja meg a megengedett 14 200 kg tömeget .
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata a menetkész tömeget illetően megfelelt a kiírásban foglaltaknak, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy e vonatkozásban ajánlatkérő döntése helytálló volt, csak a jogorvoslati eljárásban elő adott indoka nem.
Kérelmező állította, hogy az ajánlati árból nem állapítható meg, hogy az tartalmazza-e a kötelező bővítések árait.
A kiírás szerint az ajánlati árnak tartalmaznia kellett a kötelező bővítéseket. Ezeket a nyertes ajánlat I. iratgyűjtő 1. oldal harmadik bekezdése tartalmazta, miszerint az ajánlati ár az ajánlati dokumentáció 2. rész 17.3. pontjában foglaltaknak megfelelően 30 570 000 Ft + áfa.
Sem a felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott elő írást arra, hogy a bővítés árait külön fel kell tüntetni vagy erre külön nyilatkozatot kell tenni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat tartalmazta a kötelező bővítések árait, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező teljesíthetetlennek tartotta a nyertes 1 óra időtartamra tett pótalkatrészkiszolgálás-vállalását.
A nyertes ajánlat I. iratgyűjtő 2. oldalán "szinte azonnali pótalkatrész-ellátást tudunk biztosítani" vállalást tett. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy ezt a vállalást azért értékelte 1 óra időtartamként, mert az ajánlat III. iratgyűjtő 78. oldal 8. pontjában a nyertes kijelentette, hogy a rendelés kézhezvételétől számított egy órán belül biztosítja a pótalkatrészeket.
Az egyórás időtartamvállalás reális volta attól függ, hogy az alkatrész-kiszolgálásnak a jogosult vagy a kötelezett telephelyén kell-e történnie. A kiírás a kiszolgálás helyére nézve nem tartalmaz előírást, ezért ezt a kérdést a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kell tisztázni.
A Ptk. 278. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés (kiszolgálás) helye a kötelezett telephelye, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik, a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más nem következik, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.
Mivel nincs olyan jogszabály, ami a teljesítés helyére nézve a Ptk. hivatkozott rendelkezésétől eltérően rendelkezne, a szolgáltatás tárgyából és rendeltetéséből nem következik a jogosult telephelyén való teljesítés, valamint a szolgáltatás tárgya nem a felek által ismert más helyen van, egyértelműen rögzíthető, hogy a kiszolgálásnak a kötelezett, azaz a nyertes valamelyik telephelyén kell történnie. Ily módon a nyertes arra vállalkozott, hogy a megrendelés hozzá való beérkezésétől számított 1 órán belül közli a megrendelővel, hogy a pótalkatrész hol vehető át, és biztosítja, hogy a pótalkatrész átadható legyen. Ez pedig az informatikai rendszer (telefax, e-mail, telefon) útján megvalósítható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesnek a pótalkatrész kiszolgálási idejére vonatkozó vállalása nem irreális, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kétségesnek tartotta a nyertes számítása megalapozottságát a megajánlott jármű korrózióállóanyag-hányadára vonatkozóan.
A nyertes ajánlat a korrózióálló anyagok részarányát az ajánlat I. iratgyűjtő 19. oldalán a 6. sz. táblázat adataival ismerteti.
E szerint a vázszerkezet 25,6, a lemezfelület 36,5, a külső burkolóelemek 100%-osan korrózióálló anyagból készül. Az összesített részarány 38,03%, amit az összes beépített felület (m), vagy beépített hosszúság (m) mennyisége és ebből a korrózióállóanyag-mennyiség adataiból számított ki a következők szerint:


Összes Korrózióálló Részarány%
Vázszerkezet 422,85
108,1
25,6
Lemezfelület 64,92
23,69
36,5
Összes beépített hosszúság 422,85
108,85

Összes beépített felület 151,55
110,32

Összmennyiség: 574,4
218,42


A 218,42 az 574,4-nek a 38,03%-a.

A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson a Döntőbizottság átadta kérelmező részére az ajánlat ezen számítási részét, és kérelmező úgy nyilatkozott, hogy a számítást nem tudja cáfolni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesnek a korrózióálló anyagok részarányára vonatkozó számítása helytálló, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mert ajánlatkérő jogsértő módon nem értékelte a kérelmező érvényesnek minősülő ajánlatát, és az a jogsértés csak a döntés megsemmisítése által orvosolható.
A Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A bírság mértéke megállapításánál a Döntőbizottság tekintetbe vette, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése folytán a jogsértés orvoslást nyerhet.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezésre: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított 30 napon belül új döntést hozni."
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 28.

Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.