KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4646/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.124/6/2004.
Tárgy: az I-COM Kft. kérelmező kérelme a Magyar Államkincstár ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az I-COM Iroda - Kommunikáció Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1046 Budapest, Kiss Ernő u. 2., képv.: dr. Bánfi László ügyvéd, 1055 Budapest, Honvéd u. 38., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Államkincstár (1052 Budapest, Deák F. u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) által "író-, irodaszer és számítástechnikai gépek, segéd- és kellékanyagainak beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Ajánlatkérő 2003. december 17-én, a Közbeszerzési Értesítő 51. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott közbeszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 16. a) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatot a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva 1 eredeti és (az eredetivel mindenben megegyező) 3 másolati példányban, zárt borítékban, a lapszámokat is feltüntető tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. Minden példányon fel kell tüntetni az "eredeti" vagy "másolati" megjelölést, eltérés esetén az "eredeti" példány tartalma az irányadó.
Az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információk" b) pontjában rögzítette, hogy az eredeti példányt roncsolásmentesen nem bontható módon, a lapokat zsinórral átfűzve, azt címkével leragasztva, a címkét bélyegzőlenyomattal ellátva és azt aláírva kell benyújtani.
Az ajánlati felhívás mellett ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazta a műszaki leírást is az V. fejezetben. Ajánlatkérő a dokumentáció IV. fejezetében mellékelt egy szállításiszerződés-tervezetet. A szerződéstervezet 2. pontja tartalmazta a megrendelés, a teljesítés helyére és idejére vonatkozó szerződéses feltételeket. A szerződéstervezet 2.3. pontja értelmében ajánlattevőknek az esetenkénti, sürgősségi igények kielégítésére kért teljesítési határidőt kellett megajánlani.
A szerződéses feltételek vonatkozásában ajánlatkérő a dokumentáció "19" számú mintája alapján a kiadott szerződéstervezetben foglaltak maradéktalan elfogadására kért ajánlattevőktől nyilatkozatot.
Az ajánlattételi határidő 2004. január 27-e volt, mely során az ajánlatkérő az ajánlatokat felbontotta.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd 2004. február 11. napján nyilvánosan megtartott eredményhirdetésen kihirdette az eljárást lezáró döntését, amely szerint az eljárás nyertese a Buda-Piért Kft. lett, míg a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette.
Az érvénytelenné nyilvánító döntés indoka kérelmező esetében az volt, hogy nem csatolta ajánlatában a dokumentáció "17", "18" és "19" számmal jelölt, a mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó, az előlegről, valamint a szerződéstervezetről szóló nyilatkozatot.
Ezen nyilatkozatok pótlására a törvény nem ad lehetőséget.
Kérelmező 2004. február 27. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő döntését, amivel ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Kérelme indoklásában előadta, hogy társaságuk számos eljárásban vesz részt, nem gondolják, hogy anyagukból hiányoznának az ajánlatkérő által megnevezett nyilatkozatok. Előadta továbbá, hogy megvizsgálták a döntés kézhezvételekor a pályázati anyaguk egy másolati példányát, amely tartalmazza a hiányolt nyilatkozatokat, és mivel a másolatot az eredeti alapján készítették, azok nem hiányozhatnak a benyújtott ajánlatból.
A fenti indokai alapján kérelmező jogsértőnek tartja ajánlatkérő érvénytelenség körében hozott döntését.
Kérelmező hivatkozott - kérelmében - arra is, hogy egyes ajánlattevők vállalt szállítási határideje nem kellően pontos, illetőleg tört nap időmeghatározás esetén irreális, nem kivitelezhető.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, szabjon ki bírságot, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező által becsatolt eredeti ajánlatból hiányoztak a megjelölt nyilatkozatok és a Kbt. 46. § (6) bekezdésében rögzítettek szerint, eltérés esetén az eredeti példányait lehet figyelembe venni. Hivatkozott arra is, hogy nem kötelezettség, hogy a bontás során döntsenek az ajánlatok érvényességéről, illetve érvénytelenségéről.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a szállítási határidő megajánlása tekintetében nem volt kifogásolható az olyan megajánlás, amely a szállításra nem teljes napot, hanem töredéknapot jelölt meg. Az, hogy valamely ajánlattevő a megajánlását pontosította akként, hogy azt órában is megadta, nem jelenti az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2004. február 19. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Jelen ügyben ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. a) pontjában rögzítette, hogy a benyújtott eredeti és másolati ajánlati példányok esetében felmerülő eltérés esetén az eredeti ajánlat tartalma lesz az irányadó.
A kérelmező "eredeti" ajánlati példánya az ajánlatkérő által a felhívás 16. b) pontjában megkövetelt formában állt a Döntőbizottság rendelkezésére. Kérelmező ajánlata az elvárások szerinti módon roncsolásmentes, a lapok zsinórral vannak átfűzve, azt címkével leragasztották és a kérelmező bélyegzőlenyomatával és aláírással van ellátva.
A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratokból egyértelműen megállapítható továbbá, hogy a kérelmező által csatolt ajánlati példányok közül az "eredeti" ajánlati példányból hiányoztak a "17", "18" és "19" számú nyilatkozatok, a kis- és középvállalkozásra vonatkozóan, az előlegről, illetőleg a szállítási szerződéstervezetben foglalt feltételek elfogadásáról.
Ajánlatkérő a felhívásában rögzített feltételeihez a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján kötve van, így a felhívás 16. a) pontjában tett előírására tekintettel kérelmező esetében jogszerűen járt el, amikor a benyújtott ajánlati példányok közül az "eredeti"-nek megjelölt ajánlati példány tartalma alapján végezte el a vizsgálatot.
Figyelemmel arra, hogy az "eredeti" ajánlati példány nem elégítette ki az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt követelményeket, hiszen az nem tartalmazta a dokumentációban megkövetelt "17", "18" és "19" számú nyilatkozatot, ajánlatkérő jogszerűen alapította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
Ezen esetben az érvénytelenség megállapításán nem változtat az a körülmény, hogy a benyújtott másolati példányok tartalmazták-e a hiányzó nyilatkozatokat. Ugyanis az ajánlati példányok tartalmának eltérése esetére ajánlatkérő kellően egzaktul meghatározta a követendő eljárási módját, amelyet a jelen esetben betartott. Ajánlatkérő akkor követett volna el jogsértést, ha a felhívásban rögzített előírása ellenére a kérelmező ajánlati példányai közötti eltérés felismerése mellett nem az eredeti példány tartalma alapján végezte volna el a vizsgálatot.
Osztotta a Döntőbizottság azon ajánlatkérői álláspontot, hogy a hiányolt igazolások az ajánlat tartalmi hiányosságának minősülnek és ezáltal jogszerűen hiánypótlás keretében sem lettek volna pótolhatóak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció értelmében az azonnali megrendelésre vonatkozóan kért ajánlatokat megadni, az esetenkénti, sürgős igények kielégítésére.
Ajánlatkérő e körben nem tett a vállalások tekintetében megszorításokat. Az, hogy napokban kérte megadni a vállalást, nem jelentette azt, hogy a minimumvállalás 1 nap lehet. Az ajánlatkérői meghatározás kizárólag azt hivatott szolgálni, hogy ajánlattevők által tett vállalások összehasonlítható tartalmúak legyenek. Az a tény, hogy az azonnali megrendelés körében egyes ajánlattevők 1 napnál rövidebb vállalást tettek és ebben a vonatkozásban azt órákra átszámolva is megadták, nem jelenti az ilyen ajánlatok érvénytelenségét. Miután ajánlatkérő maga sem kérte a felhívásban és dokumentációban a szállítási határidők és teljesítés szerződéstervezetben foglaltakon túli részletezését, kirendeltségi hálózat igazolását, ennek hiányához nem fűzhet - az eljárás későbbi szakaszában - jogkövetkezményt ajánlatkérő.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban a kérelmező által kifogásoltakkal összefüggésben nem követett el jogsértést, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 22.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos