FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (4660/2004)
13.K.31.661/2003/6
A Fővárosi Bíróság a dr. Illés Judit jogtanácsos által képviselt Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.222/8/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Ásvány Zsolt ügyvéd (7625 Pécs, Aradi vértanúk u. 8.) által képviselt Freiburg Építőipari Beruházó és Szolgáltató Kft. (7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 1.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő 2003. április 3-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján egy 950-1100 m2-es ingatlan bérbevétele tárgyában.
A felperes ajánlattételre a PVV Rt.-t, a Bega Team Kft.-t, a Nexum Tanácsadó Rt.-t és a Freiburg Építőipari Beruházó és Szolgáltató Kft.-t hívta fel.
Az ajánlati felhívás 13. pontjának 6. bekezdésében a felperes előírta, hogy az ajánlattevő az ajánlatában jelölje meg a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni [a harmadik személy, szervezet meghatározása nélkül, Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont].
A felperes által összeállított dokumentáció tartalmazta az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit. A dokumentáció részét képezte a bérletiszerződés-tervezet, amelynek első része a bérlemény kialakítására, a második része az ingatlan bérletére vonatkozott.
Az első rész 2. pontja értelmében a bérbeadó vállalja, hogy a jelen szerződés mellékletét képező műszaki leírásnak megfelelő átalakítási tervet készít, melyet jóváhagyás végett a bérlőnek bemutat. Az átalakítási terv jóváhagyása után a bérbeadó vállalja, hogy saját költségére és kockázatára a bérleményt ennek megfelelően kialakítja. A bérlemény kialakításában a bérlő nem vesz részt, de jogosult ellenőrizni, hogy a megvalósítás során a műszaki leírásban foglaltak megvalósulnak-e.
A 2003. április 11-ig tartó ajánlattételi határidőben csak a Freiburg Építőipari Beruházó és Szolgáltató Kft. tett ajánlatot, amelyben a tulajdonát képező Pécs, Mátyás király u. 3. szám alatti ingatlant ajánlotta fel. Ajánlatában ismertette az ingatlan jelenlegi műszaki, technikai felszereltségét, és vállalta, hogy az ingatlant az ajánlatkérő előírásainak megfelelően az előírt határidőre átalakítja.
Az ajánlat nem tartalmazott arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a közbeszerzés valamely részével összefüggésben harmadik személlyel szerződést köt.
A felperes az első tárgyalás időpontját módosította, és azt 2003. április 24-ére tűzte ki.
A felperes bizottsági formában elvégezte a benyújtott ajánlat értékelését 2003. április 24-én, és megállapította, hogy az ajánlat a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat hiánya miatt érvénytelen. Erre tekintettel a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
A Freiburg Kft. (kérelmező) 2003. május 6-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyben sérelmezte az ajánlatát érvénytelenné és az eljárást eredménytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést. Előadta, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja valóban előírja, hogy meg kell jelölni az ajánlatkérő felhívása alapján a közbeszerzésnek azt a részét, amelyre vonatkozóan harmadik személlyel szerződést fog kötni, e megjelölés elmaradása azonban csak azt jelenti, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része, amelynek teljesítése érdekében - saját gazdasági döntése alapján - harmadik személlyel szemben szerződést kötne, amely az ajánlatában megtett teljességi nyilatkozatából is kitűnik.
Előadta továbbá, hogy a bérletre ajánlott ingatlannak tulajdonosa, így a bérleti jogviszony tekintetében megállapítható, hogy nincs szükség harmadik személy közreműködésére. Hivatkozott arra is, hogy a jelen közbeszerzés tárgya bérleti szerződés megkötése, ebből következően a bérbe adandó ingatlan átalakítása nem tartozik a közbeszerzés tárgyához. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat csatolása érdekében hiánypótlásra kellett volna felhívnia, de lehetősége lett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítás kérésére is.
Azt is sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az elhalasztott tárgyalást a halasztásban megjelölt időpontban nem nyitotta meg, azon nem jelent meg.
Az alperes a 2003. május 28-án kelt D.222/8/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisítette az ajánlatkérőnek az érvénytelenség körében hozott és eljárást lezáró döntését. Egyidejűleg az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírsággal is sújtotta.
A határozat indokolása szerint a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az ajánlattevőket általános nyilatkozattételi kötelezettség terhelné. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában is csak pozitív tartalmú nyilatkozat tételét kéri az ajánlattevőtől, erre figyelemmel a nyilatkozattétel hiánya miatt az ajánlat nem érvénytelen, így nem áll fenn a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eredménytelenné nyilvánítási ok sem.
Az alperes rámutatott arra, hogy a kérelmező az ajánlatában nem jelölt meg olyan közbeszerzési részt, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kötne, így a Kbt. 62. § (5) bekezdésére tekintettel a teljesítés során is saját maga köteles eljárni.
Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket nem sértette meg, mivel a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körben hiánypótlás nem rendelhető el.
Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdés d) pontját, és ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntését.
Az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. Az alperes a bírság összege tekintetében a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdéseire hivatkozott. A jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy az ajánlattevő nemcsak pozitív tartalmú nyilatkozatot köteles adni, hanem az ajánlati felhívás alapján azt is köteles közölni, ha nem alkalmaz harmadik személyt. Az ajánlati felhívásban foglaltak ellenére a Freiburg Kft. nem közölt semmit arra vonatkozóan, hogy kíván-e harmadik személyt alkalmazni a szerződés teljesítése során. Az ajánlati felhíváshoz csatolt szerződéstervezet 1. fejezete a felperes által bérbe venni kívánt ingatlan átalakítási kötelezettségét szabályozza, illetve írja elő, ezért lényeges volt annak ismerete, hogy az átalakításban közreműködik-e harmadik személy vagy sem. Abból, hogy a Freiburg Kft. nem nyilatkozott a harmadik személy igénybevételéről, nem következik, hogy nem is kíván ilyen személyt igénybe venni, tehát nem volt eldönthető az a kérdés, hogy kimaradt-e az ajánlatból az ajánlati felhívás szerinti nyilatkozat vagy pedig a kft. valóban nem kíván harmadik személyt igénybe venni. A nyilatkozat hiányára nem lehetett rákérdezni, mivel ezt a Kbt. nem teszi lehetővé, de a hiány pótolható sem volt, mivel ez a nyilatkozat nem tartozik a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti körbe.
Az alperes érdemi nyilatkozata a kereset elutasítására irányult. Hivatkozott arra, hogy a felperes a kérelmező ajánlatával szemben azt az egy érvénytelenségi okot jelölte meg, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatában nem tett nyilatkozatot arról, hogy harmadik személyt igénybe kíván-e venni a feladat teljesítése során. A Kbt. kógens rendelkezéseiből a felperesi elvárás szerinti kötelezettség azonban nem állapítható meg, éppen a kógencia az, amely miatt a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja nem értelmezhető kiterjesztően.
Az alperes a Freiburg Kft. ajánlatából megállapította, hogy a kft. a tulajdonát képező ingatlant ajánlotta fel a bérlet céljára, és az ajánlatkérő előírásának megfelelően vállalta, hogy a meghatározott határidőre az ajánlatkérő igénye szerint azt átalakítja. A Freiburg Kft. tevékenységi köre, eddigi referenciamunkái, a felajánlott ingatlan adatai, műszaki-technikai felszereltsége alapján a benyújtott ajánlatból olyan következtetést nem lehet levonni, amely arra utalna, hogy esetlegesen a Freiburg Kft. elhallgatta, elmulasztotta volna a közbeszerzés valamely része vonatkozásában a harmadik személy megjelölését.
Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Freiburg Kft. előadta, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdése nem ír elő nemleges nyilatkozattételi kötelezettséget. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívása ellenére nem jelöli meg a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban harmadik személlyel szerződést kíván kötni, ez nem azt jelenti, hogy eltitkolja az ajánlatkérő elől azt, hogy van ilyen harmadik személy, hanem kifejezetten és egyértelműen azt jelenti, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része vagy eleme, amelynek teljesítése esetében harmadik személlyel szerződést kellene kötnie. Minderre figyelemmel kérte a kereset elutasítását és ügyvédi költségeinek 50 000 Ft-ban történő megállapítását.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a beavatkozó ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés jogszerű volt-e.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.
A felperes kizárólag azon ok miatt nyilvánította a beavatkozó ajánlatát érvénytelennek, hogy az ajánlati felhívás ellenére a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerint nem nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzés valamely részével összefüggésben köt-e harmadik személlyel szerződést.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes az ajánlati felhívás 13. pontjának 6. bekezdésében előírta az ajánlattevő részéről a közbeszerzés azon részének megjelölését, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni. Ebből a megfogalmazásból azonban nem következik az, hogy az ajánlatkérői elvárás olyan nyilatkozat megtételére is vonatkozna, amely e tekintetben nemlegességet tartalmaz. A nyilatkozattétel elmaradása tehát egyértelműen azt jelentette, hogy nincs ilyen harmadik személy.
A bíróság az alperessel és a beavatkozóval egyetértve megállapította, hogy a felperes alaptalan indokkal nyilvánította érvénytelennek a beavatkozó ajánlatát, mivel az ajánlat sem a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontját, sem az ajánlati felhívás 13. pontjának 6. bekezdésében foglaltakat nem sértette meg.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A bíróság megállapította, hogy a beavatkozó ajánlatával szemben megjelölt érvénytelenségi ok alaptalansága folytán nem állt fenn olyan helyzet, amely a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét eredményezte volna. Ezért a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazására a felperesnek nem volt jogszerű lehetősége.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes költségmentessége miatt a kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2003. november 11.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró