KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4686/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.185/9/2004.

Tárgy: a KERN Kft. jogorvoslati kérelme az OEP közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, képviseli: dr. Katona Miklós ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 27., a továbbiakban: ajánlatkérő) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az alapvető szív- és érrendszeri gyógyszerek kiemelt támogatásának biztosítása és a közgyógyellátás bővítése céljából megvalósítandó "Virtuális Elektronikus Pénztár" nevet viselő informatikai, adatátviteli rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok ellátása "tárgyú közbeszerzési eljárása" az adatátvitelhez szükséges 2100 db GPRS modem és az adatátvitelhez szükséges tartozékainak szállítása" része ellen a KERN Communications Systems (1186 Budapest, Gilice tér 47/A, képviseli: dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B, félemelet 4., a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a 2. részfeladat körében az eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott 1 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 1 0032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Kérelmező csak a 2. részfeladat körében nyújtott be jogorvoslati kérelmet, ezért a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást csak e résszel kapcsolatban vizsgálta a jogorvoslati kérelem keretei között.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-i számában közzétett hirdetményével a rendelkező részben meghirdetett tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Ajánlatkérő ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 7-i számában közzétett hirdetménnyel helyesbítette.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a 2. részfeladat tekintetében az alábbiak szerint határozta meg. "Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az alapvető szív- és érrendszeri gyógyszerek kiemelt támogatásának biztosítása és a közgyógyellátás bővítése céljából megvalósítandó virtuális elektronikus pénztár nevet viselő informatikai, adatátviteli rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok ellátása:

2. részfeladat: az adatátvitelhez szükséges 2100 db GPRS modem és az adatátvitelhez szükséges tartozékainak szállítása.
Kötelező opció: a patikaszoftverek on-line adatátviteli moduljának kidolgozásához nyújtandó szoftverfejlesztői szaktanács adás a patikaszoftver gyártói számára.
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét az ajánlati felhívás 4. pontjában az alábbiak szerint határozta meg:

2. részfeladat: a szerződéskötéstől számított 10. hét.
Kötelező opció: a szerződéskötéstől számított 5. hét.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolása körében kért adatok és tények körét, valamint az alkalmassá, illetve az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette, míg a több- változatú ajánlattétel lehetőségével kapcsolatban az ajánlati felhívás 14. pontjában az alábbiak szerint rendelkezett.
A 2. részfeladat tekintetben kétváltozatú ajánlat tétele kötelező az alábbiak szerint:
A) változat: kötelező opció nélküli ajánlat,
B) változat: ajánlat kötelező opcióval.
Egyéb tekintetben többváltozatú ajánlat tétele nem megengedett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg.
a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
b) a 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az elbírálás szempontjai:
részszempontok
súlyszámok

2. részfeladat esetében
- ár (Ft/db)
10
- kötelező opció:
- szakértői 1 munkaóra díja (Ft/óra)
3
Adható pontszám: 0-100 pontig. Az értékelés módszere: minden egyes részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximálisan adható 100 pontot, a következő ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően lineáris arányosítással kerül meghatározásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben meghatározta az ajánlattétel formáját és tartalmát, továbbá tartalmazta a szakmai és műszaki követelményeket, valamint a szerződéses feltételeket. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációnak az ajánlatok értékelése című fejezetében a 3.4. pontban az alábbiakat határozta meg: értékelés módszere: valamennyi megadott részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximálisan adható 100 pontot. A többi ajánlat adott részszempont szerinti pontszáma a legkedvezőbb ajánlattól való eltérés mértékének megfelelően az alábbi lineáris képlet szerint számítódik:
P AKT = P MAX ö (2-ÁR AKT /ÁR MIN ), ahol:
P AKT : a vizsgált ajánlat által az adott részszempont tekintetében kapott pontszám
P MAX : a maximálisan adható pontszám
ÁR AKT : a vizsgált ajánlat adott részszempont szerinti vállalására, illetve díja ÁR MIN : az adott részszempont szerinti legalacsonyabb vállalási ár, illetve díj. (Amennyiben a fenti képlet egy adott ajánlat vonatkozásában negatív számot eredményez, abban az esetben az ajánlat értelemszerűen a minimális pontszámot kapja.)
A részszempontonként ily módon kialakult pontszámokat az adott részszempont súlyszámával megszorozva és a vizsgált részfeladatra vonatkozóan összesítve jutunk az adott ajánlat által az adott részfeladat tekintetében elért összesített pontszámhoz.
A részfeladat nyertese az az ajánlat, amely a vizsgált részfeladat tekintetében a legmagasabb pontszámot éri el.
Ajánlatkérő a dokumentációt megvásárlóktól kapott kérdéseket részben a helyszíni konzultáción, részben pedig azt követően írásban megválaszolta. Az értékelés módszerével kapcsolatosan nem tettek fel kérdést.
2004. január 27-ig, az ajánlattételi határidőig a 2. részfeladatra a kérelmező, a Pannon GSM Rt., a Cason Rt. és a WESTEL Mobil Rt. tett ajánlatot.
Ajánlatkérő 2004. március 17-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy a 2. részfeladat tekintetében a Pannon Rt. opciós ajánlata az eljárás nyertese és a WESTEL Rt. opciós ajánlata érvénytelen. Ajánlatkérő második legkedvezőbb ajánlatot nem hirdetett ki.
Kérelmező 2004. március 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a Döntőbizottságtól jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai szerinti eljárásra való felhívását, ajánlatkérő marasztalását a költségekben, továbbá a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokolásául előadta, hogy a 2. részfeladat opciós változat értékelése során a második bírálati részszempontban ajánlatkérő értékelése jogsértő. E bírálati részszempontban ajánlatkérő értékelése nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott arányos pontozásnak, ugyanis ajánlatkérő a kérelmező 6990 Ft-os ajánlatára ugyanúgy 0 pontot adott, mint a Cason Rt. 25 000 Ft-os ajánlatára.
Előadta továbbá, hogy e bírálati részszempontban az ajánlatára adott 0 pont nem felel meg a dokumentáció 3.4. pontjában közöltek szerinti eredménynek sem. Ajánlatkérő képletébe behelyettesítve az ő ajánlati adatait meg lehet állapítani, hogy a képlet alkalmazása során a 0 Ft-ot is szerepeltetni kell a nevezőben és a 0 Ft-tal való osztás matematikailag nem értelmezhető. Ezért jelen esetben, ha a képletet kívánta alkalmazni ajánlatkérő, akkor minden ajánlattevőnek azonos pontszámot kellett volna adnia, vagy, mivel a képlet nem alkalmazható, mert az - tekintettel a 0 Ft-os ajánlatra - nem tesz különbséget az ajánlatok tartalmi elemei között, az ajánlati felhívásban meghatározott lineáris arányosítást kellett volna alkalmazni, függetlenül e képlettől.
Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben ténylegesen arányosításra kerültek volna a 2. bírálati részszempontban az ajánlatok elemei, akkor az eljárás nyertese az ő ajánlata lett volna.
Hivatkozott továbbá arra, hogy az ő ajánlata kedvezőbb, mint a nyertes ajánlat, még akkor is, ha a szakértői munkaóra díja nála 6990 Ft-tal magasabb, ugyanis a két ajánlat között mintegy 14 M Ft-os eltérés van a modemek ára tekintetében, és ha a teljesítési határidőnek a szaktanácsadással kapcsolatban feltüntetett 5 hetet veszi figyelembe és ennek minden órájára, vagyis összesen 840 órára, óránként 6990 Ft-os szaktanácsadási díjat számol, akkor is mintegy 7 M Ft-tal olcsóbb az ő ajánlata. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a pontszámok magyarázatakor a határérték-számítást alkalmazta az általa eredetileg feltüntetett képlettel kapcsolatban, holott a határérték számítására, illetve annak alkalmazási lehetőségére a felhívásban és dokumentációban nem volt rendelkezés.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerint járt el és az általa meghatározottak szerint végezte az ajánlatok értékelését, azonban a 2. bírálati részszempont esetében volt egy 0 Ft-os tartalmi elemet tartalmazó ajánlat, ezt pedig csak úgy tudta értékelni, hogy határérték-számítást alkalmazott. Ezzel álláspontja szerint megoldotta a 0 Ft-os tartalmi elem alapján felmerülő matematikai értékelési problémát. Álláspontja szerint mind az értékelése, mind az eljárást lezáró döntése jogszerű volt. Ennek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2004. március 24-én a D.185/3/2004. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő az Összegezés az eljárásról című irat 2. pontjában az alábbiakat tüntette fel:

2. részfeladat:

Az ajánlatok elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemei Pannon GSM Rt.
Távközl. Rt.		 Kern Kft. Westel Mobil Rt. Cason Rt.
Ár (áfa nélkül,, Ft/db) 44 900
 38 090
 43 900
 100 000
Opció: szakértői munkaóra díja (áfa nélkül, Ft/óra) 0
 6 990
25 000

A 2. részszempontra adott ajánlatok értékelése táblázatba foglalva:

Az elbírálás részszempontjai A részszempontok súlysz. Pannon GSM Távközl. Rt. Westel Mobil Rt. Cason Rt. Kern Kft.
Értékelési pontsz. É. pontszám és súlysz. szorzata Értékelési pontsz. É. pontszám és súlysz. szorzata Értékelési pontsz. É. pontszám és súlysz. szorzata Értékelési pontsz. É. pontszám és súlysz. szorzata
Modemegység ára 10
 82,12
 821,2
 58,49
 584,9
 0
 0
 100
 1000
Opció (tanácsadás):
1 szakértői óradíja		 3
 100
 300

0
 0
 0
 0
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei opciók nélkül, ajánlattevőnként,
821,2
584,9
0
1000
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei opcióval, ajánlattevőnként
1121,2

0
 1000




Az összegezésben közölt pontértékeket ajánlatkérő a következőkkel indokolta: "Minden egyes részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat kapta a maximálisan adható 100 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően lineáris arányosítással került meghatározásra. Az így kapott pontszámokat a súlyszám beszorzása után részfeladatonként (külön-külön opcióval és anélkül is) összegeztük."
Ajánlatkérő észrevételében pedig az alábbiakkal indokolta az értékelést:
"A dokumentációban megadott képlet olyan negatív meredekségű lineáris függvényt ír le, mely egy egyszerű egyenletrendezéssel az y = - m x x+b általános alakra vezethető vissza, melynek függvénye nyilvánvalóan lineáris.
A 0-val való osztást mint matematikai problémát ajánlatkérő ismeri, de azt határérték-számítással, korrekt módon lehet kezelni és ajánlatkérő a kiírás szerinti értékelési módszertől és képlettől nem kívánt eltérni és a Kbt. vonatkozó szabályai értelmében nem is térhetett el.
A fentiekben ismertetett módszerrel az ajánlatok opciós ár elemének pontozása az alábbiak szerint alakul:
P AKT = Lim [ P MAX ö (2-ÁR AKT /ÁR MIN )]
ÁR MIN Ä 0
A fenti képletből adódóan tehát, ha ÁR AKT = ÁR MIN , akkor határérték számításával az ÁR AKT/ ÁR MIN hányados az "1"-es értéket veszi fel, a képlet eredménye pedig 100 pont, mint ahogyan azt a legjobb ajánlatnak kapnia is kell.
Ha ÁR MIN = 0, és ÁR AKT >> ÁR MIN , akkor határérték számításával az ÁR AKT/ ÁR MIN hányados a " ŕ " értéket veszi fel, a képlet eredménye pedig - ŕ pont. Mivel azonban azt már az ajánlati dokumentációban is kikötöttük, hogy amennyiben az értékelés során használt képlet egy adott ajánlat vonatkozásában negatív értéket eredményez, abban az esetben az ajánlat értelemszerűen a minimális pontszámot kapja, ezért kapott többek között a Kern Kft. is 0 pontot 2. részajánlatának opciós részére."
A kérelmező csatolta a 2. bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézet által készített szakvéleményt, mely az alábbiak szerint foglalt állást az értékelés matematikai problémája körében:
"Lim ÁR (min) Ä0 esetén 0/ÁR (min) , illetve 0/0 csakis önkényesen értelmezhető, nem létező határérték.
A fenti képlet helyett valóban helyesebb P(akt) = P(max) ö [ÁR(max)-ÁR(akt)]/[ÁR(max)-ÁR (min) ] képlet alkalmazása, így elkerülhető a 0 értékű ajánlatok okozta hiba, hogy az összes többi nem 0-s ajánlat mind 0 pontot kapjon és ugyanakkor biztosított ajánlatkérő azon szándéka, hogy a minimális árajánlat a maximális 100 pontot kapja."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok 2. bírálati részszempont szerinti módon történő értékelését olyan (határérték-) számítással végezte, mellyel kapcsolatban az ajánlati felhívásban és dokumentációban nem rendelkezett, és még csak utalást sem tett arra, hogy az előzetesen meghatározott képlettől eltérően más képlettel, módszerrel fogja végezni az ajánlatok értékelését.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy a 0 Ft-os tartalmi elem értékelése következtében szükségessé vált a határérték számítása, mert ez "a 0-t jól tudja kezelni", jogsértő, ugyanis ajánlatkérő nem jelezte, hogy az általa meghatározott módszertől, illetve az ajánlati dokumentációjában meghatározott képlettől el fog térni.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a 2. bírálati részszempont esetében eltért az általa előzetesen meghatározott módszertől, illetőleg nem a dokumentációban meghatározott képletet alkalmazta, így megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. rendelkezései alapján az értékelés módszerének meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik, és erre tekintettel a Döntőbizottság nem vehette figyelembe a kérelmező által javasolt képletet.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az eljárás nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása szempont esetén az az ajánlat, amelyik a Kbt. 55. § (6) bekezdései szerinti értékelés során a legmagasabb súlyozott pontszámot kapta.
Miután ajánlatkérő nem az általa előzetesen meghatározott értékelési módszert alkalmazta az ajánlatok értékelésére, így az nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek, ezért az eljárás nyertesére vonatkozó döntése sem lehet jogszerű.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen eljárás során azzal, hogy az előzetesen meghatározott módszertől eltérve végezte az ajánlatok értékelését, nemcsak a Kbt. 55. § (6) bekezdését sértette meg, hanem ennek alapján jogsértő volt döntése az eljárás nyertesének eredménye tekintetében is, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, vagyis a kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 88. § (8) bekezdésének rendelkezése alapján ajánlatkérőnek lehetősége van újraértékelni az ajánlatokat abban az esetben, amennyiben a Döntőbizottság megsemmisíti valamely döntésüket, ideértve az eljárást lezáró döntést is.
Ennek alapján a Döntőbizottság, mivel a szerződés megkötésére nem került sor, valamint figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság nem veheti át ajánlatkérő szerepét az eljárás nyertesének megállapítása során, ezért a jogorvoslati kérelemnek a kérelmező nyertességére vonatkozó részét ezen eljárási akadály miatt nem vizsgálhatta.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság a határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése szerint:
(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a Kbt. szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel szemben a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs lehetőség.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, figyelembe vette továbbá a közbeszerzés tárgyát, értékét, a kiszabható maximális bírság összegét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás eredményét is befolyásolták.
Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az elkövetett jogsértés súlyával 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 22.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.