KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4720/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.203/15/2004.
Tárgy: a Trans Holding Group Kft. jogorvoslati kérelme a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Trans Holding Group Kft. (1205 Budapest, Kossuth L. u. 188-190., képviseli: dr. Máttyus Ádám ügyvéd, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35., megbízásából eljár: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt., 1124 Budapest, Németvölgyi út 41., 5. épület, képviseli: dr. Darázs Ferenc ügyvéd, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a jármű előzetes eredetiségvizsgálati módszereket támogató, 1 db technológiacsomag kiválasztása, a technológiát támogató informatikai rendszer kialakítása és annak hivatali környezetbe történő installálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 38. § (2) bekezdését, a 34. § (4) bekezdés b), c), d) és e) pontját, ezért az ajánlati felhívás 11. b) pontját megsemmisíti, valamint ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, és nyilatkozatok alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 26-i 9. számában, a rendelkező részben foglalt beszerzés tárgyban tárgyalásos eljárás megindítására 0239/2004 szám alatt.
A felhívás 3. a) pontjában került megjelölésre a beszerzés részletezett tárgya és mennyisége: a jármű előzetes eredetiségvizsgálati módszereket támogató, 1 db technológiacsomag kiválasztása, a technológiát támogató informatikai rendszer kialakítása és annak hivatali környezetbe történő installálása, amely az alábbi főbb feladatcsoportokat foglalja magába:
- igazgatásszervezési tevékenység elvégzése, az előzetes eredetiségvizsgálatot támogató technológia és informatikai rendszer kialakítása,
- közreműködés az oktatási és vizsgáztatási helyszín kialakításában, az oktatás lebonyolításában, az oktatási anyagok elkészítése,
- az előzetes eredetiségvizsgálat műszaki feladatait (adminisztratív és adatfeldolgozási) támogató alkalmazói rendszer fejlesztése, eredetiségvizsgálati adatok központi kezelése, beleértve a járműazonosítók ellenőrzése során a közreműködők által készített digitális képek dokumentálását, azok központi tárolásának biztosítását, statisztikai és közérdekű adatszolgáltatást,
- az előzetes eredetiségvizsgálattal kapcsolatos pénzügyi feladatokat támogató alkalmazói rendszer fejlesztése,
- az előzetes eredetiségvizsgálat autentikációs feladatainak megoldása a hivatal más autentikációs rendszereihez illesztve,
- az előzetes eredetiségvizsgálat új informatikai rendszerének illesztése a gépjármű-nyilvántartási és -okmányrendszerhez, beleértve az okmányirodai ügyintézői munkafolyamatokhoz történő illesztést,
- a vizsgálóállomásokon a javasolt technológiának megfelelő, annak biztonságos alkalmazásához elengedhetetlen működési feltételek felsorolása - az eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök felsorolása a meghatározott technológiai folyamat minden lépéséhez,
- a hivatal informatikai központi eszközparkjának bővítése - az évi mintegy 700 000 eredetiségvizsgálat elvégzésének informatikai támogatásához szükséges központi eszközök biztosítása - bérleti konstrukcióban, az eredetiségvizsgálati feladatok támogatása érdekében, rendszerintegráció,
- a rendszer bevezetésének támogatása és a szállított informatikai eszközök szinten tartása bérleti konstrukció keretében.
A felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helye: a KÖNYV Hivatal telephelyei, valamint az ajánlati felhívás műszaki leírásában rögzített helyek.
A felhívás 3. c) pontja szerint annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: folyamatos teljesítés a szerződés megkötésének időpontjától 2009. június 30-ig, az ajánlati felhívás műszaki leírásában meghatározottak szerint.
A felhívás a 9. a) pontban előírta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, a 9. b) pontban pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A felhívás 9. c) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztás a.
A felhívás 9. d) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bírálat részszempontjait a meghívni kívánt ajánlattevők részére kiküldésre kerülő ajánlati felhívásban határozza meg.
A felhívás 10. pontja szerint az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma: öt.
A 13. Egyéb információk között ajánlatkérő a 13.1. pontban közölte, hogy a részvételi felhíváshoz segédletet készít.
Ajánlatkérő a feltett kérdéseket megválaszolta, majd a 2004. február 23-i jelentkezési határidőben az Eclipse Informatikai Rendszerház, az Euro One Számítástechnikai Rt., a Technotrade Informatikai Rt., a Getronics Magyarország Kft. és a kérelmező által vezetett konzorcium jelentkezését bontotta fel.
Ajánlatkérő a 2004. március 4-i eredményhirdetésen valamennyi jelentkezőt ajánlattételre alkalmasnak nyilvánította.
Ajánlatkérő az alkalmasnak nyilvánított jelentkezőket az ajánlati felhívás 2003. március 5-i megküldésével ajánlattételre felhívta.
A felhívás 8. pontja szerint az ajánlatok felbontásának ideje és helye az ajánlati felhívás dátumának napját követő első naptól számított 15. napon 10.00 óra, azaz 2004. március 22., 10.00 óra.
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő megadta az elbírálási részszempontokat, a hozzájuk rendelt pontszámokat, súlyszámokat, valamint a súlyozott pontszámokat az alábbiak szerint:
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében: 0-100.
Adható pontszám: (1)
Súlyszám: (2)
Súlyozott pontszám: (3) = (1) ö (2)
részszempontok
súlyszám
súlyozott
pontszám
1. Egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár
11
0-1100
2. Részletfizetési konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára (megjegyzés: a 3. sorban összesített árban a 3.4., 3.5. sorokban jelölt feladat árazása nem szerepel, azt a 4/B melléklet külön tartalmazza, értékelésük az 1. részszempont szerint történik)
6
0-600
3. Tartós bérleti konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára
6
0-600
4. Inflációkövetés mértéke az éveken áthúzódó fizetési kötelezettségek esetében
2
0-200
5. Egységes eredetiségvizsgálati eljárásrend koncepciójának műszaki részletezettsége, megfelelősége, megalapozottsága
16
0-1600
6. Egységes eredetiségvizsgálati eljárásrend integrálhatósága a hivatal működési folyamataiba
8
0-800
7. Közreműködői feltételek teljeskörűsége, bevezethetőségének részletei
8
0-800
8. Az érintett rendszerekkel kialakítandó együttműködés javasolt módja
5
0-500
9. Eredetiségvizsgálati alkalmazás fejlesztési technológiájának korszerűsége, a kialakítandó alkalmazás tervezett funkcionalitása az eljárásrend támogatása szempontjából
10
0-1000
10. Nyilvántartott adatok tárolásának technológiai módszere és a nyilvántartásból történő szolgáltatások teljeskörűsége, gyorsasága
10
0-1000
11. Authentikációs rendszer megoldása és integrálhatósága
5
0-500
12. Oktatás tematikája, végrehajtásának ajánlott részletei
6
0-600
13. Ajánlattevő minőségbiztosítási, rendszerintegrációs tevékenységének részletei, a projekt végrehajtásának adminisztrációja, nyomon követhetősége
3
0-300
14. HelpDesk tevékenység tartalma, szolgáltatási szintje
4
0-400
Összesen:
0-10 000
Elbírálási módszer:
1. Egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik: az ajánlat értékelése során a bírálóbizottsági tagok 1-5-ig tartó skálán osztályozzák, valamint szövegesen értékelik a benyújtott ajánlatok "Ártáblázatá"-ban (továbbiakban: ártáblázatban) szereplő, egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár részszempontokra vonatkozó ajánlatait az alábbi szempontok szerint:
- az ártáblázatban szereplő eredetiségvizsgálatonkénti súlyozott tranzakciós átlagár,
- eredetiségvizsgálatonkénti, súlyozott tranzakciós átlagár és az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom arányának megalapozottsága.
A bizottsági tagok által adott osztályzatok összegzésének eredményeként kapott osztályzatösszegek alapján egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagárra vonatkozó pontszám az alábbiak szerint kerül kiszámításra:
- maximális pontszámot (100) az egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár legnagyobb osztályzatösszeget kapott ajánlattevő kap, a többi ajánlat arányosan kevesebbet.
A többi ajánlattevő egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagárra vonatkozó pontszámának számítása a következőképpen történik:
- egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagárra vonatkozó pontszám = (értékelt ajánlatra kapott osztályzatösszeg/legnagyobb osztályzatösszeg) ö 100.
Az egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár részszempont szerinti súlyozott pontszám számítása minden ajánlattevő esetében a fent leírtak szerint számított pontszám és az egy eredetiségvizsgálatra vetített bruttó súlyozott tranzakciós átlagár részszemponthoz tartozó súlyszám (11) szorzataként számolandó.
Ajánlatkérő az elbírálás módszerét a fentiekkel egyezően mind a 14. részszempontnál azonos módon határozta meg. Eltérés a részszempontoknál feltüntetett "alábbi szempontok"-ban található a következők szerint:
2. Részletfizetési konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- az ártáblázatban szereplő részletfizetési konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára a szerződés teljes futamidejére. Az itt megadott ár, az ártáblázat - 4/A mellékletben szereplő 1., 3., 4., 5., 6. sorok összege, illetőleg az 5.7. sorban ajánlott egységár;
- részletfizetési konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára és az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom arányának megalapozottsága.
3. Tartós bérleti konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- az ártáblázatban szereplő tartós bérleti konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára a szerződés teljes futamidejére;
- tartós bérleti konstrukcióban szállított tételek összes bruttó ajánlati ára és az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom arányának megalapozottsága.
4. Inflációkövetés mértéke az éveken áthúzódó fizetési kötelezettségek esetében részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- az ártáblázatban szereplő inflációkövetés mértéke (az ártáblázat 4/A mellékletében szereplő hetedik sor).
5. Részszempont: az egységes eredetiségvizsgálati eljárásrend koncepciójának műszaki részletezettsége, megfelelősége, megalapozottsága részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- a bemutatott eljárásrend igazgatási megalapozottsága;
- az eljárásrend egymást követő lépéseinek sorrend szerinti végrehajtása.
6. Az egységes eredetiségvizsgálati eljárásrend integrálhatósága a hivatal működési folyamataiba értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- a kialakítandó eljárásrend hogyan illeszthető be a hivatal közlekedési igazgatási hatósági folyamataiba;
- működési (vizsgálati, hatósági) folyamatok egymásra épülése, információval történő ellátása a vizsgálati, az okmány irodai, illetve a hivatal hatósági tevékenységében;
- eljárásrend zártsága;
- a gyártói gépjármű-katalógusok rendelkezésre állásának és felhasználásának biztosítása.
7. Közreműködői feltételek teljeskörűsége, bevezethetőségének részletei részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- a vizsgálóállomások közreműködői feltételrendszere, ajánlatban bemutatott koncepciójának részletezettsége;
- a javasolt eljárásrendhez illeszkedő (mérő)eszközök körének teljessége.
8. Az érintett rendszerekkel kialakítandó együttműködés javasolt módja részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- érintett szakrendszerek módosítása, kiegészítése, illesztése;
- interfészfelületek kidolgozása;
- központi és külső szakrendszerek közötti fizikai kapcsolat kialakítása;
- adatkommunikáció ismertetése, protokollok használata.
9. Az eredetiségvizsgálati alkalmazás fejlesztési technológiájának korszerűsége, a kialakítandó alkalmazás tervezett funkcionalitása az eljárásrend támogatása szempontjából részszempont értékelése az alábbiak szerint történik:
- korszerű alkalmazásfejlesztési eszközök és technológiák használata;
- alkalmazásfejlesztési feladatok technológiai sorrend szerinti végrehajtása;
- az eljárásrendet támogató központi rendszer koncepciójának részletezettsége (architektúra, központi rendszer, kliensek elérése), tervezett funkcionalitása;
- a bemutatott eljárásrend és az informatikai rendszer funkcionalitásának összhangja.
10. Nyilvántartott adatok tárolásának technológiai módszere és a nyilvántartásból történő szolgáltatások teljeskörűsége, gyorsasága részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- nagy mennyiségű képi adat megbízható tárolása;
- hierarchikus tárolási rend kialakítása;
- központi rendszerek redundanciája, bővíthetősége;
- biztonsági szint ismertetése (illetéktelen személyek hozzáférésének korlátozása);
- terhelésmegosztás;
- adatszolgáltatás technológiája, üzenetkezelés módja, protokollok használata.
11. Authentikációs és jogosultsági rendszerek megoldása és integrálhatósága részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- az authentikációs eljárás illesztése a hivatali rendszerhez (technológiai aspektus);
- authentikációs eljárás illeszkedése a hivatali kapcsolódó eljárásokhoz (szervezeti aspektus);
- jogosultságok karbantartásának lehetősége, kiosztott jogosultságok nyomon követhetősége;
- jogosultsági lista kezelése, illetéktelen hozzáférések megakadályozása.
12. Oktatás tematikája, végrehajtásának ajánlott részletei részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- oktatási anyagok elkészítése, a képzés, a vizsga tartalmának és tematikájának meghatározása;
- igazgatási és módszertani útmutatók kiegészítése elkészítése;
- a felhasználói kézikönyv elkészítése;
- oktatásban való közreműködés mértéke.
13. Ajánlattevő minőségbiztosítási, rendszerintegrációs tevékenységének részletei, a projekt végrehajtásának adminisztrációja, nyomon követhetősége részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- tevékenységek tervezése (a szükséges erőforrások és ütemezés szempontjából), végrehajtásának biztosítása és követése, követést tartalmazó, összegző dokumentumok elkészítése;
- a projekt adminisztrációja;
- a változáskezelésre javasolt megoldások ismertetése;
- a feladatok végrehajtása során keletkezett dokumentumok verziókezelésének biztosítása.
14. HelpDesk tevékenység tartalma, szolgáltatási szintje részszempont értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
- HelpDesk javasolt szervezési és működési koncepciója;
- felelősségek, feladatok szétválasztottsága (igazgatási, műszaki kérdések).
A felhívás 12. pontja szerint lehet többváltozatú ajánlatot tenni, de csak az ajánlati felhívás műszaki leírásában meghatározottak szerint.
A felhívás 13. pontja szerint:
a) az (első) tárgyalás időpontja: a részvételi jelentkezések alapján kiválasztott jelentkezők ajánlatainak beadási határidejét követő első naptól számított 5. napon. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. A tárgyalás pontos időpontjáról az ajánlattevők írásbeli értesítést kapnak.
b) Az eredményhirdetés időpontja: az utolsó tárgyalás dátumát követő naptól számított 5 napon belül. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. Az eredményhirdetés pontos időpontjáról az ajánlattevő írásbeli értesítést kap.
c) A szerződéskötés időpontja: az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napon. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon.
14. Egyéb információk alatt többek között az alábbiak szerepelnek:
A 14.1. pontja szerint: az ajánlatkérő jelen ajánlati felhívást az alábbi alkalmasnak minősített jelentkezők részére küldi meg:
- Eclipse Informatikai Rendszerház Rt.
- Euro One Számítástechnikai Rt.
- Trans Holding Group Kft. által vezetett konzorcium
- Technotrade Informatikai Rt.
- Getronics Magyarország Kft.
A felhívás 14.2. pontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint műszaki leírást készít, amelyet a dokumentáció tartalmaz. Az eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ebből következően ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeket módosíthatja, illetve ajánlattevő az ajánlattételi határidőig benyújtott érvényes ajánlatát a szerződéses (kereskedelmi és műszaki) feltételek vonatkozásában módosíthatja (illetőleg ajánlatát visszavonhatja). A tárgyalás(ok) során módosított ajánlatnak meg kell felelnie a tárgyalások során elfogadott műszaki leírásban foglaltaknak.
A felhívás 14.3. pontja szerint az ajánlatban szerepeltetni kell a dokumentáció 4/A és 4/B mellékletben bemutatott táblázatok ajánlattevő által kitöltött változatát. Ajánlatkérő valamennyi árrovat ismeretében kíván tárgyalást folytatni.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, útmutatót, műszaki leírást, szerződéses feltételeket és mellékleteket, valamint kitöltendő nyilatkozatokat.
A dokumentáció III. műszaki leírás fejezetének 38. oldalán a 6.3.3. pontban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő ajánlatváltozat formájában tegyen ajánlatot, továbbá olyan nyomtatási megoldás kidolgozására, amely biztonsági jellel látja el a határozatot a vizsgálóállomásokon történő nyomtatáskor.
A dokumentáció III. műszaki leírás fejezetének 42. oldalán a 6.3.3.2. pontban a szakrendszerek módosítása, kiegészítése között ajánlatkérő előírta:
- a közúti közlekedési járművek műszaki megvizsgálásáról szóló egységes nyilvántartás (opcionális ajánlatváltozat),
- a Közlekedési Főfelügyelet által vezetett nyilvántartás oldalán biztosítani kell, hogy az ERVK-rendszer automatikusan ellenőrizze a jármű műszaki adatait az alvázszám és járműtípusadatok alapján. Ajánlattevő ajánlatváltozat formájában tegyen ajánlatot ezen ellenőrzéseket biztosító fejlesztések megvalósításában való közreműködésre.
Ajánlatkérő a 2004. március 10-én és 11-én feltett kérdésekre március 16-án 16.00 óra után, míg a március 12-én 16.00 óra után feltett kérdésekre március 18-án 19.00 óra után faxon adta meg a válaszokat a kérelmezőnek.
Kérelmező 2004. március 12-én feltett 28 kérdést. A 23. kérdés az elbírálás módjára irányult a következők szerint:
"Az elbírálás 14 db részszempont szerint történik. Ajánlatkérő mindegyiken belül meghatározott kettő-négy, egy esetben öt, egy esetben hat darab alszempontot. Az alszempontoknak nem adott a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint meghatározandó súlyszámot. Ez azt jelenti-e, hogy az egyes alszempontok pontozása során (alszempontonként adható 1-100 pont) az egy részszemponton belüli alszempontok súlyszámai egyenlők és az alszempontok súlyszámának összege egyenlő az adott részszempont súlyszámával? Értelmezésünk szerint másként nem érvényesülhetnek a Kbt. részszempontok és alszempontok pontozására vonatkozó szabályai (Kbt. 34. §)".
Ajánlatkérő a kérdésre 2004. március 18-án 19.22 órakor faxon válaszolt a következők szerint:
"Ajánlattevő vélhetően félreértette az ajánlati dokumentáció ban bemutatott ajánlat elbírálási szempontokat. Ajánlatkérő ajánlatértékelési részszempontokat határozott meg, míg alszempontokat nem határozott meg."
A 2004. március 22-i ajánlattételi határidőre a kérelmező Trans Holding Kft. által vezetett konzorcium négy változatban, az EURO ONE Számítástechnikai Rt. három változatban, az Eclipse Rt. egy változatban nyújtott be ajánlatot.
Az első közös tárgyalásra 2004. március 31-én, az egyenkénti tárgyalásokra 2004. április 1-jén és 2-án került sor.
Ajánlatkérő 2004. április 2-án arra kérte az ajánlattevőket, hogy az általa most megadott műszaki tartalomnak megfelelő módosított ajánlatukat 2004. április 7-én 14.00 órai határidőre adják be.
A kérelmező 2004. március 31-én adta postára jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz - melyet 2004. április 2-ára hiány pótolt -, melyben kérte a jogsértés megállapítását és ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését.
Kérelmező sérelmezte, hogy kérdéseire a válaszokat ajánlatkérő a Kbt. 38. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakat megsértve 4, illetve 5 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt faxolta át az ajánlattevőknek.
Előadta, hogy a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz. A kérdésekre ajánlatkérő két részletben küldte meg a válaszokat, az első részletet 2004. március 16-án, a második válaszcsoportot 2004. március 18-án faxolta át az ajánlattevőknek, 4, illetve 5 nappal az ajánlatok bontása, azaz az ajánlattételi határidő lejárta előtt.
A dokumentáció komplex feladatokat és jelentős koordinációk halmazát tárgyalta, de számos pontosítás, elvárás és definíció elnagyoltan, sőt érintőlegesen került megfogalmazásra. A konkrét szóban forgó pályázatban megfogalmazott tevékenység önmagában a világ fejlettebb országaiban is az alkalmazott fejlesztői, rendszerszervezői metodikák, megoldások alapján (melyek törekednek a követhetőség, a transzparensség, a megbízható működtetés és az átgondolt technikai és pénzügyi megoldások alkalmazására) kerül ellátásra. Az ilyen jellegű tevékenységekre egyszerű pénzügyi és nemzetbiztonsági szempontok miatt időt, információt és konzultációs lehetőségeket biztosítanak. Jelen esetben az indokolatlanul felgyorsított eljárás teljesen figyelmen kívül hagyta azokat az előkészítő tevékenységeknek az átgondolt elvégzését, melyek alapvetően meg fogják határozni az eredetiségvizsgálat minőségét és eredményességét, ami a két hivatal és a több száz vizsgálóállomás működését zárt rendszerben szervező komplex informatikai rendszer és az egységes vizsgálati technológia, az alkalmazott műszer- és eszközpark, a kapcsolódó szervezési feladatok leírását, technikai megvalósítását, az uniós csatlakozás során várható integrálást, a hardverfeltételeket stb. kívánta véglegesen meghatározni, megfogalmaztatni a 15 napos határidő alatt.
Kérelmező álláspontja szerint az értékelési szempontok meghatározása sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Az ajánlattevői kérdésekre adott válaszban a részszempontokon belül meghatározott szempontokat nem alszempontokként minősítette az ajánlatkérő, a részszempontokon belüli szempontokat nem külön-külön értékeli, hanem "egybemossa" azokat, így nincs az ajánlatkérésben a szakmai szempontoktól függetlenül, "tisztán" ellenszolgáltatás mértéke részszempont.
A felhívás 11. b) pontja tartalmazza az értékelési szempontokat (14. részszempont), ezen belül az első három részszempont foglalkozik a szolgáltatás ellenértékével. Az első három részszemponton belül két "szempontot" határoz meg a dokumentáció.
Ajánlattevői kérdés arra vonatkozott, hogy a három részszemponton belül az ár, valamint azok szakmai megalapozottsága alszempontokként minősíthetők-e?
Álláspontja szerint a Kbt. részszempontokon belül meghatározott szempontok tekintetében nem ismer más kategóriát, csak alszempontokat, ami azt jelenti, hogy azokat is súlyozni kell és külön-külön alszempontokként is összehasonlítani az ajánlatokat.
Jelen esetben nincs ajánlati ár részszempont, csak szubjektív szakmai szempont, tudniillik a bizottsági tagok 1-5 közötti skálán mit gondolnak az érték és azok szakmai megalapozottságáról.
Az árak értékelését, nem meghatározott módon történő, így szükségszerűen szubjektív elemzéssel eltéríteni az árak közvetlen összehasonlításából eredő mutatótól ellentétes a Kbt. szabályaival (tudniillik azzal, hogy legyen külön árrészszempont).
Kérelmező sérelmezte, hogy az árak szakmai megalapozottsága szempontja ebben a formájában sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat. Az ajánlattevői kérdésekre adott válaszában ugyanis ajánlatkérő kiegészítő információként sem ismertette, milyen gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapul az árak szakmai megalapozottsága szempont.
Kérelmező sérelmezte, hogy az árak szakmai megalapozottsága szempontja ebben a formájában sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltakat. Az árak értékelése között szakmai szempontokat kér figyelembe venni az ajánlatkérés akkor, amikor ezen kívül még 11 db szakmai szempont és azokon belül számos alszempont értékelendő. A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja szerint a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
Kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdésének e) pontjában foglaltakat, mivel a részszempontokon belüli "szempontok" nem értékelhetőek másként, csak alszempontként és azokat ebben az esetben súlyszámokkal kell ellátni és külön kell értékelni.
Álláspontja szerint a részszempontokon belüli "szempontok" a Kbt. alapján nem értékelhetők másként, csak alszempontként ebben az esetben azokat súlyszámokkal kell ellátni, és külön értékelni.
Kérelmező 2004. április 5-én kérelmét kiegészítette az alábbiak szerint. Ajánlatkérő többváltozatú ajánlattételre adott lehetőséget a felhívás 12. pontjában - többváltozatú ajánlat csak az ajánlati felhívás műszaki leírásában meghatározottak szerint tehető - egyúttal a műszaki dokumentáció 38. és 42. oldalán kötelezővé tette meghatározott pontokon a többváltozatú ajánlat tételét. Az ajánlatok bontása során ismertetésre került, hogy egy ajánlattevő 3 ajánlatváltozatban, egy ajánlattevő 4 ajánlatváltozatban adta be ajánlatát, egy ajánlattevő csak 1 változatban, tehát nem tett többváltozatú ajánlatot vagy nem ajánlatváltozatban tette azt. Ezzel nem tett eleget az ajánlati felhívás követelményeinek. Az ajánlatváltozat ismérve ugyanis, hogy minden ajánlatváltozathoz külön kellett csatolni a 4/ a) és 4/ b) ártáblázatot, az egyváltozatú ajánlat mellett egy ártáblázat volt. Ajánlatkérő érvényesnek fogadta el az egy változatban beadott ajánlatot, nem tekintette érvénytelennek azt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
A Döntőbizottság D.203/5/2004. sz. határozatával az eljárást felfüggesztette.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását.
Észrevétele indoklásában az alábbiakat adta elő:
Az ajánlati dokumentációban rögzítettek szerint az ajánlatkérő - figyelembe véve az ajánlattételi szakaszra eső háromnapos egybefüggő munkaszüneti időszakot is (március 13-15.) - az ajánlattevők számára a benyújtás időpontjáig biztosított lehetőséget kérdéseik feltételére és ez értelemszerűen determinálta a válaszadás időpontját is. Az ajánlati dokumentációban határidőként az ajánlatkérő sem a kérdések feltételére nem kötötte ki az ajánlattételi határidőt megelőző 10 napot, sem a válaszadásra a 6 napot.
Kérelmező az általa feltett 28 kérdést az ajánlatkérő megbízásából és képviseletében eljáró szervezethez 2004. március 12-én (pénteken) telefaxon küldte meg, a vételi időpont 16.53 óra. A hivatali munkaidőn túli vételi időpont és az ezt követő háromnapos ünnep következtében ajánlatkérő a kérdéseket csak 2004. március 16-án reggel kapta meg. A válaszok megküldésére - a kérdések számából adódóan a válaszok elkészítésének időigénye miatt - 2004. március 18-án került sor.
A megküldött kérdések és ebből adódóan az azokra adott válaszok sem tartalmaztak olyan lényeges információt, amelyek a benyújtandó ajánlatok érdemi részét érintették, ezért az ajánlatkérő nem döntött az ajánlattételi határidő elhalasztása mellett. Befolyásolta az ajánlatkérő döntését a választott eljárási fajta is, mivel a tárgyalások folyamán is lehetőség nyílik további kérdések feltételére, megválaszolására és az ajánlatok ezek szerinti módosítására.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére összesen 14 részszempontot definiált, melyeken belül - a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontban foglalt diszpozitív szabályozás adta lehetőséggel élve - alszempontokat nem kívánt alkalmazni.
Az alszempontok a részszempont tartalmi elemei. Ajánlatkérő nem tartotta szükségesnek ebben az eljárásban alszempontok meghatározását, mivel az egyes részszempontok tartalma egyértelmű volt. Az előírt részszempontok pedig nem foghatók fel egymás tartalmi elemeinek, így azok csak egymásnak mellérendelten - bár eltérő súlyszámmal - veendők figyelembe az ajánlatok elbírálásakor.
Az ajánlatkérő az 1., 2., 3. részszempontokban kívánja értékelni az ellenszolgáltatást oly módon, hogy az arányban álljon a mögöttes szakmai tartalommal, és ezen részszempontoknál is érvényesítette, hogy az értékelés módszere valamennyi részszempont esetében - a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontnak megfelelően - egységes legyen.
A kérelmező álláspontjával ellentétben a Kbt.-ben nincs olyan kógens rendelkezés, amely alapján ajánlatkérő köteles az ellenszolgáltatást önmagában ("tisztán") értékelni és nem rendelhet hozzá a teljesítmény-ár arány meghatározását elősegítő viszonyítási alapot.
Fentieknek megfelelően ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási módszerben a "szakmai megalapozottságot" nem alszempontként, hanem viszonyítási alapként kívánja alkalmazni.
Fentiekből következően az is megállapítható, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontját, mivel az elbírálási részszempontok között meghatározta az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontokat.
Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelemben hivatkozott szakmai megalapozottság nem értékelési részszempont és nem alszempont, hanem az értékelés során alkalmazandó viszonyítási alap, így ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontját sem.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontban meghatározott elbírálási szempontok nem tartalmaznak alszempontokat, így azok súlyszámát sem kell megadni, ezért ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját sem.
Az "árak szakmai megalapozottsága" nem önálló részszempont, hanem viszonyítási alap, ezért ahhoz önálló értékelési módszert nem kell meghatározni, így a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontban előírt követelmények ez esetben nem irányadók.
A beszerzés tárgya és a tárgykörben elvégzendő feladatok összefüggésrendszere következtében ajánlatkérő mennyiségi és minőségi tényezők értékelését a bizottsági tagok által adott - előre definiált viszonyítási alappal támogatott - osztályzatokból számított módszerrel határozza meg.
A kérelmező által a jogorvoslati kérelemben vázolt értékelési módok (tételes árazás, piaci összehasonlítás módszere, értékhasználati értékelemzés) jelen közbeszerzési eljárás során nem értelmezhetőek a beszerzés tárgyának egyedisége, sajátossága miatt.
Fentiek alapján ajánlatkérő a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját sem sértette meg.
Az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. egyéb érdekeltként tett észrevételt, melyben a jogorvoslati kérelem egyrészről elkésettség, másrészről megalapozatlanság miatti elutasítását kérte.
Előadta, hogy a Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ajánlatkérő az érvénytelenség vonatkozásában - az ajánlatok terjedelméből és komplexitásából adódóan - döntést még nem hozott.
Álláspontja szerint az eljárás tisztasága - tekintettel arra, hogy a válaszokat minden ajánlattevő egyszerre kapta meg, és hogy minden ajánlattevő azonos póthatáridőt kapott - fogalmilag sem sérülhetett: mely alapján az ideiglenes intézkedés elrendelésének, illetve fenntartásának alapja nincs.
Az értékelési szempontok nem megfelelő megállapításával kapcsolatban előadja, hogy kérelmező tudomásszerzésének időpontja nem az általa megjelölt 2004. március 18., hiszen a kiíró igazoltan 2004. március 5-én megküldte az értékelési szempontokat teljes egészében tartalmazó ajánlati felhívás tárgyalásos eljáráshoz című a dokumentációt minden ajánlattevőnek. Ennek megfelelően a kérelmező részéről a tudomásszerzés lehetséges legkésőbbi időpontja 2004. március 5. volt, amellyel kapcsolatos fellebbezési, illetve megtámadási joga a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint 2004. március 22-én lejárt.
Kérelmező 2004. április 1-jén kelt kiegészítésében foglaltakra az alábbiakat adta elő:
Egyrészről ajánlatkérő az ajánlati felhívás 6.3.3. pontjában - illetve a közbeszerzés tárgyát képező technológia kiválasztása során - előírt alkalmazásfejlesztési feladatok során, de attól logikailag is elkülönülten kívánt ajánlatot kérni az ajánlattevőktől a hivatkozott nyomtatási feladatok megoldására.
Nincs szó többváltozatú ajánlattételi kötelezettségről, ez a megállapítás a kiírás szövegéből semmilyen módszerrel sem olvasható ki.
Ajánlattevő ajánlatában teljes mértékben eleget tett, a kért feladat megoldására saját fejlesztésű, egyszerű, költséghatékony, az ajánlatkérő elvárásainak mindenben maximálisan megfelelő ajánlatváltozatot terjesztett elő. A kiírás 68. oldalán található, az ártáblázatokhoz tartozó útmutatóban foglaltaknak eleget téve ajánlatváltozatának vonatkozó árait, a mindkét teljes táblázat (4/A és 4/B) kitöltésével nyújtotta be.
A 6.3.3.2. pont szövegéből egyértelműen kiderül, hogy ez az ajánlatváltozat semmilyen formában nem kötelező egyik ajánlattevő részére sem. A kiírás feltételeinek akkor is megfelelt volna (minden) ajánlattevő, ha egyáltalán nem tesz ajánlatváltozatot, hiszen az opcionális szó jelentése: szabadon választható, nem kötelező, fakultatív, tetszőleges.
Ezzel együtt ajánlattevő természetesen tett opcionális ajánlatot a fenti nyilvántartásra vonatkozólag, melyet mellékletként ajánlatához csatolt. Ezzel a kiírás feltételeinek maradéktalanul eleget tett.
Indítványozta, hogy kérelmezővel szemben a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 85. §-ában foglaltakat, mivel ezt kérelmező téves és formai adatszolgáltatásával megsértette.
A 2004. április 21-én megtartott tárgyaláson kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő azon állítása elfogadhatatlan, miszerint nem határozott meg alszempontot, hanem csak viszonyítási alapot, mivel ez az ún. viszonyítási alap is értékelési alapként szolgál az értékelés során. Az az álláspontja, hogy a Kbt. szerint ezt az ún. viszonyítási alapot alszempontnak kell tekinteni és ezért a megfelelő súlyszámot is hozzá kell rendelni.
A Döntőbizottság kérdésére azt nyilatkozta, hogy a 2004. március 29-én megtartott első tárgyalás alkalmával értesültek arról, hogy ajánlatkérő az Eclipse Rt. ajánlatát is érvényesnek minősítette a többi ajánlattevőével együtt.
Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint a nyílt eljárás szabályait jelen esetben nem kellett alkalmazni. E körben hivatkozik a Kbt. 71. § (5) bekezdésére, és ezért a válaszok időpontjával kapcsolatos jogorvoslati kérelem elutasítását kéri megalapozatlanság miatt.
Az Eclipse Rt. érvénytelenségével kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a 2004. március 22-én megtartott bontáskor ismertették az adatokat, de az ajánlatok tartalmi vizsgálatát még nem végezték el, ugyanis a tárgyalásos eljárás során az ajánlatok módosulhatnak, ezért az ajánlatok érvényességéről, érvénytelenségéről csak az utolsó tárgyalást követően döntenek. A bontáskor az ajánlatokat csak formai szempontból vizsgálták meg és e körben nyilatkoztak úgy, hogy mindegyik ajánlat a formai feltételeknek megfelel. Álláspontja szerint az Eclipse Rt. adott ajánlatváltozatot, illetve a tárgyaláson elhangzottak függvényében kívánta azt megtenni, ezért e körben is alaptalan kérelmező kérelme.
A részszempontokkal kapcsolatban előadta, hogy az általuk viszonyítási alapként megnevezett fogalomra a beszerzés összetettsége miatt volt szükség. A viszonyítási alap fogalmát a Kbt. valóban nem alkalmazza, de nem is tiltja. Viszonyítási alapként pl. az első részszempontnál az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom arányának megalapozottságát tekintették. Erre azért volt szükség, hogy ne pusztán az ajánlati ár szerepeljen ennél a részszempontnál mint értékelési alap, hanem vizsgálva legyen az ajánlati ár szakmai teljesíthetősége is.
Ajánlatkérő a tárgyaláson külön-külön megjelölte a részszempontoknál megadott általa "viszonyítási alapnak" nevezett a dokumentáció mely műszaki tartalmi elemeinek való megfelelőséget kívánja vizsgálni.
Kérelmező a tárgyaláson kijelentette, hogy a 4. részszemponttal kapcsolatban nincs kifogása, de az összes többi részszemponttal kapcsolatban igen. Ajánlatkérő az értékeléssel kapcsolatban mindegyik részszempontnál úgy fogalmaz, hogy "az alábbi szempontok szerint" és ezután mindegyik részszempontnál - a 4. kivételével - francia bekezdésekben több szempontot sorol fel.
Az Eclipse Rt. a tárgyaláson a kérelmezővel szemben általa indítványozott szankciók tekintetében konkrét indítványt nem kívánt tenni, annak alkalmazását a Döntőbizottság megítélésére bízta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad az alábbiak szerint.
A kérelmező sérelmezte, hogy az általa feltett kérdésekre ajánlatkérő nem a Kbt. 38. § (2) bekezdése szerinti határidőben adta meg a válaszokat.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 38. § (2) bekezdése szerint a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattétel határ ideje 2004. március 22., 10.00 óra.
Ajánlatkérő - általa sem vitatottan - a 2004. március 10-én és 11-én feltett kérdésekre március 16-án 16.00 óra után, míg a március 12-én 16.00 óra után feltett kérdésekre március 18-án 19.22 óra után faxon adta meg a válaszokat a kérelmezőnek.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását a Kbt. 71. § (5) bekezdésére, mely szerint a tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, mivel ez a hivatkozás az ajánlattételre vonatkozik, nem pedig a válaszadás körülményeire. A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás során is alkalmazni kell a Kbt. 38. § előírásait. Ez pedig kógens módon előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni a dokumentációval kapcsolatos kérdésekre a válaszokat.
Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a 2004. március 18-án átfaxolt ajánlatkérői válaszcsoport a 2004. március 22-i ajánlattételi határidő előtt 5 nappal érkezett meg a kérelmezőhöz, tehát a Kbt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott, legkésőbb 6 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtti időponton belüli időben.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (2) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (4) bekezdését, mivel álláspontja szerint ajánlatkérő túl rövid határidőt biztosított az ajánlattételre.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező az ajánlati felhívást és a dokumentációt - általa sem vitatottan - 2004. március 5-én átvette. Az ajánlati felhívásban pedig egyértelműen meg lett jelölve az ajánlattétel határ ideje, 2004. március 22., ami a dokumentáció borítóján külön is fel lett tüntetve. Így az ajánlati felhívás átvételének időpontja minősül egyértelműen az ajánlattétel határideje tudomásulvételének.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2004. március 31-én adta postára, azaz a 15 napos jogvesztő határidőt meghaladóan.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a részszempontok meghatározásával kapcsolatban megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés b), c), d) és e) pontját.
Kérelmező az ajánlati felhívást is tartalmazó dokumentációt 2004. március 5-én átvette, majd ezt követően március 12-én kérdéseket intézett ajánlatkérőhöz a felhívással és a dokumentációval kapcsolatban.
A feltett 23. kérdés az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott elbírálás módjára irányult.
Ajánlatkérő erre a választ 2004. március 18-án faxon küldte meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az időpont tehát 2004. március 18. tekinthető a bírálati részszempontok kérdéskörében kérelmező szempontjából a jogsértésről való tudomás-szerzés időpontjának, mivel ekkor bizonyosodott meg véglegesen a jogsértés tényéről.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2004. március 31-én adta postára. A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehet kérelmezni.
A Döntőbizottság a jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmet érdemben el kell hogy bírálja.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontját, mivel az ajánlatkérésben nincs a szakmai szempontoktól függetlenül tisztán ellenszolgáltatás mértéke részszempont.
A Kbt. 34. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerint a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját.
Ajánlatkérő az első három részszempontban az ajánlati árakat értékeli. Mindhárom árrészszempont elbírálási módszerének ismertetésekor további szempontot, tartalmi elemet is megjelöl ajánlatkérő, mint amit a bírálóbizottsági tagoknak az értékelés során figyelembe kell venniük. Ezek a további szempontok nem kizárólag az ár mértékére vonatkoznak, hanem más szempontot vesznek figyelembe, az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom megalapozottságát. Így az árrészszempontoknál nemcsak kizárólag a megajánlott ár mértékeit értékeli az ajánlatkérő, hanem szakmai tartalmat is. Így a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontjában egyértelműen megkövetelt ellenszolgáltatás, illetve ajánlati ár mértéke részszempont nem érvényesül önmagában tisztán, hanem más szemponttal, tartalmi elemmel együtt kerül értékelésre. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontját.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjában foglaltakat, mivel a részszempontokon belüli "szempontok" nem értékelhetőek másként, csak alszempontként és azokat ebben az esetben súlyszámokkal kell ellátni és külön kell értékelni.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontja szerint, ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
Ajánlatkérő a 4. részszempont kivételével mindegyik részszemponton belül 2-6 az értékelési osztályzat kialakításakor figyelembe veendő szempontot jelöl meg francia bekezdésekkel kiemelve.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, hogy ezek mindössze csak viszonyítási alapként szolgálnak és nem minősülnek alszempontoknak. Az elbírálás módszerének ismertetése során mindegyik részszempontnál az osztályozás során figyelembe veendő szempontnak minősíti maga az ajánlatkérő is ezen szempontokat és nem viszonyítási alapnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részszempontokon belüli azon szempontok, amelyek az értékelés során figyelembe veendő tartalmi elemek, nem minősíthetőek másként, mint alszempontnak, az alszempont esetében pedig azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is meg kell adni.
Fentiek alapján a Döntőbizottság osztotta kérelmező álláspontját és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját, mivel ajánlatkérő nem ismertette, hogy milyen gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapul az árak szakmai tartalom arányának megalapozottsága szempont.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlati ár részszempontok mindegyikénél az elbírálási módszer ismertetésében szerepel a figyelembe veendő szempontok második francia bekezdésében a bruttó ajánlati ár és az ajánlatban bemutatott szakmai tartalom arányának megalapozottsága szempont. Ennek a szempontnak az értékeléséhez ajánlatkérő nem adott meg gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőket, amelyeket ajánlattevőknek az ajánlattétel során figyelembe kell venniük, és amelyek az objektív értékelést lehetővé teszik. Ezt ajánlattevők az ajánlati felhívásból és a dokumentációból nem ismerhették meg. A tárgyaláson ajánlatkérő utólag mindössze azt jelölte meg, hogy - a 4. részszempont kivételével - melyik részszempontnál megadott egyéb szempont, illetve szempontok az ajánlati dokumentáció mely részével, illetve részeivel feleltethetők meg.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltakat, mivel az árak értékelése között szakmai szempontokat kér figyelembe venni az ajánlatkérés akkor, amikor ezen kívül még 11 szakmai szempont és azokon belül számos alszempont értékelendő.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja szerint a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
A Döntőbizottság osztotta kérelmező álláspontját, mivel ajánlatkérő az ajánlati ár részszempontoknál meghatározott alszempontok (viszonyítási alap) körében szakmai tartalmi elemeket értékel, miközben ezen kívül az ajánlati felhívásban 11 szakmai részszempont és azokon belül alszempontok is meghatározásra kerültek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontját.
Kérelmező sérelmezte, hogy az Eclipse Rt. ajánlatát ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon érvelését, hogy a 2004. március 22-i bontás során az ajánlatokat csak formai szempontból tudta az érvényesség szempontjából elbírálni. Az ajánlatok tartalmi elemeinek vizsgálatára még nem volt a bontáskor módja, azok a választott eljárásfajta - a tárgyalásos eljárás - miatt még módosulnak is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek az ajánlatok érvénytelenségének megállapítására az eredményhirdetésig van módja. Az eredményhirdetés még jelen eljárásban nem történt meg, ezért ajánlatkérőnek a jogsértés elkövetésére nem volt módja.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Az Eclipse Rt. indítványozta, hogy a Döntőbizottság saját mérlegelése alapján kérelmezővel szemben alkalmazza a Kbt. 85. §-ában meghatározott szankciókat.
A Kbt. 85. §-a szerint a bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha
a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést megakadályozza.
Az Eclipse Rt. a szankció alkalmazásának konkrét törvényi alapját nem indokolta meg.
A Döntőbizottság eljárása során nem állapította meg, hogy kérelmező a Kbt. 85. §-ában foglaltakat megsértette volna. Ezért a Döntőbizottság ezen indítványt elutasítja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (2) bekezdését és a 34. § (4) bekezdés b), c), d) és e) pontját.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdés alapján módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a dokumentáció jogsértő részeinek megsemmisítésével adja meg ajánlatkérő számára a lehetőséget, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a körülményeket mérlegelve jogszerűen dönthessen.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős szervezettel, illetve személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által a Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján elkészített belső felelősségi rendet szabályozó irat alapján nem volt megállapítható egyszemélyi felelősség, ezért e körben bírság kiszabására sem került sor.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött, mivel jogsértés megállapítására sor került.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 7.
Dr. Szaller Ottó s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.