LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4745/2004)
Kf.IV.37.152/2002/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Tibor jogtanácsos által képviselt TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Bíróság 13.K.30.014/2001/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ITÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhivatal felhívására - 10 000 (tízezer) forint kereseti és 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket, továbbá az alperesnek 15 nap alatt 20 000 (húszezer forint) együttes első és másodfokú eljárási költséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - részéről a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 5-én megjelent számában közzétett ajánlati felhívás szerint nyílt eljárás keretében gyári új állapotú, a megjelölt hat gépjármű-kategóriába tartozó teher- és személygépkocsik beszerzéséről kért ajánlatot szállítási szerződésre.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint a felperes az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálta el.
A 13. b) pont rögzítette az ajánlatok elbírálásának részszempontjait és súlyszámait a következők szerint:
- ajánlati ár
45
- üzemeltetési és karbantartási költség
20
- kedvezőbb műszaki paraméterek (teljesítmény, raktérfogat, hasznos terhelhetőség)
15
- garanciális és szavatossági feltételek
10
- szervizellátottság, szervizhelyek száma
5
- fizetési határidő
5
Mindegyik részszempont 0-10-ig terjedő pontszámokkal volt értékelhető.
A felperes ajánlati dokumentációt is készített, amelyben meghatározta az egyes részszempontokhoz tartozó részletes tartalmi követelményeket.
Az előírt határidőben tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
A felperes négy ajánlatot érvénytelennek nyilvánított, két kategóriában pedig a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg.
Az első számú (zárt kisáruszállító furgon tehergépkocsi) kategóriában a felperes nyertesként a Citroën Hungária Kft.-t hirdette ki 685 ponttal, míg második a Porsche Hungária Kft. lett 675 ponttal.
Az ajánlatok értékeléséről összegzés készült, amely szerint az első részszempontra (ajánlati ár) a legmagasabb pontszámot a kategóriára legkedvezőbb ajánlatot adó, a legalacsonyabb pontszámot a legmagasabb ajánlatot adó kapta.
A többi pontszámot meghatározott sávok alapján határozták meg.
A második részszempontra (üzemeltetési és karbantartási költségek) a legmagasabb pontszámot, az üzemeltetési, karbantartási költségek összegének minimuma, a legalacsonyabb pontszámot az összeg maximuma kapta.
A többi pontszám meghatározott sávok szerint került megállapításra.
A harmadik részszempontra (kedvezőbb műszaki paraméterek) a részszemponton belüli műszaki paraméterekre adott pontszámok átlaga alapján adtak pontokat. A legmagasabb pontszámot a legjobb paraméterekre, a legkevesebb pontot a leggyengébb paraméterekre adták.
A többi ajánlat a műszaki paraméterekre meghatározott sávok szerint került pontozásra.
A negyedik részszempontnál (garanciális és szavatossági feltételek) az egyes feltételekre adott részpontszámok átlaga alapján pontozták az ajánlatokat, és egy-egy részpontot kapott az, aki csak a törvényben előírt minimális garanciális és szavatossági feltételeket vállalta.
Az átrozsdásodás elleni garanciára a legalacsonyabb pontszámot az kapta, aki a legrövidebb időt vállalta, a legmagasabbat az, akinek a három feltétel alapján a legmagasabb volt a részpontszámainak összege. A többi ajánlat arányosítással került pontozásra. Az ötödik részszempontnál (szervizellátottság, szervizhelyek száma) a legmagasabb pontszámot a legtöbb megyében és a legtöbb településen szervizlehetőséggel rendelkező ajánlattevő kapta, a többi ajánlat meghatározott sávok alapján került pontozásra.
A hatodik részszempontnál (fizetési határidő) 3 pontot kapott, aki az ajánlati felhívásban meghatározott húsz banki napot vállalta; aki ennél hosszabb fizetési határidőt vállalt, arányosan magasabb pontszámot kapott.
Az első részszempontnál a Porsche Hungária Kft. 9 pontot, a nyertes 8 pontot, a második részszempontnál a nyertes és a Porsche Hungária Kft. egyaránt 9 pontot, a harmadik részszempontnál a nyertes 8, a Porsche Hungária Kft. 4 pontot ért el, a negyedik és hatodik részszempontnál mindkét ajánlattevő egyforma, 1 és 3 pontot kapott, az ötödik részszempontnál az ajánlatkérő Porsche Hungária Kft. ajánlatát 1 ponttal, a nyertesét 8 ponttal értékelték.
A Porsche Hungária Kft. - mint kérelmező - a közbeszerzési eljárást lezáró döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
Az alperes D.463/5/2000. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta, majd D.463/14/2000. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adott. Megállapította, hogy a felperes - mint ajánlatkérő - megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését, és 3 500 000 Ft pénzbírságot szabott ki.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a bírság mérséklését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes D.463/14/2000. számú határozatát megváltoztatta, és a Porsche Hungária Kft. jogorvoslati kérelmét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes határozathozatalára előírt 30 napos határidőt túllépte, de ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki, ezért az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére alapot nem adhat.
Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes határozata alaki szempontból sem kifogásolható.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése, a 34. § (1), (2) és (3) bekezdése, az 55. § (6) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatokat a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően értékelte-e.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes ugyanazon részszempontok tekintetében állapította meg a nyertesként kihirdetett ajánlattevő elsőbbségét, mint a felperes, de az alperes az egyes részszempontoknál a legelőnyösebb ajánlatra maximális pontszámot adott, és - a matematikai arányosítás módszerét használva - ehhez a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva pontozta a többi ajánlatot.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdése nem teszi kötelezővé a legjobb ajánlat maximális pontszámmal való értékelését, így az alperes által alkalmazott értékelésnek nincs törvényi alapja.
A felperes a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tette közzé az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontokat, az azokra adható súlyszámokat és pontszámokat, az ajánlatok értékeléséről készült összegzés pedig tartalmazta a pontozás elveit. Az ajánlatok összehasonlítása során a Kbt. alapelveinek megsértésére utaló körülmény nem merült fel, ilyen körülményt az alperes határozata sem nevesített.
A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság összességében úgy ítélte meg, hogy a felperes közbeszerzési eljárásban hozott döntésével nem sértett jogszabályt, ezért - az alperes határozatát megváltoztatva - a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Álláspontja szerint téves az az ítéleti megállapítás, amely szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdése nem teszi kötelezővé a legjobb ajánlat maximális pontszámmal való értékelését.
Hangsúlyozta, hogy a felperes az ajánlatokat oly módon hasonlította össze, hogy meghatározta a számára legkedvezőbb árat, a számára legkedvezőbb üzemeltetési és karbantartási költséget, és ebből kiindulva értékelte az ajánlatokat; de e módszerét az ajánlati felhívás nem ismertette.
Az alperes rámutatott arra, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésének értelmezéséből az ajánlatok tartalmi elemeinek értékelése következik, és nem egy fiktív - az ajánlatkérő által elképzelt - legkedvezőbb tartalmi elemhez kell viszonyítani.
A hivatkozott jogszabály nem írja elő kötelezően az ajánlatkérő számára az egyes részszempontok szerint adható pontszámok teljes kiosztásának kötelezettségét, de az adott részszempont tartalmi elemeinek az ajánlatkérő által meghatározott ponthatárok közötti értékelése összhangban kell hogy álljon az ajánlati felhívásban és a dokumentációban közöltekkel.
Az alperes álláspontja szerint jogsértő egy olyan tervezett értékhez, illetve követelményhez történő viszonyítás, amelyet az ajánlattevőkkel előre nem közöltek. A manipuláció lehetőségének kizárása érdekében valamennyi részszempontnál azonos határok között szükséges a megadandó pontszámok kiosztása. Ellenkező esetben a nagyobb súlyszámú részszempont esetében az adható pontszámok kiosztásának hiánya egy alacsonyabb súlyszámú részszempont felértékelődéséhez vezethet.
A felperes jogsértést követett el azzal, hogy a teljes pontszám tartományi elemét az értékelés során nem használta ki, és a legjobb ajánlati elem nem kapta meg a választék szerinti maximális pontszámot.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Hangsúlyozta, hogy az első fokú ítélet a tényállást helyesen állapította meg, abból megfelelő jogi következtetésre jutott.
Kiemelte, miszerint a felperes is elismeri, hogy a jogszabályi rendelkezések nem írják elő kötelezően a részszempontok szerint adható pontszámok teljes egészében történő kiosztását, illetve az ajánlati felhívás mind az elbírálási részszempontokat, mind a súlyszámokat és a részszempontonként adható pontozási határokat tartalmazta. Kifejtette, hogy az esetleges részletszabályok értelmezési szempontok meghatározatlansága nem szolgálhat az ajánlatkérő terhére, amikor a felperes eljárása az ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget és a további elvek érvényesülését megfelelően biztosította.
Kifogásolta, hogy a felperes fellebbezésében olyan - a felperes által alkalmazott, a manipuláció eszközéül szolgáló matematikai számítási módszerre hivatkozott, mely a kedvezőtlenebb ajánlatok felértékeléséhez vezetett. Ilyen körülményre azonban az alperes határozata nem utal.
A fellebbezés megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos.
Az idézett rendelkezésnek megfelelően az ajánlati felhívás 13. b) pontjának utolsó mondata szerint az elérhető pontszám részszempontonként 0-10.
A fentiekkel szemben az első és a második részszempont esetében a felperes ún. tervezett legkedvezőbb költségmértékhez viszonyította az ajánlatokat, és ennek megfelelően a legkedvezőbb árajánlatra is csak 9 pontot, illetve a legkedvezőbb üzemeltetési és karbantartási költségösszegre is 9-9 pontot adott.
A harmadik részszempont esetében a motorteljesítmény, a raktér térfogata és a hasznos terhelhetőség paramétereit a felperes úgy értékelte, hogy meghatározott kiindulási pontot vett alapul, amelynél magasabb értékek további részpontokat eredményeztek.
A negyedik részszempont esetében minden ajánlattevő 1-1 pontot kapott az ajánlati dokumentációnak megfelelő azonos ajánlat miatt.
Az ötödik részszempont esetében (szervizellátottság) a legkedvezőtlenebb ajánlat 0 értéket kapott, és az ezt két telephellyel meghaladó szervizellátottság további 1-1 pontot jelentett.
A fizetési határidő vonatkozásában az ajánlattevők 3-3 pontot kaptak.
A fentiekből megállapíthatóan a felperes egyes szempontoknál abból indult ki, hogy a kapott legkedvezőbb ajánlatnál is létezik kedvezőbb ajánlat, így a benyújtott ajánlatokat ehhez viszonyította.
A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ismertetett módszer a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjának előírásába ütközik; az ajánlatok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát ugyanis az ajánlati felhívásban meg kell határozni. A felperes által közzétett ajánlati felhívás szerint ezek a ponthatárok 0 és 10 pont.
A felperes ajánlati értékelése egyrészt nem felel meg az ajánlati felhívásban közölt pontszámintervallumnak, másrészt az egyes részszempontok esetében nem is azonos. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő egy - az ajánlati felhívásban nem ismertetett - egyoldalúan meghatározott adathoz viszonyítva a pontozás során nem alkalmazza az adható pontszám felső határát, úgy attól a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjában írtak ellenére eltér.
Az ajánlatok értékelésének e felperesi módszere az ajánlatok értékelését ellenőrizhetetlenné teszi.
A fentiekre tekintettel az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes eljárása a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközött, és megvalósította a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértését is.
Az alperes határozatában elvégzett korrekció, a 0-tól 10-ig terjedő értékelési intervallum teljes felhasználása ugyanis azt eredményezte volna, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot nem a nyertesként kihirdetett Citroën Hungária Kft., hanem a kérelmező adta.
A felperes keresetében a bírság mérséklését is kérte.
Az alperes határozatának tanúsága szerint a bírság összege a 120 825 000 Ft-os szerződési érték kevesebb mint 3%-ában, az elkövetett jogsértés súlyára, a beszerzés értékére, valamint a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel került meghatározásra. A felperes keresetlevelében a bírság csökkentésére vonatkozó kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes terhére rótt eljárásra a Kbt. nem ad egyértelmű szabályt, a felperes a törvényi alapelveket betartotta és alkalmazta, holott a közbeszerzés szabályait mellőzhette volna, illetve közbeszerzési tevékenysége során egyetlen eljárásban sem követett el lényeges szabálysértést.
A Legfelsőbb Bíróság a bírság csökkentésére irányuló kereseti kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára, a 88. § (4) bekezdésére és az alperes határozatának indoklásában hivatkozott körülményekre figyelemmel nem találta megalapozottnak.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a szerződéses értékhez viszonyított százalékos arány (kevesebb mint 3%) a keresetlevélben hivatkozott körülmények figyelembevételére utal.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes első és másodfokú eljárási költségének, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéknek a megfizetésére.
Budapest, 2004. március 17.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Darák Péter s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildíkó s. k.,
bíró